Kinyílt a fideszes panaszláda

Rég nem látott jelenség figyelhető meg a hazai politikában: október 13-a óta a kormánypárt különböző szintjeiről megállás nélkül megy az üzengetés, a kibeszélés, egymást érik az olyan megszólalások, hogy min kellene változtatnia a Fidesznek.

A helyzet annyiban nem meglepő, hogy az önkormányzati választás jelentős változást hozott; ha nem is az erőviszonyokban, az ugyanis továbbra is változatlan, hogy egy nagy erős Fidesz áll szemben több kisebb ellenzéki párttal, a centrális erőtér leomlásával megdőlt Orbánék legyőzhetetlenségének mítosza.

Bár az ellenzék szervezettségben és erőforrásokban messze elmarad a kormánypártoktól, az elmúlt két hónap megszólalásai mégis azt mutatják, hogy kormánypárti politikusok komolyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy 2022-ben akár a feje tetejére is állhat a NER.

Értékelni és elemezni

Orbán Viktor már a választás éjszakáján jelezte, hogy nem elégedett az eredménnyel. Ugyan ő is felmondta a kötelező narratívát (a Fidesz a legerősebb párt, narancssárgába borult az ország, stb.), a beszéde végén közölte, hogy „értékelni és elemezni fogjuk az eredményeket, szembenézünk azokkal a számokkal, amik abból kikerekednek, és ennek megfelelően fogjuk alakítani a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt politikáját az előttünk álló időszakban”.

A választást követő napokban Gulyás Gergely már egy fokkal kritikusabban nyilatkozott a választások eredményéről. Általánosságban azt mondta, hogy „ha valaki egy választáson veszít, akkor nyilvánvalóan hibázott”, majd hozzátette, hogy meg kell nézni például, hogy a Fidesz regnáló polgármesterei közül többen miért nem tudtak hozzátenni a párt budapesti 41-43 százalék körüli népszerűségéhez.

Hogy a kerületi szinteken ki hibázott, arról házon belül is megoszlottak a vélemények. Míg az egyik irány szerint a közvélemény-kutatások becsülték le teljesen az ellenzéki összefogás mobilizáló erejét, már október közepén is megjelentek olyan hangok, hogy ennél sokkal mélyebb, az egész Borkai-ügyön túlmutató problémák is lehetnek. Volt olyan fideszes vélemény, hogy a választók besokalltak Mészáros Lőrinctől.

Elhibázott kampány

Többen beszéltek arról, hogy a Fidesz elrontotta ezt a kampányt. G. Fodor Gábor szerint nem volt olyan témája a Fidesznek, mint korábban a rezsicsökkentés, a migráció vagy a Soros-terv; ha lett volna ilyen, pártokon felül álló téma, az megakadályozhatta volna, hogy egyesüljenek az ellenzéki erők és szavazók.

Tarlós István arról beszélt, hogy nem kellett volna hagynia, hogy mások irányítsák a kampányát (utalt a Fidesz központi csapatára), illetve lehet, hogy megérte volna leülni vitázni Karácsony Gergellyel. Ehhez a vonalhoz csatlakozott Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András is, aki nem értette a budapesti kampányt. „A demokráciában a választók feladata az alkalmasság megítélése, nem a mienk” – mondta, majd hozzátette:

Nem azt kellett volna mondani, hogy az ellenfél alkalmatlan, hanem egyszerűen azt, hogy mi szeretnénk ezt a munkát tovább folytatni.

A Jászberényben megismételt önkormányzati forduló után Pócs János alapvetően ugyan a helyi kudarcról nyilatkozott, szavait mégis tágabb kontextusban is lehet értelmezni. Szerinte sok mindent rosszul csináltak, nem mentek át az üzeneteik, amit pedig jól csináltak, azt nem megfelelő csatornán közölték, nem érték el a választókat. A kérdésre, hogy miben kell változtatni, egészen megrendülten válaszolt:

A munkában, a kommunikációban, a megjelenésben – mindenben.

Változtatni a kommunikáción

Szintén kommunikációs problémákról beszélt Répás József is december végén a Magyar Hírlapban. Az ő megszólalása azért volt külön érdekes, mert Kiskunlacháza polgármestereként nem számít meghatározó szereplőnek a Fideszben; jelzésértékű lehet, ha már egy 9 ezer fős település vezetője is arról beszél a kormánypárt országos sajtójában, hogy a Fidesz nem felel meg a fiatalok elképzeléseinek:

Kommunikáció, szlogenek, imázs – ezek azok a dolgok, amiket át kellene dolgozni.

Répás leszögezte, hogy „muszáj lesz valamit kitalálni, mert ha 2022-ben megismétlődik a 2002-es sokk, onnan nagyon nehéz lesz visszajönni”.

2019 végén Gulyás Gergely is elismerte az ATV-nek, hogy változásra van szükség a kormánykommunikációban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megszólalása két okból is nagy téttel bír. Egyrészt meghatározó, kormányzati pozícióból beszél, másrészt a kommunikáció (és a média) Orbán politikájának és kormányzásának egyik legfontosabb területe.

