Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Sötét titkok éve volt az idei

HUS 9988
2018.12.30. 23:55
A Fidesz éppen abban az évben lehetetlenítette el teljesen a hazai titkosszolgálatok amúgy is gyengélkedő parlamenti ellenőrzését, amikor a legtöbb nemzetbiztonsági botrány került nyilvánosságra. Ezek közül is kiemelkedik egy izraeli magántitkosszolgálat civileket érintő nemzetközi akciója, sötét figurák beengedése letelepedési kötvényekkel, valamint az oroszbarát volt macedón kormányfő balkáni "kimenekítése".

Miközben külföldi és hazai politikai elemzők vitatkoznak azon, létezik-e még demokrácia Magyarországon, 2018-ban a szemünk előtt játszódott le az, ami már önmagában jelzi a jogállam végét:

lényegében megszűnt a hazai titkosszolgálatok, valamint a kormányzó elitet érintő nemzetbiztonsági ügyek parlamenti ellenőrzése. 

Ahhoz, hogy megértsük, miért fordulópont ez, érdemes egy picit visszamenni az időben, legalább a rendszerváltásig. Amikor a kommunista rendszer 1989-ben összeomlott, a rendvédelmi szervek iránti bizalom sem volt túl erős. Ez persze érthető, mivel a kommunista rendszerben a rendőrséget és a titkosszolgálatokat a diktatúra fenntartására is használta a regnáló hatalmi elit. A rendszerváltás után a jogállam egyik biztosítéka volt, hogy ezeket a szervezeteket a kormányzó párt ne tudja saját politikai céljaira felhasználni. Rendkívül érzékeny és törékeny terület ez, mert egy jogállamban a titkosszolgálat egy része mindenképpen a kormány érdekeit szolgálja, amivel önmagában nincs is semmi baj. Egy folyamatosan változó környezetben ugyanis a nemzetbiztonsági feladatok is változhatnak. Van, amikor a migráció, a terrorizmus vagy éppen a kiberbűnözés kerül előtérbe, máskor egyéb kihívások.

Baj akkor van, ha ezeket a hazai nemzetbiztonsági szervezeteket, ezek működését, az általuk végzett vagy éppen el nem végzett feladatokat a parlamentbe választott ellenzéki pártok erre a célra delegált képviselői nem ellenőrizhetik.

2018-ban pontosan ennek lehettünk a tanúi, a Fidesz szisztematikusan építette le az ellenőrzést és tette közröhej tárgyává az ellenőrző testületet. 

A Soros-tervvel kezdődött az őrület

Első lépésben azt akadályozta meg a kormánypárt, hogy kiderüljön: van-e nemzetbiztonsági szempontból bármi alapjuk azoknak az összeesküvés-elméleteknek, amelyekre a Fidesz a 2018-as választási kampányát, hovatovább az egész politikáját építette. Ez az a bizonyos Soros-terv. Ha a kormány - végtelenül lebutított - propagandáját vesszük alapul, akkor ennek a lényege, hogy Soros György pénzt nem kímélve fáradozik azon, hogy illegális bevándorlókat telepítsen Európába, ezzel pedig tudatosan tönkretegye a keresztény kontinenst.

Egy ilyen összeesküvés-elmélet ugyan remek alapanyag lehet egy politikai kampány felépítésénél, főleg, ha az szervesen illeszkedik az orosz propagandába, de a hazai nemzetbiztonsági szervezetek számára emészthetetlenek, legalábbis akkor, ha azok a szervezetek tényleg azt teszik, ami a dolguk. Csakhogy már nem tudhatjuk, hogy ezek a szervezetek mit csinálnak, vagy éppen mit nem.

Év elején éppen a Soros-tervet akarta volna kivesézni az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, de a Fidesz a kezdeményezését Csírájában elfojtotta.

De még ennek is van előzménye. 2017 novemberében ugyanis már volt egy felsülése a kormánypártnak. Akkor Pintér Sándor belügyminisztert citálták a nemzetbiztonsági bizottság elé. Ő el is ment, aztán amikor az ellenzéki képviselők kérdezték, kiderült: szakmailag semmilyen alapja nincs annak, hogy a Soros-terv nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. A testület fideszes elnöke, Németh Szilárd pedig kifakadt, amikor Pintér szerepléséről beszámolt a sajtó

Németh Szilárd feláldozta magát: hülyét csinált magából

De idén már nem akartak lebőgni, amikor az ellenzék újra elővette a Soros-tervet. Németh Szilárd januárban azzal szabotálta az ülést, hogy kitalálta: Szél Bernadett "Soros embere", ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelent, így amíg az akkor még az LMP színeiben politizáló képviselőnő jelen van az ülésen, a kormánypárt nem hajlandó beszélni a Soros-tervről.

Követhetetlenné vált Németh Szilárd álparanoiája

Ez a magyarázat azért is elképesztő, mert Szél nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, ahogy a testület többi tagja sem. Azokat ugyanis, akiket beválasztanak a testületbe, az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágítja. Ha bármilyen kockázatot találnának vele szemben, akkor nem lehetne a bizottság tagja. Ha tehát elfogadjuk Németh magyarázatát, akkor a fideszes politikus az Alkotmányvédelmi Hivatalról jelentette ki, hogy egy nagy rakás csőd, hiszen még egy olyan alapfeladatot sem tud elvégezni, mint az átvilágítás. De természetesen nem erről van szó, már csak azért sem, mert az áprilisi választások után ugyanez a Németh Szilárd zokszó nélkül megszavazta, hogy Szél a bizottság tagja legyen. 

Németh Szilárd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke Molnár Zsolt a bizottság szocialista elnöke és Szél Bernadett a bizottság LMP-s tagja a bizottság ülésén a Képviselői Irodaházban 2018. január 25-én.
Németh Szilárd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke Molnár Zsolt a bizottság szocialista elnöke és Szél Bernadett a bizottság LMP-s tagja a bizottság ülésén a Képviselői Irodaházban 2018. január 25-én.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Igaz, áprilisra már egy teljesen impotens bizottság fogadta a képviselőket, miután az azt megelőző időszakban a kormánypártiak gondoskodtak arról, hogy ne legyen sok értelme annak, ami ott folyik:

  • januárban a fideszes Németh Szilárd először ki akarta tiltani Szél Bernadettet a bizottságból (amire egyébként jogilag nem is lett volna lehetősége), majd amikor ez nem sikerült neki, akkor egyszerűen kivonult az ülésről;
  • februárban Németh már nem vonult ki. Akkor már el se ment az ülésre, valószínűleg azért, mert Németh is tudta, hogy amit csinál, arra nincs épeszű magyarázat. Ha pedig elment volna, akkor a kamerák előtt kellett volna valamiféle magyarázatot adni a történésekre. 
  • Még ugyancsak februárban elment egy ülésre, de az is bohózatba fulladt. Akkor Németh már nem is akart az Index kérdésére válaszolni. 
  • Márciusban megint nem mentek el a kormánypártiak az ülésre, majd egyértelművé vált, hogy az egésznek így semmi értelme.  

Az is igaz ugyanakkor, hogy a bizottsági üléseket az ellenzék is kampánycélra használta volna. Januárban az MSZP azután kezdeményezte az ülés összehívását, hogy hogy Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a Times of Maltanak azt mondta: 2017-ben titokban 1294 menekültet kellett befogadni az országba, de ezzel a kormány nem állt ki a nyilvánosság elé. Altusz nyilatkozata súlyos baklövésnek bizonyult ugyan, amivel a Fidesz sorosozós kampányát lehetett ütni, de semmi köze a nemzetbiztonsághoz. Ahogy a Soros-tervnek sem. Igaz, az ellenzék sem csinált titkot abból, hogy a kiherélt bizottság és az azt kísérő bohózatból politikai hasznot remél, ezért igyekezett minden, a kormánypártnak kínos ügyet napirendre venni, köztük például az Elios-botrányt. És miközben Szél Bernadett már jóval a választások előtt arról beszélt, hogy a testület ellehetetlenítése miatt nincs jogállam Magyarországon, a választás után minden úgy folytatódott, mintha semmi sem történt volna, az ellenzék beleült abba a bizottságba, ami korábban már értelmét veszítette.

