Budapest

A pénzt a 35 milliárdos települési önkormányzati keretből vonták el. Cserébe Budapestnek hosszú távú fenntarthatósági koncepciót kell készítenie.

Javaslatot dolgozott ki a 3-as metró részleges rekonstrukciójára a Budapesti Metróért Egyesület (BUME). Eszerint az elavult és nem biztonságos kocsik felújítása 6,7 milliárd forintba kerülne és két évig tartana, viszont további tíz évig, az új szerelvények beszerzéséig használhatóak lennének.

A szerkesztőségünkbe eljuttatott javaslat szerint átalakítások nem kiváltják, csak időben elhalaszthatóvá teszik az új járművek beszerzését, amelynek az előkészítését is meg kell kezdeni.  3-5 éven belül égető sürgősséggel jelentkezik a metróvonal állomási-és pályaberendezéseinek felújítási igénye is, mivel a  beépített, 20-40 éves szerkezeti elemek, berendezések szintén veszélyeztethetik a forgalom biztonságát.

Átadták a meghosszabbított buszsávot az I. kerületi Mészáros utcában. A Lánchíd irányába közlekedő 105-ös busz az eddiginél hosszabb összefüggő szakaszon használhatja az önálló sávot, így csökken a járat menetideje – tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn.

Kisiklott a fogaskerekű vasárnap délután fél 3-kor, személyi sérülés nem történt - mondta a BKV fődiszpécsere.

Fotó: Lakatos Peter

Jelenleg vizsgálják, hogy miért siklott ki a jármű - tette hozzá a fődiszpécser. Az Erdei iskola és a Gyöngyvirág út közötti szakaszon a 21-es, a 21A és a 212-es buszok szállítják az utasokat.

A BKV pénteki igazgatósági ülésén tárgyalt, november végi keltezésű dokumentum leszögezi, hogy még idén 56 járművet, 2012 júliusáig további 302 darab buszt kellene leselejtezni. Ezek gazdaságosan már nem javíthatók, 1990 előtt készültek, futásteljesítményük meghaladta az 1,2 millió kilométert, és 2003-óta semmilyen értéknövelő felújítást nem kaptak.

A kieső állományt teljes egészében pótolni kell, jövő év végéig pedig további 222 járművet kellene a forgalomból kivonni. Ezzel egyidejűleg jövőre el kell végezni 123 busz vázjavítását 853 millió forint értékben, és ezt az összeget a 2012-es üzleti tervben rögzíteni kell. A javítás elsősorban a szóló 415-ös (44 darab), valamint a csuklós 435-ös (43 darab) Ikarusokat érinti. Ezek mellett számolni kell azzal, hogy átmenetileg nagyobb, akár 20-50 darabos járműhiány is keletkezhet.

A jelzett kivonásokkal a BKV 1367 darabos buszparkja 1065-re csökken, ugyanakkor a jelenlegi csúcsidei járműigény 1160 darab. A dokumentum szerint a jelenlegi műszaki állapotok már a működőképesség legszélső határait jelentik, vagyis bármelyik pillanatban beállhat a teljes működésképtelenség.

A Holdra és vissza

A még forgalomban lévő 200-as sorozat tagjait 1983 és 1993, a 400-as szériát pedig 1987 és 2001 között állította forgalomba a BKV. A legidősebbek a 280-as csuklós Ikarusok, amelyek átlagéletkora 22,2 év, de a modernebb, 400-as sorozat is átlagosan 16-19 éves. Jelenleg az Ikarus 260-as a legelterjedtebb típus a BKV-nál, több mint négyszáz van belőlük, futásteljesítményük viszont már az 1,5 millió kilométert is meghaladta. A csuklós változata, a 280-asok is 1,3 millió kilométert futottak, és a 415-ösök is meghaladták már átlagban az egymillió kilométert. Jelenleg a járműpark 66 százaléka (903 darab) selejtérett, 8 százalék (103 darab) túlfuttatott, és 26 százalék (361 darab) van rendben.

