Több mint ezer titkos művelete volt tavaly a belső elhárításnak

Majdnem négy hónapon át szedte le a sápot áfacsaló bűnözőktől a beregsurányi határátkelőn az a több mint egy tucat pénzügyőr, akiket a minap kapcsoltak le. A tizenhat, időközben letartóztatott pénzügyőrök között öt tiszt is van és a gyanú szerint nem csak tudtak egymás viselt dolgairól, de az adott szolgálatban dolgozó osztályvezetők is segítettek nekik. Jogi nyelven "bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét" követték el.

Az, hogy egy határátkelőhelyet ennyire megfertőz a korrupció, nem egyedi Magyarországon. Már vádat emeltek azon több mint 50 (!) pénzügyőr ellen, akiket még 2015 nyarán vettek őrizetbe a záhonyi határátkelőhelyen. Azzal vádolják őket, hogy szemet hunytak a határon áthozott ukrán eredetű áruk felett. A határon így kereskedelmi mennyiségben juthatott át a csempészcigaretta, az üzemanyag, a permetezőszer és a szeszes ital. A fináncok cserében pénzben, cigarettában és italban kaptak részesedést. 

A beregsurányi elfogás azért is érdekes, mert nem sokkal előtte járta be a sajtót a hír, hogy Győrben tizennyolc rendőrt vettek őrizetbe. Őket azzal gyanúsítják, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győrnél. 

A győri és a beregsurányi akció az őrizetbe vételek nagy száma miatt ugyan kiemelkedő, de hasonló esetek rendszeresen előfordulnak. Tavaly a röszkei határátkelőhelyen buktak le korrupt fináncok, év végén pedig az Encsi Járási Hivatal vezetőjének, az egykor fideszes parlamenti képviselőként tevékenykedő Ódor Ferenc kezén kattant a bilincs hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Ódort azzal gyanúsítják, hogy négymillió forintot kért egy hivatali ügyintézésért cserébe. 

A belső elhárítás tényleg nagyon szorgos

A fenti ügyekben közös, hogy a felderítésben központi szerepet játszott a Nemzeti Védelmi Szolgálat, rövidített nevén NVSZ. Ez a szervezet az egyenruhások belső elhárítása, egyfajta titkosszolgálat, bár a feladata és hatásköre kiterjedtebb annál, minthogy bűnelkövető rendőröket, pénzügyőröket vagy éppen titkosszolgákat derítsen fel, leplezzen le, hiszen néhány éve már korrupt kormánytisztviselők, közalkalmazottakat is a látókörébe kerülhetnek. Az NVSZ-t 2011-ben alapították, de hasonló szervezet 1995-től - Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) - működött.

Az más kérdés, hogy az NVSZ jogelődje nem volt annyira hatékony. A kilencvenes években egyes rendőrök és vámosok szorosan összejátszottak a bűnözőkkel, lassítva, megakadályozva olyan nagy horderejű ügyek felderítését, mint amilyenek például az alvilági leszámolások voltak - ennek elhárítása is a belső elhárítás feladata lett volna. Arról nem is beszélve, hogy a korrupció az RSZVSZ-t éppúgy "utolérte", mint azokat a szerveket, amelynek állományát a belső elhárításnak védenie kellett volna a bűnözőktől.

Másik különbség, hogy az RSZVSZ csak a a rendőrség, a vámőrség és a büntetés-végrehajtás munkatársairól próbálta kideríteni, korruptak-e, az NVSZ "vadászterülete" sokkal kiterjedtebb: a rendvédelem, a polgári titkosszolgálatok és bizonyos közigazgatási szervek munkatársai mellett kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, valamint állami szolgálati jogviszonyban álló állami tisztviselők és állami ügykezelők körében is eljárhat.

A belső elhárítás központja a Kerepesi úton van, ott, ahol a Készenléti Rendőrségé is. A több mint félezer embert foglalkoztató szervezet főnöke Bolcsik Zoltán. Ő korábban a Nemzeti Nyomozó Irodát is vezette, neve pedig egybeforrt a móri bankrablás kudarcos nyomozásával. Ugyanakkor Bolcsik volt az, aki a kétezres évek elején szorgalmazta a hazai bűnszervezetek feltérképezését és felszámolását, ez vezetett aztán az egyik legerősebb budapesti csoport felszámolásához, majd az úgynevezett kecskeméti maffiaperhez.

A NVSZ megközelítése más, mint amit korábban az RSZVSZ alkalmazott. 

Így történhetett, hogy röviddel a megalakulásuk után már elkönyvelhették egyik nagy sikerüket. Be tudták azonosítani a hosszú éveken át a budapesti éjszakai életet uraló V. László diszkópápával kapcsolatban álló rendőröket, akiknek a büntetőpere egyébként jelenleg is tart, talán ez év végére várható elsőfokú ítélet.

Sok bűnözőnek okoztak kellemetlen perceket

Bár az NVSZ a Belügyminisztérium (azon belül is Pintér Sándor) irányítása alá tartozik, a tárca munkatársai is a belső elhárítás látókörében vannak. Tavaly például a BM egyik munkatársát fogták meg az NVSZ feljelentése alapján, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy vállalkozóval összejátszva önkormányzati vezetőknek ajánlotta fel közreműködését abban, hogy a BM vis maior alapjából jogosulatlanul igényeljenek pályázati forrásokat az önkormányzatuknak, illetve annak terhére végezzenek el az azon a jogcímen jogszerűen el nem számolható munkálatokat.

A belső elhárítás leplezte le azt a NAV-nál dolgozó nőt, aki férjének és barátnőjének kémkedett, hogy ezzel előnyhöz jussanak. Az NVSZ emberei voltak azok, akik Ármós Sándor volt Nógrád és Pest megyei rendőrfőkapitányt 2016-ban elkapták, éppen akkor, amikor az egykori tábornok több millió forint értékű valutát vett át kenőpénzként. (Ármós előbb Nógrád megyei, majd 2007-től Pest megyei rendőrfőkapitány volt. A Pest megyei rendőrség éléről 2011-ben váltották le egy megszorító intézkedésekkel fenyegető, fentről később visszavonatott körlevele miatt, ezután a BM-re került.)

Egy kelet-magyarországi gengszter például ellen tizenöt év leforgása alatt több mint egy tucatnyi rendőri egység indított több mint kéttucatnyi eljárást, de mivel a célszemély rendőröket fizetett le, csak az NVSZ segítségével tudták a végén lekapcsolni. Megesik, nem is ritkán, hogy a belső elhárítás polgári személyekre csap le. Egy alkalommal egy olyan ügyvéd került a célkeresztjükbe, aki korábban az adóhatóságnál dolgozott, így korábbi kollégáinak segítségével pénzért el tudta intézni, hogy a NAV az "ügyfeleivel" szemben elnézőbb legyen. Megesett, hogy egy tűzoltó hadnagy és egy börtön hivatásos dolgozója bukott le, ők droggal kereskedtek. 

Tesztelhetik, korrupt-e valaki

Az NVSZ munkatársai sokszor állítanak csapdát is, amivel tesztelik, korruptak-e az állomány tagjai. 

Tavaly az NVSZ 1085 titkos információgyűjtést fejezett be, ebből 119 eset zárult feljelentéssel - árulta el az Index megkeresésére a Belügyminisztérium. Az NVSZ a legtöbb feljelentést hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt tette. 

A 119 eljárásban 1019 személlyel szemben tettek feljelentést. A feljelentettek közül 116 hivatalos állományú, míg 903 polgári személy. Azt is megtudtuk a tárcától, hogy tavaly 323 "kontaktusos" megbízhatósági vizsgálatot végeztek, ezekből kilenc esetben kezdeményeztek feljelentést. 

Összehasonlításképpen: 2016-ban 624 titkos nyomozást folytatott le a belső elhárítás, ezekből aztán 122 ügyben feljelentést is tettek. Az esetek döntő többségében korrupciós ügyek, hivatali visszaélések történtek. Az NVSZ összesen 168 hivatásost, 60 kormánytisztviselőt, 3 közalkalmazottat és 1017 polgári személyt jelentett fel 2016-ban.   

Az NVSZ főnöke, Bolcsik Zoltán egy interjúban azt állította, a hazai szervezett bűnözés azért sem tud megerősödni, mert folyamatosan detektálják az alvilág főbb szereplőit, így a közszférához nem tudnak kapcsolódni. Szerinte emiatt folyamatos a tisztulás a közszférában. Ez valószínűleg optimista túlzás, hiszen a szervezett bűnözés mindig törekedni fog a közszféra megkörnyékezésére, ráadásul éppen a határátkelőhelyeknél történt lebuktatások jelzik azt, hogy a bűnözők nem is feltétlen sikertelenül próbálkoznak.

Ennél érdekesebb, hogy az NVSZ 2016-os statisztikájában nem volt olyan felső vezető, akit a belső elhárítás feljelentett volna, kis és középvezető is csak tíz főnél kevesebb. (Ármós Sándort ebben az évben jelentették fel, s ő tábornok, de ekkor már rendelkezési állományban volt.)

Csak a legfelső szinten éri meg a bűn?

Ez azért figyelemreméltó, mert miközben az NVSZ jellemzően a kisebb, legfeljebb közepes halakat kapcsolja le és ennek fényében állítják, hogy tisztul a közszféra, durva ügyek maradnak következmények nélkül - igaz, ez már nem az NVSZ "sara", inkább csak a közállapotokat jelzi. Jó példa erre az Elios-botrány, amiről az Európai Csalás Elleni Hivatala is megállapította, hogy a szervezett csalás jellemző rá, ám az Orbán Viktor vejét is érintő ügyben a rendőrség megszüntette a nyomozást. 

Bolcsik szavait, miszerint tisztul a közélet, nem biztos, hogy osztják az emberek. A Transparency International (amelyet a kormány egy ideje már besorolt a Soros-szervezetek közé) minden évben kiadja a Korrupció Érzékelési Index jelentését, amelyben pontozza a világ országait aszerint, hogy helyi szinten mennyire érzik korruptnak az országot az ottani állampolgárok, gazdasági szereplők és civilek. A legutóbbi jelentésük szerint Magyarország 2018-ban 46-pontot szerzett a 100-ból. Ez egy pont javulást eredményez 2017-hez képest, az ország a huszonhetedikről a huszonhatodik helyre jött fel, megelőzve Görögországot. Ezt azonban aligha foghatjuk fel sikernek, ugyanis a görögök 3 pontot rontottak a 2017-es felméréshez képest.

Az is igaz ugyanakkor, hogy önmagában a NER holdudvarához tartozni sem életbiztosítás. Éppen a közelmúltban ítélték első fokon 3 év letöltendő börtönbüntetésre Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt. De börtönbüntetés fenyegeti a Fidesz volt kabinettitkárát, Kuna Tibort is, akit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásával vádolnak, valamint Simonka Györgynek és a szintén fideszes Farkas Flóriánnak is van miért aggódnia.