Első a fontoskodás, második az adócsökkentés

Az új parlament Orbán Viktor ígérete szerint már a kormány megalakulása előtt szavaz néhány törvényről. Ezek közül az első vélhetően a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szól majd.

Nagy szimbólummal kezdhetnek

Ez gesztusként legalább olyan fontos lehet, mint maga a törvény. A Fidesz rögtön egy kétharmados törvénnyel kezdhet így, de olyannal, amit jó eséllyel az összes többi párt is megszavaz. Vagyis elsőre elnémíthatja a párt a túlhatalmán aggódó hangokat, és a „nemzeti ügyek” jelszó is gyorsan értelmet nyerhet. (A Fidesz választási programjában a „nemzeti ügyek kormányának” létrehozását ígérte.)

Azt is kifejezhetik, hogy új korszakot kezdenek, hiszen 2004-ben a kormánypártok a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson ellenezték a törvényt. A kettős állampolgárságról a Fidesz már benyújtott a parlamentnek egy törvényjavaslatot, ami jelentősen megkönnyítené az állampolgárság megszerzését a magyarságukat igazolni tudó kérvényezőknek; de állandó magyarországi lakóhely nélkül nem jogosít választójogra; illetve itteni járulékfizetés nélkül szociális juttatásokra sem.

Öt frakció lesz

A Fidesz és a KDNP minden bizonnyal ismét külön frakciókat alakítanak, így a többi bejutóval (erősorrendben: MSZP, Jobbik, LMP) összesen öt képviselőcsoportja lesz az új parlamentnek. Nem világos, hogy a KDNP csoportjában hányan ülnek majd, a közös jelöltekről sem volt mindig világos, hogy melyik szervezetet képviselik.

A parlament megalakulása után felállnak majd a bizottságok is. A magyar országgyűlési szokásjog szerint néhány erősebb bizottságot ellenzékiek szoktak vezetni. Tipikusan ilyen a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság. Furcsa lenne, ha a mostani kormánytöbbség nem adná meg ezt a gesztust az ellenzéknek.

Orbán Viktor már az első forduló előtt jelezte, hogy a baloldal korábbi kritikája előtt meghajolva hetente lesz parlament, nem csak háromhetente, ahogy ez előző kormányzásakor gyakorlattá vált.

Ugyanakkor a több évre előre hozott költségvetés gyakorlata Orbán utalásai szerint visszatérhet.

A parlamentnek még a kormány megalakulása előtt el kell fogadnia a minisztériumok felsorolásáról és a kormányzati struktúráról szóló törvényt. Itt fontos változások várhatók. A Fidesz kevesebb minisztériumot akar, visszahozná a politikai államtitkárokat (lehet, hogy miniszterhelyettes lesz a beosztásuk), és jó eséllyel tárca nélküli miniszterelnök-helyettesek is lesznek. Eddig csak a külügyminiszterét nevezte meg Orbán Viktor, de több név is kiszivárgott már.

Gyors nagy döntések

A Fidesz politikusai jelezték már, hogy milyen fontos törvényeket nyújtanának be még ősz előtt. A legfontosabb változást az önkormányzati reform hozhatja. Nem csupán megfeleznék az önkormányzatok képviselőinek számát (tizenötezer választott tisztségviselővel lenne kevesebb így a rendszerben), de át is alakítanák az egyes szintek hatókörét. Változás várható a megyei közgyűlések és a megyei jogú városok viszonyában, több feladat kerülhet a nagyobb területeket felügyelő szervekhez, és a budapesti kerületek száma és ereje is jelentősen csökkenhet.

Az önkormányzati változások lényegéről még nagyon keveset tudni. Az biztosnak tűnik, hogy a budapesti rendszer átalakítása mindenképpen meglesz még az őszi önkormányzati választás előtt.

Az országgyűlési képviselők számát is megfelezik, ez a 2014-es választástól nyeri el gyakorlati értelmét. A Fidesz már jelezte, hogy megtartja a vegyes (vagyis egyéni és listás) rendszert. Ugyanakkor nem világos, hogyan néz majd ki az új választójogi törvény. Például kérdéses, hogy megmaradnak-e a területi listák és a kompenzációs lista is.

A másik nagy kérdés, hogy a választókörzeteket hogyan szabják majd át. Az Alkotmánybíróság már kötelezte újraszabásukra a parlamentet, mert az 1990-ben kijelölt határokhoz képest mára nem igaz, hogy mindegyikben körülbelül ugyanannyian élnek. Ráadásul az egyéni mandátumok csökkentése miatt is hozzá kell nyúlni a térképekhez. A körzethatárok tologatásával komolyan lehet befolyásolnia választási eredményeket, hiszen vannak kifejezetten jobbos és balos érzelmű területek, és ezeket fel lehet aprózni, és a másik irányba húzó nagyobb tömbökhöz csapni.

Ezeket a kétharmadot igénylő törvényeket a Fidesz gyorsan át akarja nyomni. Várható az is, hogy hamarosan új médiatörvényt hoznak.

