3,5 százalékkal nőtt a gazdaság tavaly

Tavaly az utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a gazdaság az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az éves növekedési adat a KSH szerint 3,5 százalék (szezonálisan és naptárhatással is korrigálva). A növekedést alapvetően az ipar és a mezőgazdaság húzta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékos növekedést regisztrált a KSH. 

Stabil és erős a növekedés, a várakozásokkal ellentétben a növekedés nem lassult, éves szinten 3,5 százalék – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A számok alapján a gazdaság egyre ellenállóbb. A növekedést az autóipari kereslet húzta, de az ipari termelés egésze is hasít, a mezőgazdaság is tolta a növekedést, annak ellenére, hogy a bázisév (2013) is jól sikerült. Húzóágazat a 13 százalékos turizmusbővülés, és 6 százalékkal nőtt a fogyasztás is. Ami új, hogy a pénzügyi szektor hozzáadott értéke is nőtt. Varga említette az uniós pénzeket, az alacsony kamatokat és az aktívabb vállalati szektort, ezek mind-mind segítették a növekedést. 

A növekedésben az EU tagországait összevetve is az élvonalban vagyunk. 2013-ban elindultunk egy egészséges irányba, a folyamat stabil és tartós marad. A gazdaság egyre inkább meg tud birkózni az EU-ból, illetve a keleti szomszédok irányából érkező nehézségekkel. A növekedés szerkezete hosszabb távon egyre kiegyensúlyozottabb.

A jó növekedés nem járt nagy hiánnyal, a folyó mérleg erősen pozitív, a költségvetés is stabil maradt. A foglalkoztatottak száma is növekedett.  

Az idei várakozások is megalapozottabbak lettek, mint korábban. Az NGM idei évre várt 2,5 százalékos növekedésénél gyorsabb növekedés is lehet, ha a beruházások, az ipari termelés és a fogyasztás javul, de ezzel azért még érdemes pár hónapot várni – mondta Varga. 

Idén februárban a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti, 2008. október előtti szintet.

Hogy jött ez össze? 

Előzetesen az okokról annyit lehetett sejteni, hogy egyrészt minden korábbinál több uniós pénzt költöttünk el mindenfélére. A 2007–2013-as uniós támogatásaink tényleges pénzköltéseit iszonyatosan felpörgettük tavaly, mivel borzasztó késésben voltunk.

A lemaradásunkat kissé bepótoltuk a nagy hajrával, de még mindig nem rózsás a helyzet: mostanra az uniótól kapott támogatási pénzeink 76,1 százalékát költöttük el, az EU-átlag 76,7 százalék. Az EU-ban várhatóan külön munkacsoportot alakítanak a megsegítésünkre.

A nagy hajrát az is indokolta, hogy a választások előtt fontos volt, hogy rengeteg látványberuházás készüljön el valahogy.  Év végére, amikor már nem kellett választásra várni, igencsak le is ült a szektor.

Másodsorban az adott hozzá a növekedésünkhöz, hogy jó idő volt, a mezőgazdaság még a tavalyinál is jobb évet zárt. A teljes mezőgazdasági kibocsátásunk folyó áron 3,6 százalékkal haladta meg az előző évit.

A harmadik, hogy nagyon vették a nálunk gyártott autókat a világban, a csúcsra járatott autógyárak felhúzták az ipart. Ez többek közt azon is látszik, hogy komoly visszaesés volt az ipari termelésben, amikor szabadságolások voltak a szektorban. Nem szabad elfelejtkezni arról se, hogy megy még az MNB pocsék hatékonyságú, de őrületesen sok pénzt kínáló olcsóhitel-programja. 

Középtávon az elemzők szerint erőteljes lassulásra rendezkedhetünk be, miközben az infláció is gyorsan vissza fog pörögni a mesterséges rezsicsökkentés után. Az EU szerint is visszalassuló trendben vagyunk, bár ők optimistábbak voltak a hiányunk és a trükkös államadósságunk alakulásával. 

Gyurcsány is megirigyelné

Az utolsó negyedévben elért 3,4 százalékos bővülés igen jelentősnek mondható, ráadásul közel tízéves csúcsot jelent, mivel legutóbb 2006-ban volt hasonló mértékű növekedés az utolsó negyedévben – értékelte az adatok Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az utolsó negyedéves eredmény azért is meglepetés, mert az ipar és az építőipar utolsó háromhavi eredményei lassulást mutattak. Ezért feltehetően a szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak kellett jelentősebben hozzájárulnia a fejlődéshez, emellett a belső fogyasztás, amely a GDP-t a keresleti oldalról hajtja, szintén a vártnál nagyobb lehetett.

Ez egész évre vonatkozóan Németh Dávid azt mondta: több ágazatban is váltakozó ütemben, de fejlődés ment végbe a múlt esztendőben. Az egyik legfontosabb ágazat, a járműgyártás hajtotta az ipart, igaz az Audi nyári leállása, valamint a Suzukinál folyó modellváltás miatt a szektorban voltak hullámvölgyek. Az építőipar ugyan jelentős, két számjegyű növekedést ért el, ám hiányoztak belőle a lakásépítések. Az is biztosra vehető, hogy a korábbi években gyengén szereplő kiskereskedelem, vagyis lényegében a belső fogyasztás már jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez.