Tudblog

Egy indiai kutatás szerint a növényvédőszerek DNS-károsodást okozhatnak a mezőgazdasági dolgozóknál, és ezáltal növelhetik a falusi közösségekben a rákos daganatok előfordulását. A Pandzsáb-állambeli Patiala Egyetem tudósai egy többhónapos kutatás keretében vizsgáltak egy csoport farmert. A kutatók jelentős DNS-változásokat figyeltek meg, amelyeket a permetezőszerek számlájára írtak. A vizsgálatot irányító Szatbir Kaur professzor szerint a DNS-elváltozások oly kiterjedtek, hogy jelentősen növelhetik a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.

Szalil Szinghal, az Indiai Növényvédő Szövetség képviselője ugyanakkor lehetetlennek tartja az ok-okozati összefüggést. Mint rámutatott, Indiában jelenleg nincs forgalomban rákkeltő növényvédőszer. Állítása szerint a farmerek emellett szezononként csupán néhány alkalommal permeteznek.

Ráncokat számlál és bőrpetyhüdtséget vizslat az a cigarettakiadó automata, amelyet Japánban fejlesztenek ki, hogy kiszűrjék a kiskorú vásárlókat. A törvény szerint júliustól a gépek üzemeltetői is büntethetők, ha masináik kiszolgálnak fiatalkorút. A szigetországban dohánytermék csakis 20 éven felülieknek adható el. A korbecslésre képes gép arcelemző technológia révén dönti el, hogy gyanús-e a vevő. Ha igen, kéri a személyi igazolványát. A pofavizitszoftvert százezer ember arcképe alapján fejlesztették ki, a szarkalábszámláláson és szemtáska- elemzésen túl az arc csontszerkezetét is kiértékeli. Japánban 570 ezer cigarettaautomata van. 2004-ben - egy akkori felmérés szerint - a 17-18 éves fiúk 14, a lányok 4 százaléka dohányzott naponta. Azóta valamelyest csökkent a fiatalkorú füstölők aránya. (mti)

Milliónyi kígyókarú tengeri csillagot találtak egy Új-Zéland partjaitól délre fekvő mélytengeri hegységben. Az eddig sosem tapasztalt tüskésbőrű-populáció új információkkal szolgálhat a rejtélyes víz alatti hegyvonulatokról. Az új-zélandi partoktól dél felé 1400 kilométer hosszan az Antarktisz felé húzódó Macquarie Ridge egy több száz millió éve szunnyadó vulkáni hegyvonulat, egyike a világ százezernyi tenger alatti hegységének.

Egy nemzetközi kutatócsoport e viszonylag ismeretlen tájak közül 200 hegy geológiai és biológiai vizsgálatát végezte, amelynek során a Macquarie Ridge egyik, a tengerfenéktől számított 750 méter magas csúcsán felfedezték a kígyókarú-kolóniát. "Úgy tudjuk, hogy eddig még nem figyeltek meg hegytetőn effajta populációt" - mondja Ashley Rowden, az Új-zélandi Nemzeti Vízi és Atmoszférakutatási Intézet munkatársa. Ezeken a vidékeken ugyanis főként szivacsok és korallok találhatók. A robot-tengeralattjáró felvételein a csillagváros 100 négyzetkilométeres területen, a hegy fennsíkszerű tetején fekszik, holott ezek az állatok inkább a hegyek derekán szoktak megtelepedni.

Már harminc egészséges unokája van Nagyezsdának, az orosz űrcsótánynak. A svábbogár, tizenkét napot töltött a kozmoszban és közben termékenyült meg, tavaly szeptemberben.

Orosz tudósok közlése szerint Nagyezsda gyermekei - melyek már a Földön születtek - a normálisnál gyorsabb fejlődést és érést mutattak, unokái viszont teljesen átlagosnak mondhatók, nem látszik rajtuk semmiféle űrhatás, tipikus háztartási svábbogarak. (mti)

A Progressz orosz teherűrhajó szombatra virradó éjszaka sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson, fedélzetén 90 újabb éti csigával, amelyeket nem az űrhajósok fognak elfogyasztani - segítségükkel tanulmányozzák a súlytalanság hatását az egyensúlyrendszerre és a szövetek regenerálódására. A Progressz egyébként 2,5 tonnás terhet - élelmiszert, vizet, üzemanyagot és felszerelést szállított a Nemzetközi Űrállomásra, valamint ajándékokat a legénység orosz tagjai, Szergej Volkov és Oleg Kononyenko számára. A Progressz M-64 megérkezésével ismét foglalt az ISS valamennyi dokkoló egysége, az orosz teherűrhajón kívül itt van kikötve a Jules Verne teherűrhajó és a mentőcsónak szerepét betöltő Szojuz is, amellyel Volkov és Kononyenko áprilisban az űrállomásra érkezett. (mti)

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének tagjai hamarosan saját vizeletükből készült vízzel fogják csillapítani a szomjukat – írja az ABC News. A NASA évtizedek alatt tökéletesítette azt a gépet, ami ezt lehetővé teszi, és amit ősszel az Endeavour űrsikló fog az űrállomásra szállítani. A 250 millió dolláros szerkezet megszabadítja a vizeletet a szennyezésektől és hat lépésben vizet állít elő belőle. A NASA szakértői szerint az így készült víz tisztább, mint ami az amerikai háztartásokban található csapokból folyik. A szovjetek már fejlesztettek ilyen gépet a nyolcvanas években, de az nem működött tökéletesen, és ezért érthető okokból nem is használták.

Az ISS-en jelenleg is szokatlan forrásokból nyernek ivóizet: az űrhajósok a mosáshoz használt vizet és saját izzadságukat tisztítják meg egy orosz géppel. A NASA-nak nagy gondot okoz, hogy a legénység túléléséhez szükséges vizet előteremtse – különösen most, hogy az ISS legénysége hamarosan három főről hatra növekszik. A víz felszállítása magától értetődő megoldás lenne, de a több hónapra elegendő vízadag nehéz lenne és csak foglalná a rakteret. A vizeletátalakító gépezet a tervek szerint a legénység vízszükségletének felét fedezni fogja.

A világ leghíresebb archeológusát, a mozihős Indiana Jonest megtestesítő Harrison Fordot beválasztották az Amerikai Archeológiai Intézet (AIA) igazgatótanácsába.

Indiana Jones nagy szerepet játszott az archeológiai feltárások iránti érdeklődés élénkítésben - méltatta a filmhős érdemeit Brian Rose, az AIA elnöke. A bostoni székhelyű szervezet az archeológiai feltárások és kutatások, valamint az archeológusképzés támogatásával és a régészeti leletek megőrzésével foglalkozik. Tevékenysége az egész világra kiterjed.

"A múlt megértése hozzájárul a jelen és a jövő kérdéseinek megoldásához" - fogalmazott közleményében a 65 éves színész, akinek legújabb kalandját, az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmet május 22-én mutatják be a mozik.

(MTI) 

Rézkori település temetőjét találták meg a régészek a 47-es út mellett folyó ásatáson Hódmezővásárhely és az algyői Tisza-híd között - közölte Tóth Katalin, a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeum ásatásvezető régésze csütörtökön az MTI-vel. Az ásatás, melyet a 47-es út négysávosra bővítése miatt végeznek, április végén indult és június első napjaira fejeződik be - mondta a szakember a feltárásról a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Egy, a sérült DNS kijavításáért felelős fehérje lehet az a láncszem, mely magyarázatot ad arra, miként okoz tüdőrákot a dohányzás - közölték amerikai kutatók. A cigarettafüstnek kitett tüdősejtek kevesebbet termelnek a FANCD2 jelű fehérjéből, állapították meg az oregoni egyetem rákkutató intézetének munkatársai. Az említett fehérje nélkül a sérült DNS ellenőrizetlen osztódásra késztheti a sejteket, ahelyett, hogy programozottan elpusztítanák magukat.

Az inka gyógyítók képzett agysebészek voltak, az általuk végzett koponyalékelést a páciensek kilencven százaléka túlélte - derült ki egy amerikai kutatás során. A koponyalékelést, azaz trepanációt Dél-Amerikában már Kr.e. 400 körül végezték, de a beavatkozás a világ más tájain is ismert volt. A régészek régóta vitatkoznak arról, hogy a műtétet a betegek gyógyítására alkalmazták-e, vagy rituális célból. Ezt a vitát döntheti el a Dél-Connecticuti Állami Egyetem tudósai által végzett kutatás, akik 11 temetkezési helyett tártak fel Cuzco, az inkák ősi fővárosa környékén - olvasható a National Geögraphic News hírei között.

Elindult egy Progressz orosz teherűrhajó szerda este a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtérről a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - közölte a moszkvai repülésirányító központ. A Progressz M-64 teherűrhajó több mint 2,5 tonna terhet - élelmiszert, vizet, ruházatot és ajándékokat - szállít az ISS legénysége számára, valamint egy konténert éti csigákkal, amelyek 5 hónapot töltenek majd a világűrben. A Progressz M-64 a tervek szerint május 17-re virradóra dokkol a Nemzetközi Űrállomáson. (MTI)

Az orosz űrhivatal bejelentette, hogy az Európai Űrügynökséggel együttműködésben egy évtizeden belül elkészül a tervezett új űrhajó, amely embert visz a világűrbe. A Roszkoszmosz és európai partnere közösen építenék fel az űrjárművet, amely alkalmas lenne a Föld körüli keringésre és akár a Holdra való eljutásra is. Az orosz hivatal szerdai bejelentése szerint hattagú legénység szállítására terveznék az űrhajót, amelyet egy Kelet-Szibériában felépülő kilövőállomásról indítanának majd a világűrbe. Az első tesztrepülést 2015-re tervezik, az űrhajó pedig 2018-ban szállhatna fel az első legénységgel. Az orosz fél az utaskabin, míg az európaiak a műszaki egységek és a motor megépítéséért vállalnának felelősséget. Közben az európai EADS Astrium vállalat kedden Brémában bejelentette, hogy olyan, munkatársai által megálmodott teherszállító űrhajók terveit hozza hamarosan nyilvánosságra, amelyek egyúttal űrhajósok szállítására is alkalmasak lennének. A cég a májusban sorra kerülő berlini légibemutatón számol majd be részletesebben a terveiről. Az EADS Astrium és a német űrügynökség azt a célt tűzte ki, hogy 2017 elejére elkészüljön egy ilyen embert szállító űrjármű. A koncepció szerint a jelenleg teherszállításra kifejlesztett, és márciusban sikeresen bemutatkozott automata szállító jármű technológiáját használnák fel a legénységet is szállító űrjármű megépítésére. Az Astrium és a DLR vezetői szerint az átalakítás nem kerülne eurómilliárdokba. Az első tesztekre már 2013-ban sor kerülhetne, az első emberes repülésre pedig négy-öt évvel később. Az elképzelést még hivatalosan is el kell fogadniuk az európai partnereknek, mielőtt esetleg az Európai Űrügynökség égisze alatt elkezdődhetne a megvalósítása. (MTI)

Ne ültessük az egy hónaposnál fiatalabb csecsemőket huzamosabb ideig, mert az növelheti a hirtelen csecsemőhalál kockázatát - figyelmeztettek amerikai orvosok egy frissen közzétett tanulmányban.

Az Archives of Disease in Childhood című szaklapban megjelent cikk szerint a váratlan csecsemőkori halálesetek három százaléka ülő helyzetben következik be. Mindegy, hogy a gyerek időre vagy koraszülötten jött a világra, mindenképpen figyelni kell rá, ha autósülésbe vagy hasonló ültetőszékbe teszik - figyelmeztettek a montreali McGill Egyetem egészségügyi központjának tudósai.

Korábbi tanulmányokra támaszkodva azt állították, hogy legfeljebb egy órára lehet ilyen megterhelésnek kitenni a csecsemő szervezetét, ugyanis a fekvő állapotban mért oxigénellátással szemben, üléskor ennyi idő alatt már veszélyesen csökken a vér oxigénszintje.

Aurore Cote és tudóscsoportja tíz év tapasztalatait vizsgálta meg Quebec tartományban a születés és egyéves kor között bekövetkezett hirtelen halálesetek tekintetében. Az orvosi és halottkémi jelentések alapján 99, szívproblémákkal vagy fertőzésekkel összefüggő halálesetet és 409, kideríthetetlen okból bekövetkezett halálesetet találtak a jelzett idő alatt.

Az utóbbi csoportból tíz csecsemő, az előbbiből hét csecsemő ült éppen az autósülésben vagy ültetőszékben, amikor elhunyt. A többi haláleset akkor történt, amikor feküdtek. Az életkor szerinti vizsgálatból kiderült, hogy az egyhónaposnál fiatalabb csecsemők 9,4 százaléka halt meg ülőhelyzetben, míg az idősebbek közül 2,4 százalék.

Az ülő helyzetben töltött idő és a légutak problémája "közrejátszhatott a kisbabák ülő helyzetben bekövetkezett elhalálozásában" - vonták le a következtetést a rendelkezésre álló adatok és a csecsemőkori halálesetek egyenkénti tanulmányozása alapján a kutatók.

(MTI)

Elsőként a világon göttingeni kutatók képesek egy új fénymikroszkóppal élő sejtek különösen parányi részeit is megfigyelni. A 900 ezer euróba kerülő készülék, amely egy göttingeni fizikus, Stefan Hell találmányán alapul, hatvan nanométeres (egy nanométer a milliméter egymilliomod része) felbontású. A göttingeni egyetem kutatói a mikroszkóppal az idegsejtekben lejátszódó kémiai folyamatokat fogják megfigyelni, hogy kideríthessék a neorológiai és pszichikai zavarok előidézőit. A Hell által kidolgozott technika segítségével a fény hullámhossza nem korlátozza többé a mikroszkóp élességét. A német beruházásként előállított Leica STED-mikroszkóp az első ilyen műszer a világon. (MTI)

A légszennyeződés növeli a vérrögképződés, s így az alsó végtagok mélyvénás trombózisának a kockázatát - állítják amerikai kutatók. A gépkocsiknak, valamint az iparnak köszönhetően a levegőbe apró szennyeződésszemcsék - korom, nitrátok, fémek - jutnak. Eddig is közismert volt, hogy ezek belégzése növeli a tüdőkárosodás, a szívbetegségek, valamint az agyi érkatasztrófa veszélyét. Andrea Baccareli, a Harvard egyetem kutatója és kollégái Olaszországban a levegőben található apró, 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék koncentrációja és a mélyvénás trombózis közötti lehetséges összefüggéseket tanulmányozták. Vizsgálataikban 870 olyan lombardiai lakos szerepelt, akiknél 1995 és 2005 között mélyvénás trombózist diagnosztizáltak. Kontrollként 1210 személy szolgált, akik kilenc olasz földrajzi régiójában éltek a vizsgálat idején, és soha nem szenvedtek mélyvénás trombózisban. A kutatók megállapították a részecskekoncentráció mértékét a trombózis kialakulása előtti évben a betegeknél és a vizsgálat előtti évben a kontrollcsoport tagjai esetében, ehhez a légszennyezés mérésére szolgáló monitoring rendszerének adatait használták fel. Mint kiderült, a betegek nagyobb légszennyezettségnek voltak kitéve, mint a kontrollcsoport tagjai. Egyéb környezeti és egészségi tényezőket figyelembe véve kiszámították, hogy a betegséget megelőző évben a részecskekoncentráció négyzetméterenkénti 10 mikrogrammos növekedése 70 százalékkal fokozta a mélyvénás trombózis kockázatát. Az összefüggés a légszennyeződés és az alsó végtagi vérrögképződés között szembetűnőbb volt a férfiak esetében. Ugyanakkor a különbség eltűnt a férfiak és a nők között, ha utóbbiak orális fogamzásgátlókat szedtek, vagy hormonális kezelésben részesültek. A harvardi kutatók a légszennyeződés és a mélyvénás trombózis közötti összefüggést azzal magyarázzák, hogy a levegőben lévő részecskék növelik a vér sűrűségét, s ezáltal a vérrögképződés valószínűségét. A kutatás fényében a tudósok szigorúbb környezetvédelmi szabványok bevezetését sürgetnek, valamint további erőfeszítéseket tartanak szükségesnek a légszennyeződés csökkentése érdekében. (MTI)

