Páros lábbal rúgta be az ajtót január a politikában

Nehezen érti meg egymást a főváros és az ÉKM

Január első napjaiban egyértelműen a Budapest-bérlet ügye vitte a prímet. Mint ismert, december 31-én lejárt az az agglomerációs megállapodás, amelyet a Fővárosi Önkormányzat és a Közlekedési Minisztérium kötött még hét évvel ezelőtt. Ugyan a BKK-bérleteket még most is elfogadják a helyközi járatokon, ez csak egy március 1-ig érvényes átmeneti egyezménynek köszönhető. Az, hogy mi lesz ezután, egyelőre nagy kérdés.

Több nap elteltével Lázár János végül kedden szólalt meg az ügyben, és azt mondta, hogy ahogyan a korábbiakban, úgy most is volt egy méltányos és fair ajánlatuk, de a főváros azt nem fogadta el – január 2-án erről írt az Index is egy belső levelezés alapján.

Karácsony Gergely ezzel szemben azt állítja, hogy a minisztérium részéről nem érkezett olyan tárgyalási javaslat, amely a Budapest-bérlet-konstrukció fenntartását szolgálta volna. A főpolgármester szerint az ÉKM ajánlata az volt, hogy fizessen a főváros a HÉV és a Volán számára a 2022-es év elszámolásaként az eddigi 6,58 milliárd forint fölött plusz 2,17 milliárd forintot, anélkül, hogy a csomag részét képezte volna a 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatíva folyósítása, illetve az agglomerációs megállapodás meghosszabbítása. „Magyarán, a főváros hiába fizetne többet, a kormány akkor is megszüntetné a Budapest-bérletet” – értékelt a városvezető.

Az építési és közlekedési miniszter a történtek után e heti sajtótájékoztatóján új ajánlatot tett a városvezetőnek, melynek értelmében a Volán-, a HÉV- és MÁV-járatokon elfogadnák a Budapest-bérletet, cserébe azért, hogy a budapesti önkormányzat elfogadná járatain az ország- és vármegyebérleteket.

Karácsony Gergely erre reagálva arról beszélt, hogy a Budapest-bérlet megőrzése jó irány, „de az ördög és az angyal is a részletekben rejlik”, így még meg kell várni, mit mutatnak a konkrétumok, a következő hetekben intenzív és konstruktív tárgyalásokra készül.

Változások a tömegközlekedésben

Lázár János a már említett sajtótájékoztatón egyéb ügyeket is érintett, a tarifareformhoz kapcsolódóan számos változást bejelentett: 

• Minden bérletet megszüntetnek, márciustól csak a vármegye- és az országbérletek állnak rendelkezésre. A döntést azzal indokolta, hogy már eddig is tízből kilenc bérlet ilyen típusú volt, így más konstrukciók fenntartásának nincs értelme.
• Kedvezményes napijegyeket is bevezetnek vármegye24 és Magyarország24 néven. Előbbi ára 999 forint lesz, utóbbié 4990 forint. Ezt a jegytípust a magyar állam által működtetett összes MÁV–Volán-járaton korlátlanul lehet használni.
• Felülvizsgálják a kedvezményrendszert, a jelenlegi 65 kedvezményből 22 kedvezmény marad meg, ezek kivétel nélkül 50 százalékosak lesznek.
• Várhatóan szeptembertől lehetővé válik a kártyás fizetés az összes sárga Volánbuszon. Annak érdekében, hogy a készpénzforgalmat és a visszaéléseket csökkentsék, bevezetnek egy 200 forintos adminisztrációs díjat.
• Emellett akadálymentesítenek minden országbérlettel érintett járművet, annak minden osztályát.

Más miatt is cikkeztek Lázár Jánosról

A politikus a közlekedést érintő kérdéseken túl más ügyek mentén is bekerült a hírekbe. Január első napjaiban a Facebook-oldalán írt arról, hogy korszakváltás előtt áll, hat országgyűlési ciklus, azaz csaknem negyedszázadnyi képviselőség után 2026-ban már nem indul újabb, egyéni parlamenti mandátumért a választókerületben. A bejelentésről és a terveiről kedden személyesen kérdeztük Lázár Jánost.

Az építési és közlekedési miniszter január elején arról is tájékoztatást adott, hogy készen áll megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon. Mint ismert, Novák Katalin ezt a szabályozást nemcsak hogy nem írta alá, de indítványt is kezdeményezett. Az országgyűlési képviselő szerint a köztársasági elnök két okból dönthetett így:

Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt.

Megnyíltak a pénzcsapok

Jó híreket közölt az év elején Varga Mihály. Azt már decemberben lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság döntése alapján a 2021–2027 közötti kohéziós alapból a Magyarországnak járó 22 milliárd euróból felszabadítanak 10 milliárd eurót. Ezzel összhangban a miniszter az alábbi források megérkezéséről számolt be.

„Ezzel az elmúlt öt napban összesen 470 milliárd forint hazánknak járó uniós forrást kaptunk meg: múlt hét csütörtökön 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, ma pedig 445 millió eurót (170 milliárd forintot) utaltak a 2021–2027-es uniós költségvetési időszak keretéből. Ebből 240 millió euró az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, 205 millió euró a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz fejlesztéseit segíti” – fejtette ki.

