István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

3,5 százalékkal nőtt a gazdaság tavaly

2015.02.13. 09:04 Módosítva: 2015.02.13. 10:23

Tavaly az utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a gazdaság az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az éves növekedési adat a KSH szerint 3,5 százalék (szezonálisan és naptárhatással is korrigálva). A növekedést alapvetően az ipar és a mezőgazdaság húzta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékos növekedést regisztrált a KSH

 

Stabil és erős a növekedés, a várakozásokkal ellentétben a növekedés nem lassult, éves szinten 3,5 százalék – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A számok alapján a gazdaság egyre ellenállóbb. A növekedést az autóipari kereslet húzta, de az ipari termelés egésze is hasít, a mezőgazdaság is tolta a növekedést, annak ellenére, hogy a bázisév (2013) is jól sikerült. Húzóágazat a 13 százalékos turizmusbővülés, és 6 százalékkal nőtt a fogyasztás is. Ami új, hogy a pénzügyi szektor hozzáadott értéke is nőtt. Varga említette az uniós pénzeket, az alacsony kamatokat és az aktívabb vállalati szektort, ezek mind-mind segítették a növekedést. 

A növekedésben az EU tagországait összevetve is az élvonalban vagyunk. 2013-ban elindultunk egy egészséges irányba, a folyamat stabil és tartós marad. A gazdaság egyre inkább meg tud birkózni az EU-ból, illetve a keleti szomszédok irányából érkező nehézségekkel. A növekedés szerkezete hosszabb távon egyre kiegyensúlyozottabb.

A jó növekedés nem járt nagy hiánnyal, a folyó mérleg erősen pozitív, a költségvetés is stabil maradt. A foglalkoztatottak száma is növekedett.  

Az idei várakozások is megalapozottabbak lettek, mint korábban. Az NGM idei évre várt 2,5 százalékos növekedésénél gyorsabb növekedés is lehet, ha a beruházások, az ipari termelés és a fogyasztás javul, de ezzel azért még érdemes pár hónapot várni – mondta Varga. 

Idén februárban a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti, 2008. október előtti szintet.

Hogy jött ez össze? 

Előzetesen az okokról annyit lehetett sejteni, hogy egyrészt minden korábbinál több uniós pénzt költöttünk el mindenfélére. A 2007–2013-as uniós támogatásaink tényleges pénzköltéseit iszonyatosan felpörgettük tavaly, mivel borzasztó késésben voltunk.

A lemaradásunkat kissé bepótoltuk a nagy hajrával, de még mindig nem rózsás a helyzet: mostanra az uniótól kapott támogatási pénzeink 76,1 százalékát költöttük el, az EU-átlag 76,7 százalék. Az EU-ban várhatóan külön munkacsoportot alakítanak a megsegítésünkre.

A nagy hajrát az is indokolta, hogy a választások előtt fontos volt, hogy rengeteg látványberuházás készüljön el valahogy.  Év végére, amikor már nem kellett választásra várni, igencsak le is ült a szektor.

Késésben

Leginkább azért voltunk erős késésben az uniós pénzek lehívásával, mert az egész pályázati rendszer leállt a 2010-es kormányváltáskor. A pénzosztás gyakorlatilag csak azután indulhatott újra, hogy sok papírtologatás és vezetőcsere után 2011 márciusában az előző kormányok Új Magyarország Fejlesztési Tervét átkeresztelték Új Széchenyi Tervre.

Az utóbbi időben már szinte mindent félresöpörtünk, ami lassíthatta a minél több számla begyűjtését, de hátráltathatja például a korrupció is. Az Erste friss felmérése szerint Magyarország az EU korruptabb országainak egyike jelenleg. Ezzel párhuzamosan nálunk kevesebb forrást arányaiban Csehország, Szlovákia és Románia tudott lehívni (Bulgária viszonylag kevés pénzt kap), ezekben az országokban az intézményrendszer színvonala is alacsonyabb, de a korrupciós index alapján is rosszabb a helyzet.

Másodsorban az adott hozzá a növekedésünkhöz, hogy jó idő volt, a mezőgazdaság még a tavalyinál is jobb évet zárt. A teljes mezőgazdasági kibocsátásunk folyó áron 3,6 százalékkal haladta meg az előző évit.

A harmadik, hogy nagyon vették a nálunk gyártott autókat a világban, a csúcsra járatott autógyárak felhúzták az ipart. Ez többek közt azon is látszik, hogy komoly visszaesés volt az ipari termelésben, amikor szabadságolások voltak a szektorban. Nem szabad elfelejtkezni arról se, hogy megy még az MNB pocsék hatékonyságú, de őrületesen sok pénzt kínáló olcsóhitel-programja

Középtávon az elemzők szerint erőteljes lassulásra rendezkedhetünk be, miközben az infláció is gyorsan vissza fog pörögni a mesterséges rezsicsökkentés után. Az EU szerint is visszalassuló trendben vagyunk, bár ők optimistábbak voltak a hiányunk és a trükkös államadósságunk alakulásával. 

Gyurcsány is megirigyelné

Az utolsó negyedévben elért 3,4 százalékos bővülés igen jelentősnek mondható, ráadásul közel tízéves csúcsot jelent, mivel legutóbb 2006-ban volt hasonló mértékű növekedés az utolsó negyedévben – értékelte az adatok Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az utolsó negyedéves eredmény azért is meglepetés, mert az ipar és az építőipar utolsó háromhavi eredményei lassulást mutattak. Ezért feltehetően a szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak kellett jelentősebben hozzájárulnia a fejlődéshez, emellett a belső fogyasztás, amely a GDP-t a keresleti oldalról hajtja, szintén a vártnál nagyobb lehetett.

Ez egész évre vonatkozóan Németh Dávid azt mondta: több ágazatban is váltakozó ütemben, de fejlődés ment végbe a múlt esztendőben. Az egyik legfontosabb ágazat, a járműgyártás hajtotta az ipart, igaz az Audi nyári leállása, valamint a Suzukinál folyó modellváltás miatt a szektorban voltak hullámvölgyek. Az építőipar ugyan jelentős, két számjegyű növekedést ért el, ám hiányoztak belőle a lakásépítések. Az is biztosra vehető, hogy a korábbi években gyengén szereplő kiskereskedelem, vagyis lényegében a belső fogyasztás már jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez.