Arad üzenete: meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön és nem engedünk a jogainkból - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen.
"Megmaradtunk az évszázadok viszontagságai után, harcokban, leigázásokban, három részbe szakadásban, csonkításban, mindenben, hát akkor most is maradjunk meg a globalizáció könyörtelen világában. Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!" - mondta.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy jól döntött a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés, amikor törvénybe iktatta a nemzeti ünnepeket. Meg kellett ezt tennie, hiszen a sok évtizedes kommunista diktatúra el akarta törölni a múltat, ki akarta törölni még az emlékét is a nemzet emlékezetéből, vagy kisajátítva próbálta meghamisítani - mondta Semjén Zsolt.
Kiemelte: 1848 és 1956 összetartozik, mindkettő szabadságot akart az idegen elnyomók ellen, és mindkettőt vérbe fojtotta az idegen túlerő. A bukás ellenére mégis mindkettő nemzetmegtartó volt: kivívta a világ rokonszenvét és csodálatát, megváltoztatta az országot és jövőjét is. Hiszen '48 nélkül nincs nemzeti újjászületés, nincs kiegyezés, '56 nélkül nincs rendszerváltozás - mondta.
A magyar szabadság születése napján tisztelettel köszönti a világ magyarságát, és felemelő ünneplést kíván minden magyar honfitársunknak Orbán Viktor miniszterelnök március 15-e előestéjén közzétett levelében - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár csütörtök délután.
Kerestük a levelet, de nem találtuk sehol. Nem tették közzé sem a miniszterelnok.hu-n, sem a kormany.hu-n, előbbin kizárólag a hír van a levélről.
Nem meglepő módon a választási kampány jegyében telt a tavalyi március 15., amelyet a mostani politikai programok előtt érdemes címszavakban felidézni.
Aki bővebben is felidézné a tavalyi történéseket, kattintson ide!
A Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa több munkájában és cikkében is körbejárta, mi történhetett valójában 1948. március 15-én a Múzeumkertben, és ezekből kiderül, hogy miért alakulhatott ki ez a legenda, és mi is történt valójában a Múzeumkertben. Ha érdekli, olvassa el cikkünket, tanuljon ma is valamit!
Petőfi Sándor Magyar vagyok című versének utolsó versszakát nem mondhatta el az iskolás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Szép március 15-i történet 2019-ből.
Álljon azért itt ez a versszak:
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
Összellenzéki tüntetés, Orbán-beszéd és természetesen egy csomó forgalomkorlátozás lesz ma. Ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb információkat. Egy dolog biztos: Budapest belvárosába nem érdemes pénteken kocsival menni.
Reggel esett a fővárosban, de délelőtt átmenetileg felszakadozik a felhőzet, csak kisebb záporok alakulhatnak ki. Délután nyugat felől újra megnövekszik a felhőzet, és elered az eső. Az erős, viharos nyugatias szélben délután 9-15 fok várható – írja az Időkép.
Csütörtök este a Nemzeti Múzeum elé szervezett spontán graffitizést a Momentum ifitagozata, a TizenX, aminek az volt a célja, hogy üzenjenek Orbán Viktornak, aki a múzeumnál tart beszédet pénteken.
Arra gondosan ügyeltek, hogy ne legyen szabálysértés meg rendőrségi ügy az üzengetésből, ezért vízbázisú, könnyen lemosható festékkel fújták fel a szövegeket, így valószínűleg Orbán Viktor nem fogja már látni azokat.
Egyébként egészen alapos munkát végeztek, majdnem a teljes járdaszakaszt végigfújták különféle szlogenekkel.
Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik az egész ország, szinte valamennyi településen tartanak kokárdás megemlékezéseket. Az ünnepi események központja ezúttal is Budapest lesz, ahonnan persze a politikai rendezvények, tüntetések sem maradnak el.