Valér
4 °C
8 °C

Tarlós: Ha majd Moszkvában lesz Budapest tér

2011.07.06. 13:08

Lesz Budapesten Moszkva tér, és Moszkvában is elneveznek egy teret Budapestről, mondta lapunknak adott interjújában Tarlós István, aki szerint valószínűleg magyar politikusok mószerolták be az országot az oroszoknál. A főpolgármester beszélt még Rejtő Jenőről, sült halként hallgató közlekedési hatóságról, balett-táncosokról és a menesztett cégvezetőkről is.

Tarlós István (fotók: Barakonyi Szabolcs)
Tarlós István (fotók: Barakonyi Szabolcs)

Majd megmutatja a könnyed, vicces arcát az új közgyűlésben, ezt nyilatkozta tavaly, a megválasztása után. Van ok a jókedvre?

Kicsit félve mondom, mert ha kiejtem Rejtő Jenő nevét a számon, az ultraliberálisok rögtön azt mondják, hogy Tarlós „csak” Rejtőt olvas. Ami persze nyilvánvaló baromság. De amit itt találtam az átvétel után, meg amilyen állapotok a fővárosi önkormányzatnál voltak, azt tényleg csak rejtői szemmel tudom minősíteni. Mégiscsak meglepő, hogy a szocialisták némelyike olyan széles, szoborszerű vigyorral  kéri most rajtunk számon a saját hagyatékát, hogy az bármilyen, tompasággal járó elmebaj kísérő tünete is lehetne. Komolyra fordítva: a helyzet nehéz, de nem reménytelen. Túl sok segítséget a főváros eddig nem kapott.

Decemberben még a főváros finanszírozásáról, a BKV jövőjéről, a 4-es metróról és az Alstom-ügyről tárgyalt Orbán Viktorral. Megoldódott valamelyik probléma azóta?

A miniszterelnök úr, ha a tengernyi baja közt van ideje rá, igyekszik segíteni. De vannak olyan hatóságok, amelyeknek sűrűbben kéne kihúzni a kardot a haza védelmében. Itt van például az Alstom-ügy. A főváros mindenben megegyezett az Alstommal, amiben megegyezhetett. A döntő probléma az Alstom és a Nemzeti Közlekedési Hatóság között van. Ha van hatósági engedély, mi azonnal átvesszük a szerelvényeket. De nincs. A hatóság pedig legalább nyolc hónapja hallgat, mint a sült hal. Meg kellene már mondani a szállítónak, mik az engedély pontos felvételei.

Volt a napokban egy megegyezés

Volt. 12 felvetésből 11-ben megegyeztünk az Alstommal, egyben nem. Ez volt a hatósági engedély kérdése. Ha így halad tovább és a hatóság továbbra is hallgatni fog, annak a következménye az lehet, hogy elveszítjük az uniós támogatást.

Én úgy emlékszem, ön azt jelentette be, hogy csak a vis maior-kérdésben van nézetkülönbség. (A szerződésben vis maiornak számít, ha a gyártó nem tudja megszerezni a hatóságtól a gyártáshoz szükséges típusengedélyt.)

Erről van szó. A vis maior és a hatósági engedély szorosan összefügg. A két ciklussal korábban kötött szerződés persze finoman szólva is vitatható, de ez egy másik kérdés.

t02

Ezt úgy értsem, hogy a vis maior-probléma ilyen tágabb értelmezésben maradt meg?

Éppen a hatósági engedély megszerzése vagy meg nem szerzése a vis maior tárgya. A vis maior-tétel nem állítható vissza nagyon súlyos jogi aggályok miatt, de ha van hatósági engedély, a szerelvények átvehetők. Ha nincs engedély, heteken múlhat, hogy kiírjunk egy új tendert .Ebben állást kell foglalni a hatóság felügyeletének is, mert a főváros ezért a felelősséget nem tudja vállalni.

Melyik az a felügyeleti szerv?

Az illetékes szaktárca.

Próbálták sürgetni a tárcát, hogy hasson oda?

Fellegi Tamás miniszter úrtól kértem, hogy hozzanak állásfoglalást. Nem tehetem meg sem én, sem a munkatársaim, hogy a hatóságra nyomást gyakorolunk, vagy ott firtatjuk az ügyet.

Nagy tervek voltak arról, hogy az állam beszáll a BKV-ba, átvállalja az adósságait, egyelőre nem lett belőle semmi. Lesz?

A mai napig nem zárult le a vita. Hogy a Nemzeti Közlekedési Szövetségnek része lehet-e a BKV, vagy sem, ezt nem tudom. A miniszterelnök úr a kért támogatás első felét (15 milliárd forintot) átutaltatta már korábban, a napokban nagyon aktuális lesz a másik fele. Ha nem kapjuk meg, nagy baj történhet.

