Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Leszavazta az ellenzék az időkorlát nélküli koronavírus-törvény sürgősségét

Az úgynevezett felhatalmazási törvényről vitázott az Országgyűlés

Vége
D  AS20200323001
2020.03.23. 17:09

Összefoglaló

A Parlament oldalán múlt pénteken jelent meg az abenyújtott törvényjavaslat, amely a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet „meghosszabbításáról” szól.
Atörvényjavaslat célja, „hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.
Az ellenzék március 21-én hétpárti egyeztetést kezdeményezett a koronavírus-törvényről.
Március 22-én, vasárnap az ellenzék bejelentette, hogy nem szavazza meg a felhatalmazási törvényt.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat ellen civil szervezetek is tiltakoztak.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A hétfői parlamenti ülésnapon kellett dönteni arról, hogy az Országgyűlés sürgős, házszabálytól eltérő, azaz kivételes eljárásban már kedden szavazhat-e az úgynevezett koronavírus-törvényről. 

    • A Parlament oldalán múlt pénteken jelent meg az a benyújtott törvényjavaslat, amely a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet „meghosszabbításáról” szól. 
    • A törvényjavaslat célja, „hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.
    • A kormányjavaslatban nem szerepel határidő a veszélyhelyzet, illetve a rendkívüli jogrendben hozott rendelkezések fenntartására, emiatt az ellenzéki pártok már előzetesen közölték: csak akkor járulnak hozzá a törvény sürgősségének elfogadásához – csak a házszabálytól való eltéréshez lenne szüksége a Fidesz-KDNP kétharmados többségnek az ellenzékre –, ha abba bekerül egy 90 napos határidő.
    • Orbán Viktor hétfőn napirend előtt a parlament plenáris ülésen beszámolt a kormány eddig járványügyi, válságkezelési intézkedéseiről, majd pedig összefogásra szólította fel az ellenzéket.
    • Miután azonban az ellenzéki pártok frakcióvezetői továbbra is kitartottak amellett, hogy akkor támogatják a kormány javaslatát, ha abba bekerül egy határidő, Orbán retorikát váltott, és közölte: az ellenzéki pártok nélkül is megoldja a kormány a válságot.
    • A négyötödös többség így nem lett meg, ugyanakkor az Országgyűlés "sima" sürgősséggel napirendre tűzte a javaslatot, és jövő héten a zárószavazásra is sor kerülhet, amelynél a kétharmados többség már biztosított. Ezzel azonban a kormány által 12 napja bevezetett rendkívüli intézkedések – mivel az egyes rendeletek 15 napos átmeneti hatállyal vezethetők be – átmenetileg hatályukat veszíthetik. A kormány ugyanakkor fenntarthatja a veszélyhelyzetet a parlament nélkül is, így azon belül bármikor megalkothatja újra, akár szó szerint is a mostani rendeleteket.

    A koronavírus-törvénnyel kapcsolatos kérdéseket ebben a cikkünkben tisztáztuk alaposan.

  • 137 igen, 52 nem szavazási aránnyal nem lett meg a 4/5-ös többség a felhatalmazási törvényjavaslat sürgős, házszabálytól eltérő, azaz kivételes eljárásban történő tárgyalásához és így keddi elfogadásához az Országgyűlés.

    Igennel szavaztak a Fidesz és a KDNP képviselői, a nemzetiségi képviselő, illetve négy, a Mi Hazánk színeiben politizáló független képviselő, elutasították a házszabálytól eltérést a Jobbik-, az MSZP-, a DK-, az LMP-, a Párbeszéd-frakció jelenlévő képviselői, valamint hat független képviselő.

    Nemmel tehát zömében az ellenzék szavazott, ugyanakkor a jogszabályt sürgős tárgyalással, már jövő héten kedden el tudja fogadni a Fidesz-KDNP frakciószövetség, mert a kétharmados többség hozzájárult a sürgősségi napirendre vételhez. Pontosabban a sürgősségi javaslatot kétharmados támogatással 152 igen, 31 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés. Támogatta a javaslatot a Fidesz, a Jobbik- és a KDNP-frakció, valamint a nemzetiségi képviselő, illetve négy, a Mi Hazánk színeiben politizáló független képviselő. Nemmel szavaztak az MSZP-, a DK-, a Párbeszéd-frakció jelenlévő képviselői, valamint hat független képviselő. Az LMP-sek nem szavaztak.

  • „A költségvetési források nem lehetnek akadályai a vírus elleni küzdelemnek” – mondta napirend előtti felszólalásában Tállai András államtitkár.

    Tállai szerint a gazdasági hatások nagyon súlyosak lesznek, és komoly következményekkel fognak járni. A turizmusban már látszódik a hatása: 

    hetek alatt lemondták az összes magyarországi foglalást, látogatást, ezzel csökkent a vendéglátás és fogyasztás is. Ezt követi a termelések leállása, aminek következménye a munkanélküliség lesz, mondta az államtitkár.

    A hitelfizetések szüneteltetése Tállai szerint ötmillió ügyfelet és 145 ezer vállalkozást érint.

    A magyar kormány felkészült a válság kezelésére, fejezte be az államtitkár a felszólalását. 

  • Kevés valamennyi kormányzati jószándék, kevés a sok jó és gyors döntés, kevés a kormánypártok parlamenti támogatása, szükség van a válságkezeléshez az egészségügyi dolgozók megfeszített munkájára is, ismerte el utolsó előtti napirend előtti felszólalóként Bánki Erik.

    A fideszes képviselő szerint ugyanakkor a jól látható, de egyelőre még felmérhetetlen gazdasági károkat, csak gyors, hatékony és megfelelő döntésekkel lehet orvosolni – ez pedig mind jellemző azokra, amelyeket a kormány az elmúlt hetekben hozott, nem úgy, mint a 2008-as gazdasági világválság idején.

    Arra kérem a kormányt, hogy továbbra is tegyen meg mindent a magyar emberek életének megmentéséért

    – hangzott el Bánkitól, hozzátéve, hogy ehhez kérik az ellenzék támogatását is.

  • Az igazságügyi államtitkár úgy véli, az ellenzéki pártoknak felelősségük van abban, hogy a kormányt olyan helyzetbe tudják-e hozni, hogy el tudják fogadni a kormány által hozott eddigi intézkedéseket, mint ahogyan abban is, hogy a kormány továbbra is operatív, gyors döntéseket hozzon.

    Aki azt állítja, hogy a kormány visszaél a hatalmával, nézze vissza a korábbi napok intézkedéseit, az operatív törzs működését

    – mondta Völner Pál igazságügyi államtitkár.

    Hozzátette, hogy a törvényjavaslatban is az áll, hogy a kormánynak rendszeresen be kell számolnia a parlament előtt. Az országgyűlés kezében valamennyi jogkör megmarad. Végezetül - Kocsis Mátéhoz hasonlóan - arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy adják át a felelősségüket.

  • „Nem túlzás azt állítani, hogy Európa és Magyarország is hadban áll” – mondta a KDNP-s Hollik István.

    A politikus szerint hatalmas erőfeszítést és nagy áldozatot követel mindenkitől a vírus megállítása. Az orvosok, önkéntesek, vállalatok után köszönetet mondott a tanároknak is, amiért ilyen gyorsan átálltak a digitális oktatásra. 

    Hollik a következőképpen indokolta, miért nem szabnak határidőt a törvénynek: szerinte mivel nem tudni, mikor lesz vége a koronavírus-járványnak, így nem lehet határidőre szabni a felhatalmazást.

    Jakab Péter felszólalására utalva hozzátette: az nem normális, aki arról beszél, hogy ez a törvény korlátlan felhatalmazást adna a kormánynak.

