Akciószövetséget kötöttek a szakszervezetek: sztrájkjogot és magasabb bért követelnek

Hatgyermekes családapa vagyok, négy gyermekem még középiskolás, szülői kötelesség itt lennem

– mondta Komjáthi Imre az Index kérdésére a tüntetés helyszínén.

Az MSZP szombaton megválasztott társelnöke hozzátette: politikusként is kötelessége demonstrálni, elsősorban vidéken tevékenykedik, és ahogy fogalmazott, két fontos dologra nincs idő ma az oktatásban, ezek a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, mindkettőt a társadalmi mobilitás eszközének tartja. Komjáthi Imre a szolidaritás jelentőségét is hangsúlyozta.

A tömeg eleje elérte a Szabadság hidat, ahol rákezdtek a „Mocskos Fidesz” rigmusra, miközben egyre többen csatlakoznak hozzájuk. A szervezők arra kérik őket, hogy oldalról csatlakozzanak a vonulókhoz.

A menet elején összesen négy rendőr van, a vonulás békés, a skandálás egyre erősebb. A tüntetők a tanárokat éltetik, azzal a felütéssel, hogy nélkülük nincs jövő.

Az Egységes Diákfront ötpontos követeléslistát tett közzé Facebook-oldalán. Az oktatás kritikus helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet, továbbá az a céljuk, hogy lépésekre, döntésekre kényszerítsék a kormányt, amelynek szerintük igazságosabb és korszerűbb oktatási rendszert kellene biztosítania.

A következőket követelik a magyar kormánytól:

• Megoldást a tanárhiányra!
• Használható tananyagot!
• Élhetőbb körülményeket az iskolákba!
• Vissza a sztrájkjogot!
• Figyelmet az oktatásra!

A teljes bejegyzés itt olvasható el.

A Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén több alkalommal is díszlövéseket adtak le a Corvin közben egy ágyúval. 

Csodálatos érzés ágyútűzre berobbani a Corvin közbe

– mondta a rendezvény egyik felszólalója, László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke az egyik lövés után. 

A párt Corvin köznél tartott megemlékezésén részt vett Pongrácz András is.

15

Pongrácz AndrásGaléria: A Mi Hazánk megemlékezése 2022. október 23-án(Fotó: Ruzsovics Dorina / Index)

Az egykori 1956-os forradalmár – aki testvéreivel együtt vett részt a szabadságharcban – többek közt arról beszélt, hogy a Fidesz többé-kevésbé jól kormányoz, de szükség van egy olyan radikális pártra is, mint a Mi Hazánk.

Ezután felidézte 1956-os emlékeit is. Elmondta, hogy szemtanúja volt a véres eseményeknek, bár ő maga akkor még nem harcolt, csak segítette a forradalmárokat.

Kolodko Mihály ungvári születésű, ukrán–magyar szobrászművész miniszobrot készített az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából, melyet az Ötvenhatosok terén helyeztek el.

Az alkotás egy pár csizmát ábrázol, amely egy gördeszkán van, és csontok állnak ki belőle. Ez arra utal, hogy a jelenlegi Ötvenhatosok terén állt régen a Sztálin-szobor, amelyből a ledöntésének napja, azaz 1956. október 23-a után csak a csizma maradt meg. A gördeszkát azért alkotta meg a szobrászművész, mert a közelben található Néprajzi Múzeum formája egy gördeszkapályára hasonlít. A csizmából kiálló csontok pedig az Among Us játékra utalnak. Ezt a címet kapta az alkotást bemutató videó is.

Kolodko Mihály anyai ágon magyar származású, 2002-ben szerzett diplomát a Lvivi Művészeti Akadémia szobrász szakán. Eleinte köztéri szobrokat készített, mivel tanulmányai során főleg plan air művészettel foglalkozott. A legtöbb szobra Ungváron található, de miután 2017-ben áttelepült Magyarországra, itt is megjelentek alkotásai.