Várható megint egy jól odamondó tévényilatkozat?

Bizonyos csatornák viselkedését nem tudom kiszámítani. A miniszterelnök úrral a kezdet kezdetén egyeztettük, hogy Budapesten mit kell tenni. Az elképzeléseimet a miniszterelnök úr támogatta, eddig még nem vonta vissza.  Nem kértünk sokat, csak az alapvető feltételek biztosítását. Ha ezek elmaradnak, akkor garantált az eredménytelenség.

t03

Mik ezek az alapvető feltételek?

Egy-két törvénymódosítás, a BKV ügye (a 4-es metróval együtt), aztán több nincs is. Vártuk például nagyon a személyszállítási törvényt, mert ahhoz hogy a Budapesti Közlekedési Központ el tudjon kezdeni dolgozni, ahhoz bizonyos hatásköröket át kell vennie a BKV-tól. Amíg nincs meg a személyszállítási törvény, addig ezt nem tudjuk megtenni.

A régi nagy kérdés még mindig kérdés: mikor lesz 4-es metró?

Azt nem értem, hogy 2010-ben itt senkit nem zavart, hogy két éve futniuk kellene a 2-es vonalán az új szerelvényeknek? Nem találok a magam műszaki agyával magyarázatot arra, miért nem izgatta a korábbi városvezetést, hogy két éve itt kellene lenni az Alstom szerelvényeknek. Most meg itt állunk időben totálisan beszorítva.

Kaltenbach Jenő, a fővárosi közgyűlés LMP frakciójának vezetője szerint ön könyvelőszemlélettel, pontosabban a jó könyvelő szemléletével vezeti a fővárost. Mi erről a véleménye?

Ebben sajnos van némi kényszerű igazság. Elmondtam, hogy borotvaélen táncolunk. Az adósságállomány óriási. Rendkívül szűk a pénzügyi mozgástér. Közel ezer per is maradt ránk,13 milliárd forint értékű, ahol alperes a főváros, egymilliárdot alig haladja meg, ahol felperes. Kis pénzügyi hibákat sem lehet elkövetni, mert a város pénzügyileg összeomolhat. Bár az is tény, hogy Kaltenbach Jenő a helyzeténél fogva ezeket az összefüggéseket és kényszereket kevésbé láthatja.

Pont ezt mondta, hogy az ellenzék nincs bevonva az előkészítésbe, sokszor a döntéshez is kevés az információjuk.

Nagy rejtélyesen, általánosan az előkészítésre panaszkodni, az jó trükk…

Vegyünk egy példát, a díszpolgárok kinevezését, Kaltenbach Jenő úgy gondolta volna, hogy felállítanak egy többpárti bizottságot vagy grémiumot az ügyben, és az javasol neveket.

Volt  a városnak egy komoly „adóssága”. Bizonyos emberek, akik nagyon sokat tettek a város, sőt az ország jó híréért, el voltak zárva ettől az elismeréstől éveken keresztül. Kaltenbach Jenőnek is tudomásul kellett venni, hogy itt voltak olyan deficitek, amik nem tűrtek további halasztást. Gondolok itt Papp Lajosra, Balczó Zoltánra, Makovecz Imrére, akik nem vélt, vagy valós politikai hovatartozásuk miatt kapták ezt az elismerést. Ha majd a szocialista frakcióból bárki olyan világhírű politikus lesz, mint amilyen világhírű sportoló volt Balczó András volt, akkor reklamálhatnak, de addig jobb, ha csendben maradnak.

t04

Kaltenbach Jenő is ezzel kapcsolatban feszegette az ön feudális viselkedés-, és gondolkodásmódját, amire Horváth Csaba szocialista frakcióvezető még rátett egy lapáttal, egyenesen azzal vádolva önt, hogy despota.

Nem vagyok a titkolózó politikusok közé való, a Horváth Csabával magánemberként évek óta egész jó nexusban vagyok. Megkülönböztetem Horváth Csabát, mint magánembert, és Horváth Csabát, mint politikust. Tudja mi volt a legjópofább Horváth Csaba interjújában? Amikor a két méter magas pulpitusról beszélt. Ő, aki főpolgármester-helyettesként az Újvárosházán évekig három méter magas pulpituson ült. Azok után beszél így, hogy egyetlen ciklus után elbukott, mint kerületi polgármester, majd mint főpolgármester-helyettes és azt hagyta maga után, amit hagyott. Horváth Csaba nyugodtan viselkedhetne szerényebben és bánhatna a kritikáival egy kicsit szűkmarkúbban is.

