Trafikhomály és birkapörkölt

Nyolc forinttal drágult a héten a benzin. Egyiptomon keresztül jelentős mennyiségű kőolajat szállítanak, az ottani zavargások miatti félelmet jelzi a magasabb ár. Az ár információt hordoz a megváltozott körülményekről, alkalmazkodásra kényszeríti a piac résztvevõit, segít hosszú távon egyensúlyban tartani a rendszert. Az ármechanizmus működik: a benzin néha olcsóbb lesz, néha drágább, a magyar autós pedig ehhez egészen hozzászokott az utóbbi évtizedekben.

Ami azonban a kutakon természetesnek hat, más területeken egyre inkább elképzelhetetlen. A kormány a hatósági árassá tett gázzal, vízzel, szippantással, kéménysepréssel, árammal, távhővel, 99 forintos dinnyeárral azt üzeni, csak elhatározás kérdése, hogy mi mennyibe kerüljön, ha van rá szándék és akarat, minden lehet olcsóbb. De akár drágább is, ha éppen így látja jónak. Ezzel azonban torzítja az árban rejlő információt és hátráltatja az alkalmazkodást. Kis, nyitott gazdaság vagyunk, ha a világ változik, de az alkalmazkodás elmarad, versenyképtelen lesz az ország.

Többek között ezért bírálta a kormányt és a rezsicsökkentést a héten Surányi György és Chikán Attila. Az uniós hiányeljárás megszűnése, a költségvetés konszolidálása ugyan szép eredmény, és a reálgazdaságból is érkeznek pozitív hírek, a mélyben azonban távolodunk a piacgazdaság alapvetéseitől. Hogyan is juthatna eszébe bárkinek, hogy népszavazást kellene tartani a trafikok profitjáról, ha nem éppen a kormány sugallta volna néhány héttel ezelőtt, hogy a kiskereskedelmi árrés egy tetszőlegesen és ötletszerűen változtatható jelenség.

Trafikpályázatok: marad a homály?

Idén minden napra jutott egy törvénymódosítás, tovább gyorsult a tavalyi őrült tempó is. Az állam minél nagyobb szerepet szán magának, annál több munkája is lesz, amelyet azonban egyre drágább és nehezebb ellátni. Ráadásul az új szabályok egy része nem a piaci kudarcok felszámolására irányul, hanem azok intézményesítésére: monopóliumok épülnek ott is, ahol korábban verseny volt, hozzáférhetetlenné válnak bizonyos információk.

A trafiktörvény kapcsán mi például úgy gondoltuk, közérdek, hogy a pályázatok nyilvánosak legyenek, így tiszta vizet lehetne önteni a pohárba: politikai, vagy szakmai alapon történt az elbírálás. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezt másképp gondolta, most perelünk a trafikadatokért.

Fotó: Tóth P. Flóra

Csakhogy hiába is nyerünk pert, Németh Lászlóné utasítására - a pályázatban leszögezett ígéretet is megszegve - elkezdték visszaküldeni a vesztesek pályázati anyagait, ezzel lényegében ellehetetlenítve a későbbi összehasonlítást. (A földügynél is ugyanez a módszer.) Ezért kértük a héten azokat, akiknek postán visszaküldték az anyagukat, hogy küldjék el nekünk. Ha majd megkapjuk a nyertes pályázatokat is, összevethetőek lesznek.

Jöjjenek az adóbevételek

Recseg-ropog az új útdíjrendszer, a fuvarozók szerint a rendszert nem lett volna szabad élesben tesztelni, hibákkal számláz, ráadásul 30 százalékkal nőttek emiatt a szállítási költségek, jelentősen megugorhat az élelmiszer ára. Cserébe viszont helyre jön a költségvetés, a kissé megkésve bevezetett útdíjból jelentős bevételeket vár a kormány már az idei évre. Hasonló a helyzet az online pénztárgépekkel, irreálisan gyorsan szerették volna bevezetni a rendszert, mivel az idei büdzsében már kalkulálnak a hatásával. Még csak most kapták meg az engedélyt az első pénztárgépek, ezektől elsősorban fehéredést, több adóbevételt vár a kormány.

E-útdíj

Fotó: Máthé Zoltán

Saját adóbevallásainkon még van mit tökéletesíteni - idén is sok volt a hiba - de egymás felnyomásában már egészen profik vagyunk, a közérdekű bejelentéseknek köszönhetően több mint 10 milliárdnyi adócsalásra bukkant a NAV. (A héten cukros csalókat fogtak, a cég összesen 2,5 milliárdforinttal károsította meg az államot.)

