Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A hét, amikor Matolcsy teljesen elszállt

Ez történt a gazdaságban az év 35. hetében

2014.08.31. 14:48
AZ MNB besegít tartani a hiánycélt, ami komoly baj, mert a jegybank nem erre van, nem véletlenül próbál őrködni az EU a jegybankok függetlensége felett. Matolcsy kétszázmilliárdból iskolákat is alapít, ahol unortodox közgazdaságtant fognak tanítani a nemzetközileg elfogadott helyett. És azt is megtudtuk, hogy a jegybank pénze nem az adófizetőké, hanem a jegybanké. Az oroszok háborúznak és leállíthatják a gázt, beindultak a bankperek devizásügyben és kap egy óriási holdingcéget Lázár János. Rengeteg golyóstollunk lehet már az antikorrupciós stratégiánknak köszönhetően, és a játékfegyverek is veszélyesek lehetnek.

A világot továbbra is az épp zajló három jelentősebb háborús konfliktus foglalkoztatta igazán a héten. De amíg Izrael és Irak messzebb vannak, az ukrajnai harcok itt zajlanak mellettünk és az Oroszországgal való európai viszony közvetlenebbül is érint minket.

Itt a legerősebb gazdasági fejlemény az lehet, ha az oroszok tényleg leállítják Európa felé a gázszállításokat télen. Persze hozzá kell tenni, hogy ezt az ukránok híresztelik kitartóan, a már saját bankrendszeren gondolkozó Oroszország pedig rendre cáfolja. Egyébként főleg az orosz háború miatt 316 forint felett is járt az euró.

Nehéz lehet ma magyar jegybankárnak lenni

De itthon is erős dolgok történtek közben. Egyrészt az MNB bejelentette, hogy 200 milliárd forintért fognak olyan oktatási intézményeket létrehozni, amikben Matolcsynak megfelelő unortodox elképzeléseket fogják tanítani. Pontosabban a finanszírozásról lásd keretes írásunkat.

A teljes magyar felsőoktatásra szánt költségvetési pénz másfélszereséből, a Kecskeméti Főiskolán és Marosvásárhelyen lesz a hagyományos matematikai alapú közgazdaságtan " tanaitól, tévedéseitől" eltérő képzés, a jelenlegi magyar gazdaságpolitikai szemléletre alapozva. De lesz középfokú pénzügyi képzés a fővárosban, és egy ismeretlen típusú "doktori iskola", kifejezetten a budai Várban.

Monetáris finanszírozás?

Nem vesznek azonnal sámándobokat a 200 milliárdból, az MNB oktatási alapítványainak ugyanis államkötvényt kell venniük ebből a pénzből, és annak hozamaiból fogják finanszírozni az MNB által nem tévesnek ítélt tanok terjesztését.

Az egy oktatási probléma – és remélhetőleg az akkreditációs bizottságoknak is lesz ahhoz néhány szava – hogy 25 évvel a kommunizmus után hogyan illesztjük majd be az oktatási rendszerünkbe Matolcsy újnak biztosan nem, de koherensnek is nehezen tűnő, egyelőre egészében ismeretlen rendszerét. Ezért valószínűleg még ők se tudják pontosan, hogy mit akarnak tanítani.

A másik, valójában még erősebb következmény, hogy ha államkötvényt vesznek, és így segítenék a költségvetési hiány tartását, az lényegében monetáris finanszírozás. Ezt a fejlett világban leginkább az árstabilitás és a költségvetési fegyelem érdekében mindenhol komolyan tiltják, az EU-ban is. Ha azon dolgozunk, hogy elmosódjon a határ a fiskális és a monetáris politika között, és a frissen nyomtatott pénzből vagy a devizatartalékból csökkentsük a költségvetési hiányt, az már nem vicc.

És az sem üres szempont, hogy a jegybank eredménye a konszolidált költségvetés része. Ha ezt bármiféle alapítványokon keresztül kifolyatják az MNB-ből, akkor valójában a parlamenti kontrollt akarják megkerülni.

Emellett a jegybank az épületvásárlásokkal se fog leállni, hiszen még maradt a 90 milliárdos keretből, amit megszavaztak maguknak ilyesmire. Azért is érdekes ez, mert szintén a héten derült ki, hogy az Eiffel Palace irodaházat a becsült piaci ár másfélszereséért vette meg a jegybank a titkos, offshore eladóktól.

Nagyon fontos megállapítás volt még, hogy Matolcsy szerint mindezt simán megtehetik, mert a jegybank pénze nem az adófizetőké, hanem a jegybanké.

Az MNB új készpénzt is gyártat, de csak hétfőn fogják bejelenteni, hogy mely típusok változnak, hogyan, és miért van erre szükség. Mi úgy tudjuk, hogy minden papírpénzt lecserélünk. Más szabályozás is változik, jövőre jön a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM). Kap 450 milliót az Operaház is az MNB-től hegedűkre, vagy 150 milliót a Budapest Music Center.

