Kormánypárti és kormányellenes ünneplők szópárbaja a kordon két oldaláról. Ilyen az ünnep méltósága a valóságban.
Bizony, a bevándorlókból, ha jól értjük az üzenetet.
Fodor Gábor egyszemélyes pártja az LMP-hez hasonlóan a Pilvax közben ünnepel. Ha nem számolom a párt aktivistáit, a sajtósokat és a környék rendőreit, akkor kezdés előtt tíz perccel legalább 15 Fodor-szimpatizáns jött össze, ami a párt méreteihez képest szép teljesítmény.
Az esős idő ellenére sokan vették részt a nemzeti ünnepen rendezett programokon a budai Várban - írta az MTI, amely részletes tudósítást adott a rendezvényekről. Itt sok egyéb mellett ügyességi versenyek, kézműves foglalkozások, huszárbemutató, kiállítások, valamint a Magyar ízek utcájában 130 árus portékája várja egész nap az érdeklődőket.
A tudósítás legütősebb része, hogy egy nyugdíjast is megszólaltat a nemzeti hírügynökség. Pázmándy Csaba budapesti nyugdíjas az MTI-nek elmondta, hogy minden évben részt vesznek az ünnepi eseményeken. Az idén főként a huszárbemutató miatt mentek el az unokájával, aki nagyon szereti a lovakat.
A Nemzeti Múzeum elől huszárok vezetésével indultak lengyel barátaink a várba.
A Hősök terén az ellenzéki KARD Egyesület tart ünnepi rendezvényt. A tíz felszólaló között ott van Mécs Imre vagy Nagy Bandó András is.
A BKK a Facebookon közölte a jó híreket az autósoknak és a buszra várakozóknak.
Az 5-ös, a 7-es, a 8-as, a 107-es, a 110-es, a 112-es, a 133-as és a 178-as autóbusz ismét az eredeti útvonalon közlekedik, mert megnyitották az Erzsébet híd–Szabad sajtó út–Kossuth Lajos utca útvonalat.
Közzétette: BKK - Budapesti Közlekedési Központ – 2016. március 15.
Ezt posztolta az előbb a Facebook-oldalán.
Rendületlenül.
Közzétette: Orbán Viktor – 2016. március 15.
Hősök, igazi forradalmárok voltak 1848 fiataljai, a jó ügyért harcoltak, a "teremtő" szabadságért, a polgári Magyarországért - mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés kihelyezett ülésén beszélt.
"A forradalmat és a szabadságharcot emberek csinálták, csinálják, családapák, napszámosok, hétköznapi emberek". Szerinte az ünnepek adják a hétköznapok értelmét, amíg vannak ünnepeink, amíg együtt tudunk lenni, ünnepelni, addig van reményünk, erőnk ahhoz, hogy a hétköznapokon is kitartsunk.
Ma a szabadság a választás jogát, a választás lehetőségét jelenti, ezt a jogot kell megvédenünk nekünk, magyaroknak - jelentette ki Lázár János Hódmezővásárhelyen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a szabadságunk túl drága ahhoz, hogy egyetlen brüsszeli határozat elvehesse, megkurtíthassa.
Nincs kvóta a magyar nép egyetértése és engedélye nélkül.
A miniszter szerint "ma ebből a jussunkból nem szabad engednünk, ha nem egy birodalom néma tartománya, hanem a szabad Európa független országa akarunk lenni. Márpedig azok akarunk lenni, büszke magyarok, büszke európaiak, de nem a nemzeti függetlenségünk föladása árán".
Lázár János kijelentette, "ha kvóta lesz, nincs visszaút". Aki erre útra lép, ezen az úton kell járnia mindig, legalábbis addig, amíg Brüsszel be nem látja, hogy amit megoldásnak hitt, az maga a probléma.
1848-49 értelemszerűen érzékeny ünnep volt 1867 után is. 1898-ig inkább megtűrt csendes megemlékezés volt a forradalom kezdete, de az 50. évfordulóra felmerült, hogy törvénybe kellene iktatni az ünnepet. Az 1898. évi V. törvény erről rendelkezett, de központi eleme nem március 15. volt, hanem az 1848. évi törvények megalkotása ó, és az április törvények elfogadása – írta a Gorbetukor.hu Csorba László történészre hivatkozva.
Csak 1927-ben döntöttek úgy, hogy ne az április 11-én elfogadott törvények adják az ünnep lényegét, hanem március 15. eseményei.
