Vakcina: kevesebb mellékhatás, több haszon

Jó esetben 3–5 évig is kitarthat a koronavírus ellen adott oltás után az immunitás – vélekedik Dr. Kulja András, aki mindkét eddigi oltási turnusban elővizsgáló volt, vagyis ő bírálta el a vakcina beadására érkező kollégái olthatóságát.

Meg kell vizsgálni, hogy a beoltottak hány százaléka marad védett egy év múlva is. Ha a többség immunrendszere emlékezni fog az oltásra, akkor ők már nem fertőznek tovább, így azok sem kaphatják el, akikben már elfelejtődött

– fejtette ki gondolatait az Indexnek az orvos, aki negyedik hónapja dolgozik az egyik nagy fővárosi kórház Covid-részlegén, és egy betegedukációs csatornát is indított, hogy közérthetően tájékoztasson a megbetegedésekről.

A Fonendoszkóp nevet viselő oldalon egyebek közt a világjárványról terjedő tévhiteket is górcső alá veszi, lerombolva például az összeesküvés-hívők teóriáját, miszerint a pusztító vírust mesterségesen hozták volna létre laboratóriumban. Megállapítja azt is, hogy

• az antibiotikumok vagy az influenza elleni szerek nem pusztítják el,
• meleg idő hatására sem tűnik el a vírus,
• hatástalan, ha ecetes vagy sós vízzel öblögetünk,
• és káros, ha hidrogén-peroxidos vizet iszunk.

Ezekkel az oltást nem ússzuk meg, arra igenis szükség van – hangoztatja Kulja doktor, emlékeztetve arra, hogy nagyrészt a védőoltásoknak köszönhetően emelkedett az elmúlt két évszázadban 30-ról 70-80 évre a születéskor várható élettartam.

Ükszüleink idejében a 6-8 megszületett gyerekből csak 4-5 élte meg a felnőttkort, mert a többieket elvitték a fertőző betegségek.

Az első védőoltás még 1794-ben született meg az egyik leghalálosabb betegség, a fekete himlő ellen. De a torokgyíkot, a szamárköhögést és a gyermekbénulást is csak így sikerült legyőzni. A koronavírus nem ennyire pusztító, pont abban a zónában van, hogy nem annyira halálos, hogy gyorsan lecsengjen, éppen ezért nagyon sok embert képes megfertőzni.

Ha nagyon halálos lenne, akkor meghalnának a fertőzöttek, és nem tudnák továbbadni a vírust. Így viszont sokkal többen kaphatják meg, ezért kell az oltás.

Hogy az orvos nem a levegőbe beszél, azt az is mutatja, hogy maga is beoltatta magát, a héten kapta meg a második dózist.

„A legsúlyosabb tünet az volt, hogy kicsit fájt a vállam, és bágyadt voltam, de ez annak is betudható, hogy előtte két hétig szünet nélkül dolgoztam, ráadásul minden második műszak éjszaka volt” – idézi fel, rámutatva, hogy minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, és sorolja is a vakcinákét:

• fájdalom,
• duzzanat,
• fejfájás,
• fáradtságérzés,
• izomfájdalom,
• ízületi fájdalom,
• hidegrázás,
• láz,
• ritkábban émelygés, bőrpír, álmatlanság és viszketés.

De rögtön hozzáteszi azt is, hogy ezek mind enyhe és múló mellékhatások.

Édesanyám is két napig csak forgolódott az ágyban az oltás után (azóta viszont úgy alszik, mint a bunda), de még mindig sokkal kisebb baj egy magas láz vagy néhány álmatlan éjszaka, mint ha megfertőződne, és a covidos osztályra kerülne.

A szakember szerint csak azoknak nem javallt az oltás beadása, akiknek a szervezete nem képes megfelelő védelmet kialakítani a beoltott anyag ellen, mert más betegsége miatt olyan szereket kap, amelyek gátolják az immunrendszere működését. Vagyis:

• kemoterápiás kezelést kap;
• autoimmun betegség miatt biológiai terápia alatt áll;
• vagy anafilaxiás reakciói vannak (a gége beödémásodik, a nyálkahártya megduzzad, ami miatt nem kaphat levegőt).

Vagyis más krónikus betegség, gyógyszerérzékenység, allergia, szívelégtelenség, cukorbetegség nem akadály, sőt. Éppen az ilyen betegségekben szenvedőknek van leginkább szükségük a védőoltásra, mivel a koronavírusos beteg tüdeje sokkal kevesebb oxigént képes felvenni, emiatt a szívnek gyorsabban kell forgatnia a vért, hogy megfelelő mennyiségű oxigénhez jusson, és a fokozódó szívműködés könnyen vezethet hirtelen szívleálláshoz.

