Ma kezdődik a határozatlan ideig tartó pedagógussztrájk

Az Emmivel való egyeztetésektől a Fővárosi Ítélőtábláig: a pedagógussztrájkhoz vezető rögös út

Rendhagyó sztrájk veszi kezdetét szerdán a magyar iskolákban, ez ugyanis az első olyan munkabeszüntetés, ahol egy rendelethez kell igazodni. Az idáig vezető út hosszú volt és rögös, a főbb események a következők voltak:

• A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) októberben alakított sztrájkbizottságot, követeléseik közt elsősorban a munkaterhek csökkentése és a bérek valódi rendezése szerepelt.
• Az érdekvédők hónapokon át tárgyaltak a kormányt képviselő Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárral az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi), de az egyeztetések nem vezettek eredményre.
• Januárban a kormány 10 százalékos pótlékemelést hajtott végre. A szakszervezetek visszajelzése szerint ez a minimális intézkedés továbbra sem teszi vonzóvá a pedagógusi pályát. Számításaik szerint jelenleg 12 ezer tanár és oktatásban dolgozó hiányzik a közoktatásból. Nahalka István oktatáskutató az Indexnek adott interjújában nemrég arról beszélt, hogy ez a szám rohamosan nő, a pályára belépők ugyanis sokkal kevesebben vannak, mint a pályáról kilépők.
• Január 31-re a fenti okok miatt figyelmeztető sztrájkot szervezett a PSZ és a PDSZ. Ehhez a munkabeszüntetéshez 27 ezren csatlakoztak, a bíróság utólagos döntése alapján ezt jogszerűtlenül tették meg.
• Miután a kétórás figyelmeztető sztrájk sem vezetett eredményre, a szakszervezetek bejelentették, március 16-ra határozatlan ideig tartó munkabeszüntetést hirdetnek.
• A kormány válaszul február 11-én rendeletben fektette le a sztrájk új szabályait, melynek értelmében gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell, továbbá a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályokban a vizsgatantárgyak óráinak 100 százalékát meg kell tartani.
• A pedagógusok emiatt polgári engedetlenségi akciók szervezésébe kezdtek, a Civil Közoktatási Platform (CKP) összesítése szerint legalább 320 intézmény legalább 6500 pedagógusa tagadta meg a munkát az elmúlt hetekben.
• Időközben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzést hozott a március 16-i sztrájkra vonatkozóan, és kimondta többek közt, hogy „kizárólag a kormányrendelet rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában”. Ez röviden azt jelenti, hogy a rendeletben meghatározottak szerint lehet sztrájkolni.
• Az érdekvédők ezek tükrében folytatták a sztrájk szervezését, több alkalommal is hangsúlyozták, hogy a rendelet betartása mellett szeretnének a kormányra nyomást gyakorolni.

A kormány mindvégig kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint a munkabeszüntetés a baloldal kampányakciója. Emellett az Emmi közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy „a jelenlegi háborús helyzetben békére és nyugalomra van szükség az iskolákban is”, ezért a sztrájk elhalasztását javasolták az érdekvédőknek.

„A szülőkre és a gyerekekre sok teher hárult az utóbbi két évben a járvány miatt, ezért az oktatás zavartalanságára van szükség” – hangsúlyozták.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PSZ és a PDSZ azt kérte a kormánytól, hogy a sztrájk miatt levont béreket fordítsák az Ukrajnából menekülni kényszerülő családok támogatására, gyermekeik taníttatására. Lapunk kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal kapcsolatban, hogy a fenti kérés megvalósulhat-e, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Mit kell tudniuk a szülőknek?

Mint arról korábban már írtunk, a pedagógus-szakszervezetek azt kérték a szülőktől, hogy mától ne vigyék iskolába a gyerekeket. A Szülői Hang Közösség arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben valaki így dönt, csak abban az esetben kell a hiányzást igazolnia, ha az intézményben a sztrájk ellenére az oktatás nem marad el teljesen – mivel a rendelet előírja az órák 50 százalékának megtartását, alapvetően erre kell készülni, de fontos, hogy szülőként a helyi sztrájkbizottságnál érdeklődjünk a munkabeszüntetés pontos menetrendjét illetően.

Akinek a házirend szerint van még igazolható napja, joga van eldönteni, hogy engedi-e iskolába, óvodába a gyermekét vagy sem

– írták közleményükben, melyben arra is kitértek, hogy a sztrájk miatt elmaradó tanórákat csak abban az esetben kell pótolni, ha az iskolai követelmények másképpen nem teljesíthetőek.

„Gondoljunk a koronavírus-járvány vagy a pedagógushiány miatt elmaradt tanórákra, a legtöbb esetben nem rendeltek el plusz tanórákat a pótlásra; elvárható, hogy most se döntsenek ennél szigorúbban” – fogalmaztak.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!