Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ősszel választás jöhet Görögországban
-
Az IMF főközgazdásza, Olivier Blanchard (aki a nemrég járt Magyarországon is a Rajk Szakkollégium díját átvenni) megunta, hogy a Sziriza politikája mellett álló megmondóemberek sokszor hivatkoznak olyasmikre, hogy „a megszorítás tévút, az IMF is kimondta”, vagy hogy „az IMF szerint is teljes kudarc, amit az EU-val műveltek”.
Fotó: Stephen JaffeRáadásul főképp az ő tanulmányára hivatkoztak sokan, annyira leegyszerűsítve, hogy kétséges, egyáltalán elolvasták-e. Ezért Blanchard összefoglalta, hogy nem azt állítják, hogy az IMF és az EU programja súlyosbította a görög válságot, hanem épp ellenkezőleg. Az okozza most is a legnagyobb bajokat, hogy a görög politika egyszerűen nem valósította meg a vállalt reformokat, és különösen nem tettek semmit az elmúlt két évben. A teljes érvelése itt olvasható, válaszol még azokra a népszerű tévhitekre is, hogy a segélycsomaggal csak a külföldi bankokat akarták kihúzni a bajból, vagy hogy a hitelezők nem tanultak semmit a korábbi hibáikból.
Blanchard eredeti tanulmánya pedig arról szólt, hogy egyes esetekben komolyan félrebecsülték a fejlettebb országnál a fiskális multiplikátort a válság elején. A fiskális multiplikátor mutatót nagyjából arra számolják ki, hogy az állami költések aránya mekkora hatással lesz rövidebb távon a gazdaságra és végső soron a növekedésre. Ez egyébként időben sokat változhat, és felvehet éppenséggel negatív értéket is. A szerző itt is külön óva int attól, hogy ebből bárki is arra következtessen, hogy a költségvetési megszorítás káros, hiszen ez ennél sokkal összetettebb kérdés, a fiskális politikában még számos egyéb feltételt muszáj figyelembe venni.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az Európai Központi Bank készen áll rá, hogy további intézkedéseket tegyen, ha a helyzet szükségessé teszi, nyilatkozta vasárnap Benoît Cœuré, az intézmény végrehajtó tanácsának tagja. „Ha többet kell tennünk, többet fogunk tenni. Meg fogjuk találni a megfelelő eszközöket” – mondta. „Nem szabad kételkedni a cselekési szándékunkban” - tette hozzá. Ennek nagyon örülhetnek Athénban, mert a bank egyetlen döntéssel kivégezheti gazdaságilag Görögországot. (Reuters)
-
Súil agam go seasann muintir na Gréige le chéile ar son todhchaí chothrom agus chóir. #VoteOxi pic.twitter.com/qq2Rd9iSBn
— Rónán Ó Scolláin (@tua_rua) July 5, 2015- ráadásul terjed ez a mém is, ami szerint pont július 5-re esik a görög adósságelengedés évfordulója.
Gyorsan körbenéztem az interneten, hogy tényleg így volt-e, mert ez azért kicsit valószínűtlennek hangzik, de csak annyit találtam, hogy a Londoni Egyezményt megelőző tárgyalások február és augusztus között zajlottak. Ennek az egyezménynek lett a következménye, hogy Németországnak lefeleződött az a hatalmas államadóssága, ami a II. világháborús jóvátételek miatt jött össze. -
A görög belügyminisztérium hivatalos oldala szerint 17,83 százalékos feldolgozottságnál 60,36 százalékkal vezetnek a nemek.
-
Az urnazárást után közzétett napközbeni felmérések szerint valószínűleg elutasították a görög választók a nemzetközi hitelezők követelményeit a vasárnap rendezett népszavazáson. A GPO, a Metron Analysis és az MRB közvélemény-kutató intézetek által közzétett három felmérésből kiderül, az eredmények nagyon szorosak, jelenleg úgy tűnik, a "nemmel" szavazók tábora vezet három százalékponttal. Exitpoll-felméréseket nem tettek közzé. Az Alpha görög magántelevízió úgy becsülte, a szavazók 49,5-50,5 százaléka szavazhatott nemmel, míg 45,5-50,5 százaléka igennel.
Fotó: Louisa Gouliamaki -
Nagyon megosztott a görög társadalom a népszavazás ügyében, de kik szavaznak nemmel, és kik igennel?