Olyan ez, mint amikor a vezetők a kanyarban driftelnek, és egy ideig tart a gumik tapadása, aztán egyszer csak felmondják a szolgálatot, és az árokban köt ki az autó. A szervezet is kitart egy darabig, aztán hirtelen összeomlik a légzés, és rohanhatunk az oxigénért, hogy intubáljunk.

Persze veszélyek vannak, főleg azért, mert még nem volt idő minden vizsgálatot végigvinni. Terheseknek és szoptatós anyáknak például nem adják be az oltást, de nem azért, amivel egyesek riogatnak, hogy meddőséget okoz, hanem mert még nem bizonyított, hogy átjuthat-e a gyermekbe a gyógyszer, amit egyelőre csak 16 éven felüliek kaphatnak. Ezekre a veszélyekre egy sziklamászós analógiát hoz a doktor.

Kötéllel mászni sokkal kevésbé kockázatos, mint anélkül, pedig a kötél is lehet veszélyforrás, ha belegabalyodik a mászó, vagy a nyaka köré tekeredik.

A vakcinákat 30 ezer emberen tesztelik, és minden apró elváltozásnak utánajárnak, hogy okozhatta-e a gyógyszer. Ezért kerül egy-egy fejlesztés százezer dollárba.

Több tízezer embert oltunk be egyszerre, így a nagy számok törvénye alapján előfordulhat, hogy valaki ugyanakkor kap infarktust, de nincs ok-okozati összefüggés. Ugyanakkor ha valaki részt vesz egy gyógyszerkísérletben, és közben elüti egy autó, vagy a fejére esik egy tégla a körúton, akkor kivizsgálják, hogy a szernek szerepe lehetett-e abban, hogy beszűkült a látótere vagy az érzékelése.

Ezért van az, hogy több ezer oldalas dokumentáció készül, mire végleges, beadható gyógyszer lesz. Úgyhogy ha egy vakcinára az Európai Gyógyszerügynökség vagy annak hazai megfelelője, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) kiadja az engedélyt, akkor abban teljes mértékben meg lehet bízni. Mindegy, hogy Kínából, Oroszországból vagy az Európai Unióból érkezik. Kulja András szerint ezek csak abban különböznek, hogy hagyományos technológián vagy modernebb eljárásokon alapulnak-e.

• A kínai szerek (Sinopharm, Sinovac) inaktivált vírust tartalmaznak: a koronavírust teszik fertőzésképtelenné, úgy juttatják be a szervezetbe, és ezt ismeri majd fel később az immunrendszer.
• Az orosz és az oxfordi vakcina (Szputnyik, AstraZeneca) vektort használ: a koronavírus genetikai állományát becsomagolja egy olyan másik vírusba, amely emberben nem tud szaporodni, és így juttatja be a vírus örökítőanyagát a sejtbe.
• A nyugatiak (Pfizer, Moderna) hírvivő – az angol messenger szóból rövidítve – mRNS-t alkalmaznak, amely az örökítőanyag, a DNS másolata csupán, de ugyanazt az információt hordozza. A sejtekben található enzimek ennek a kódja alapján biztonságosan termelik ki az immunreakciót kiváltó tüskefehérjét anélkül, hogy fertőzésnek tennék ki szervezetünket.

Egyvalamitől viszont nagyon óv a szakember. Keringenek hírek ugyanis álvakcinákról, amelyeknek a forrása és a hatása is ellenőrizhetetlen.

Megkerülni a sort ne próbáljuk ilyenekkel, mert az még a legkisebb baj, ha hatástalan szert sóznak ránk.

Márpedig sorok biztosan lesznek, mivel sok az eszkimó, és kevés a fóka, vagyis jelenleg jóval több az igénylő, mint a leszállított oltóanyag. Ráadásul a vakcinák jelentős részét nem elég egyszer beadni, csak ismételt oltás nyújt védettséget. Emiatt menetrendet kellett felállítani, kik milyen sorrendben kaphatják meg. Az Európai Bizottság ajánlása szerint az elsődleges

• az egészségügyi dolgozók,
• a krónikus betegek,
• a 60 év felettiek

beoltása. Magyarországon is várhatóan ebben a sorrendben juthatnak majd vakcinához az érintettek. Hogy a tömeges oltások mikor kezdődhetnek, azt egyelőre nem tudni. Tavaly az Európai Unió egyik név nélkül nyilatkozó diplomatája például arról beszélt, hogy 

Ezt támasztja alá az is, hogy a gyártók szerint ez év végéig a világ teljes lakosságának harmadára elegendő oltóanyagot tudnak csak előállítani. A Nature orvosi szaklap egybegyűjtötte, milyen kapacitásokkal kalkulálnak.

Ábrájukból az látszik, hogy a 2021-es kapacitás a legtöbb cég esetében le van kötve előrendelésekkel. Az amerikai Duke Global Health Innovation Center becslései szerint viszont lesznek a világnak olyan szegletei, ahova csak 2023-ban vagy 2024-ben jut el a vakcina, vagyis a megváltás még sok helyen odébb van.