A változás jegyében januártól Hollik István helyett Szentkirályi Alexandra lett a kormányszóvivő, aki egy tegeződős videóban köszönt be a Facebookon. Gulyás erről azt mondta, hogy őt személy szerint a hideg rázza az általánossá váló tegeződéstől, viszont ha eredményesen akar kommunikálni a kormány, nem igazodhat kizárólag az ő ízléséhez. Sajtóhírek szerint mélyebb változások is jöhetnek egy egyszerű kormányszóvivő-cserénél. A Népszava szerint „hazatért” Londonból Habony Árpád és csapata, a választási eredmények kiértékelése miatt pedig Rogán Antal és Kubatov Gábor sem lehet teljesen nyugodt. A több körben kritizált kormányzati kommunikáció egyébként Rogán alá tartozik a kabinetben.

A tegeződős fordulat – bár így nem mondta ki a miniszter – valószínűleg arra a választások óta többször előkerülő problémára utal, hogy a Fidesz egyre kevésbé éri el a fiatalokat. Ez a narratíva október 13. után szinte letarolta a kormánypárti sajtót, elsősorban azért, mert mint többen megállapították, 2022-ben félmillió új választó lesz az országgyűlési választáson, kulcskérdés, hogy őket melyik oldal tudja majd sikeresebben megszólítani.

Irritáló magatartás

Húsba vágó kritikát fogalmazott meg a Magyar Nemzetben Pilhál György is. Bár ő nem számít olyan szintű fideszes megmondóembernek, mint például Bayer Zsolt, állításai később több helyen előkerültek a kormánypárti médiában. Ugyan Pilhál nem nevezte meg, de egyértelműen Orbánnak üzent; szemére vetette például, hogy már egyre ritkábban hallgatja végig híveit, akkor sem érdekli a véleményük a miniszterelnököt.

Pilhál szerint az elveszített önkormányzati választást követően a megoldás a polgári körök felélesztése lehet, miután 2010 után máról holnapra ejtette a Fidesz, ezzel együtt pedig „eltűnt az emberi hang”, a közvetlen párbeszéd a támogatókkal. A publicista megjegyezte, egyetért Bencsik Gáborral, a Magyar Krónika főszerkesztőjével, aki szerint

eltűnt az emberi hang, a tévedéseket őszintén bevalló, az eredményeket bemutató, a másféle véleményre is kíváncsi, párbeszédre hajlandó magatartás, helyette agytrösztökben kimunkált, közvélemény-kutatásokon megmért üzenetek vannak, meg izomból politizálás.

Bencsik arról is írt Facebookon, hogy „egyre több embert irritál a Fidesz”, „sokan haragszanak a kormányra”, az embereket „a polgárokkal való együttműködés módja” idegesíti.

Hasonló véleménnyel volt Stumpf István, Fidesz-alapító, leköszönő alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere is. Szerinte ugyan a közvélemény-kutatások alapján jól áll a kormány, „de komoly elégedetlenséget érzékelek a konzervatív értelmiség egy részében, mondván, nagyon erősen háttérbe szorultak korábban fontosnak tartott értékek, a Fidesz helyi vezetői közül pedig sokan se mértéket, se mércét nem ismernek”.

Stumpf szerint sokan nem is a Fidesz teljesítményével elégedetlenek, hanem egyes fideszesek magatartásával. „Érzek morális értelemben véve kormányváltó hangulatot, érzek ilyet a fiatalság körében” – mondta. Stumpf azt is megjegyezte, hogy szerinte Orbán is öregszik, nem bírja már úgy az iramot, el tud fáradni.

Lázár belelendült

Az önkormányzati választások után Lázár János, egykori Fidesz-alelnök és korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter lett a Fidesz talán legaktívabb belső kritikusa. Az országgyűlési képviselő azzal indított, hogy Magyarország jól teljesít, de nem mindenkinek egyformán. Szerinte „egy 80 ezer forintból élő özvegy nyugdíjas asszonyt, aki 70 éves és már beteg is, nem vigasztal az, hogy egyébként Makón fürdő és szálloda épül”.

A politikus később kijelentette, hogy szerinte ki kell mondani: a Fidesz elvesztette az önkormányzati választásokat, változásra van szükség a pártban és annak kommunikációjában is. Lázár is megjegyezte, hogy a fiatalok felé kell fordulni, a Fidesz pedig akkor juthat sikerre 2022-ben, ha meghallja az emberek problémáit.

Ezen a nyomvonalon haladva Lázár 2020 elején már arról beszélt, hogy a Fidesz nem a valósággal foglalkozik, de ha visszatér erre az útra, akkor ismét sikeres lehet. A politikus ráadásul úgy látja, hogy a Fidesz elvesztette bizonyos választói csoportok bizalmát, Magyarországnak pedig nemcsak zöld fordulatra, de világszínvonalú egészségügyre és oktatásra is szüksége van.

(Borítókép: A Fidesz vezérkara és a leköszönő budapesti polgármester Tarlós István a Fidesz önkormányzati választások éjszakáján rendezett eredményváróján - fotó: Németh Sz. Péter / Index)