„Hatvanhat évvel ezelőtt a pesti ifjak vérüket, életüket adták a szabadságért” –emlékeztetett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a Gloria Victis középiskolai történelmi vetélkedő vasárnapi díjátadóján.

„Hőseink a szabadság addig soha meg nem élt dicsőséges 13 napját hozták el hazánknak, majd november 4-e után halálukkal, áldozatukkal szentesítették, és tették azt el nem feledhetővé, és végül legyőzve is diadalmaskodtak, győzedelmeskedtek” – mondta az Országgyűlés alelnöke.

Csáky Csongor, a versenyt szervező Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta, hogy Kárpátaljáról is érkeztek diákok az idei megmérettetésre, amelynek az Országház adott otthont. A verseny első három helyezett csapata a felkészítő tanárokkal együtt néhány napos római utazáson vehet részt.

A Gloria Victis középiskolai történelmi vetélkedőn 60 iskola 180 diákja szállt versenybe, az idei téma a 800 éves Aranybulla és a magyar rendi alkotmány volt.

Elkezdődött a Mi Hazánk Mozgalom megemlékezése is 15 órakor.

15

Galéria: A Mi Hazánk megemlékezése 2022. október 23-ánFotó: Ruzsovics Dorina / Index

A párt a Corvin közben tart rendezvényt, amelyen először Novák Előd szólalt fel. Az országgyűlési képviselő arról beszélt: szégyen, hogy a kommunista örökségtől mind a mai napig nem sikerült megszabadulni, és hogy a kommunista múlttal rendelkező személyek még az utóbbi években is szerepet vállalhattak a politikában. 

Antikommunista követeléseink máig is aktuálisak, szükség van a pesti srácokra ma is

– mondta. 

Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom elnöke ünnepi beszédét követően újabb poszttal jelentkezett Facebook-oldalán.

A pártvezető szerint október 23-a az a nap, amikor ki kell mondani az igazságot. „Az igazság pedig az, hogy Putyin kezéhez vér tapad. Hogy vérrel borítja be Ukrajna földjét, vérrel borítja be a szomszédunkat” – írta.

Gelencsér hozzátette: október 23-án arra emlékezünk, hogy a szovjet-orosz birodalom miképp fojtotta vérbe a magyar forradalmat. Szerinte a szovjetek akkor leszámoltak azokkal az emberekkel, akik „egymásra találtak a kommunizmus hazugságainak elutasításában”.

A Szovjetunió 1956-ban a magyar néptől, Oroszország pedig most az ukrán néptől akarja erőszakkal elvenni a független létezést, az önrendelkezést

– fogalmazott a Momentum elnöke.

Gelencsér Ferenc a bejegyzésében éles kritikával illette a magyar kormányt is. „Mi ezt az igazságot mondjuk ki, és ezt az igazságot akarja elhazudni nemcsak az orosz vezetés, de a magyar kormány is. Három évtizeddel a rendszerváltás után ismét ott tartunk, hogy hangosan ki kell mondanunk: elég volt az igazságtalanságból, elég volt a hazugságokból!”

A kelet-közép-európai országoknak közös a sorsuk, 1956 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudniuk kiállni, akkor tudnak magukért is – mondta Ungár Péter, az LMP társelnöke vasárnap a fővárosi Mansfeld Péter parkban a párt megemlékezésén.

1956-tal kapcsolatban sokan emlegetik, hogy a Nyugat hiába mondott szép szavakat, nem segített, és magunkra maradtunk – idézte fel a politikus, aki hangsúlyosan szólt arról, hogy bár a Nyugat nem segített, a közép-kelet-európai népek kiálltak Magyarországért.

Nem a Nyugatra számíthattunk, de arra számítottunk – és számíthatunk –, hogy a szomszédaink, a keleti blokk többi országa, népe kiállt mellettünk akkor is, amikor ez nekik hatalmas áldozatot jelentett

– tette hozzá Ungár Péter. Nem a Hollandiában vagy Olaszországban a párttagkönyvét elégető kommunista kockáztatta az életét, hogy szolidaritást vállaljon Magyarországgal, hanem azok, akik Vilniusban, Moszkvában, Varsóban vagy Temesváron álltak ki Magyarország mellett – írja az MTI.

Ungár Péter, az LMP társelnöke beszédet mond a párt az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésén Budapesten, a Mansfeld Péter emlékműnél 2022. október 23-án

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Szerinte ez azért van, mert közös a sorsunk, ’56 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudni kiállni, akkor tudnak magukért is – mondta.

Ungár Péter szerint az 1956-os eseményeket az teszi különlegességé, hogy egyszerre volt forradalom és szabadságharc: forradalom a kommunista diktatúra ellen és szabadságharc azért, hogy Magyarország visszaszerezze a nemzeti szuverenitását a megszálló szovjet hadseregtől.

Az LMP társelnöke hazugnak nevezte a miniszterelnök azon állítását, amely szerint 1956-ban a tűzszünet és a béketárgyalás kikényszerítéséért küzdöttek az emberek, de nem gondolták, hogy legyőzik a Szovjetuniót. 1956 ugyanis egyértelműen azért volt, hogy Magyarország visszaszerezze a szuverenitását, és hogy a szovjet csapatok kivonuljanak – mondta az ellenzéki politikus.

Úgy fogalmazott: „nem állunk messze már attól, hogy Orbán Viktor azt mondja, 1989-ben azért mondott beszédet, hogy az oroszokkal le lehessen ülni tárgyalni.”

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: a Kreml szándéka, hogy a keleti régióban egy reszovjetizációs kísérletet hajtson végre. Erre utal szerinte az is, hogy „nácitlanítást végeznek”, álnépszavazásokat tartanak, és népköztársaságoknak neveznek el területeket. A retorika olyan, mintha Brezsnyev még nem halt volna meg Moszkvában – jegyezte meg.

Magyarország azonban semmilyen olyan megoldást nem fogadhat el, amelynek következtében Ukrajna orosz bábállam lesz, mert akkor Magyarország vészesen közel kerül az orosz birodalomhoz – hangsúlyozta.

Ungár Péter aggasztónak ítélte, hogy minden olyan szomszédunk, amely hasonló történelmi tapasztalatokkal rendelkezik a 20. századból, éppen az ellenkezőjét mondja, mint a magyar kormány.

Ünnepi beszédet tett közzé Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom elnöke 1956-ra emlékezve.

A pártelnök kiemelte: 1956. október 23-án a legkülönfélébb emberek találtak egymásra a kommunizmus hazugságainak elutasításában, és ez alapjaiban rendítette meg az akkori diktatúrát.

Fiatalok és idősek, budapestiek és vidékiek, férfiak és nők, munkások és értelmiségiek, konzervatívok, liberálisok és az önbecsapással leszámolni képes korábbi hívei a rendszernek együtt vallották akkor már: elég a hazugságokból, ideje kimondani az igazságot 

– mondta a videóban Gelencsér.

A Momentum vezetője szerint az akkori diktatúra külföldi ügynököknek állította be a forradalmárokat, pedig ők csak azokért az értékekért harcoltak, amik sajnos ma is hiányoznak: szabad oktatás, szabad egyetem, szabad sajtó, szabad választások.

Most őket ünnepeljük, és azt, hogy kimondták az igazságot, akkor, amikor tilos volt. Legyen ez intő jel a hatalom mai birtokosainak is. Az igazságot el lehet leplezni ideig-óráig, de az igazság iránti vágyat sosem lehet legyőzni

– zárta beszédét Gelencsér Ferenc.

Az 1956-os forradalom elbukott, de harminc évvel később tulajdonképpen a reményei, a céljai teljesültek be, amikor Magyarország szabaddá és szuverénné vált – mondta a Párbeszéd vasárnapi, Mansfeld Péter I. kerületi emlékművénél tartott, online közvetített megemlékezésén a párt társelnöke.

Tordai Bence kijelentette, hogy 1956 hősei a pesti, budai és vidéki srácok voltak, és közülük volt az egyik legbátrabb és leghősiesebb a megtorlások legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter.

Most is leginkább a fiatalokban lehet reménykedni, mert a fiatalok ma is kint vannak az utcán, amikor egy elnyomó rezsimmel kell szembenézni, amikor az életüket, a jövőjüket, a tanáraik életét és sorsát kell megvédeni

– vélekedett a politikus.

A frakcióvezető-helyettes azt kérte, senki ne adja fel a reményt, és ha valaki mégis reményt vesztene, akkor gondoljon Mansfeld Péterre és azokra, akik soha nem adták fel, és később a történelem igazolta a gondolataik, vágyaik és törekvéseik érvényességét.

Ma Magyarországon senki sem akar hős lenni, egyszerűen csak szabadságot, normalitást, biztonságot akarunk, egy fejlődő, reményteli és örömteli országban akarunk élni 

– zárta beszédét Tordai Bence.

A litván külügyminisztérium Twitteren gratulált Magyarországnak az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából. „Magyarország népének minden jót, az országnak pedig jólétet kívánunk” – írták. 

Hadd érvényesüljenek azok az értékek, amelyekért a magyar emberek 1956-ban harcoltak, az ukránok pedig most

– tették hozzá. 

Komjáthi Imre szerint 1956 őszén a magyar nép úgy döntött, hogy nemet mond a diktatúrára, helyette demokráciát követel. 

Ma ismét az a feladatunk, hogy Magyarországot visszavezessük a demokrácia útjára

– írta az MSZP társelnöke a közösségi oldalán. 

Az 1956-os forradalom hőseinek helytállása egyszerre példa és erőforrás az utódoknak – jelentette ki Menczer Tamás vasárnap a Pest megyei Piliscsabán.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett megemlékezésen a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott:

A magyar szabadságharcos nemzet, mert mi a szabadságot soha nem kaptuk ingyen, nekünk mindig harcolnunk kellett érte, és mindig meg is kellett védenünk.

Az 56-os hősök fegyvert fogtak az elnyomó hatalommal szemben, hajlandók voltak mindent, ha kellett, az életüket is feláldozni Magyarországért, a magyar szabadságért. Hősiességük pedig nemcsak példa, hanem erőforrás is a mi életünkben, a mi harcainkban és kihívásainkban. Mert ha ők képesek voltak megvédeni az országot, akkor nekünk is képesnek kell erre lennünk” – mondta el a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára.

Menczer Tamás hangsúlyozta: egy ország szabadságát és függetlenségét nem csak katonákkal lehet elvenni. Ha a családok fáznak, és munkahelyek szűnnek meg a megfizethetetlen energiaárak miatt, akkor is oda a szabadságunk.

Ezért Magyarországnak most energiafüggetlenségre és energiaszabadságra van szüksége 

– jelentette ki Menczer Tamás.

Miközben Oroszország a szomszédunkban háborút folytat, s gázzal zsarolja Európát, fontos felvetni, hogy mit keres a szovjet hősi emlékmű a szabadságról elnevezett téren, ugyanis ez az emlékmű nem más, mint a szovjet elnyomásnak, a kéretlen országba való belépésnek az egyik szimbóluma, ilyen módon pedig szégyen, hogy ez az emlékmű a szabadságnak hívott téren állhat, megcsúfolva ezzel nemcsak 1956-ot, de a világháborút, s a magyarok szabadságérzetét is – írja a Jobbik lapunkhoz eljuttatott közleménye.

– hangsúlyozták a közleményben.

Amint írják: „felszólítjuk a magukat jobboldalinak érző pártokat, hogy támogassák kezdeményezésünket, s üzenjük meg Oroszországnak, a Szovjetunió örökösének, hogy a magyar emberek nemcsak 1956-ban, hanem most is a szabadság és a béke pártján állnak.”

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy 32 éves könyvelő szavait felidézve emlékezett meg az 1956. október 23-i eseményekre.