  • Orbán Balázs miniszterhelyettes is arról beszélt, hogy a koronavírus elleni védekezéshez kérik az ellenzék támogatását, hiszen az eddig meghozott intézkedések hatálya a 15 nap leteltével lejár. Szerinte a jogbiztonságot éppen az ellenzék lépése ássa alá.

    Az ellenzéki képviselők a magyar emberek életét és biztonságát veszélyeztetik.

    Lelkük rajta!

    – zárta felszólalását Orbán Balázs.

  • Egy szóval lehet ezt a törvényjavaslatot jellemezni, és ez az: államcsíny

    – jelentette ki Jakab Péter. A Jobbik elnök-frakcióvezetője is egyértelművé tette, hogy kizárólag a rendeleti kormányzásra adott parlamenti felhatalmazás határideje, időkorlátja a vitás kérdés, az ellenzék minden járványkezelő intézkedést támogat, de azt nem, hogy Orbán Viktor egy személyben dönthesse el, hogy mikor ér véget a járvány, és akár évekig elhúzza ezt, kihasználva a felhatalmazást. Szerinte ez nem más, mint államcsíny, és megint át akarják verni a magyar állampolgárokat.

    A kérdés valójában úgy hangzik: indokolt-e élethosszig tartó felhatalmazást adni Orbán Viktornak a rendeleti kormányzára?

    Jakab kikérte a magyar választópolgárok becsapásának feltételezett szándékát, és azt mondta:

    Nekünk sem vírusra, sem koronára nincs szükségünk. (...) Korlátlan hatalomra nincs szükség, józanságra van. Ne részegítse meg önöket a korlátlan hatalom, mert nehéz lesz az ébredés.

  • Az MSZP-s Tóth Bertalan azt mondta, Orbán Viktor azzal, hogy azt mondta, neki megvan a 133 embere, és az ellenzék nélkül is végigviszi a törvényt, azzal

    több millió ember kinyújtott kezét ütötte el.

    Mert több millió ember úgy gondolja, hogy a kormány ezzel a rendelettel vissza fog élni akkor, ha nem lesz határidőre szabva, és nem viszik át digitális platformra az Országgyűlést. Tóth szerint a Fidesz enélkül szétrombolja az együttműködést. 

    „Megalázónak” nevezte a jelenlegi álláskeresési járadékot, és annak megemelését kérte a szocialista politikus.

    Ha a rendőröknek járt az egyszeri juttatás, akkor az egészségügyi dolgozóknak is járjon az egyszeri 500 ezer forint, javasolta Tóth.

    Rétvári Bence államtitkár minderre úgy reagált, ez egy korlátozott felhatalmazás mind időben, mint tartalomban, és egyáltalán nem igaz az, hogy a kormány megtehet bármit. Rétvári szerint az ellenzék mindent belemagyaráz ebbe a törvénybe, ami nincs benne, a vitát pedig a sárdobálás szintjére az ellenzék és Gyurcsány Ferenc viszi le.

  • Dömötör Csaba államtitkár Gyurcsány Ferenc felszólalására reagálva elmondta, hogy ma 6000-rel több orvos teljesít szolgálatot Magyarországon, és 700 milliárd forinttal költöttek többet az egészségügyre. Hozzátette: „Ha Gyurcsány véghez viszi akaratát, akkor ma a fertőzött betegeknek fizetniük kellene az egészségügyi ellátásért.” 

    Az, hogy a DK elnöke szerint jelenleg naponta egy menekülttel találkozni, Dömötör szerint csak annak köszönhető, hogy

    áll a határzár.

    Hozzátette, a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely emberéleteket és munkahelyeket menthet. Egy olyan helyzetben vagyunk, amikor a gyorsaságon emberéletek és munkahelyek múlhatnak. 