Steak és krumpli helyett egészséges hínárokat fogyasztottak az első amerikaiak 14 ezer évvel ezelőtt, írja a New Scientist. A bizonyítékot Chilében, Monte Verde mellett fedezték fel. Kilencféle hínárt találtak, és a tudósok azt feltételezik, hogy nemcsak ennivalóként, hanem gyógyszerként is fogyasztották a tengeri zöldségeket. Számos hínárfajt a lelőhelytől tizenöt kilométerre lévő sziklás parton szedhettek össze, három faj azonban a kilencven kilométerre lévő homokos óceánparton fellelhető. Persze a szárazföldi növények és az állatok sem hiányoztak az akkor élt emberek étrendjéből, tehát Monte Verde lakossága nagyon jól ismerte a környezetében lévő tápanyagforrásokat.

Plazmával meghajtott kisméretű repülőszerkezetet szabadalmaztatna Subrata Roy floridai kutató, írja az Engadget. Már régóta ismert tény, hogy a folyékony vezető közegen átvezetett áram vagy mágneses mező hat a közeg áramlására, de ezt a jelenséget eddig senki sem használta repülő szerkezet mozgatására. A magnetohidrodinamika segítségével Subrata Roy tizenöt centiméter átmérőjű csészealjakat röpítene a levegőbe, aminek egyelőre nem sok értelmét látjuk.

Állatvédők szerint gyors kihalás fenyegeti a világ legnépesebb vadon élő orangutánpopulációját, az indonéziai Borneó szigetén élő emberszabásúakat, mert gyorsan bővülnek az olajpálma-ültetvények. A Központ az Orangutánok Védelmére nevű szervezet jelentése szerint 20 ezer veszélyeztetett orangután él Közép-Borneó trópusi erdeiben, míg 2004-ben a számuk még 31.300 volt. Ha a kormány nem védi meg az élővilágot a kereskedelmi célú felhasználásától, az illegális fakitermeléstől és a vadorzóktól, az orangutánok 2011-ig kihallhatnak - mondta Hardi Baktiantoro, a szervezet vezetője.

Hardi Baktiantoro szerint 2004 óta több mint ötezer orangután pusztul el évente, főként az élőhelyek szűkülése miatt. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az indonéz hatóságok az egyesült államokbeli Rhode Island területénél nagyobb, 455 ezer hektár védett területet terveznek megnyitni az olajpálma-ültetvényesek előtt - tette hozzá.

Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök a tavaly Balin tartott klímakonferencián nagyszabású kezdeményezést jelentett be az orangutánok védelmére, de úgy tűnik, ez a program nem kapott elegendő politikai támogatást. Toni Suhartono, az erdészeti minisztérium vezető vadvédelmi illetékese szerint a kormány környezetvédelmi programjainak megvalósítását akadályozza a pénz, illetve a szükséges ismeretek hiánya. Nagyon alacsony szintű a tudatosság a veszélyeztetett fajok megőrzése területén. Nem könnyű erre a célra költségvetést javasolni - mondta Suhartono. (mti)

A pókok rávillantanak potenciális partnerükre. Legalábbis ezt állítja egy, a Current Biology-ban megjelent tanulmány. A tudósok azt találták, hogy a hím ugrópókok UVB sugarakat bocsátanak ki, és ezen keresztül kommunikálnak a nőstényekkel. A tudósok kimutatták, hogy a nőstények sokkal szívesebben barátkoztak azokkal a pókokkal, amik ellenállás nélkül villoghattak, mint azokkal, amiknek a sugarait egy speciális szűrővel felfogták.