„Elindultam a Bem-szoborhoz. Mire odaértem, óriási tömeg volt. Megálltam a menet szélén. Veres Péter beszéde és Bessenyei szavalata után egyre forrósodott a hangulat. Az elején még tényleg csak a Petőfi Kör által meghatározott jelszavak hangzottak el, de aztán a kiskatonákkal kivágatták a címert, és kitűzették a régi Pálffy laktanyára a lyukas zászlót. A vége felé már felhangzott a »Ruszkik, haza!«, majd a felhívás, hogy rendezett sorokban menjünk a Parlamenthez. A Margit hídon már egyre keményebben skandálták: »Rusz-kik, haza!« és »Nagyim-réta-kormány-ba!«”

– idézte a könyvelő szavait a kormánybiztos, aki hozzátette:

Ma rájuk, a szabadság hőseire emlékezünk.

Demjén Ferenc Szabadság vándorai című dalának soraival emlékezett meg az október 23-ai eseményekről Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Láthatsz, hogyha tengert úszunk át

Felhőkről lábat lógatunk

Ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai

Szökünk a sötétség elől

Falakon átrohanunk

Ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai

„Boldog szabadságünnepet, Magyarország!” – tette hozzá Fürjes Balázs, aki szombaton a vajdasági Szabadkán tartott beszédet a nemzeti ünnep alkalmából.

Kapcsolódó

Fürjes Balázs: Magyarország nem lesz sem amerikai, sem orosz gyarmat

Demokratikus időkben a magyar kormánynak kell küzdenie a szabadságért – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök idén rendhagyó módon Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József látogatóközpont új épületének átadó ünnepségén szólal fel október 23-án.

11

Galéria: Orbán Viktor beszéde ZalaegerszegenFotó: Papajcsik Péter / Index

A miniszterelnök zalaegerszegi beszédét az Index percről percre követi, az ehhez kapcsolódó cikkünket pedig ide kattintva tudják olvasni.

Novák Katalin is jelen volt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol zászlófelvonással kezdődött meg az október 23-i program. A zászlófelvonásra a köztársasági elnök adott engedélyt.

Néhány perccel a műsor befejezte után közösségimédia-oldalán jelentkezett be, ahol Mindszenty József szavait idézte: „A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.”

Mi, magyarok, szabadon akarunk határozni sorsunk, államunk igazgatása és munkánk értékesítése felől. Ehhez erőforrást, ihletet, bátorságot adnak nekünk az ’56-os magyarok. „Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak”

– olvasható Novák Katalin Facebook-bejegyzésében.

„Szokás, hogy a magyar politikusok keresik a történelmi párhuzamokat '56 és a jelen Magyarországa között. Mégis fontos, hogy a mai nap kimondjuk: erős csúsztatás 2022 Magyarországát – vagy az elmúlt 30 év bármelyikét – az 1956-os állapotokhoz hasonlítani. Az igazság az, hogy 1956 és 2022 több lényeges dologban különbözik” – írja a közösségi oldalán a politikus.

Donáth Anna szerint a legfontosabb különbség az, hogy akkor egy külső ellenség állt szemben a szabad Magyarország megszületésével. Ma azonban nem külső erők fenyegetik a magyar szabadságot. 

Az egyik fenyegetés az a hatalmi gépezet, amit ma nem idegen erők, hanem Magyarország megválasztott kormánya működtet. Nem kívülről lett ránk kényszerítve – honfitársaink döntésének eredménye, hogy ma ki kormányozza az országot. A másik fenyegetés mi magunk vagyunk: a hitetlenségünk, az apátiánk, a közönyünk. A kényelmünk

– írja Donáth Anna, hozzátéve, hogy 1956 külső ellenségének legyőzéséhez nem volt elég a hit, a lelkesedés, az akarat. A 21. század szabad Magyarországának ellenségei azonban sebezhetők. Sebezhető a kormány hatalmi gépezete, ahogy le tudunk számolni a bennünk lévő apátiával és közönnyel is.

Erre jó példák most az oktatás helyzete kapcsán szerveződő tüntetések. Reményt, lelkesedést és hitet látunk, hogy van értelme kiállni az igazságért. Tüntetni kell, tiltakozni kell

– hívta fel a figyelmet Donáth Anna. 