A dokumentum kiemeli azt is, hogy a szükséges nagyjavítások mindössze 16 százalékát végezték el 2005-óta; az elmúlt hét évben elvégzendő 1878 nagyjavításból 1575 elmaradt. Mindezek következménye, hogy a BKV-nál szolgálatot teljesítő buszok átlagéletkora 17,8 év, amely több mint kétszerese az Európában elfogadott 7-8 évnek. Emellett a fővárosi közösségi közlekedésből legnagyobb arányban (felszálló utasszámból 40 százalék) a buszokat használják. Londonban a járművek átlagéletkora 6,2, Prágában 9,5, Cagliariban pedig 1,5 év.

A zuglói önkormányzat önkényes módon, felhatalmazás nélkül intézkedett a MÁV Zrt.-től bérelt területen található hajléktalantelep felszámolásáról – állapította meg az ombudsman. Szabó Máté jelentése szerint a hatósági jellegűnek beállított intézkedés után nem volt valamennyi érintett számára ténylegesen igénybe vehető szálláslehetőség, sérültek az alapvető emberi jogok és a jogállamiság normái.

Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot, miután a sajtóból értesült arról, hogy a zuglói önkormányzat 2011. október 19-én elbontatta a hajléktalanok illegálisan emelt építményeit a Francia út és az Egressy út kereszteződésénél. Az elbontás hivatalos indoka az volt, hogy az épületeket engedély nélkül húzták fel, továbbá az önkormányzat szerint mind szociális, mind közegészségügyi, mind pedig rendészeti szempontból aggályos volt az ottani helyzet.

A Hungária-gyűrűn belül vezetné be a főváros a dugódíjat - derül ki Tarlós István főpolgármester interjújából, amit csütörtök reggel adott a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Hozzátette, hogy először meg kell teremteni a technikai feltételeket, a körzetet be kell kamerázni, és megfelelő számú őrzött P+R parkolót kell építeni, ezek körülbelül 10 milliárd forintba kerülnek.

A dugódíj bevezetésére régóta készül a főváros, Tarlós szerint Budapestnek forrásteremtési lehetőségre van szüksége, ezért újra tárgyalni kell a közlekedési adó és a dugódíj bevezetéséről.

A főváros vezetése legutóbb idén áprilisban hozott nyilvánosságra egy dokumnetumot, amely öt új adónem bevezetését tervezi - a dugódíj mellett volna tűzoltási járulék és vigalmi adó is.

Január elsejével a közgyűlés döntésének értelmében két és fél százalékkal emelkednek a víz- és csatornadíjak a fővárosban, de többet kell fizetni a szemétszállításért, a kéményseprésért, a kegyeleti szolgáltatlások is közel négy százalékkal lesznek drágábbak.

A vízdíjak esetében az átlagosan 2,51 százalékos emelést 18 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. E szerint a lakossági fogyasztóknál 2,51 százalékkal növekedik a fizetendő összeg, az ipari-közületi fogyasztóknál pedig 2,53 százalékkal.

A gazdasági válság miatt 10 milliárd forintos bevételkieséssel számol a főváros. Megváltozott kilenc közterület neve is.

Elfogadta Budapest 2012-es költségvetési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők 18 igen, 10 nem és 2 tartózkodással döntöttek erről.

A főváros 2012. évi költségvetési koncepciója az idei évhez képest tízmilliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. Ennek egyik okaként a gazdasági válság folytatódását jelölte meg a városvezetés.

A BKV szerint azért kellett bevezetni a sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

Mint arról beszámoltunk, a BKV kedd üzemkezdettől sebességkorlátozást vezetett be a 3-as metró teljes vonalán. Még hétfőn megkérdeztük a közlekedési céget, miért volt erre szükség, a válasz most érkezett meg. Eszerint a BKV néhány éve a hagyományos pályafelügyeletet kiegészítette a kopás mértékének megítélésére alkalmas eljárásokkal is.

A pályafenntartási szakma az utóbbi 8-10 évben új fogalomként találkozott az úgynevezett head-check jelenséggel, amely az anyag kifáradásos kopásának következményeként a sínfej felületén jellegzetes rajzolatot képez. Ez a felületi nyom oda vezet, hogy a vasanyagban hajszálrepedések keletkeznek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be - írja a BKV a válaszában..