A Varga-csomagban megemelt kulcsokkal már befolyhat a tranzakciós adóból eredetileg várt összeg is. Ami azonban a költségvetésnek bevétel, nekünk kiadás: drágulnak a banki szolgáltatások. Harmadával bankolunk drágábban, mint tavaly, ősztől pedig újabb komoly áremelési hullám jöhet.

A kormány tehát titokban drágítja az életünket számtalan indirekt adón keresztül, és bár ez jellemzően igazságtalanabb, mint a közvetlen, jól célzott adók, politikailag úgy tűnik megéri. Ilyen mértékű megszorítást eddig egyik kormány sem tudott komoly népszerűségvesztés nélkül lenyomni az emberek torkán. Pontosabban a népszerűségvesztés nem marad el most sem, csak az a multikra, bankokra, energiacégekre hárul, akik az adók miatt morognak és drágítanak.

A bankok elfogadását nem segíti a devizahitelesek helyzete sem, akik közül ráadásul főleg azok maradtak a rendszerben, akiknek a leginkább kilátástalan a helyzete és nem tudtak végtörleszteni. Sokan bíznak a bankok ellen vívott perekben, ráadásul nem is teljesen alaptalanul, a múlt heti Kúria-döntésnek súlyos következményei lehetnek. A döntést egyébként elsőre még sokan a bankok győzelmének értékelték.

Csak munka legyen

Tovább bővíti magyar gyárát az Opel, a 60 millió eurós beruházással 70 ezerrel több motort tudnak majd gyártani, a német Praktiker viszont a csőd szélére került. Közvetlenül ez a magyar áruházláncot nem érinti, de itthon sem dübörög a barkácspiac. Csökken az árbevétel, nőnek adósságok – kérdés, hogy a négy láncból hány maradhat talpon. még rosszabb a lemezkiadók helyzete, egy ideje már nem vesszük meg a lemezeket, csak tavaly 22 százalékot estek vissza az eladások.

Fotó: Kevork Djansezian

Lehetett örülni a héten az orosz lámpagyárnak, a Balatonlellére települő cég 1,5 milliárdos beruházással 600 új munkahelyet teremt majd. Hasonlóan jó hír, a kaposvári 1,3 milliárdos új hűtőgyártó üzem átadása is, minden új munkahely nagy érték, még soha ennyi cég nem szűnt meg, mint idén, sokan keresnek állást.

Bár a héten már arról is hallhattunk, hogy közmunkásnak lenni egyenesen presztízs lett, a közmunkások szerint azért ez még mindig inkább csak kényszer. Hiába lesz jövőre még 300 ezer közmunkás, sokan inkább a külföldi lehetőségekben gondolkodnak. Majdnem minden tizedik háztartásban van olyan, aki tartósan külföldön dolgozik.

Itt sem kell azért álommunkahelyekre számítani, főleg betanított munkásnak állnak be kinn a magyarok, és várnak magyar szexmunkásokat is a jövőre felépülő gigantikus bécsi bordélyba. (Tudták, hogy 170 milliárdot költünk évente prostitúcióra?)

A Funmotel, a gigantikus bécsi bordély makettje

Vélhetőleg ennél jobb munkát talál majd Szász Károly PSZÁF-elnök, aki körül az utóbbi időben nagyon elkezdett fogyni a levegő.

Legutóbb Orbán Viktor bírálta kemény hangon, az MNB alelnöke pedig a héten azt mondta, nem hiszi, hogy Szász az összevonás után is a szervezetben marad, de "biztosan megtalálja majd a helyét a piacon". Új munkahelyeket teremt az MFB is, nyolctagúra bővítik az állami cég igazgatóságát, Lontai Dánielnek és Nagy Csabának szorítanak helyet.

Jó hangulat a tőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde indexe a múlt heti 18 893 pont után 19 531 ponton zárt, az összes nagyobb részvény erősödni tudott. A Mol papírja 16 355 forintról 16 725 forintra drágult.

Újra felmelegítették a Mol-INA ügyben a kenőpénzes történetet, a horvátok megint kihallgatnák Hernádit, a magyar ügyészséghez egyelőre nem jött meg a jogsegélykérelem. Fontos hír volt még a héten, hogy Lázár János kezébe kerül az uniós pénzosztás. A kormány teljesen átírta a támogatási rendszer átalakítási terveit, a fejlesztési ügynökség megmarad, de már augusztusban elkerülhet az NFM-től.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!