A svéd gyártó már évtizedek óta a biztonság ígéretével akarja eladni autóit, most azonban eggyel növelte a tétet: a Volvo bejelentette, hogy 2020-tól lényegében sérülésbiztos gépjárműveket készül piacra dobni. Azért lényegében, mert az őrült vezetőket nem lehet megvédeni, de amennyiben normálisan közlekedünk, az elektronikai berendezéseknek hála biztonságban leszünk. A cég nem árulta el pontosan, hogy milyen kütyükkel tervezi felszerelni autóit, de az például kiderült, hogy mindenféle radarokat akar elrejteni a karosszéria alatt. Ezek folyamatosan érzékelik a külvilágot, és balesetveszélyes helyzetekben segítenek fékezni, sőt, akár át is veszik az irányítást a sofőrtől. A Volvo szerint már 15 kilométer per órás sebességcsökkentés is ötven százalékkal kevesebb halottat jelent, nem mindegy tehát, hogy mikor, vagy hogyan kezdünk el fékezni. A Mercedes egyébként már kínál hasonló berendezést az S-osztályhoz, de azt hibátlannak nevezni talán még korai lenne.

Tisztújító közgyűlés kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián. Az MTA 178. közgyűlése első napján Szörényi László, az irodalomtudomány doktora tartott Emlékbeszéd Mátyás királyról címmel előadást. A közgyűlésen átadják az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjakat, valamint a Wahrmann Mór-érmet. Délután kerül sor a külső tagok fórumára, amelyen egyebek között beszámolnak a magyar diplomások elvándorlásáról készülő kutatásokról, valamint átadják az Arany János-díjakat és az Arany János-érmeket. A közgyűlés második napján titkos szavazással három évre megválasztja az Akadémia elnökét, főtitkárát, alelnökeit és főtitkárhelyettesét, a választott akadémikus elnökségi tagokat, valamint a közgyűlési állandó bizottságok választott tagjait, a Doktori Tanács tagjait és az Akadémiai Kutatók Tanácsa közgyűlés által választandó tagjait.

(MTI)

Amerikai kutatók azokat az okokat vizsgálták, amelyek egyes embereket a sértések megbocsátására, másokat bosszúra késztetnek. A clevelandi Case Western Reserve University kutatói a téma tanulmányozása során érdekes eredményre jutottak. Mint azt a Journal of Personality and Social Psychology című szaklapban közzétett tanulmányból kiderül, megállapították, hogy a megbocsátás békésebb életre ad lehetőséget, viszont sokba kerülhet az egyéni érdekek és a büszkeség szempontjából.

Azt is kiderítették, hogy a megbocsátásban három elem játszik meghatározó szerepet. Könnyebben megbocsát az, aki a sértést nem ítéli súlyosnak, aki képes empátiát érezni a sértő iránt, vagyis azonosulni tud vele, aki képesnek tartja magát arra, hogy elkövesse ugyanazt mind súlyosságban, mind típusban. Ugyanakkor a személyiségi jegyeknek is megvan a maguk helye. A nárcisztikus hajlamú ember kevésbé megbocsátó, mert szívesen minimalizálja az általa elkövetett sértéseket, vagy úgy vélekedik, hogy soha nem sértett meg senkit. Aki viszont nagyra értékeli magát, az lehet bosszúálló is és nagylelkű is. Bosszúálló azért, mert nem tudja magát beleképzelni a sértő szerepébe, nagylelkű, mert azt gondolja: le tudja magáról rázni a kapott pofonokat.

Általánosságban nehezebben felejti el a sérelmeit az az ember, aki kevésbé barátságos, vagy akinek kevés az önbecsülése. Viszont a vallási meggyőződés ebből a szempontból alig esik a latba. Érdekes felfedezés, hogy a megbocsátás kérdésében különbség van a férfiak és a nők között. A férfiakra jellemző főleg, hogy azonosulni tudnak a sértővel, hogy magukra is tudnak gondolni, mint lehetséges agresszorra és ez enyhíti a sértés megítélését. A nők ezt nehezebben teszik meg és ha mégis, szégyellik magukat, ami végül szigorúbb elbíráláshoz vezet.

(MTI)