Schmitt Pál beszéde elején ecsetelte, mennyire szereti a nemzet fővárosát és felméréseket citált annak bizonyítására, hogy BUdapest milyen előkelő helyen szerepel turisztikai és egyéb szempontok alapján a világranglistákon.

Fotó: Huszti István

Felidézte a kilencvenes évek elejét, amikor a fővárosiak a város megerősödését, fejlődését várták, és hozzátette, hogy most, 21 évvel később a budapestiek még mindig kivénhedt járműveken utaznak, a várost még mindig világháborús sebek borítják, jelentős az adósságállomány.

Schmitt Pál, utalva sportolói mivoltából fakadó optimista, előretekintő természetére, kijelentette: ennek ellenére lát kiutat. A köztársasági elnök szerint mindig is a helyi ügyek megoldásában segített az összefogás, hiszen az utak állapota pártsemleges. A polgárokat hidegen hagyja a pártok vitája, a főváros-kerületek ellentéte, nekik az a fontos, hogy a városban rend legyen és minél több jó színvonalú szolgáltatás, ne legyen bűnözés viszont és korrupció.

A megoldás tehát Schmitt szerint az együttműködés, éppen ezért egyenesen rémálomnak nevezte azt a nemrég napvilágot látott tervet, hogy a fővárost 23 részre, 23 kerületre darabolnák fel. Véleménye szerint a választók 2010-ben erős felhatalmazást adtak Budapesten a rendcsinálásra, mert egy erős Magyarország erős fővárosában akarnak élni.

Végezetül a főváros fejlesztési terveit tartalmazó zöld könyvből idézett, amely három fő csapásirányt fogalmaz meg: először a rendteremtést, azután a válságcsökkentő azonnali intézkedéseket, majd a hosszútávú tervek megalapozását.

Schmitt szerint Budapest elindult az úton, a rendbetétel megkezdődött, ennek hatására megtakarítások keletkeztek. A köztársasági elnök a mondandóját azzal zárta, hogy boldog karácsonyt és boldog új évet kívánt a fővárosnak.

A tapasztalatok szerint 2-3 percet késnek a 3-as metró vonalán a szerelvények a reggel bevezetett sebességkorlátozás miatt. A vonatokon kikapcsolták az automata vezérlést, a kézi irányítás néha döcög.

Pályahibák miatt üzemkezdettől 60 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a 3-as metró vonalán. Az első tapasztalatok szerint a szerelvények 2-3 percet késnek, de folyamatos operatív irányítás mellett viszonylag elfogadható ütemben járnak, mondta Bíró Endre, a metrósokkal folyamatosan kapcsolatban levő Budapesti Metróért Egyesület elnöke.

Péntektől ideiglenesen újra birtokba veheti a közönség a Városligeti Műjégpályát. Az intézménye és a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség két héten keresztül várja a vendégeket.

Mint arról korábban beszámoltunk, a felújított létesítmény hivatalos átadása a kivitelező csődeljárása miatt máig nem történt meg.

Átadás előtti állapotokFotó: Nagy Attila

Nyitva tartás: December 16.-án délután: 16.00-20.00-ig, december 17.-től december 23.-ig   délelőtt: 10.00-14.00-ig, délután: 16.00-20.00-ig. December 24.-én délelőtt: 10.00-14.00-ig, december 25.- december 30.-ig délelőtt: 10.00-14.00-ig, délután: 16.00-20.00-ig, december 31.-én  délelőtt: 10.00-14.00-ig.

Az egységes jegyár 1300 forint, mely az adott nyitva tartás idejére érvényes és tartalmaz egy alap balesetbiztosítást is.

Jövőre 22,8 milliárd forintot költ útfelújításokra a főváros, az összegből számos nagyforgalmú főút és tömegközlekedési út megújul.

Tarlós István főpolgármester elmondta: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az ideihez hasonlóan 2012-ben is új szemlélet alapján végzi az útfelújítások, karbantartások menedzselését.

