Sok ezren tüntettek, hogy a kormány se álljon a törvények felett

Több ezer ember vett részt a vasárnap délutánra meghirdetett Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! nevű demonstráción Budapesten. Az esemény a tatárszentgyörgyi romagyilkosság 11. évfordulójára időzítették, a főszervező az Idetartozunk Egyesület volt, de több civil szervezet (pl. TASZ, Magyar Helsinki Bizottság) és politikai párt (Párbeszéd, LMP) is csatlakozott hozzá. 

A szervezők azt írták előzetesen, azért hirdetnek tüntetést, mert

a kormány képviselőinek beavatkozása a gyöngyöspatai kártérítési ügybe, törvénybe ütköző, a jogállami keretek és a bíróságok függetlenségének megsértése! 

Egy órától a Nyugati pályaudvar Váci út felőli oldalán lévő parkolóban gyülekeztek az roma és nem roma emberek, ahonnan fél kettőkor indult meg a tömeg. “Senki nincs a törvény felett” feliratú transzparens volt olvasható az első sorban állók kezében, míg egy sorral hátrébb a "Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata!" feliratot tartották.

A roma és magyar zászlók mellett több szervezet logóját is látni lehetett a tömegben. Részt vett például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, A Város Mindenkié, az Amnesty és a Magyar Helsinki Bizottság is, továbbá vidékről is számos roma szervezet érkezett kisebb-nagyobb csoportokban. A putnokiak például nagy hangzavarral vonultak a Nyugatihoz, azt skanálták, hogy "Békét akarunk". A tüntetők között láttuk Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, Baranyi Krisztina ferencvárosi és Nidermüller Péter erzsébetvárosi polgármestert, illetve Tordai Bence (Párbeszéd), Kendernay János (LMP) és Bősz Anett (Liberálisok) országgyűlési képviselőket is.

Az elején igyekeztek a szervezők négyes oszlopokba rendezni a tömeget, ám ez gyorsan kudarcba fulladt. Miközben a tömeg eleje fél kettő körül elindult a körút felé, az eső is egyre jobban rákezdett, ám később kisütött a nap, és csak a végén, a Kossuth téren eredt el ismét a beszédek alatt.

A menet először a Markó utcában, a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületénél állt meg, ahol Setét Jenő szólalt fel. "A Kúria nem cseléd és nem szolga, hanem független igazságszolgáltatási fórum" - hangoztatta a jogvédő, és arról is beszélt, hogy a kormánynak is be kell tartnia a törvényeket. 

"Szabad bíróság, szabad Gyöngyöspata" - kezdte skandálni a tömeg Setét biztatására, majd továbbindult a Kossuth térre, a Parlament déli részéhez. Itt először egyperces csenddel emlékeztek a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat tatárszentgyörgyi áldozataira, majd jó néhány felszólaló mondott beszédet.

Miután egyre jobban elkezdett esni az eső, és az idő is kezdett lehűlni, néhányan elindultak hazafelé, de a többség kitartott a rendezvény végéig.

Aki maradt, az többek között meghallgathatta Iványi Gábor lelkész szavait.

Illetve azt kérte, hogy a nemzeti konzultációra szánt milliárdokat inkább a hátrányos helyzetű települések iskoláira költse a kormány. Azt is hozzátette, szeretné megélni, hogy egyszer a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök roma ember lesz Magyarországon.

Az esemény egyik szimbolikus pontja az volt, amikor egy Nógrád megyéből érkező kislány eleresztett három békegalambot. Négy óra előtt nem sokkal lett vége a tüntetésnek.

A demonstráció előtt beszámoltunk arról, hogy a gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) buszokat is szervezett, hogy a gyöngyöspataiak ott tudjanak lenni a tüntetésen. Csemer Géza arról beszélt a Mércének, hogy 15 busztársaság visszamondta félórával-órával a telefonos egyeztetések után a megrendeléseket. Pár órával a tüntetés előtt azonban megoldódott a helyzet, Setét Jenőazt írta Facebookon, hogy már két busz tartott Gyöngyöspata felé. Setét posztjai szerint egyébként Ózdról, Nyíregyházáról, Putnokról és Szerencsről is érketnek roma közösségek a fővárosba.

A kormány szombaton nyilvánvalóvá tette álláspontját a tüntetéssel kapcsolatban. Szerintük csak az a megmozdulás célja, hogy "Soros-hálózat" egymás ellen uszítsa a magyarokat és a romákat a gyöngyöspatai iskolaügyben. Erről Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője beszélt a szombati sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a "tüntetés szervezője, Setét Jenő maga is Soros-aktivista", ahogy szervezete, az Idetartozunk Egyesület is "Soros-pénzből működik".

Setét Jenő erre reagálva azt mondta a tüntetésen, hogy csak egyetlen egy közös van benne és Orbán Viktorban: mindketten Soros-ösztöndíjasak voltak. Hozzátette, a tüntetés magánemberek, vállalkozók adományaiból tudott megvalósulni, "sajnos" nem kaptak Sorostól pénzt. 