  • A volt kormányfő szerint nem a parlamenti szavazáshoz kell a bátorság, nem ők, a Fidesz–KDNP frakciószövetség a legbátrabbak az országban, hanem a hetek óta védőfelszerelés nélkül dolgozó egészségügyiek. Gyurcsány Ferenc arról beszélt napirend előtt, hogy nem igaz, amit a kormány állít, nem igaz, hogy rendelkezésre áll a védelem, mert az orvosok és az ápolók a mai napig nem kapták meg a szükséges felszerelést.

    A DK elnök-frakcióvezetője azt is mondta, nincs rendben azt mondani, hogy ezt a válságot az ellenzék nélkül is meg lehet oldani, mert mindannyian érintettek vagyunk, minden magyar ember. Gyurcsány – miután Orbán külön kitért arra, hogy gazdasági válságkezelésből őt a volt miniszterelnök ne leckéztesse – a GDP-adatokkal igyekezett visszavágni, és kiemelte: az elmúlt évtizedben a kormány nem fordított eleget az oktatásra és az egészségügyre, ez pedig fokozza a járvány okozza válságot.

    Három héttel ezelőtt Orbán Viktor még mindent a migránsozásra húzott fel

    – emlékeztetett Gyurcsány, kiemelve Orbán rádiónyilatkozatát, miszerint nem a koronavírus, hanem a migránsok jelentenek történelmi kihívást. Azt is felidézte, hogy a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, ami szintén egy különleges jogrend, évek óta a törvényi feltételek fennállása nélkül tartja fenn, így nem csoda, hogy nincs az ellenzéknek bizalma abban, hogy egy határidő  nélküli veszélyhelyzetet a járvány elmúltával a kormány – jogszabályi garancia nélkül – feloldana.

  • Rétvári Bence államtitkár felszólalásában azt mondta, napi kapcsolatban vannak az egészségügyi dolgozókkal, és arra törekednek, hogy mindent megkapjanak, amire szükségük van.

    „Aki gyorsabban lép, az jobban meg tudja előzni a bajt” – mondta Rétvári.

    Ezután felsorolta, hogy a magyar kormány mikor hozta meg a  különböző intézkedéseket a többi fertőzött országhoz képest. Az államtitkár szerint Magyarország nagyon gyorsan meghozott minden rendeletet, szinte mindenben a legelsőként cselekedett, így aztán Rétvári állítja: azért fontos ez a törvényjavaslat, hogy a kormány gyorsan tudjon lépni a továbbiakban is.

  • Az LMP frakcióvezetője megismételte, megdöbbentik a pártpolitikai hozzászólások, és úgy érzi, még mindig nem fogták fel sem az ellenzékben, sem a kormányoldalon, hogy ezt félre kellene tenni ebben a helyzetben.

    Ezután a negatív nemzetközi példákat említve a megelőzés és a védőfelszerelések fontosságáról beszélt, mert nem garantálható az ország védelme azoknak a védelme nélkül, akik a frontvonalban dolgoznak. Az egészségügyi dolgozók és a gyógyszerészek számára szükséges védőfelszerelések beszerzésének fontosságát emelte ki ismét, hogy nem tudja megnyugtatni a miniszterelnöki beszámoló, mert napi szinten érkeznek hírek a védőfelszerelések hiányáról.

  • „A vagdalkozások nem működnek”, reagált Dömötör Csaba államtitkár a párbeszédes Szabó Tímea napirend előtti felszólalására. „Önök egyszerre mondják, hogy a kormány nem működik együtt és, hogy a kormány az önök javaslatait hajtják végre.”

    Dömötör arról beszélt, hogy mivel múlt héten átléptünk a csoportos megbetegedések szakaszába, ez azt is jelenti, hogy

    a vírus most már bárhol ott lehet az országban.

    „Mivel nincs vakcina, ezért a legtöbb, amit tehetünk, hogy lelassítjuk a vírus terjedését”, mondta az államtitkár.