Új elnök kell

Néhány sürgős személyi döntésre is szükség van. Nyáron lejár Sólyom László köztársasági elnök mandátuma, egyelőre semmilyen hivatalosan megerősített hír sincs arról, hogy kit akar elnöknek a Fidesz. Állítólag felmerült Vizi E. Szilveszter volt akadémiai elnök, illetve esetleg Schmitt Pál EP-képviselő, mint lehetséges jelölt.

Már lejárt az Állami Számvevőszék elnökének mandátuma. A Fidesz korábban Kovács Árpád jelenlegi elnök megbízatásának meghosszabbítását javasolta.

Hiányzik két alkotmánybíró is, a tizenegy fős testületnek most csak kilenc tagja van.

Lassan lesz kolbászból a kerítés

A Fidesz tavaly még gyors és nagy adócsökkentést ígért, ha győznek, ebből áprilisra csak a gyors maradt. Komolyabb változás az adótörvényekben inkább csak 2011-re várható. Az is valószínű, hogy a csak munkaadók (vagyis a cégek) terheit csökkentik először, illetve a bevallás módja egyszerűsödhet, de a munkavállalók terhei komolyan még jövőre sem lesznek sokkal enyhébbek.

Új adókedvezmény járhat a gyerekek vagy eltartottak után, legalábbis erről szólhat az eddig nem tisztázott rendszerű, de Orbán által többször is ígért családi adózás.

A Fidesz korábban új költségvetést is ígért erre az évre, de ebből az ígéretből fokozatosan kihátráltak. Felmerülhet viszont az IMF-től kapott hitel feltételeinek újratárgyalása. Fideszes gazdaságpolitikusok határozottan állítják, hogy a Bajnai-kormány által ígért államháztartási hiány mértéke tarthatatlan. A nagyobb túlköltekezésről minden bizonnyal már tárgyaltak is a párt képviselői az IMF-fel, illetve az Európai Bizottsággal.

Még idén egyesülhet a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete). Egy ilyen átszervezés lehetőséget adhatna a kormánynak, hogy eltávolítsa a Fidesz által sokat támadott Simor András jegybankelnököt.

A gazdaságot érintő jelentős döntések legkorábban a nyár közepén várhatók, mert júniusban jelentést kell tennie egy gazdasági tényfeltáró bizottságnak. Ezt Varga Mihály vezeti, és külsős szakértőket is foglalkoztat.

Aktívabb külpolitika

Orbán Viktor győzelmi beszédében vasárnap többször is hivatkozott az EU-tagságra és Magyarország nemzetközi tekintélyére. Martonyi János volt a választások előtt az egyetlen megnevezett miniszterjelölt. A külügyek várományosa valószínűleg a januárban kezdődő magyar EU-elnökség miatt került ilyen kiváltságos helyzetbe, a közelgő magyar diplomáciai feladat ugyanis rengeteg előkészítést igényel.

A Fidesz külpolitikusai már régóta arról beszélnek, hogy Magyarországnak egy nagy régiós összefogást kellene szerveznie, elsősorban az orosz energetikai függés enyhítéséért és a hatékonyabb EU-s lobbizásért. Előbbivel kapcsolatban fontos terv új észak–déli vonalú gázvezetékek építése. Egy magyar–román–lengyel szövetségi tengely alapjait már régóta építik a Fidesz politikusai, viszont a sikerhez erősen csillapítani kell a feszültséget Szlovákiával.

További nagy fordulatok

A Fidesz azt ígérte, hogy újraírják a közelmúltban elfogadott új polgári törvénykönyvet, vagy legalább érdemben módosítják. Fontos választási ígéretük volt a büntető törvénykönyv szigorítása: a visszaesők szigorúbb büntetése mellett a rendőrség jogosítványait is szélesítenék.

A bürokrácia csökkentése jegyében várhatóan sok jogszabályt eltörölnek, illetve csökkentik a közigazgatásban dolgozók létszámát is. A várható elbocsájtások a végkielégítések miatt biztosan megterhelik a költségvetést, és komoly elégedetlenséghez vezethetnek a közalkalmazottak körében.

Nagyon valószínűnek látszik, hogy hamarosan emelt szintű érettségihez kötik a felsőoktatási tanulmányok megkezdését.

Elszámoltatás

A Fidesz hangsúlyos ígérete volt, hogy kivizsgálnak gyanús, korrupcióval vagy hatalmi visszaéléssel kapcsolatba hozható történéseket. A párt tizenhármas listáján többségében olyan ügyek vannak, amelyekben már nyomoz a rendőrség vagy az ügyészség, így nem teljesen világos, hogy mit adhatna hozzá a politika a vizsgálatokhoz. Az bizonyos, hogy az ügyek hangsúlyozása fontos kommunikációs eszköz lehet a választói türelmetlenség oldására az önkormányzati választásokig, illetve a jövőbe mutató érdemi döntések meghozataláig.

Konszenzuskeresés

Orbán Viktor és több fideszes politikus is sokat beszélt a kampányban arról, hogy a szakpolitikai döntésekhez konszenzust szeretnének. Lényegében a 2006-os kampányban megkezdett „nemzeti konzultáció” nevű tárgyalássorozat folytatását jelezték. Ennek várható formája azonban egyáltalán nem világos még.