Ezen háborúznak a választásig: ki oltásellenes és ki oltáspárti?

A kormányoldal és az ellenzéki összefogás pártjai (Jobbik, DK, LMP, Momentum, Párbeszéd, MSZP) is arra törekszenek, hogy a választókat saját felelősségteljes hozzáállásukról, avagy a másik hozzá nem értéséről győzzék meg.

• Április 2-án jelentette be a Fidesz: online kampányt indít annak érdekében, hogy meggyőzze az embereket, ne higgyenek „a baloldal emberéletekbe kerülő oltásellenes politikájának”, amely bizalmatlanságot kelt egyes (keleti) vakcinákkal szemben, miközben az ellenzék politikusai beadatják azokat maguknak.
• Egy héttel később, április 10-én az ellenzéki összefogás pártjai közös közleményben azt javasolták: „a minél gyorsabb és szélesebb körű lakossági beoltás érdekében” a kormány törölje el az oltásra való regisztrációt, és legyen elég a tajkártya felmutatásával vakcinához jutni azoknak, akik felkeresik a háziorvosukat. Továbbá a kormány működjön együtt az önkormányzatokkal, a regisztráció nélküli oltás helyszíneit pedig jelöljék ki például stadionokban.

A járványhelyzet kezdete óta lényegében semmiben sem ért egyet a kormány és az ellenzék. Vitákat és konfliktusokat szült:

• a veszélyhelyzet kihirdetése, valamint hogy ezen időszakban milyen jogosítványai vannak a kormánynak és a parlamentnek,
• a kormány gazdaságvédelmi csomagja,
• mikor, meddig, és milyen járványügyi korlátozásokat vezettek be,
• mennyire van felkészülve, illetve milyen mértékben és meddig terhelhető az egészségügy,
• és az is, hogy a kormány hogyan, mennyiért és honnan szerzett be vakcinákat, ezeket milyen hatóság engedélyezte, továbbá, hogy milyen hatékonyságú az oltási menetrend.

A vakcinapolitika háttere

A kormány és az ellenzék vakcinapolitikájában az alapvető különbség az volt, az ellenzéki pártok kezdetben amellett érveltek, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyéhez kellene kötni a vakcinabeszerzést, vagyis csak olyan vakcinák alkalmazhatóak biztonságosan, amelyek megkaptak minden uniós engedélyt.

Február közepén felállították az úgynevezett Covid 2021 vizsgálóbizottságot azzal a céllal, hogy képet adjon az Orbán-kormány koronavírus-járványban mutatott teljesítményéről, és átfogó jelentéssel járuljon hozzá a jövőbeli kihívások kezeléséhez. A bizottságnak több ülése is volt már azóta, többek között a kormány gazdaságvédelmi intézkedései és a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos döntései is szóba kerültek. Az összefoglaló jelentés még készül.

A kormány álláspontja kezdettől fogva az, hogy a koronavírus-járvány csak a gyors átoltottsággal állítható meg (ebben nem mond mást az ellenzék sem), az uniós vakcinabeszerzések azonban akadoznak, az engedélyezési folyamat lassan halad, miközben a magyar szakemberek is megfelelően felkészültek a szóba jöhető vakcinák vizsgálatára, illetve engedélyeztetésére.

Először a Szputnyik V vakcina miatt feszültek egymásnak a politikai felek, de az orosz készítmény miatti torzsalkodás viszonylag hamar lecsengett, miután kiderült, hogy az Európai Unióban, más uniós tagállamokban is érdeklődnek iránta.

Németország bejelentette, hogy tárgyalást kezd az oroszokkal a Szputnyik V beszerzéséről kétoldalú alapon, az Európai Uniótól függetlenül.

Bár az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte az orosz vakcinát, de arra éppen az Európai Bizottság világított rá, hogy a tagállamok az uniós oltási stratégiában szereplő oltóanyagokon kívüli vakcinákat is beszerezhetnek és alkalmazhatnak állampolgáraik beoltására. Ez egyébként már korábban is hivatkozási pont volt a magyar kormány számára, hogy az ellenzéki kritikákat visszautasítsa.