Információink szerint kedd reggeltől 80 km/óráról 60 km/órára korlátozzák a legnagyobb megengedett sebességet a 3-as metró teljes vonalán. Az ok: csökkenteni kell a beszivárgó talajvíz miatt korrodálódott vasbeton pályalemezek terhelését. A pályahibák miatt egyre többször reped az alváz (forgóváz), gyakran az újak is erre a sorsra jutnak.

Több forrásból megerősített értesülésünk szerint sebességkorlátozást vezet be keddtől a BKV a 3-as metró teljes vonalán a pálya rossz állapota miatt. A rossz szigetelés miatt ugyanis talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket.

A szentendrei HÉV vonalán (H5) Szentendre végállomás és Békásmegyer megállóhely között reggel 5.10 óta nem járnak a szerelvények, pótlóbuszok viszik az utasokat, közölte honlapján a BKV.

Mezei László, a BKV fődiszpécsere megerősítette, hogy kábelrongálás miatt csak a Batthyány tér és Békásmegyer között jár a HÉV.

A forgalom helyreállítását dél körülre ígérték, egyelőre azonban nincs változás.

Az autósok 80%-a kevesebb, mint egy órát parkol a díjköteles utcákon, a parkolási csúcsidő délelőtt tíztől délután kettőig tart. Ez a két legfontosabb tanulság szűrhető le a Parkolóóra okostelefon-alkalmazáson indított - ez év április-november közötti - 15 952 parkolás adataiból.

A BKV tájékoztatása szerint december 10-11-én, majd 17-18-án a fővárosi bevásárlóközpontok környékén megnövekedhet az utasforgalom, ezért sűrűbben közlekedtetik a 4-es, a 6-os, a 18-as, a 47-es, a 49-es, valamint az 50-es villamosokat, a 80-as trolibuszt, az 58-as és a 85-ös autóbuszokat. Ezeknek a járatoknak a menetrendjei megtalálhatóak a BKV Zrt. honlapján.

Új vízi tömegközeledési útvonalat indít Újpest és a Millenniumi Városközpont (Rákóczi híd) között a BKV Zrt. 2012 június 1-től, hangzott el a BKV sajtótájékoztatóján. A tervek szerint a hajók a 11,5 kilométer hosszú útvonalat háromnegyed, illetve egy óra alatt teszik majd meg.

A csúcsidőben 20 percenként induló hajókon lehetőség lesz majd kerékpárokat is szállítani. A járműveken büfé is üzemel majd, és wifi hozzáférés is az utasok rendelkezésére áll majd. A díjak a BKV tartrifaredszerébe illeszkedve lesznek kialakítva.

Új kikötők épülnek Újpesten, az Árpád hídnál és Millenniumi Városközpontnál. A fejlesztésben a BKV öt meglévő dunai kikötő parti és vízi létesítményeit is felújítja. (A Meder utcait, a Jászai Mari térit, a Batthyány térit, a Petőfi térit és a Boráros térit.)

A dunai tömegközlekedésben új járművek egyelőre nem lesznek, a BKV jelenlegi hajó kapacitásával működik majd, de a vállalat középtávon tervezi az új, kis merülésű katamarán hajók beszerezését. Az összesen 493 millió forintba kerülő fejlesztés 90 százalékát uniós támogatás fedezi.

Azt egyelőre nem tudják, hogy a hajóvonal beindítása mennyi pénzbe kerül majd a BKV-nak, ezt többek között a jegyárak. Nem döntötték még el, hogy külön jeggyel vagy kedvezményes, kiegészítő jeggyel vagy az érvényes bérlettel lehet majd felszállni rá, és a végleges menetrend sincs még meg.

A dunai tömegközlekedés elindításáról augusztus végén tárgyalt a fővárosi közgyűlés, miszerint féltucatnyi gyors, kis merülésű katamaránt állítanának forgalomba.

A BKV e héttől a 121-es, a 140-es, valamint a 170-es járatokon tette kötelezővé az első ajtós felszállást: az utasok bérletük vagy érvényesített jegyük felmutatásával csak az első ajtónál tudnak felszállni, a leszállásra pedig csak a középső és hátsó ajtókat használhatják. Ezt az első időszakban egy-egy biztonsági őr felügyeli majd.