    Súlyos ára van a késlekedésnek, a cselekvés hiányának, a kormány ezért kéri a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Önökön múlik, hogy szeretnének-e negatív nemzetközi példa lenni arra, hogy nem támogatják a kormány lépését

     - szólt az ellenzékhez Dömötör.

  • Orbán Viktor napirend előtti parlamenti felszólalása
  • A Párbeszédből Szabó Tímea napirend előtti felszólalásában reagált Orbán Viktor felszólalására, miszerint 133 bátor ember kell neki most, és az mind a kormányban van:

    szeretném megkérdezni, hogy 133 bátor emberre, vagy 133 felelőtlen emberre van szüksége? Mit keres az ülésteremen Bíró Nagy László képviselő? Mert önöknek minél fontosabb, hogy meglegyen a kétharmad.

    B. Nagy László ugyanis a szegedma szerint önkéntes karanténba vonult, mert részt vett azon a március 15-i ünnepségen, amin a szegedi egyetem koronavírusos rektora, Rovó László is ott volt. 

    Szabó szerint azért vannak ott, mert szerinte a kormány tudja, hogy most az ellenzék is kell ehhez a törvényhez.

    Azt kérte, hogy a javaslatba tegyék be a 90 napos határidőt, és álljon át az Országgyűlés digitális platformra, ha kelleni fog.

  • „Nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere kell” – mondta Orbán Viktor azt állítva, hogy az ország legbátrabb 133 embere a kormánypárti frakciókban van. Egyúttal lényegében egyértelművé tette: nem érdekli az ellenzék, neki csak a Fidesz–KDNP frakciószövetség számít, őket pedig arra kérte, hogy ne hátráljanak meg, ne érdekelje őket semmi, csak hogy végrehajtsák a meggyőződése szerint az ország számára szükséges lépéseket.

    A miniszterelnök végezetül kijelentette:

    Nehéz idők jönnek, mindenki nőjön fel a feladathoz!

  • Egyetlen egy javaslatot sem támogatok, amelyről az a meggyőződésem, hogy akadályozza, gyengíti a védekezést

    –  mondta összefoglalóan az ellenzéki megszólalásokat visszaverve Orbán Viktor. A kormányfő ezután azt is mondta, hogy ne nevezze senki felhatalmazási törvénynek azt a javaslatot, amelyek a kormány benyújtott, és arra kérte az ellenzéket, hogy más országból, főleg Romániából se hozzanak hasonlatokat.

  • Orbán Viktor nemcsak a korábban összefogásra szólító retorikáját váltotta a frakcióvezetők felszólalására reagálva, hangsúlyozva, hogy a kormánypártok képesek egyedül is döntést hozni a válság, a járvány ügyében is.

    Orbán arra kérte az ellenzéket, ne terjesszenek álhíreket, úgy mint, hogy bezárták az iskolákat. Szerinte

    nem zártuk be az iskolákat, hanem átálltak az online tanrendre, ami nem veszi el az esélyt attól, hogy a tanév befejezhető legyen.

    A kormányfő szerint a kabinet döntései logikus rendben lévő, hatékony intézkedések, nem kell követelni például, hogy a WHO javaslata szerint teszteljenek, mert ezt teszik. Hasonlóképpen ne követelje senki a kijárási tilalom bevezetését se, hiszen az Európa más országaiban sem úgy történik, ahogy az a sajtóban sokszor megjelenik. Orbán azt kérte,

    ne dőljenek be ezeknek. (...) Több komolyságot kérek ebben az ügyben, gondolkodunk ezen, megfontoljuk a környező országban látott tapasztalatokat

    – mondta végül ebben a témában. Más javaslatokat a „megszorítás irányába mutató” elképzelésnek nevezett, így sem az alapjövedelem, sem a munkanélküliek álláskeresési járuléka ügyében nem tervez intézkedéseket.