Pedig nagyon is durva dolgok történtek nemzetbiztonsági fronton, ráadásul éppen akkor, amikor a testület cirkusszá vált. Kiderült például, hogy egy külföldi magántitkosszolgálat civilek ellen folytat műveletet, ezeknek a lejárató akcióknak a dokumentációja pedig a kormányzati propagandasajtóban, azon belül is Bayer Zsoltnál landolt.

A fekete kocka titka

Nem túlzás azt írni, hogy úgynevezett Black Cube-ügy, aminek az Index is megpróbált alaposabban utánajárni, az egyik legnagyobb hazai titkosszolgálati botrány lenne a rendszerváltás óta, feltéve ha létezne parlamenti kontrollja a nemzetbiztonsági szerveknek. Az ügy lényege, hogy egy külföldi magántitkosszolgálat fedett akcióban próbált lejáratni olyan civil szervezeteket, amelyek Soros Györgyhöz köthetőek, vagy a kormány propagandája szerint köthetőek hozzá, de valójában nem. Az akció mindenesetre kudarcba fulladt, ebben pedig közrejátszott az is, hogy a külföldi végrehajtók olyan szereplőt is célba vettek, aki aztán bejelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatalnál.

Azt ugyan tudjuk, hogy a civilek közül legalább egy az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kérte, de azt már nem, hogy a hazai elhárítás mit tett, mit tehetett egy olyan akció ellen, amelynek a megrendelőit nem kizárt, hogy kormányzati körökben kell keresni. Ez az ügy azért is rendkívüli, mert ha működne a nemzetbiztonsági bizottság, akkor feketén-fehéren kiderülne, kinek milyen szerepe volt ebben a műveletben, és érintettek-e kormányzati szereplők.

Az ugyanis biztos, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal tett intézkedéseket, ezeknek pedig nyoma van - csakhogy parlamenti ellenőrzés hiányában ezek a nyomok láthatatlanok. Persze ha működne is a testület, a Fidesz jó eséllyel megfúrná egy ténymegállapító bizottság felállítását. Ezt azért lehet biztosra tudni, mert a kormánypárt a választások után még azt is megakadályozta, hogy a téma egyáltalán napirenden legyen. A Black Cube-botrányból ugyanakkor az a következtetés is levonható, hogy ha be is akartak vetni ellenfeleik ellen egyes kormányzati körök a titkosszolgálatokat, akkor inkább külföldön kerestek végrehajtót a feladatra. 

De a jövőben már nem feltétlen lesz ennyire szemérmes a kormányzat és a titkosszolgálatok sem feltétlen úszhatják meg, hogy elmerüljenek a politika mocskában

- ez pedig már egy másik botrány, a Gruevszki-ügy egyik tanulsága, amelyben minden bizonnyal a hírszerzésért felelős Információs Hivatal is nyakig érintett.

Sötét arcok, welcome!

Az Információs Hivatal a választások előtt még Lázár János irányítása alá tartozott. Hírszerzői körökben azt beszélik, Lázár ugyan beleállt a sorosozásba, ám az alá tartozó szervezetet igyekezett megkímélni attól, hogy a Soros-féle összeesküvés-elméletet komolyan vegyék. Emiatt aztán az Információs Hivatal nem is nagyon tudott semmi olyan konkrétummal szolgálni, ami alátámasztotta volna a kormánypropaganda nemzetbiztonsági vonatkozását, de ugyanez igaz volt a Pintér Sándor irányítása alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatalra is. Ma már nem Lázár irányítja az IH-t, viszont Orbán kiépített egy olyan hírszerzési központot a Miniszterelnökségen belül, amire közvetlenül rálátása, befolyása van. 

De visszatérve a Gruevszki-ügyre: az Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel is jó kapcsolatokat ápoló oroszbarát Nikola Gruevszkit Macedóniában korrupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de a volt macedón kormányfő Magyarországon politikai menekültstátuszért folyamodott és ezt meg is kapta, így megúszta a börtönt. Amikor Macedóniából megszökött, akkor magyar diplomaták segítették, hogy a Balkánon keresztül zökkenőmentesen átutazhasson, majd Pintér Sándor segítségével útlevél nélkül beléphessen az országba.

Rejtély, hogy Magyarországnak miért állt érdekében egy korrupt politikus, Gruevszki "kimenekítése", ahogy az is titok marad, hogy mely hazai szervek voltak érintettek a nemzetközi visszhangot kiváltó akcióban. Ez is egy olyan téma, amit vizsgálhatna a nemzetbiztonsági bizottság, feltéve ha valóban működőképes lenne. És éppen ez az ügy világított rá a testület jelentéktelenségére: azon a bizottsági ülésen, ahol Gruevszki menedékkérelme téma volt, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője azt állította, hogy a volt macedón kormányfő menedékkérelmének elbírálása egy hosszú folyamat lesz. Nem sokkal azután, hogy az ülésnek vége lett, Gruevszki már meg is kapta a menekültstátuszt

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl b) és Nikola Gruevszki korábbi macedón kormányfő a jobboldali ellenzéki Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetője (j2) sajtótájékoztatót tart Ohridban 2017. szeptember 28-án.
Orbán Viktor miniszterelnök (elöl b) és Nikola Gruevszki korábbi macedón kormányfő a jobboldali ellenzéki Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetője (j2) sajtótájékoztatót tart Ohridban 2017. szeptember 28-án.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Gruevszki persze csak egy azon sötét figurák közül, akiket a bevándorlást szavakban mélyen ellenző kormánynak köszönhetően fogadtunk be vagy hoztunk előnyös helyzetbe. Az Orbán-kormány a letelepedési kötvényprogramon keresztül éveken át hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok - többek közt politikusok és állami cégvezetők - is kaptak magyar papírokat. Több esetben arról is sikerült megbizonyosodni, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója és egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott orosz üzletember is a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyfele volt, bár azt a BMH-nál nem árulták el, hogy pontosan milyen minőségben.

Rekordon a lehallgatások, megfigyelések száma

Miközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a Fidesz gyakorlatilag lenullázta, az állami megfigyelést csúcsra járatják. Ahogy arról a nemrégiben megszűnt Zoom beszámolt, december 4-ig

összesen 1182, vagyis naponta több mint három titkosszolgálati eszközökkel végrehajtott lehallgatást, adatgyűjtést engedélyezett idén eddig az igazságügyi miniszter nemzetbiztonsági célból.

Ez azt jelenti, hogy ha ez a trend az év utolsó hónapjában is folytatódik, akkor az év végére a kormányzatilag jóváhagyott titkos adatgyűjtések száma megközelítheti az 1300-at, ami ötéves rekord lenne - jegyezte meg a lap.

Persze a statisztika mögött nem feltétlen kell arra gondolni, hogy ezek az akciók ne lennének indokoltak. De mivel láthatóan a korábbinál gyakrabban igényelnek titkosszolgálati eszközökkel végzett adatgyűjtést az erre jogosult szervezetek, ezért még nagyobb szükség lenne arra a parlamenti kontrollra, ami 2018-ban odaveszett. És semmi jel nem utal arra, hogy a Fidesz engedné, hogy ezt a területet az ellenzék érdemlegesen ellenőrizni tudja. Legutóbb az MTVA-ban dolgozó fegyveres biztonsági őrök és az onnan kirúgott ellenzéki képviselők ügyét akarta volna az ellenzék megvitatni a bizottságban, de a kormánypárt az ülést bojkottálta.  

(Borítókép: Huszti István / Index)