A Fővárosi Önkormányzat munkáját igazgató vezetők között decemberben 54 millió forintot osztottak szét. Ebből az összegből az öt főpolgármester-helyettes: György István, Csomós Miklós, Bagdy Gábor, Szentes Tamás és Hutiray Gyula; Sárádi Kálmánné főjegyző, valamint a főosztályvezetők és az osztályvezetők részesültek – közölte a Blikk megkeresésére a Városháza sajtóosztálya. Tarlós István főpolgármester ugyanakkor nem kapott jutalmat.

Szőcs Géza államtitkár bevezetett minket "ötletkonyhájába", ahol az Andrássy utat felforgató tervek fortyognak. Visszavesszük a magántőkétől az egykori Balettintézetet, műrégi földalattikat építünk, alagutat fúrunk a Dózsa György út alá, és az államtitkár ötlete alapján üvegből vagy huzalokból álló lovasszobrot rakunk az Erzsébet térre. A Dunán pedig repülőkompok szórakoztatják majd a közönséget.

A BKV járatain 2008 novemberében kezdték bevezetni az első ajtós felszállási rendet, és nagyon kedvezők voltak a tapasztalatok, az utasok több jegyet és bérletet váltottak. December 5-től még három járatra kiterjesztik a rendszert, az utasoknak a 121-es, 140-es és 170-es buszokon is az első ajtón kell felszállniuk. A rendszert 2012. január 30-ig fokozatosan vezetik be további járatokon.

A BKV szerint az első ajtós felszállás mindenkinek előnyös. A vállalat így még felszállás előtt ki tudja szűrni a bliccelő utasokat, és ennek hála nemcsak a BKV bevételei nőnek, de a fizető utasok sem kerülnek hátrányos helyzetbe a nem fizető utasok miatt.

Akinek nincs érvényes jegye, az említett járatok a járművezetőnél vehet magának 400 forintért. A buszokon jegyellenőr is utazik majd, és eleinte a jegyeladásban is besegít. A leszállásra a 2. és 3. ajtóknál lesz lehetőség, ott biztonsági őrök tartják távol a bliccelőket. Persze babakocsival és kerekesszékkel továbbra is fel lehet szállni a középső ajtónál.

Hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházására 2005-ben kötött szerződés ügyében is, olvasható a Magyar Nemzetben.

A lap szombati számában Bartha László szóvivő elmondta: akárcsak az október közepén a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Fővárosi Vízművek Zrt. privatizációs szerződéseinél, a szennyvíztisztítónál is ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indítottak nyomozást. Előbbi két esetben december 17., az uniós támogatású csepeli fejlesztésnél pedig január közepe a nyomozás határideje, ami többször is meghosszabbítható.

A fővárosi önkormányzat nevében Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester még 2005-ben kötött szerződést a francia többségű Csepel 2005 FH Konzorciummal a csepeli szennyvíztisztító több mint 120 milliárd forintba kerülő kivitelezésére, majd négyéves üzemeltetésére. A beruházás 65 százaléka EU-s pénzből valósul meg, azonban közbeszerzési szabálytalanságok miatt 10 milliárd forintot már elvontak - írja a lap.

Rohammunkában bontották le a napokban a Cafe del Riót. Az egykori szórakozóhely közterület-foglalási engedélye október végén lejárt, ezért ingyenes hosszabbítási időt kért a XI. kerületi önkormányzattól. Hoffmann Tamás polgármester csütörtökön elutasította a szórakozóhely tulajdonosa, a Dream Work Kft. által beadott kérelmet, így mától jogcím nélküli használóvá vált a cég.

Képek a bontásról(Fotó: Nagy Attila)

A Petőfi híd lábánál lévő szórakozóhely áprilisban kapott hosszútávú szerződésének lejárta miatt egy szezonra szóló engedélyt a kerületi közgyűléstől. A szerződés szerint 22 millió forintot kellett volna már a tavasszal befizetni bérleti díjként. Forrásaink szerint biztosra vehető, hogy hozzájárult a polgármester elutasító határozatához, mikor kiderült, a Dream Work a hosszabbítási kérelem beadásakor még egyáltalán nem fizetett ki semmit a 2011-es díjakból.

A Rio bontásakor a legnagyobb problémát a szervezés hiányosságai jelentették a bontást végzők szerint. A Rióból még a hűtőket sem vitték el, amikor a Zöld Pardon, az egykori szomszéd helyét már munkagépek állították helyre. A nagyobb értéket képviselő berendezési tárgyakat és épületelemeket most gyorsított munkában próbálják meg eltüntetni a helyszínről.

A tizenharmadik kerület bölcsen előre számol a válság hatásaival, tudva, hogy a budai hegyek közt élő milliárdosok hamarosan megelégelik az iszonyatos benzinszámlákat, a nagy ház fűtési költségét, és visszaköltöznek a városba. Egyik célpontjuk nyilvánvalóan az Újlipótváros lesz, ahol a lakások igényesek, a boltok kínálata pazar, a legendás tetőteraszokról pedig jobb kilátás nyílik a hegyekre, mint az erdő széléről.

Fotó: INDEX

Ennek a rétegnek azonban megvannak az igényei. A milliárdosok szeretik, ha környezetük nem csak igényes, de távolról is látszik rajta, hogy pénzt raktak bele. És mi az, ami távolról is látszik? Ha valaki járt már valamelyik milliárdosgettóban, akkor tudja: a színek és a furcsa formák. A kerület azt ugyan nem vállalta, hogy indokolatlan kajütablakokat fúrjon a bauhaus házak oldalába, vagy mediterrán típusúra cseréljék a tetőt, de a kerület főutcáján, a Pozsonyi úton azért megtették, amit lehet.

Tarlós István főpolgármester közleményben kelt ki az ellen, hogy a BKV szakszervezeti vezetői sztrájkot helyeztek kilátásba a kollektív szerződés felmondása miatt. Hogy súlya legyen szavainak, megüzente: kíváncsi a szakszervezeti vezetők juttatásaira is, akiknek tíz-, sőt akár százmilliós nagyságrendben fizethettek ki végkielégítéseket. Nem ez az első eset, hogy a főpolgármester ügyes beszólással a vitapartner torkára forrasztja a szót.

Budapest vezetése a BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával nem a járművezetők, vagy a szerelők zsebében kíván kotorászni. Azt sem gondolja, hogy önmagában a kollektív szerződés felülvizsgálatával a cég helyzete stabilizálható lenne, áll Tarlós István főpolgármester lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A lakosság számára gyakorlatilag elkészült a Margit híd, minden egyes eleme használható, mondta el Somodi László, a Budapesti Közlekedési Központ fejlesztési igazgatója. Videóstábunk bemászott a híd alá, hogy összehasonlítsuk a két és fél évvel ezelőtti helyzetet a mai állapottal.

A műszaki átadás-átvétel még folyamatban van, de december elején lezárulhat a papírmunka, hivatalosan is átveszik a hidat, és megkapja a végleges forgalomba helyezési engedélyt. Gyakorlatilag mindent átvettek, a híd alatti kábeltolvaj-figyelő rendszer egy elektromos panelje hiányzik csak. A díszvilágítást is az átadásra kapcsolják be véglegesen.

A fővárosi közgyűlés szerdai döntése alapján a BKV vezérigazgatója aláírta a kollektív szerződés felmondását. Három hónapos huzavona kezdődik: a BKV és a főváros megtakarítana a juttatásokon, a szakszervezet szerint nincs hova hátrálni.

A BKV közleménye szerint a Kollektív Szerződést bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal, melyben a felmondás okát írásban közölni kell. Ennek megfelelően Várszegi Gyula a BKV vezérigazgatója a 2010. január 19. napján megkötött határozatlan időre szóló Kollektív szerződést három hónapos határidővel 2011. november 30-án felmondta, és a felmondást megküldte a BKV szakszervezeteinek.

Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy megegyezett Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével az önkormányzati törvény Budapestre vonatkozó részeiről.

Tarlósúgy fogalmazott: Budapest a jövőben is egységes marad, a megegyezés értelmében a főváros települési önkormányzatnak számít majd, amely települési és területi feladatokat is ellát.