Nemcsak ő célzott arra, hogy mintha túl sok mindent próbálna csak a maga erejéből elintézni, megoldani.

Az, hogy az új városvezetés a saját ügyeiért hajlandó vállalni a felelősséget, a korábbi vezetéshez képest valóban egy meglepően új elem. Ami a feudális jelzőt illeti, nem olyan nehéz ezt ellenőrizni. Ha azt veszem, hogy korábban a szocialista-szabaddemokrata városvezetés állandóan önmagát ellenőrizte, és a fővárosi cégek felügyelőbizottságaiba is nyomasztó többségbe helyezte saját embereit, ehhez képest viszont ma épp fordítva van, akkor valami nem stimmel. Horváth Csaba a felügyelőbizottságokat összemossa az interjúban a városházi szakbizottságokkal, ami inkorrekt, vagy dilettáns megközelítés. Esetleg mind a kettő.

Azt nem tartja érdekesnek, hogy a fővárosi vagyonkezelő cégének felügyelőbizottságában tag Brecskáné Nagy Mária, az MSZP főpénztárnoka?

Nem tudom ki ő.

Akkor most meg se lepődött?

Nem. De – ahogy most hallom - ezek után panaszkodjon Horváth Csaba. Aki mellesleg megtarthatta a főpolgármester-helyettesi szobáját, a főpolgármester-helyettesi titkárságát, és a titkárnőjének korábbi fizetését. Hogy mi milyen körülmények közt dolgoztunk ellenzékként, azt talán ön is tudja.

Visszatérve arra, hogy egyesek szerint túl sokat vállal magára: itt van az új budapesti zászló, amiről azt lehetett tudni, hogy Tarlós István tervezte, vagy ha nem tervezte, akkor ő találta ki.

Először is ezek a szimbolikus ügyek nem annyira lényegtelenek és pótcselekvések, mint ahogy az ellenzék mondja, hiszen folyamatosan ezen rágódnak, ők és a sajtójuk. Szinte nem kerül olyan Népszabadság a kezembe, amiben ne találnék a Moszkva térről és az utcaátnevezésekről egy pamfletet. Tudomásul kell venni: vannak időszakok, amikor a szimbólumok változnak. Ennek most eljött az ideje. Lehet, hogy kisebb korrekciókat még végrehajtunk, de hogy új szimbólumok kellenek, arról nem vitatkozunk.

Volt is diplomáciai tiltakozás.

Neveket nem akarok mondani, de tudomásom van arról, hogy sajnos magyar politikusok mószerolták külföldön az országot a Moszkva térrel kapcsolatban. Egyébként nekem nincs bajom az oroszokkal, sőt. Az lesz a javaslatom, hogy nevezzenek el egy teret Moszkvában Budapestről, mi pedig ugyanakkor el fogunk nevezni egy teret Budapesten Moszkváról.

Visszatérve a zászlóhoz…

Igen, úgy gondoltuk, nagyon sokan, hogy a Demszky-éra szimbólumait nem kellene megtartani…

Azért a zászló nem a Demszky-éra terméke, még 1873-ban találták ki a színeit.

Leszámítva azt az apró tényt, hogy akkor nem piros-sárga-kék, hanem piros-arany-kék volt a zászló színe. Nem akartuk mi a románokat bántani, ezt a csiricsáré, diszharmonikus kompozíciót akartuk megváltoztatni, és be akartuk vinni a nemzeti elemeket.

Heraldikai szakértő szerint az új zászló olyan, mint egy katonai lobogó.

Akkor katonai lobogóra sikeredett. Egyébként a heraldika a címerekkel foglalkozik, a címeren viszont nem változtattunk.

No de tudatosan vagy véletlenül?

Szerintem véletlenül, ha ez túlzás, majd meggondoljuk azokat a „farkasfogakat”. (A zászló szélein elhelyezett nemzetiszín háromszögeket.)

t05

Ajelzőlámpa-forradalom is kifejezetten az ön iránymutatásával történik, hogyhogy?

Történetesen a közlekedés az alapszakmám, olyannyira, hogy készítettem is valamikor fázisterveket. Ez ugyan már régen volt, de annyit nem nehéz megállapítanom, hogy a budapesti közlekedésszervezés gyenge lábakon áll. Sok a közlekedési lámpa, és nem jól vannak hangolva. Ezért kértem, hogy a felülvizsgálat történjen meg. Egyébként tarthatatlan állapot, hogy ahol például lámpát meg akarunk szüntetni, vagy buszsávot akarunk létrehozni, a Nemzeti Közlekedési Hatóság hozzájárulása van szükség. Felfoghatatlan számomra, hogy ilyen egyszerű, az egész várost közvetlen érintő szolgáltatást nem képes egy városvezetés jogosítványok híján biztosítani. Akkor fel kell számolni, meg kell szüntetni az önkormányzatokat, sőt az önkormányzati intézményrendszert is, és a dolog el van intézve.