Szintén az MNB-hez kapcsolódó, de egyértelműen örömteli hír, hogy a felügyeleti részlegük végre lekapcsolta a tavaly óta futó hírhedt pilótajátékot, a Fortress-t. Nagyjából kétezer embertől lophattak el forintban tízmilliárdot az álbrókerek nevetséges hazugságokkal, a kárnak várhatóan csak a töredéke fog megtérülni.

Pörögnek a perek

Szintén százmilliárdos nagyságrendű ügy, hogy beindult a gyorsított pereskedés a bankok és az állam között a devizahitelesek megmentése kapcsán. A június végén elfogadott devizahiteles törvény értelmében egyebek mellett az egyoldalú kamatemeléseknél a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak.

Egyelőre az állam áll nyerésre, és sorban dobálják vissza a bankok kereseteit, akár formai okokból is. Csányi Sándor már azon viccelődött, hogy jövőre akár az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá is tartozhatna a bankszektor. Rogán szerint nagyjából egymilliót kellene adni egy átlagos devizahitelesnek, és Európai Központi Bank véleménye a kérdésben nem releváns, mert úgyse szólhatnak bele.

Kézi vezérlésre kapcsolnak

Nagy durranás lesz még, hogy Lázár János kap egy gigacéget. Egészen pontosan a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy társaságcsoportba szervezi kormány. Minden ezekkel kapcsolatos szabályozási és tulajdonosi jogkört a Miniszterelnökséget vezető miniszter, azaz Lázár János kap. Addig is pörög tovább a rezsicsökkentés, szeptembertől az áram ára lesz mesterségesen alacsonyabb.

Lázár közben azzal is el lesz foglalva, hogy az unióval vitás versenytorzító aszfaltügyünket lezsírozza. A Miniszterelnökség ugyanis nem fog perelni, inkább megbeszélnék, hogy mi volt a helyzet. Egyébként jöhet a tömérdek uniós pénz, 21,9 milliárd euró üti a markunkat 2014 és 2020 között. De másképp is nyom minket az EU, most épp az orosz embargó miatt kapnak a tejesek kártérítést.

Reklám, stratégia

Kiderült, amit eddig is lehetett sejteni, hogy a reklámadót szinte teljes egészében az RTL Klub fizeti. Ugyanakkor a jogszabály még mindig annyira gyenge, hogy korántsem egyértelmű, hogy mondjuk profi sportvállalkozásoknak kell-e fizetni a szponzoráció után.

Az viszont sajnos nem derült ki, hogy az antikorrupciós stratégiánknál mire mentek el százmilliók, ugyanis még nem kezdődött el. A kampány golyóstoll-tervezési szakasza zárult még csak le, pedig május 31-ig kellett volna befejezni az egészet, Rejtő Jenő csettinthetne.

   34. heti záró 35. heti záró
BUX 17 802 17 780
OTP 4028 4140
Mol 11900 11 800
Richter 3940 3854
Magyar Telekom 375 369

Egy másik érdekes stratégiai lépésünk a stratégiai partnerség volt több tucat itteni céggel, de most bánkódik a kormány, hogy ezek vállalkozások a szuper partnerség ellenére is ugyanúgy hazaviszik a nyereségüket. Az talán majd megvigasztalja őket, hogy nagyot nőttek az építőipari és a szállítmányozási beruházások. Persze azért nem akkorát, mint a felcsúti focialapítvány. Azt is fel lehet fogni pozitívan, hogy nálunk mostanában nagyjából a gazdaság negyede működhet feketén, azaz lehetnek még tartalékok.

Mentek a bírságok is

Azért erős hete volt a felügyelő hatóságoknak is, a NAV például néhány ázsai árus mellett lecsapott a nagy raklaphamisításra. A NÉBIH pedig parádés videóval dokumentálva 12 ásványvizet vont ki a forgalomból, túl sok volt bennük a nitriton, meg egy baktérium, amiből nem kell annyi egy ásványvízbe. Majd megbüntetik a gyártókat, ha kitalálták, hogy mennyire. A GVH a kamuzó őssejtes céget, a Cord Bloodot büntette meg.

Mi pedig egy durvább, okirathamisítással egybekötött átverést mutattunk be, a New Chance vagy ízlés szerint a Zee Capital nevű cégek főszereplésével. A németek egy magyar számlagyárost küldtek haza nekünk Frankfurtból, a franciák pedig Christine Lagarde IMF-vezető ellen nyomoznak, de még francia pénzügyminisztersége miatt.

Az érdekességek közül még érdemes megjegyezni, hogy egy darabig nem lesz beruházás a sármelléki reptéren, mert nem fizetett a brit vevő, és hogy Kanadába költözik a Burger King, ahol eléggé mennek a füves részvények. Amerikában a magyar kolbászt várják, Európában pedig az összeurópai munkanélküli segélyt, ami mondjuk ránk nem fog vonatkozni.  Emellett játékfegyverrel is megölheti a gyerekét a Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint.

Ha pedig érdekli, hogy a Balatonnál a horgászok, az éttermek és a busák küzdelmében kik állnak nyerésre, akkor ezt mindenképp fontos elolvasnia.