Nemzeti ünnepként 1951-ig maradt meg március 15, ezután ismét a tűrt és a tiltott határán egyensúlyozott – munkanap volt, de az iskolákban megemlékezések voltak, másutt viszont a rendőrség lépett közbe, ha tiltott gyülekezést látott március 15. apropóján – 1972-ben komolyabb tüntetés volt, több mint száz embert előállítottak Budapesten,1973-ban rendőri gumibotozás lett belőle, 1986-ban fáklyás felvonulás indult Táncsics Mihály szobrához, a rendőrség mindkét oldalon lezárta a Lánchidat, dulakodás volt a tünteték és a rendőrök között. Utoljára 1988-ban lett gumibotozás március 15-ből, amely akkorra már láthatóan utat tört magának, hogy ismét hivatalosan is nemzeti ünnep legyen.1989 óta munkaszüneti nap.
A Kecskeméti utcánál orbánisták támadtak az ellentüntetőkre. A rendőrség közbelépett.
A románok és magyarok közös céljait hangsúlyozva köszöntötte a magyar nemzeti ünnepen Magyarország, Románia és a világ magyarságát Dacian Ciolos román miniszterelnök.
A március 15-i rendezvények helyszíneire eljuttatott köszöntésben Dacian Ciolos arra emlékeztetett, hogy a
Magyarországon, Romániában vagy a világon bárhol élő magyar barátaink számára ez a nap a szabadságért, az igazságért és a békéért folytatott harc szimbóluma.
Megemlítette, hogy 1848 meghatározó jelentőséggel bír mind a magyar, mind a román nemzet kialakulásában.
"Azok az értékek, amelyekért a magyarok elindították a pesti forradalmat - amelyek között szerepel a sajtószabadság, a parlamentáris demokrácia, a felelős kormány és az állampolgárok közötti társadalmi és felekezeti egyenlőség - az erdélyi románok Balázsfalvi Kiáltványába foglalt követeléseinek a szellemét is idézik, mi több, ezek olyan értékek, amelyek jelenleg is vezérlik nemzeteinket" - áll Dacian Ciolos miniszterelnök üzenetében.
Vonul el a tömeg a kialakított rendőrfolyosón az Üllői út és a Szabadság híd felé. A kormámányellenes tüntetők kihasználva az alkalmat odaszólogatnak az elvonulóknak, megy a füttykoncert is. A Kálvin téri metrónál a rendőrségi sorfalat kiegészítik a készenléti rendőrök is, hogy ne érjen össze a két csoport. Sisak nincs a készenlétiseken.
A lengyelek nagy része még a múzeum előtt maradt, lassabban vonulnak el.
Eljött az idő, hogy megmentsük Európa jövőjét! - mondja a miniszterelnök. " Egységbe hívunk minden európai nemzetet" , aki még egyszer elmondja, hogy elutasítja az Európai Egyesült Államok koncepcióját. " Mi, magyarok és lengyel, tudjuk, hogy kell ezt csinálni", szerinte bátorságra lesz szükség.
Eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot, hogy szövetségeseket gyűjtsünk.
Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok - idézi a Nemzeti dalt a miniszterelnök, majd a szokásos Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! elköszönéssel búcsúzik.
A rendőrök már elkezdték kialakítani azt a sorfalat, amely elvonulási útvonalat biztosíthat a kormánypárti résztvevőknek, Orbán beszéde után.
A kormányfő beszédét egyébként végig feliratozták lengyelül.
Jóval több mint száz rendőr áll a Múzeum körúton keresztbe. Egy szakaszon most meg is kettőzték a sorfalat. Egyenként továbbra is át lehet menni, de csoportosan, transzparenssel nem. A környező utcák tele vannak rendőrautókkal.
A népvándorlás lassú víz, amely kitartóan mossa a partot - folytatja Orbán a menekültkérdéssel. Orbán szerint elég volt abból, hogy "javíthatatlan emberi jogi harcosok falkái oktatnak ki".
Ha a népvándorlást meg akarjuk állítani, először Brüsszelt kell megfékeznünk.
"Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát", nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra, nem fogunk zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni. Ezért utasítja el a kormány a "kényszerbetelepítést".
Orbán szerint aktuális a kérdés, hogy "rabok legyünk vagy szabadok?". Európa nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik
a szájkosár az szájkosár marad.
Orbán szerint ma Európában "tilos kimondani, hogy ma nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás fenyegeti Európát", hogy a bevándorlás bűnözést és terrort hoz, hogy ezek a tömegek veszélyt jelentenek az életformánkra, a szokásainkra, a keresztény hagyományokra. Tilos kimondani, hogy ez nem véletlen, hanem kitervelt akció, "ránk irányított embertömeg".
Azt is tilos kimondani, hogy "Brüsszelben ma sokan egy Európai egyesült Államok tervén dolgoznak, amire soha senki nem adott felhatalmazást".
Az 1848-as forradalom "történelmünk komoly és méltó" pillanata, amikor "fölfakadtak a dicső magyar nemzet sebei, és a nép a nemzettől elvett és eltagadott jogok meg- és visszaadását követelte".
Velejéig magyar!
Orbán azt is mondja, hogy "az eszes emberek és az értelmes népek becsülik a magyart".
Nagy lett a füttykoncert az ellentüntetők felől, megy a mocskos Fidesz, diktátor, börtönbe.
Az ellenszínpad szónoka, Büki Zoltán szerint a megemlékezés nem a lengyel munkások és bértapsolók joga, hanem a magyar népé. Orbán viszont a saját és haverjai érdekében hátat fordított a népnek – mondta az ellentüntetés szervezője.
Ezért az ellentüntetők is hátat fordítottak Orbánnak és piros lapot mutattak fel.
Orbán szerint a magyarokban a 48-as és 56-os forradalmak élnek tovább, de a 19-es hagyomány is velünk él, "még ha csak pislákol is, de azért hangoskodik"- üzen az ellen tüntetőknek, az ünneplők nagy nevetéssel díjazzák. Szerinte azonban ezeknek az ellentüntetőknek nincs "gazda állata", és külföldi infúziós segélyszállítmány híján elsorvad ez.
"A magyar olyan fajta, hogy kiáll az igazáért, harcol is érte, de nem keresi felesleges a bajt. Többre juthat béketűréssel, mint kardrántással" - mondta a miniszterelnök. Szerinte kétszer érezte úgy a magyar nép, hogy nem bírta tovább, forradalmat csinált: 1848 és 1956 "két csillagvillanás".
Orbán szerint az 1918-19-es forradalmat is feljegyezték, de azt "a bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban a szellemi és politikai elfajzás riasztó címszava alatt" találjuk.
Tüntetők nekimozdultak a rendőrsorfalnak, egy tüntető és egy kormánypárti között verekedés is volt, rendőrök akarták szétválasztani őket. A vita abból lett, hogy egy kormánypárti kiverte a táblát egy ellentüntető nő kezéből.
Ezután többen dulakodni kezdtek a rendőrsorfal előtt a kormánypártiak és az ellentüntetők. A rendőrök próbálják tartani a sorfalat, amit most az ellentüntetők nyomnak.
– mármint az ellentüntetőknél, amikor Orbán Viktor megjelent a Nemzeti Múzeum előtti színpadon. A kormányfő beszéde a Kecskeméti utcánál nem is hallatszik. Persze, van, akit ez a kormányoldalon sem biztos, hogy zavar, mert sokan közülük lengyelek és nem tudnak magyarul.
Orbán Viktor miniszterelnök következik, hosszú tapssal köszöntik az ünneplők, zeng a "Viktor, Viktor!". A kormányfő emlékeztet rá, hogy 168 év után is derűlátással ünnepljük március 15-ét
egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal.
Ezután köszönti a helyszínen lévő lengyeleket. Veletek együtt üzenjük Brüsszelnek "Több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak!".
Ezután következik a Nemzeti dal, Tolcsvay László feldolgozását Gubik Petra és Honvéd Férfikar adja elő.
Varga Miklós Európáról szóló daláról a lengyelek sem maradnak le, feliratozták nekik a szöveget a kivetítőn lengyelül.
A Kecskeméti utca felől a Nemzeti Múzeum felé nézve szinte csak lengyel zászlókat látni. Egy ellentüntető már meg is jegyezte, hogy a kép olyan, mintha ez valami lengyel nemzeti ünnep lenne.
Tarlós István beszéde a Kecskeméti utcánál nem hallatszik, mert a főpolgármester beszédét sugárzó hangfal hangja itt már összemosódik az ellentüntetőkével. (A Nemzeti Múzeumnál a beszéd zavartalanul hallgatható.) Több kormánypárti ment a tüntetőkhöz, vitába szállva velük, hogy ne zavarják a beszédet, mire csak felerősödött az orbántakarodj.
A rendőrök többször megkérték a vitatkozókat, hogy hagyják abba. Áll ugyan a rendőrség és a Walton Security élőlánca, de azért egyenként át lehet menni rajta.
A tüntetők színpadáról is beszédek hallatszanak, egyikük meg is köszönte a rendőrség korrekt hozzáállását a két rendezvényhez.