  • Orbán az ellenzéki kritikákra, elsősorban a késlekedésekre vonatkozó ellenzéki kritikákat lényegében kikérte magának, szerinte nem voltak ellentmondásosak a lépései, és ugyan köszöni, nem kér, de legalábbis nem mindenkitől tanácsokat, szerinte 

    a kormány az elsők között hozott meg minden fontos intézkedést Európában.

  • Mindenkinek köszönöm, aki elmondta, hogy mi a miniszterelnök dolga

    – mondta viszontválaszában a kormányfő. Orbán azt állította, az ellenzék félreérti a helyzetet, és hogy vő éppenséggel vissza akarja adni a parlamentnek a jogot arra, hogy eldöntsék, mikor van vége a veszélyhelyzetnek. Szerinte a parlamentnek minden nap meglesz a joga arra, hogy visszavonja a veszélyhelyzetet:

    Holnap reggel visszavehetik, ha úgy látják

    – fogalmazott, kifejtve, hogy ha vége a fertőzésnek, vége a veszélyhelyzetnek is, de jelenleg nem lehet ezt kiszámítani, egy biztos csak, hogy „mi mindannyian rosszabb állapotban leszünk 90 nap múlva”. Szerinte ezért nem elég a három hónapos felhatalmazás, neki ne is adjanak három hónapos felhatalmazást, sőt, azért nem kér előre meghatározott időt a felhatalmazási törvényre, mert három hónap múlva minden és mindenki rosszabb állapotban lesz.

    A kormányfő ezután arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP-nek van kétharmada, ezért az ellenzéknek nincs joga kikérni magának, hogy „ez a többség hozza meg a döntéseket, nem pedig az önök kisebbsége”. Majd azt mondta:

    Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani.

  • Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában először köszönetet mondott azoknak, akik részt vesznek az egyre nehezedő védekezési feladatokban.

    Elmondta, hogy több hétpárti egyeztetésen vannak túl, melyek „jó hangulatú, konstruktív találkozók voltak”. Történt azonban valami az első és legutolsó találkozó között, amit személy szerint nem nagyon ért. Legutoljára éppen ma, 12 órakor egyeztettek. „Az, hogy Gyurcsány frakcióvezető nem szeret minket, nem újdonság, de ez az érzés kölcsönös” – mondta.

    Ma tárgyalnunk kell a koronavírus-törvényről, ehhez viszont kell az ellenzék. Szeretnénk önökkel közösen dönteni! Egy óránk van a 4/5-ös szavazásig, úgy is tudnak nekünk segíteni, ha kimennek a teremből. Minden felelősséget el fogunk vállalni

    – mondta Kocsis.

    Szerinte az ellenzéki képviselők nem mondanak igazat, amikor korlátlan hatalomról beszélnek a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Elmondta, hogy hajlandóak a rémhírterjesztéssel kapcsolatban tárgyalni, azon ugyanis nem múlnak emberéletek.

    Ki az, aki meg tudja mondani, hogy 90 nap múlva ez a parlament képes lesz-e ülésezni? – kérdezte. Hozzátette: nem a kormány fogja eldönteni, meddig tart a járvány. 

  • Jó érzés volt arról hallani, hogy milyen létszámban vannak egészségügyi dolgozók, és jó volt hallani a rendfenntartó erők létszámáról – mondta a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter a kormányfő beszámolójától és intézkedéseitől megnyugodott, külön is kiemelte:

    mindig fontos volt számunkra a padlóra került családok helyzetének a kezelése.

    Harrach szerint az ellenzék békülékenyebb volt, mint korábban, de sajnos azt is kell látni, hogy vannak olyan hagyományos, ellenzéki törekvések, amiket a járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedések ürügyén szeretnének érvényesíteni. Szerinte nem is csoda, hogy ezeket a kormány nem veszi komolyan.

    A KDNP frakcióvezetője szerint az ellenzék bizalmat emleget, de a jelenlegi kormány már bizonyította, hogy érdemes a bizalomra, míg az ellenzék soraiban ülők nem, hiszen ez a kormány, de legalábbis a kormányfő képes volt olyan válságok kezelésére, amelyre mások nem. Harrach szerint működnie kellene a bizalomnak ahhoz, hogy elfogadják azt a javaslatot, amelyet a kormány benyújtott.

  • Az LMP-s Keresztes László Lóránt felszólalása elején köszönetet mondott az egészségügyben dolgozóknak, akik a frontvonalban dolgoznak a vírus idején.

    Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, egyelőre még nem látjuk, mennyire. (...) Erről őszintén kell beszélni

    – mondta a politikus, majd hozzátette, a helyzet egyaránt nagy fegyelmet kíván a kormány, az ellenzék és a magyar állampolgárok részéről.

    Keresztes szerint felesleges arról beszélni az Országgyűlésben, melyik párt milyen javaslatot dobott fel elsőként. „Az elmúlt tíz évben a magyar politika mocsárba süllyedt” – mondta. 

    A frakcióvezető szerint ugyanis most a legfontosabb, hogy felülemelkedjenek a pártpolitikán a parlamentben, és konszenzussal hozzanak döntést az ügyben.

    Keresztes szerint már csak a magyar emberek bizalomhiánya miatt is kell az időkorlát a felhatalmazási törvényhez, és ha ez megtörténik, akkor bebizonyítják, hogy a pártok cselekszenek is, nem csak beszélnek.

  • Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azzal kezdte, hogy örülnek azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány végre meghozott. Az ellenzéki politikus további javaslatokat tett, melyek a magyar dolgozó emberek védelmét célozzák. Arra kérte Orbán Viktort, hallja meg a szakszervezetek szavát, és

    konzultáljon a munkavállalói érdekképviseletekkel is.

    Az MSZP elnöke beszélt a sokat hangoztatott együttműködésről is. „Az, hogy én leteszek valamit az asztalra és azt mondom, ez van”, Tóth szerint távolról sem nevezhető együttműködésnek. 

    Mint mondta, az ellenzék már azt is felajánlotta, hogy 90 napos határidő legyen benne a törvényjavaslatban. Tóth szerint erre már csak azért is szükség lenne, ma több millió választópolgár nem bízik a kormányban. 

  • Mindannyian látjuk, hogy milyen lerohasztott állapotban vannak a kórházaink, milyen megalázó életkörülmények között küzdenek a magyar emberek életéért az egészségügyben dolgozók és a közszolgáltatásokat elvégzők.

    Ennek az országnak a megmentői nem itt ülnek, hanem a kórházakban most is küzdenek

    – mondta Jakab Péter, aki szerint ugyanakkor éppen a legmegalázottabb emberekről van szó, az elmúlt tíz év veszteseiről. A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint ez az Orbán-kormány elmúlt tízéves rossz teljesítményének eredménye, de most nem erről kell beszélni, hanem köszönetet mondani az első vonalban küzdő ápolóknak, orvosoknak, vagy a buszvezetőknek, fejet hajtani és megtapsolni azokat, akik jelenleg is a kórházakban küzdenek a a magyar emberek életéért, vagy azokért, akik mindennap, jelenleg is dolgoznak, hogy a szükséges szolgáltatások továbbra is működjenek.

  • A jelenlegi helyzetben a legfontosabb képesség, amit meg kellene őriznünk, az az együttműködés képessége, mondta a Jobbik elnöke. Megköszönte a kormánynak, hogy megfogadott az elmúlt hetekben ellenzéki javaslatokat, de a benyújtott felhatalmazási törvény alapján úgy tűnik,

    a kormány nem akar együttműködni.

    Jakab visszautasította, hogy az ellenzékből bárki is a vírusnak szurkolna, mint mondta, „itt mindenki Magyarországnak szurkol, hogy legyőzzük végre ezt a nyavalyát”. Jakab hosszan sorolta, mit lát a kormány szerinte támadásnak, ami ugyanakkor – mint a koronavírus-tesztelések számának növelése, valamint a kijárási tilalom elrendelése – a szakma javaslata. Hosszan sorolta a szomszédos és más európai országok intézkedéseit, amelyek a munkahelyek védelmében már életbe léptek, a magyar kormány eközben nem lép meg semmi hasonlót:

    A világ elrohan mellettünk. (...) Az elmúlt években, amikor a haveroknak milliárdszám osztották a közpénzt, akkor nem spóroltak. Hát most se spóroljanak!

  • A párbeszédes Szabó Tímea kesztyűben beszélt a parlamentben. Felszólalását így kezdte:

    Az egész világ, így Magyarország is bajban van.

    Szerinte Orbán Viktor intézkedései abszolút támogathatóak, és Szabó szerint az is rendben van, hogy a kormány „nagyobb jogosítványt kapjon” az intézkedésekre. Hozzátette, hogy az ellenzék javasolta először az iskolák bezárását, a hitelek szüneteltetését, így látni, hogy ők együttműködőek. 

    Hol van az a másfél millió maszk, amiről a miniszterelnök úr beszélt?

    – tette fel a kérdést. 

    Lehet, hogy a börtönbe kerülök rémhírterjesztésért, de egyelőre nincs elég védőfelszerelés a kórházakban az orvosok és ápolók részére

    – mondta Szabó, utalva arra az egyelőre kérdéses kormányjavaslatra, miszerint akár öt évre is börtönbe kerülhet az, aki a különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt valótlant állít.

    majd hozzátette, hogy amit Orbán bejelentett eddig, az nagyon kevés.

    Az a fontos szerinte, hogy akik elveszítették a munkájukat, azok pénzhez jussanak. Ezután azt kérte, 

    • a kormány havi 100 ezer forintra egészítse ki a bevételét ezeknek az embereknek;
    • valamint legyen sokkal több szűrés.

    Szabó szerint egész Európában nincs arra példa, hogy ilyen rendeletet akarna bevezetni a kormány, mint amit a most beterjesztett javaslattal a Fidesz, talán csak Vlagyimir Putyin csinál ilyet Oroszországban. „Ezt úgy hívják, hogy diktatúra” – mondta Szabó, majd hozzátette, szerinte Orbán

    elsődleges ellenfele nem a vírus, hanem mi, az ellenzéki pártok.

    A felhatalmazási törvényjavaslatot ezután lex Covidnak nevezte.

  • Azért küzdünk, hogy a hazánk maradjon szabad, demokratikus jogállam, azt nem lehet elvenni valami más ürügyén, mondta Gyurcsány. 

    Valamikor ennek is vége lesz. Ezen dolgozunk. Nem lehet a bajt arra használni, hogy éppen azt ne őrizzük meg, amire egyébként felesküdtünk.

    A DK elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lesznek bevételek, nem lesznek keresetek. Ugyanakkor a kormány csak haladékot adott a terhek befizetésére.

  • Elsőként Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke reagált a miniszterelnök szavaira. Gyurcsány szerint mindenkinek hozzá kell járulnia a közös gyógyuláshoz, de más-más szerepben vagyunk. Ahhoz, hogy a veszélyhelyzetben a kormány ezt megoldja, a kormányt támogatni kell.

    A parlament dolga, hogy közös, új szabályokat hozzon, és ellenőrizze a kormányt. A WHO január 7-én jelentette be hivatalosan, hogy egy új, fertőző vírussal állunk szemben. Gyurcsány szerint „nem biztos, hogy azoknak van igazuk, akik azokat kritizálják, akik szerint itt valami rosszul történt.” 

    Akik a frontvonalban vannak, úgy érzik, magukra vannak hagyva

    - mondta.