A januárban Raoul Wallenberg-díjjal  kitüntetett Setét Jenővel épp a héten készítettünk interjút, amelyben arról beszélt, hogy az elmúlt harminc évben nem látott olyan kormányfőt, aki "ilyen intenzitással, ilyen direkt és indirekt eszközökkel ment volna neki a hazai roma közösségnek". Szerinte a Fidesz az uszító, kirekesztő retorikával a körülbelül 3 százalékos szavazótömeget képviselő roma közösségekkel szemben egy jóval nagyobb bázist céloz meg. 

A tüntetés közben a Magyar Kormány Facebook-oldalára is kikerült egy videó Horváth László miniszterelnöki megbízottal, és következő a felvezető szöveggel: "Senkinek nem fogjuk engedni, hogy nehezen elért közös eredményeinket a saját politikai céljai miatt lerombolja." 

Horváth László arról beszélt a Parlament előtt állva, hogy "a politikai tüntetés szervezői saját magukat leplezték le", hiszen a szabad Gyöngyöspatáért meghirdetett demonstrációra egy nem egész busznyi ember érkezett. Mint fogalmazott,

ez azt jelenti, hogy a gyöngöyspataiaiak 98 százaléka nemet mondott erre a politikai akcióra.

Szerinte az világossá vált, hogy a "Soros György által támogatott szervezetek" nem akarnak békés együttélést magyarok és cigányok között, és "nem akarnak tisztességes, jó és igazságos válaszokat a meglévő problémákra". 

A kormány január óta támadja a tavaly meghozott jogerős bírói ítéletet, amely értelmében 60 gyöngyöspatai roma fiatal (illetve kiskorúaknál a családjuk) összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult, mert a Nekcsei Demeter Általános Iskolában többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket. A Debreceni Ítélőtábla ítéletéből kiderült, a szegregáció 2003 és 2017 között tartott, amely idő alatt a roma diákok nem mehettek fel az iskola emeletére, de az úszásoktatásról is ki voltak tiltva.

Az ügy alperesei az iskola, gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerületi Központ voltak, akik már egy korábbi jogerős ítélet után se szüntették meg a szegregációt az iskolában.

Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból!

- jelentette ki Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője január elején. Szerinte igazságtalan a Debreceni Ítélőtábla ítélete, és csak a roma fiatalokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pénzszerző akciójáról van szó.

Azóta a kormány folyamatosan napirenden tartja a gyöngyöspatai kártérítési pert. Orbán a januári kormányinfón arról beszélt, hogy ez egy olyan ügy, "ami sérti az emberek igazságérzetét", és ezért igazságot kell tenni. Később egy rádióinterjúban már úgy fogalmazott:

(...) van egy határ, amit a magyar sosem fog átlépni, vagy sosem érzi úgy, hogy azt szabad átlépni. Ez pedig az a határ, ha pénzt adunk a semmiért.

Kijelentése után feljelentetést tett a Roma Parlament Egyesület elnöke, Horváth Aladár becsületsértés és hivatali visszaélés gyanúja miatt. Tordai Bence, párbeszédes képviselő pedig gyűlöletbeszéd és közösség elleni uszítás miatt indított pert Horváth László és a Dúró Dóra ellen.

A gyöngyöspatai kártérítés a márciusban induló nemzeti konzultációban is benne lesz. A január óta konfliktusügyi miniszterelnöki biztossá kinevezett Horváth László szombaton videóban ismertette az ezzel kapcsolatos két kérdést:

Az egyik kérdés arra vonatkozik majd, hogy igazságos-e ez a kártérítés? A másik kérdés az, hogyha már megítélték ezt a kártérítést nekik, akkor miként teljesítsék?

A kormány álláspontja szerint ugyanis oktatási, képzési programok szolgálnák leginkább a roma közösség érdekét, mert "így jutnak munkához, és így tudnak kitörni a szegénységből" - mondta a fideszes képviselő. 

Vasárnapig már 462 pszichológus írta alá azt a petíciót, amellyel a nemzeti konzultáció Gyöngyöspatával kapcsolatos kérdése ellen tiltakoznak. Szerintük elfogadhatatlan, hogy "a tervezett nemzeti konzultáció azt sugallja, hogy a gyöngyöspatai roma emberek nem érdemesek kártérítésre az elszenvedett diszkriminációért, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a független magyar bíróság kimondta a szegregáció tényét, és az érvényes magyar jogszabályok alapján ítélt meg kártérítést". A petícióhoz később a Magyar Szociológiai Társaság Elnöksége is csatlakozott, akik azt bírálják, hogy a nemzeti konzultáció felülbírálja a független magyar bíróság döntését.

A gyöngyöspatai önkormányzat felülvizsgálati kérelmét a Kúria soron kívül, várhatóan áprilisban bírálja el.

Korábban arról is írtunk, hogy nem ez a Fidesz első támadása a romák ellen. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy milyen, a cigányságot sértő nyilatkozatokat tett Orbán és más kormánypárti politikusok az elmúlt években, itt pedig az egész vitát kirobbantó kártérítési per részletei olvashatóak. 

(Borítókép: Huszti István / Index)