Ahogy az már az igen és a nem mellett kiálló tüntetéseken is látszott, nemmel nagyobb arányban inkább a fiatalok, a munkanélküliek, a szegényebbek és a nyugdíjasok szavaznak, míg a középosztálybeliek, középkorúak és a politikailag inkább középre húzók azzal igyekeznek elérni, hogy az ország bennmaradjon az eurózónában, hogy igennel szavaznak. (Marketwatch)
-
A görög kormány azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak és "a felszínen tudják tartani" Görögországot - mondta vasárnap Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő.
"Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk" - mondta Szakellaridisz az egyik görög televíziónak. Nikosz Filisz, a kormányzó Sziriza párt parlamenti szóvivője az egyik görög televíziónak elmondta, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert. (MTI) -
Ahogy a héten mi is, most a Portfolio.hu is összeszedte, hogy milyen kimeneteli lehetnek a népszavazás utáni időszaknak.
-
Hogy megvitassák a vasárnapi görög népszavazás következményeit - jelentették be vasárnap Párizsban és Berlinben egyaránt. A találkozó és az azt követő munkavacsora a görög kérdésre megoldást kereső folyamatos német-francia együttműködés része - áll a német kormány közleményében. (MTI)
-
cikkünk a témában: Stubnya Bence
Manu Chao nemet mond a félelelmre
No al miedo című, külön erre az alkalomra írt dalával buzdítja a a baloldali nézeteiről is ismert Manu Chao a görögöket arra, hogy nemmel szavazzanak.
-
A Guardian athéni tudósítója a görög kormánypárt körüli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kormány emberei, köztük a főtárgyaló, Nikosz Pappasz már arra készülnek, hogy visszamenjenek Brüsszelbe tárgyalni. Athénban azt hallani, hogy nagyon sok bankautomatából már nem lehet pénzt kivenni, és a bankoknak már nincs tartaléka, amiből pótolhatnák a kifogyott eurót.
-
Az már korábban kiderült, hogy a részvétel alapján már biztos, hogy érvényes lesz a népszavazás. A Sky News szerint mind a hat nagy görög tévécsatorna úgy tippeli, hogy a nemek lesznek többségben, ugyanakkor valószínűleg nagyon szoros eredmény várható az eddigi felmérések alapján. (Guardian)
-
cikkünk a témában: Jenei Miklós
Elég sok gond van ezzel a népszavazással
Nem csak a kérdés nehezen értelmezhető, más problémák is vannak, ezekről részletesebben az Eurológus ír.
- egy hét telt el a népszavazás bejelentése és a lebonyolítása között, így nehéz normális vitát lefolytatni egy ilyen témában, és nem is felel meg az Európa Tanács (amelynek közvetlenül semmi köze az EU-hoz) ajánlásainak
- külföldön nem lehet szavazni, holott több mint félmillió görög van távol a hazájától (nagyrészt a válság miatt más EU-tagállamban dolgoznak). Jelentős részük lemaradhat a referendumról
- az intézményeknek nem ez volt az utolsó szava, és a végső változat kedvezőbb lenne a görögöknek (a jobb feltételek mellett kiegészítené egy 35 milliárd eurós befektetési csomag is)
- a dokumentumok csak munkaanyagok, azaz a vázolt követelések soha sem volt hivatalosak; de ha még azok is lettek volna, annak a mentőprogramnak a meghosszabbítására vonatkozna, ami június 30-án lejárt, magyarán már nem is lenne az asztalon
- eredetileg nem voltak elérhetőek a hivatkozott iratok, és a publikálásuk után le kellett fordítani azokat görögre, amivel tovább ment az amúgy is kevés idő
- ráadásul az egyik fordítás rosszul szerepelt a népszavazási honlapon, nem is kicsit: az eredeti verzió azt állítja, hogy a szigorúbb megszorítások esetén fenntartható lesz a görög államadósság 2030-ig, míg görögül történetesen épp az ellenkezőjét jelentette a szöveg.
-
cikkünk a témában: Jenei Miklós
Érvényes lesz a szavazás
Meghaladta a negyven százalékot a részvételi arány vasárnap kora délután, így a referendum elérte az érvényességi küszöböt. A népszavazások érvényességéhez a szavazásra jogosultak legalább negyven százalékának kell leadnia a voksát.
-
cikkünk a témában: Jenei Miklós
Szoros lehet az eredmény
A Bloomberg rendelte pénteki közvéleménykutatás szerint 43 százalék szavazná le az EU-s javaslatot, 42,5 százalék igennel szavazna, 14,5 százalék pedig nem tudja, mihez kezdjen.
-
cikkünk a témában: SzkB
Nagyjából értelmetlen a népszavazáson feltett kérdés
A referendumon ugyanis ténylegesen a június 25-én előterjesztett megállapodástervezetről kellene véleményt nyilvánítaniuk a görögöknek, ez azonban két okból is meghaladottá vált,
- a nemzetközi hitelezők a múlt hét végén újabb javaslattal álltak elő,
- ráadásul a tárgyalások alapját képező európai hitelprogram június 30-án kifutott.