A magyarok odaadása a szabadságért, a szuverenitásért nem újkeletű, ahogyan történelmüket végigkísérte az ezért való küzdelem, úgy jelent ez meg 1956 októberében is – közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője október 23-a alkalmából vasárnap az MTI-vel.

Simicskó István közleményében úgy fogalmazott: ezt a harcot azóta is megvívjuk, „igaz, mindig más irányból jönnek a magyar érdekekkel ellentétes elvárások, beavatkozások”.

A XX. század közepén a szovjet tankok és a magyar kommunisták ellenében kellett összefogni, ma pedig „a ránk erőltetett brüsszeli szankciókkal akarják fenyegetni a magyar családokat, a magyarság jövőjét”.

Hozzátette: ahogyan megannyiszor az elmúlt ezer esztendőben, úgy „most sem hagyhatjuk, hogy mások mondják meg, mi történjen hazánkkal!” Simicskó István azt írta, 1956 hőseinek, akik bátorságból és szabadságszeretetből jelesre vizsgáztak a nagyvilág előtt, példaként kell előttünk állniuk.

Hangsúlyozta: „Békeszerető nép vagyunk, így most is mindent meg kell tennünk, hogy mielőbb megkezdődjenek az orosz–ukrán béketárgyalások, majd pedig beköszöntsön a béke”, amely alapja a fejlődő Európának.

Ha nincs béke, akkor nincs szabadság. Ha nincs szabadság, akkor nincs jövő – tette hozzá Simicskó István.

Óvjuk meg hazánkat az idegen érdekektől és óvjuk meg Európánkat a háborútól és az elhibázott gazdaságpolitikától

– sürgette közleményében a KDNP frakcióvezetője.

Márki-Zay Péter szerint egyértelmű, mit tennének ma '56 hősei. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Hódmezővásárhelyen tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy nagyon sok a párhuzam a jelenlegi és az 1956-os események között.

Az MMM elnöke szerint a múlt eseményei ihletet és iránymutatást adhatnak a ma emberének. Márki-Zay Péter emlékeztetett, hogy a múltban elnyertük a Nyugat támogatását, és ma „már élni sem tudunk nélküle”.

Megváltásunkat nem keletről, hanem nyugatról várjuk

– vélekedett Márki-Zay Péter, aki szerint épp ezért nem nekünk kell lennünk „a Gazprom legvidámabb barakkjának”.

Mint fogalmazott, '56-ban a szovjetek nem a békéért vagy a fegyverszünetért jöttek hazánkba. Ahogy februárban sem azért vonultak be az oroszok Ukrajnába. Hozzátette, hogy a támadást akkor és most is „a Kreml indította, és csak ő is tudja leállítani, de addig nem fogja, míg el nem éri célját”.

Tudjuk, mit tennének ’56 hősei, de van egy jó hírem és keresztény ajánlatom

– fogalmazott Márki-Zay Péter. Mint mondta, Nagy Imre „életének nagy részét a sötét oldalon töltötte, de aztán egy nemzet hőse és mártírja lett”.

Van példa, miniszterelnök úr. Nőjjön fel ehhez a feladathoz

– üzente Orbán Viktornak az MMM elnöke.

Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor idén rendhagyó módon Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont új épületének átadó ünnepségén mond beszédet október 23. alkalmából, amelyet legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint élőben lehet követni a közösségimédia-oldalán.

„1956-ban se volt kérdés, ki a jobboldali és ki a baloldali. Egy rezsim ellen harcoltak. Egy szabad országért. Együtt, magyarként” – fogalmazott közösségi oldalán Jakab Péter, a Jobbik egykori politikusa.

Összefogásuk, kiállásuk, áldozatvállalásuk legyen iránytű mindannyiunk számára. Hiába fenyeget, hiába terrorizál a rezsim, nem hátrálunk 2022-ben sem

– tette hozzá a politikus.