A választások tisztasága felett őrködik majd Lánczi Tamás

Tavaly év végén derült fény arra, hogy Lánczi Tamást, az MTVA online igazgatóját kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének. Január elején kiderült az is, hogy a február 1-jéig megalakuló hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön.

Lánczi Tamás elmondta, hogy a hivatal nem hatóság, így nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat. Feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz. Munkájakor együttműködik majd más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi az illetékes szervnek. A hivatal leendő elnöke egy konkrét ügyet is említett, eszerint olyan történésekkel kíván foglalkozni, mint például a 2022-es „guruló dollárok” ügye.

Ukrajna támogatása: Brüsszel B terve, Magyarország A terve

A Politico hírlevélben írt arról, hogy egyre inkább kompromisszumkésznek tűnik Orbán Viktor az Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban. Az új koncepció szerint az 50 milliárd eurós támogatást nem egy összegben, hanem négy évre elosztva folyósítanák, úgy, hogy a döntést évente felülvizsgálnák. Így évi 12,5 milliárd eurós támogatást kapna a háborús ország. A brüsszeli lap szerint ez „jó lehetőséget teremtene Magyarországnak arra, hogy minden évben vétózással zsarolja az uniót”.

A hírre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke is reagált, az Index megkeresésére azt közölte:

„Magyarország üdvözli, hogy az Európai Bizottság jól halad a B terv kidolgozásával, amely szerint Ukrajna támogatását az európai uniós költségvetésen kívül kell megoldani. Ami nekik a B terv, az Magyarországnak az A terv.”

Mint ismert, a támogatást egyedül Orbán Viktor vétózta meg még decemberben. A következő EU-csúcsot február elsején rendezik meg.

Újabb részletek a pedagógus-béremelésről

2023 utolsó Kormányinfóján Orbán Viktor az Index kérdésére adott tájékoztatást arról, hogy januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a tanárok illetménye.

A bérrendezésről azóta újabb részletek láttak napvilágot, Maruzsa Zoltán a pedagógus-szakszervezeteknek tartott egyeztetésen beszélt arról, hogy márciusban és az év végén is lesz egy korrekció, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 72 százalékára felzárkózzanak.

Megnyugtató híreket kaptak a pedagógusvégzettségű, nevelési és oktatási munkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozók is, akik szintén számíthatnak pozitív változásra – nem úgy, mint a nem pedagógusvégzettségű NOKS-os, valamint a technikai dolgozók, akiknél az illetmények rendezése még nincs napirenden. 

Új év, új szabályok

Az új év nemcsak belpolitikai eseményekben, hanem jogszabály-módosításokban is gazdag volt, íme néhány változás, mely január 1-jén lépett életbe:

• Új időszámítás kezdődött az oktatásban is: életbe lépett a státusztörvény, mellyel megváltozott a pedagógusok jogviszonya.
• 2024. január 1-jétől tovább emelkedett az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás, az érintettek akár 66 700 forintot is visszaigényelhetnek a vizsgadíjból.
• A pedagógusok mellett a rendvédelmi dolgozók bére is emelkedik – átlagosan 79 500 forinttal.
• Január elsejével 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.
• Ettől a hónaptól kezdve ismét csak meleg ételre, szállásra és szabadidős szolgáltatásokra lehet elkölteni a SZÉP-kártyán található összeget.
• Megújultak a családtámogatások: a csok helyett életbe lépett a csok plusz; a babaváró-konstrukciót már csak azok a házaspárok vehetik igénybe, ahol a nő még nem múlt el 30 éves, a hitel maximális összege viszont 10-ről 11 millió forintra emelkedett; amellett, hogy az igényelhető összegek a falusi csoknál is nőttek.
• Bár január 1-jén az új italcsomagolás-visszaváltási rendszer is elindult, most még csak egy átmeneti időszakról beszélhetünk, az italgyártó cégek ugyanis június 30-ig haladékot kaptak, hogy eladják az összes nem visszaváltható terméküket.
• Január 1-jétől több, személyautóval eddig ingyenesen igénybe vehető gyorsforgalmi útszakasz vált fizetőssé, amellett, hogy a matricák ára átlagosan 16,4 százalékkal emelkedett.
• Az új évtől az adózás szabályai is változtak:
  
  – Életbe lépett a globális minimumadót szabályzó uniós irányelv, amely mintegy két-háromezer magyar vállalatot érint.
  – 2024-től a vállalatok bevallástervezeteinek elkészítését is magára vállalja a NAV, januártól megérkezett az eÁFA rendszere.
  – Az új évtől 27 százalék helyett már csak 18 százalék áfa terheli a desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit, de ez még nem minden: a lottónyeremény is adómentessé vált.
  – Az év elejétől megemelkedett a benzin és gázolaj jövedéki adója, ami jelentős drágulást hozott a piacon.

A fentiek csak azok a változások, amelyek már január 1-jén életbe léptek. Mindenképpen eseménydús időszak elé nézünk, hiszen idén még a boltokban is lesznek változások, de átalakul az érettségi és a felvételi eljárás, februártól újabb megyék csatlakoznak a megújított ügyeleti rendszerhez, a legizgalmasabb hónap mégis a június lesz, amikor európai parlamenti és önkormányzati választások is lesznek.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)