Ez volna az önkormányzati reform? Volt nemrég egy keserű nyilatkozata is ezzel kapcsolatban, azt mondta, sötétebben látja a budapesti jövőt, mert jelenleg kisebb az esélye a fővárost erősítő közigazgatási reformnak, amelyért a Fideszhez tartozó, de széthúzó érdekcsoportok a felelősek.

Abban majdnem biztos vagyok, hogy a miniszterelnök úr nem lesz abban partner, hogy az önkormányzati törvény kapcsán egy katasztrofális döntés szülessen. Azért sem értem, ami folyik, mert ez a rejtélyes, kívülről belső huzakodásnak látszó ötletelés, és az idő múlása egymással párhuzamosan csak arra ad alkalmat, hogy a sajtó tetszése szerint kiszínezhesse ezt a történetet - persze nem minden alap nélkül -, és olyan benyomást keltsen, mintha a Fideszen belül valami öldöklő harc folyna. Ami a fővárosi törvényt illeti: az most a kérdés, hogy csak rövid távú politikai haszonszerzési elvek, szűk érdekcsoportok akarata szerint alakul a törvény, vagy pedig rendszerelvűség és a város működtethetősége is szerepet játszik benne. Nem azt mondom, hogy nulla befolyásom van rá, de nem én fogom ezt a dolgot eldönteni.

A napokban a fővárosi kormányhivatalban összeültek a majdani Budapesti Önkormányzatok Szövetsége tagjai. Egyes vélemények szerint ezt a szervezetet a kerületek a főváros erejének ellensúlyozására hozzák létre.

Az, hogy a kormányhivatal vezetője egy ilyen értekezletet összehívott, teljesen érdektelen. A balett-táncosokat is összehívhatja ezen az alapon.

Jelzésértékű azért.

Nézze, ha szigorúan venném, teljesen jogszerűtlenül történt ez az összehívás. A jelenlegi önkormányzati törvényben az áll, hogy Budapest érdekeit a fővárosi önkormányzat képviseli. Az, hogy most a kormányzati hivatal vezetője  illetéktelenül és kétségbeesetten keresi a feladatait, az engem hidegen hagy. Fontosabb, hogy ez az önkormányzati szövetség - ami kereken kimondom, hogy gittegylet, és végül is semmire sem jó -, akkor válik országos hatáskörű szervezetté, ha a főváros is részt vesz benne.

És részt vesz benne?

Nem tudom még, ez a feltételektől függ. Le fogok ülni a kerületi polgármesterekkel beszélni, ha van egy normális alapszabály, természetesen készek vagyunk rá, hogy ebben a szövetségben részt vegyünk.

t06

Tavaly elindult a fővárosi cégrendszer átalakítása, számos fejcserét hajtott végre. Két új vezető azóta már ki is lett rúgva, László György, a Budapesti Városüzemeltetési Központ és Tölgyesi Balázs, az FKF Zrt. igazgatója. Megtudhatnánk, miért kellett menniük?

Bizonyos okok miatt úgy döntöttem, hogy nem bízom ebben a két emberben.

László Györgyről járja egy történet, hogy egy idő után kissé megzavarodva felmondta egy hangrögzítőre, mit tud a közműcégek hátteréről, ám ez a hangfelvétel egy idő múlva eltűnt a laptopjáról, majd egy kereskedelmi tévénél kötött ki. (Végül nem lett belőle valamiért műsor.) Ez szerepet játszott a bizalomvesztésben?

Nézze, ön most segített nekem egy kicsit. Bizonyos dolgokról nem akarok beszélni. Nem azért, mert ezek részemről titkok lennének, hanem vannak egy ember működésének olyan elemei, amiket nem érdemes kiteregetni. Van egyfajta felelősségem és ennek a felelősségnek része az is, hogy kiknek adok bizalmat és kiknek nem. Ha egyszer összeáll egy kép, és súlyos valószínűségek támasztják alá, akkor nem ésszerű személyes ügyekben a bizalmat fenntartani. Egyébként két embert váltottam le összesen, a többi hivatalban van. Ezzel nagyjából a személycserék, legalábbis belátható időn belül, emberi számítás szerint befejeződtek.