Amikor mindenkit behívtak egy rezsire

A héten egy új év, és egy sor új szabály zúdult az országra. Nehezebb lesz az élete a dohányosoknak, a sörivóknak, a metrózó vagy gázüzemű autóval közlekedőknek, visszatérnek a járások és néhány új adóval is meg kell barátkoznunk. A sok megszorítást feledtetve azonban a kormány a cégek pénzéből újból meghívta az országot egy körre, ezúttal a rezsink lesz tíz százalékkal olcsóbb, és nő a minimálbér mértéke is.

Majd az állam megveszi?

Bár nem minden rezsi csökkent 10 százalékkal - kevesebbet spórolhatnak például azok, akik már eddig is takarékoskodni próbáltak az éjszakai árammal - de a lakosság többségnek érezhető tehercsökkenést jelent majd a kormány intézkedése, nagyjából olyan, mintha évente egy teljes havi számlát nem kellene befizetni. A dolog árnyoldala, hogy a cégek profitjának a megkurtítása hosszú távon mindenki számára fájdalmas lesz, az elmaradó hálózati fejlesztések már akár néhány éven belül áramkimaradásokat okozhatnak.

Főleg, ha igazak azok a pletykák és sejtetések, miszerint a rezsicsökkentő akció még korántsem ért véget, és tavasztól újabb vágások jöhetnek. A nehéz helyzetbe kerülő energiaellátó cégek pedig egy idő után szinte jobban járnak, ha eladják a vállalatot, a kormány már jelezte, “nem térnének ki” a szolgáltatók eladási ajánlatai elől.  Pedig nem mi fizetjük a legtöbbet Európában sem a gázért, sem az áramért, a recesszióban lévő gazdaság, magas munkanélküliség és csökkenő reálbér mellett azonban valóban sokaknak okoz gondot a számlák fizetése.

Rosszabb is lehetne

Több adót kell fizetnünk, mint korábban, teljes szektorok haldokolnak, a magyar húsipart a magas takarmányárak tizedelik, és szinte minden iparágban sorra dőlnek be a cégek, tavaly négyezerrel több vállalkozás szűnt meg, mint egy évvel korábban. A magyar gazdaság ráadásul annak ellenére is küszködik, hogy a régiót kimondottan tenyerén hordozzák a piacok, a Financial Times szerint tavaly a kelet-európai valuták teljesítettek a legjobban, a magyar kamatszint csapatostul vonzotta a befektetőket, másfél éve nem volt ilyen alacsonyan a magyar csődkockázat. A héten emelkedéssel zárt a tőzsde is, a BUX 18 660 ponton zárt pénteken, a legnagyobb papírok mind erősödtek.

Nem tudni, mi lesz akkor, ha a hangulat elromlik, felerősödnek az euróövezettel kapcsolatos félelmek, és a befektetők az egyes országok költségvetései kockázataira is jobban érzékenyek lesznek. Nálunk például úgy tűnik, a tervezetthez képest csúszni fog az adócsalások csökkentésére kitalált online pénztárgépek bevezetése, és gondok vannak az útdíjtender körül is, pedig a kormány mindkét intézkedéstől jelentős bevételeket vár.

Továbbra is kérdéses az euró fenntarthatósága, az euróövezeti tagok széttartó pályán vannak. Csak átmenetileg oldódott meg a válság az Egyesült Államokban is, ugyan sikerült megállapodni a költségvetési szakadékról, de az érdemi döntést két hónappal odébb tolták. Sokak szerint kétséges, hogy az amerikai politika jelenlegi állapotában egyáltalán képes-e fenntartható pályára állítani a közfinanszírozási rendszert. A Fed mindenesetre folytatja a gazdaságélénkítést, az általános piaci jó hangulat egy darabig még kitarthat.

Születésnapos adók

Már az év első hetében is izzott a céges világ. A MÁV közbeszerzésén csak a Stadler pályázott a motorvonatokra, új befektetőket kapott az Eurovegas, 30 millióra büntették a CBA-t, miután a versenyhivatal kiderítette, hogy az áruház megtévesztette a vásárlóit. Versenytársakat kaphat a Posta, február végén egy osztrák cég léphet a piacra.

A héten volt a huszonötödik születésnapja a 88-ban bevezetett magyar adórendszernek is, a többkulcsos személyi jövedelemadó azonban nem érhette meg saját szüetésnapját, hiszen a szuperbruttósítás kivezetésével idén már egykulcsossá vált a rendszer. Akadnak adószakértők, akik szerint azonban már így is túl sokáig volt életben az egykulcs, követnünk kellene szlovákokat, akik megszüntették az egykulcsos adót, és visszahozzák a progresszív szja-t.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!