Arnold, Levente
17 °C
32 °C

Hagyma, csípős mehet?

2014.05.04. 09:07
Félmillió forintnyi uniós pénz jutott minden magyarra a csatlakozás óta, az utóbbi időben lényegében már minden az EU-pénzéből épül Magyarországon, ebből lett a munkahelyek egy része is. Most azonban éppen úgy tűnik, átmenetileg nem kapunk egy fillért sem, a Bizottság informálisan jelezte, ne küldjünk számlákat, mert fenntartásai vannak a kifizetéssel kapcsolatban. Kamatot vágott a jegybank, elkészült a konveregenciaprogram, sok baj van a gyros-árusokkal.

Tíz év telt el az EU-csatlakozásunk óta, május elsején a munka mellett ezt is ünnepeltük. Itt volt az ideje, hogy kiszámoljuk, a csatlakozás éve, 2004 és 2012 között mennyi pénzt fizettünk mi az EU-nak, és mennyit költött nálunk a nagy brüsszeli bürokrata gépezet.

Az jött ki, hogy átlagosan minden magyarra jutott 497 ezer forint bevétel kilenc év alatt. Vagyis német, olasz, holland, ír, brit polgártársaink egy használt autó árát tették minden magyar zsebébe.

Persze ez a pénz nem közvetlenül a mi zsebünkben landolt, gyárak, fürdők, kilátók, utak, terek épültek belőle, alapítványok működtek ebből, pályázatírók gazdagodtak. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy az utóbbi években szinte minden uniós pénzből épült Magyarországon, ami új munkahely lett, az nagyrészt köszönhető ezeknek a támogatásoknak.

Hogy az elmúlt hét év uniós munkahelyteremtő pályázataiból hogyan oszlott meg az ezer legnagyobb nyertes, arról is írtunk a héten. 83 milliárd forint ment így ki, javarészt fővárosi, és környékbeli vállalatoknak. Volt, ahol 30-50 milliónyi támogatásért vettek fel valakit pár évre, máshol pár százezerért is bevállaltak több száz új munkást.

A térképünkön megnézheti a megyénkénti összehasonlításokat is. A főváros az élen, Nógrádba, Tolnába akkor se visz senki munkát, ha fegyvert tartanak a fejéhez.

A tízéves évfordulóra nem a legjobb időzítés: a héten kiderült, hogy átmenetileg nem fizetik ki a magyar számlákat Brüsszelben, az EU-s pénzek elosztása nem tetszik most Brüsszelnek, egy április közepi átalakítás miatt vizsgálódnak. Hogy ez az összes uniós pénz befagyasztásának, a kifizetés felfüggesztésének tekinthető-e, vagy nem, arról kisebb nyelvi csatározás alakult ki a sajtóban.

A szó hétköznapi értelmében tulajdonképpen igen, a brüsszeli szóhasználat szerint nem. Hivatalosan annyi történt, hogy a Bizottság informálisan jelezte, ne küldjünk számlákat, mert fenntartásai vannak a kifizetéssel kapcsolatban.

Megszakításról akkor beszélnénk, ha az informális figyelmeztetés ellenére mégis küldene számlákat a magyar kormány Brüsszelnek, és ekkor az Európai Bizottság kénytelen lenne egy hivatalos levélben részletezni, hogy konkrétan mivel van baja. Erre már volt példa 2012 végén. Végül jön a felfüggesztés, ilyenkor nehezebb és hosszadalmasabb a döntés megváltoztatása.

A héten azonban nem csak pénzt vártunk hiába az Európai Uniótól, visszadobták a Kúriának a devizásmentésről szóló döntést is. Szerintük a tisztességtelen jellegű szerződést szigorúan kell venni, de ezt a Kúria dolga lesz ezt eldönteni.

Újabb kamatvágás

Nagy meglepetést nem okozott, de a hét fontos eseményei közé tartozott a Magyar Nemzeti Bank újabb kamatdöntő ülése, amelyen Matolcsyék tovább vágták az alapkamatot, 0,1 százalékponttal, 2,5 százalékra. Hogy ez már a kamatcsökkentő ciklus vége, vagy még jöhet egy kisebb csökkentés, arról egyelőre az elemzők is csak találgatnak.

A forintot mindenesetre, nem viselte meg igazán az újabb lazítás. A budapesti tőzsde nagyobb papírjai jórészt mínuszban zártak, csak az OTP részvényeinek értéke nőtt az előző hetihez képest.

   17. heti záró 18. heti záró
BUX 17571 17434
OTP 4126 4211
Mol 13195 12700
Richter 3815 3785
Magyar Telekom 316 315

Az MNB a héten újabb fontos változtatást is bejelentett, a bankszektor Devizafinanszírozás Megfelelési Mutatóját (DMM) szigorítja a jegybank. Az alacsony alapkamat mellett gondban lehet, aki megtakarítani akar, jó üzletnek tűnik most az ingatlan, hozama átlagosan 5,83 százalékosra tehető, míg a 10 éves állampapírok hozama 5,42 százalék, a 3 éveseké pedig 4,57 százalék.

A héten bemutatta a kormány a konvergenciaprogram számait is, ezt szerdán délelőtt el is küldték Brüsszelbe. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a program kiegyensúlyozott növekedésre, a foglalkoztatás növekedésére és a külső sérülékenység csökkenésére épül.

  • A folyó fizetési mérleg pozitív lesz a miniszter szerint
  • A kormány kiadásait is a 3 százalékos hiány alatt tartják
  • az államadósság pedig 75,2 százalékra esik 2017-re
  • A költségvetési hiány 2017-re 1,9 százalékra mérséklődik

A Raiffeisen vezére nincs elájulva a magyar úttól, a bank ugyan a kivonulásról letett, bankvezér szerint a magyar modell ellenkezőjét kellene követni.

Olajipar iránt érdeklődő társam keresem

A hét befektetési híre, hogy a Mol-vezérként ismert Hernádi Zsolt kockázati alapja beszáll a társkereső üzletbe, övék lesz a Randivonal. A horvátokkal viszont továbbra sem jön össze a randevú, a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalások nagyon lassan haladnak, megint későbbre halasztották az újabb időpontot. Hernádi korábban azt mondta, a Mol a gyors megállapodásban érdekelt, ha úgy látják, hogy ez nem jön össze, eladják a céget.

Gyros-árusokat büntetett a NAV, 66-an mentek ki ellenőrizni, 70 kiló ismeretlen eredetű húst és lejárt fűszereket foglaltak le. A bevándorlásiak nem találtak szabálytalanságot, a NAV viszont minden második étteremben talált olyan árut, vagy élelmiszer-alapanyagot, melynek származását nem tudták igazolni. Volt olyan étterem, amelyik a bevételeit nem ütötte be a pénztárgépbe.

És ha már pénztárgép: a szállodásoknál még mindig nem állt fel az online rendszer, a beszállítókat hibáztatják. Komoly visszaélés történt Komlón is, százmilliókat csaltak hamis szakvéleményekkel. A csaló orvosok százával gyártottak a hamis rokkantigazolásokat Komló környékén.