A legsúlyosabb politikai botrány napja

Napirend előtt a KDNP-s Stágel Bence a kormány köznevelési politikáját dicsérte. Évek óta kevés a természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma. Volt idő, amikor földrajz szakra összesen nyolcan jelentkeztek. A mostani felvételi számok szerint most lesz utánpótlás a hiányszakmákban, ami jelentős részben az új pedagógiaszakoknak köszönhető, illetve a tanárszakosoknak adott Klebelsberg-ösztöndíjnak.

Fotó: Bődey János

Hoffmann Rózsa persze megköszönte párttársának, hogy ráirányította a figyelmet erre a fontos kérdésre, majd részletesen elmondta ugyanazt, amit Stágel Bence.

Hoppá, a szocialista képviselő szavaiban tér vissza a 168 óra kedvenc kérdése: "Már 1335677 napja nem tudjuk, kicsoda Kaya Ibrahim és Josip Tot!" Sajnos Tóbiás Józseftől sem tudjuk meg a választ.

Tóbiás József nagy rétori fordulattal most nem azokról akar beszélni, akiktől elvették a magánnyugdíj megtakarításaikat, vagy akiktől a földosztogatás miatt vették el a megélhetésüket, hanem a hatalom gátlástalan térnyeréséről. Aztán felemlegeti Kaja Ibrahimot, Joszif Totot, a Happy End Kft.-t és az állami gazdaságok privatizációját. Egy váratlan fordulattal aztán Tóbiás azt kérdezi: hol van a pénz? Végre jön a trafiktörvény, amiben az az igazi arcátlanság, hogy a pályázat leadása előtt egy nappal megváltoztatják a törvényt, majd után 10 százalékra emelik az árrést. Ez is klientúraépítés, mi más.

Rétvári Bence a hol van a pénzre ugrik. Hol is? Amikor a szocialisták átvették a kormányzást, 8400 milliárd volt az államadósság, aztán amikor átadták 20 ezer milliárd. A trafiktörvény is azért fáj nekik, mert csökkentik a dohányforgalmat.

Nem értjük, miért pont a "Hol a pénz?" szónoki kérdésre hördül fel az egész Fidesz-frakció, mikor ezt még a Tóbiásnak válaszoló Rétvári Bence is gyakori kérdésnek nevezi. A magabiztos, fiatal államtitkár persze tudja, hogy hol a pénz: a szocialistáknál, akik ráadásul még a 13. havi nyugdíjat is eltörölték.

Rétvári Bence beszéde lényegében csak ellentétpárok felsorolásából áll: rezsinövelés vs. rezsicsökkentés, bankok támogatása vs. emberek támogatása, dohánylobbi kiszolgálása vs. egészség védelme, ésígytovább, ésígytovább. Hogy az államtitkár szerint melyik párt melyik pólust képviseli, azt az önök megfejtésére bízzuk!

Kocsis Máté elmondja, hogyan is kell értelmeznünk az egyébként meglehetősen homályos Portik-Laborc beszélgetést. Elsősorban Bajnait próbálja beszuszakolni az ügybe, állítva, hogy az E2014 vezetője hazudott, amikor azt mondta, hogy ő menesztette Laborcot, mert Laborc maga mondott le. Kocsis szerint ez a hazugság bizonyítja, hogy Bajnai is érintett az ügyben. A fideszes ifjútörökök a jobboldal Ikonját idézve állítja: a baloldal úgy viselkedik, mint egy előkelő idegen.

A belügyminiszter „negyven év operatív tapasztalatára” hivatkozva állítja, hogy Laborc Sándor eljárása nagyon szokatlan volt. Mindig jó hallani egy olyan fideszest, aki nem próbálja elmismásolni az államszocializmusban betöltött szerepét!

Keddre halasztják a köznevelési törvény módosításának részletes vitáját és elfogadását. Ez tenné lehetővé például, hogy az osztálylétszámokat 27-ről 32-re emeljék. Ez még egy nap csúszás, pedig az idő vészesen fogy. Még mindig egy csomó elsősnek nem találtak iskolát, de április 30-ig mindenképpen be kell íratni őket valahova. A népszerű iskolákban így az utolsó pillanatban jelenthetik be, hogy lesz még osztályonként öt hely.

A szocialisták ezerrel rástartoltak a trafikbotrányra, Mesterházy sajtótájékoztatója után Tóth Csaba is ebben az ügyben interpellálja az illetékes minisztert. De a szocialista képviselő panasza most nem elsősorban a mutyira vonatkozik, hanem arra, hogy 1500 településen nem lehet majd cigit kapni. Ez szerinte a háztáji cigigyártás és a csempészet fellendítését fogja szolgálni.

Fónagy János NFM-es államtitkár védi mundér becsületét a támadással szemben. Érvei leginkább az emberek, sőt, a Zemberek egészségének megőrzése körül forognak. Az államtitkár szerint az egész ügy csak légbőlkapott családi-ismerősi összefüggésekkel való dobálózás: „Én sem foglalkoztam Önöknél rokonfakutatással, kérem, önök se tegyék ezt” – mondta, és kérte, hogy ne aljasítsák le az eljárást.

A parlament a heti napirendi javaslat szerint kedden foglalkozik a trafiktörvény módosításával. Mint megírtuk, Lázár János két nappal az eredményhirdetés után olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely 4-ről 10 százalékra növelné a haszonkulcsot.

Apáti István nem elégedett a rezsicsökkentéssel, mert ők – Bajnaihoz hasonlóan – nem tíz, nem húsz, hanem harminc százalékos csökkentést akarnak. Ezen kívül a jobbikos képviselő még az élelmiszerek alapvető áfájának mérséklését is követeli. Úgy tűnik, lényegében körbeért a politika.

A nagy tehercsökkentési lázban Cséfalvay Zoltán tesz rendet: a rezsicsökkentés jó, az áfacsökkentés állami bevételkiesést jelent, de azért a kormány „ennek a lehetőségét is vizsgálja”. Hogy politikusból magyarra fordítsunk: ha valaki azt mondja, hogy „valaminek a lehetőségé vizsgálja”, akkor az azt jelenti, hogy soha még csak szóba sem került a kérdés, de nem szeretné, ha azzal vádolnák a kormányt, hogy szóba sem került a kérdés.

Fotó: Bődey János

olvasóinknak Koszorús László interpellációjából: „A kormány áldozatos munkájának köszönhetően...” A választ el is fogadta aztán a képviselő.

A nagy svéd botanikus bizonyára parókáját dobálva ünnepelné, hogy rendszertana pont a magyar Országgyűlésben gazdagodott egy új alfajjal (subspecie). Márpedig ez történt, hiszen a jobbikos felszólalók olyan magától értetődő természetességgel szokták említeni a "brüsszelitákat", mint egy újonnan felfedezett tarantulát.

Egyre kevesebb a pénze az embereknek, egyre nagyobbak az adók, az ország nyolcvan százaléka egyértelműen rosszabbul él... Józsa István tényleg, de tényleg minden felszólalásában ugyanazt mondja, és a kérdés is mindig ugyanaz: „Honnan lesz pénze az embereknek?” És persze: „hol a pénz?”

Megkönnyebbültünk, mert Cséfalvay nem velünk érvel amellett, hogy „Magyarország jobban teljesít”, hanem az origo.hu rezsicsökkentéses cikkéből idéz hosszan arról, mennyivel több is marad az emberek pénztárcájában.

A LMP kikéri az összes dohánykoncessziós pályázat anyagát és azok értékeléseit, jelentette be Schiffer András. Levélben fordulnak a legfőbb ügyészhez, hogy az ügyészség indítson keresetet a koncessziós szerződések megsemmisítésének érdekében. Schiffer szerint alapos a gyanú arra, hogy a döntéshozók jogosulatlan személyeknek adtak ki információkat a pályázatokról. Az LMP ezért hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt tesz feljelentést ismeretlen személy ellen. Az LMP két törvényjavaslatot is benyújt az ügyben. Egyfelől büntetnék a bennfentes információkkal való kereskedelmet, másfelől pedig az eredményhirdetéssel egy időben kötelezően nyilvánosságra hozatnák a közjavakról szóló kiírásokra beérkezett teljes pályázati dokumentációt és azok értékelését. (MTI)

A gázos ügyeket mindig jó orral megszimatoló, és azt maratoni címekkel ellátott interpellációkban beterjesztő Magyar Zoltán most arra bíztatja a Nemzeti Földalap által kisemmizett gazdálkodókat, hogy fogjanak össze. A helyzet komolyságát érzékeltetve azt állítja, hogy Somogy megyei gazdák akasztófákat állítanak fel a határban, hogy ezzel jelezzék: a jelenlegi rendszerben halálra vannak ítélve.

Magyar Zoltán állandó vitapartnere, Budai Gyula azt állítja, hogy a jobbikos képviselőnek fogalma sincs arról, amit beszél, és eddig egyetlen állítását sem tudta igazolni. Szerinte Magyar már korábban, Kajászó esetében is földfoglalásra bíztatta a gazdálkodókat, majd pedig cserbenhagyta őket. Ebből Budai arra következtet, hogy a Jobbik csak hisztériakeltésre használja az egész földkérdést.

Sokan már azt is kifogásolják, hogy a legtöbb képviselő beszéd címén egy - általában nem is sajátkezűleg - megírt szöveget olvas fel. De Móring József Attila kormányzati öninterpellációját hallgatva azt kell mondjuk, már a folyékony olvasás sem számít képviselői alapkészségnek!

Tukacs István is megismétli a múlt heti beszédét: Szerinte kétszer is lóvá tette a kormány az embereket: először, amikor azzal fenyegettek, hogy aki nem lép át az állami rendszerbe, az nem kap nyugdíjat, másodjára pedig akkor, amikor a 3000 milliárdot egy salátatörvényben el is tüntették.

Soltész Miklós már maga is azon viccel, hogy most akkor ő nem fog válaszolni Tukacs konkrét kérdésére, inkább egy kicsit elmúlnyolcévezik. Ez annyira jól sikerül, hogy a felszólalás kis kiabálásba megy át. De végre valami, ami felpaprikázza a sok kínos védekezés miatt kissé lelombozottnak tűnő fideszeseket.

Méghozzá jogosan. Tukacs szerint Soltésznak nem szabad elfelednie, hogy ő csak egy szolga, a köz szolgája, akinek a köz kérdéseire kéne válaszolnia.