Amikor felmerült, hogy a bankok is nyerhetnek

Átlagosan kemény héttel indult az ősz a magyar gazdaság életében. A legfontosabb újdonságok:

• Magyarország nagyjából ugyanúgy le van szakadva a versenyképességi listán, mint eddig.
• Felmerült, hogy a trafikrendszer mintájára jönnek a nemzeti alkoholboltok.
• Bemutatták az új tízezrest.
• Lehet, hogy a bankok is nyerhetnek devizahiteles pert az állam ellen.

Kezdjük az utóbbival.

Felcsillant a remény a bankoknak

A héten olyan dolog történt, amit kevesen vártak volna: ha csak részlegesen is, de devizahiteles pert nyert egy bank az állam ellen. Aztán egy másik is. Aztán az Alkotmánybírósághoz küldték az egyik ügyet, mivel egy bíró elfogadta az egyik banknál azt az – egyébként általánosan alkalmazott – érvelést, miszerint statáriális jellegűek ezek a bankperek.

A két, viszonylag kis szereplő, a Cetelem és az UCB – még nem jogerős – pergyőzelme után várhatóan mindenki nagyon érdeklődéssel fogja figyelni, hogy mekkora eséllyel védik meg magukat a nagyobb bankok a nyáron felállított vélelemmel szemben, miszerint tisztességtelenek lettek volna. Jövő kedden és szerdán tárgyalják a K&H, az MKB, a Raiffeisen és az Erste ügyeit.

Az tehát a korábbinál kevésbé egyértelmű, hogy olyan olajozottan fog eljutni az összesen 900 milliárd forint az adósokhoz, mint azt korábban gondolták. Fura mellékízt ad a dolognak, hogy a kormánypártok közben a bankok elszámoltatásával kampányolnak, és a bankok jogi ravaszkodásáról beszélnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta

Új boltok, új pénzek

Lesz-e nemzeti italbolt? Sokak szerint biztos van már terv erre, és sokak szerint nem is biztos, hogy akkora hülyeség lenne. De azért nem valószínű, hogy ezt pont az önkormányzati választások előtt jelentenék be. A héten mindenesetre két kormányközeli lap is arról írt, hogy biztosan újraszabályozzák az alkoholpiacot. De az is lehet, hogy ez az egész szivárogtatás csak egy elképesztően béna kommunikációs trükk volt. Egylőre nem tudni.

Egy másik pletykának viszont vége lett. Bemutattak egy új tízezrest, ami ugyan rögtön hivatalos lett, de decemberig várnunk kell, hogy a kezünkbe foghassuk. Semmi igazán különös nem történt a címlettel, bár került rá néhány egészen titokzatos, rejtett értelmű új grafikai elem, köztük középre egy hatalmas lúdtalpkereszt.

Nem csendesednek viszont a hullámok a jegybank gigantikus méretű pénzköltéseival kapcsolatban, a Transparancy International jogi szakvéleménye szerint konkrétan törvénysértést követ el az MNB.

De fontolgat olyan dolgokat is a jegybank, amiket tényleg nem érhet kritika – a gigantikus pilótajáték, a Fortress lekapcsolása után azt fontolgatják, hogy javaslatot tegyenek a Btk. szigorítására az ilyen csalásoknál. Csalóból egyébként van rengeteg, ezért érdemes védekezni ellenük, akkor is, ha ez drágább. A legálisan működő, főtevékenységként nem csaló bankok pedig ilyen trükkökkel vernek át minket a Bankráció szakértője szerint.

A héten körbejártuk:

• Mi lesz a magyar energiapolitikával az orosz szankciók után?
• Rémálom vagy hatalmas buli volt a külföldi munka, amit az egyik cég, a CEUR közvetített sok embernek?
• Hogyan viszonyulnak olvasóink a használt fogyasztási cikkekhez?

Versenyképesség és vájárképzés

Magyarország egyébként már nem Csehországgal vagy Lengyelországgal, hanem Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal vívjuk a kis versenyképességi küszködésünket. A héten kiderült, hogy Magyarország három helyet javítva a világ 60. legversenyképesebb állama, miközben Románia az 59. helyre lépett előre. A 28. tagú EU-ban a 24.-ikek vagyunk.

Ennek a gyenge szereplésnek persze elég sok oka van, de az oktatás szívonala és forrásszegénysége az egyik fontos közülük. A héten két vendégszerzőnk is körbejárta a kérdést, hogy miért baj, hogy nem költünk eleget a humán tőkére.

A kormány annyira fájlalja, hogy sem vájárok, sem bányák nincsenek már, hogy a probléma megoldására vájárképzés indításával válaszol. Három városban 45 diák tanul vájárkodni, várhatóan új szénbányát is nyitnak majd.

A hosszú magyar gazdasági nyűglődés után azért jó hír, hogy néhány egyszeri tétel miatt most tényleg jól pörög a növekedés, és az autó-összeszerelés is nagyot megy. Az államnak pedig sikerül az a bravúr, hogy úgy költ egyre többet, hogy szociális célra vagy oktatásra egyre kevesebbet ad. A karcsúsítás pedig annyira bejött, hogy majdnem háromszázezerrel többen dolgoznak a közszférában, mint négy éve.

A BUX-nak egyébként egész jó hete volt, leginkább az európai hírek miatt. A forint? Kedden 316-nál tetőzött az euróval szemben, végül 314-en zárta a hetet. 

	35. heti záró	36. heti záró
BUX	17 780	18 591
OTP	4140	4425
Mol	11800	12 200
Richter	3854	4020
Magyar Telekom	369	381

További érdekes hírek:

• Tényleg nem ismer határokat a NAV kreativitása: a héten azzal kérkedett az adóhivatal, hogy Columbo nyomozó trükkjét, a meglepő visszatérést vetették be az adócsalók ellen.
• A bizományikirály Klapka György túl akar adni a Vámház krt. 9-en, mert már unja, és nem akar annyit dolgozni. Négyszázmillióért már viheti is.
• A tőzsdére igyekvő Schobert Norbert bemutatkozott reménybeli befektetői előtt, az André Agassit reklámarcnak választó cége papírját csak akkor éri meg venni, ha bízunk benne, hogy hatalmasat fog szakítani a következő években.
• 2014 és 2020 között 12 ezer milliárd forintnyi fejlesztést valósíthat meg Magyarország az EU-nak köszönhetően, tudhattuk meg nem mástól, mint Lázár Jánostól.

Ami pedig sokkal fontosabb, mint ahogy hangzik: az Európai Központi Bank komoly lépéseket jelentett be, amikkel az európai dezinfláció és az általános stagnálás ellen kívánnak fellépni. Hatalmas meglepetésre kamatot csökkentettek, és azt is elmondták, hogy rengeteg eszközfedezetű értékpapírt fognak vásárolni. A cél ezzel az egésszel a hitelezés felpörgetése.