Az orosz vakcinát követően a kínai Sinopharm-készítmény keltett puskaporos politikai hangulatot. Miután Orbán Viktor egy januári rádióinterjúban arról beszélt, hogy a kínai vakcinán is múlhat, a kormány mikor oldhatja fel a járványügyi korlátozásokat, az ellenzéki pártok sorra nekimentek.

A Jobbik azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy számára „másodrendű kérdés”, biztonságos-e a kínai vakcina, amelynek „teljesen átláthatatlan a fejlesztése”, „a tesztelése pedig szöges ellentétben áll a nyugaton elfogadott szigorú szakmai sztenderdekkel”. Januári közleményükben azt is írták: a magyaroknak joguk van eldönteni, hogy mivel oltsák be őket.

Az LMP szerint Orbán Viktor „komoly nyomást tett” a koronavírus elleni orosz és kínai vakcinákat is engedélyeztető hatóságokra, ahhoz azonban, hogy mindenki biztonságosan be tudja oltatni magát, megfelelő vakcinákra és közbizalomra van szükség.

Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd uniós tanácsadója azt közölte, hogy egy minden lehetséges kockázatra kiterjedő alapos engedélyeztetés nélkül „hazárdjáték” a „rendkívül régi technológiát használó” koronavírus elleni kínai vakcina tömeges magyarországi alkalmazása.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Facebook-oldalán azt írta, nem azzal van a gond, hogy egy vakcina kínai vagy orosz gyártású, hanem azzal, hogy ezek a vakcinák a nyugatiakhoz képest jóval átláthatatlanabb módon készültek, és még a megfelelő európai hatóságok engedélyét sem kapták meg. Azt is megjegyezte: ha azonban tényleg bíznak a kínai vakcinában a kormánytagok, akkor ők oltassák be először magukat.

Nem az elsők között, de Orbán Viktort végül a kínai Sinopharm vakcinájával oltották be: az első adagot február 28-án kapta meg, majd a másodikat március 28-án.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője azt követelte, hogy a kormány adja ki a vakcinaszerződéseket. Ezt a kormány meg is tette március elején, és ezekből a dokumentumokból derült ki, hogy Magyarország kétszer annyit fizet a kínai vakcináért, mint az Európai Unió a Pfizerért.

A Demokratikus Koalíció januárban jelezte: petíciót indít, hogy ne lehessen olyan „bizonytalan hatékonyságú, kivizsgálatlan, ismeretlen tartalmú és működésű” kínai vakcinával oltani Magyarországon, amelyet előzőleg nem engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

A kínai vakcinák hatékonyságágát illetően nemrégiben éppen a kínai járványügyi központ vezetőjének néhány kijelentése okozott némi bizonytalanságot.

A DK petíciójára mindenesetre homály borult, legalábbis a párt részéről. Nem derült ki, hogy hányan írták alá, és azóta el is tűnt a párt oldaláról, ugyanakkor a kormányoldal rendszeresen a DK, illetve az egész ellenzék fejére olvassa ezt az aláírásgyűjtést.

Főként azóta, hogy a DK március 26-án közleményben tudatta, a koronavírus miatt elhunyt Penz András, a párt Pest megyei és kistarcsai önkormányzati képviselője. Később a sajtóban olyan információk jelentek meg róla, hogy korábban visszautasította a kínai vakcinát.

A napokban, Medgyessy Péter, az MSZP korábbi miniszterelnöke többek között arról beszélgetett Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselővel, hogy hibát követett el a DK akkor, amikor arra biztatta az embereket, ne fogadják el a kínai és az orosz vakcinát. Azt is mondta, szerinte a pártnak bocsánatot kellett volna kérnie, amikor már látszott, hogy jól halad a magyar oltási program az európai összevetésben is.

Legjobb védekezés a támadás?

A DK ehelyett azonban úgy tűnik, hogy ellentámadásba lendült, és az ellenzék is igyekszik minél inkább az oltáspártiságra helyezni a hangsúlyt.

Április 5-én közös videóval jelentkezett az ellenzéki összefogás, és azt hangsúlyozták: a Fidesz kommunikációjával szemben ők is oltáspártiak, mindenkit arra kértek, hogy oltassa be magát.

Önök ölték meg őket!

– jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormánypártok padsorai felé mutogatva a parlament április 7-i ülésén, utalva a koronavírus-járvány magyarországi áldozataira. Ugyan elismerte: az oltásokkal jól áll az ország, és őt is „flottul” beoltották, de szerinte a kormány a felelős azoknak a százaknak a haláláért, akik az elmúlt hetekben elmentek a koronavírus miatt.

A DK elnöke azt is kiemelte, hogy a kormánypárti politikusoknak nem lesz kegyelem, és ha 2022-ben győz az ellenzék, akkor elviszik őket.

A Momentum Facebook-oldalán április 11-én megjelent videóban a párt elnöke, Fekete-Győr András arra kérte Orbán Viktort: közös videóban álljanak ki amellett, hogy minden magyar oltassa be magát. „Ez nem pártpolitika! Szükségünk van összefogásra az oltások érdekében!” – jelentette ki a politikus.

A Momentum januárban azt is javasolta, hogy fizessenek mindenkinek 100 ezer forintot, aki beoltatja magát, így támogatva és növelve az oltási hajlandóságot.

Fekete-Győr András mostani felhívása után a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közölte: „akik hónapokon keresztül az oltás ellen kampányoltak és kamuvideókkal járatták le a magyar mentősöket és kórházi dolgozókat, azok először kérjenek bocsánatot a magyar emberektől”.

Megjött a kormány válasza: NEM hajlandóak közös videóban népszerűsíteni a védőoltásokat. Akkor ki is az oltásellenes?

– reagált a KTK válaszára a Momentum elnöke.

Az ellenzék javaslata, hogy a kormány törölje el az oltáshoz szükséges regisztrációt, az április 12-i parlamenti ülésen is főszerepet kapott. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a regisztráción keresztül már 4 millió ember jelezte, hogy szeretne élni az oltás lehetőségével.

Az államtitkár szerint az ellenzék azt a regisztráció törölné el, amely segítségével minden háziorvos tudhatja, hogy pontosan kik szeretnének élni az oltás lehetőségével.

Felmérték azt, hogy mivel járna, ha mindenféle regisztráció és előzetes egyeztetés nélkül mennének az oltások? Úgy zúdulnának tömegek a háziorvosi rendelőkbe? Hogy mivel járna, hogyha az orvosoknak azokat is fel kellene hívniuk, akik nem szeretnének oltást igényelni?

– tette fel a kérdéseket Dömötör Csaba. Azt is hozzátette, hogy több más országban azért vannak tömeges oltópontok, mert nincs olyan egységes háziorvosi rendszer, mint Magyarországon.

Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője a Nemzetbiztonsági bizottság április 13-i ülését követően az jobbikos Stummer Jánossal és LMP-s Ungár Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: arra kérte a nemzetbiztonsági szerveket, hogy a leghatékonyabban lépjenek fel a vírustagadók és az oltásellenes személyek, mozgalmak, szubkultúrákkal szemben, „hiszen csak így lehet megvédeni a magyar emberek egészségét”. Azt is kijelentette, arra kérnek minden magyar állampolgárt, hogy éljenek az oltás lehetőségével.

Hogy ki oltásellenes és ki oltáspárti, továbbá az ezzel kapcsolatos kampányok, illetve ellenkampányok, vádaskodások egészen biztosan a következő hónapokban is meghatározzák majd a magyar belpolitikát a 2022-es országgyűlési választásig. A járványkezelés, a vakcinapolitika és az oltási menetrend megítélése minden bizonnyal ott fog szerepelni azon szempontok között, amelyek alapján döntést hoznak a választók.

(Borítókép:  A képviselők szavaznak a napirendről az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2021. február 1-jén. Az Országgyűlés a Jobbik a DK az MSZP az LMP és a Párbeszéd kezdeményezésére tart rendkívüli ülést a koronavírus-járvány kezelését célzó az ellenzéki pártok szerint elégtelen kormányzati intézkedések megvitatására.  Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)