A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személynek a következő, kissé bonyolult kérdésre kell "Igen" vagy "Nem" választ adnia:
El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?
-
cikkünk a témában: SzkB
100 ezer milliárd forintot bukhatnak a görögökön
Görögország euróövezeti hitelezői 317 milliárd eurót (majdnem 100 ezer milliárd forintot) veszíthetnek el az államcsődön – írja pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az Ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva.
Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsődön. Ez összesen 310,6 milliárd eurót jelent, ami a fel nem sorolt euróövezeti tagállamok veszteségével együtt 317 milliárd euróra rúg.
-
cikkünk a témában: SzkB
Varufakisz biztosan nem ír alá semmit az EU-nak
Ha a dolognak kicsit is köze lesz a megszorításhoz. Márpedig enélkül eléggé nehéz elképzelni, hogy mondjuk kinyissanak a görög bankok, vagy mondjuk az ország ki bírja köhögni az IMF felé már lejárt tartozását - és a többit, amit majd a következő hetekben/hónapokban kellene kifizessen.
-
cikkünk a témában: SzkB
Mélyen a bóvliban
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-osztályzatát a Moody's. Leginkább azért, mert miután nem tudtak megegyezni a nagy hitelezőikkel, még közelebb kerültek a teljes csődhöz.
A Fitch és a Standard & Poor's is nemrég rontotta Görögország adósbesorolását, mert egyre valószínűbb, hogy magánhitelezőknek sem fognak majd fizetni.
-
cikkünk a témában: SzkB
Az IMF nem nagyon hisz már a görögöknek
Christine Lagarde-ot, az IMF vezetőjét arról kérdezték, hogy hogyan lehetne elengedni a görögök adósságának egy részét, amire azt mondta, hogy csak azután lehet ilyesmiről beszélni, ha Görögország „eltökélt lépést tesz a reformok irányába”, írja az MTI.
A Szirizáről és a tárgyalási taktikájukról annyit mondott, hogy nekik azzal kell tárgyalni, akik Görögország legitim kormáyna, de "jót tenne egy kicsit több érettség", bár konkrétan nem beszélt a görög tárgyalópartnerek felelősségéről.
Cipraszék kedd éjjeli, teljesen visszavonuló ajánlatát pedig nem kezelte nagy durranásként. Erről annyit mondott, hogy „olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll”.
-
cikkünk a témában: SzkB
Mégis csőd a görög csőd
Csődnek veszi a Görögország mentőcsomagjának EU-s részét kifizető Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetése, hogy a görög kormány nem fizette ki az IMF-nek a keddre esedékes törlesztőrészletet. A szervezet közleménye szerint ha az IMF igazgatósága ma megerősíti, hogy Görögország "fizetési hátralékba került", akkor úgy veszik, hogy a neki fizetendő adósságukat sem képesek kifizetni a görögök. Az EFSF vezérigazgatója ezután három lehetőséget fog a közlemény szerint felajánlani az eurócsoportnak és az EFSF vezetőségének:
- Felgyorsítják a törlesztést, vagyis azt követelik a görögöktől, hogy egyben fizessék ki, amivel még tartoznak, kamatostul;
- Visszavonhatatlanul lemondanak a visszakövetelési jogukról, vagyis kb. lemondanak arról, hogy látják még valaha a pénzüket;
- Későbbre halasztják a döntést.
-
A Financialt Times azt írja, hogy megszereztek egy kedd éjszakai levelet, amit Cipraszék írtak az EU-nak, EKB-nak és az IMF-nek, és lényegében teljesen beadják a derekukat! Részletek itt.
-
Lejárt a határidő, a görögök nem fizettek, de mi következik ezután? A World Economic Forum és a Reuters közös cikke alapján összeszedtük, nagyjából mi várható.
Fotó: Huszti István / Index -
"Ciprasz hosszú idő óta az egyetlen, aki végre tesz valamit az országért". "Tudja, ez az egész azért van, mert Európa összefogott a baloldali kormányunk ellen" - vetette oda az athéni öregúr, nem is sejtve, hogy az EU-ban vannak országok, ahol a jobboldali kormány pont ezt mondja az ellene összeesküvő európai baloldalról.
"Ennek az embernek azonnal el kell tűnnie. Hogy vihette Ciprasz eddig az országot?" - méltatlankodott egy szálloda társtulajdonosa. Az ötvenen túli Szerhio gyorsan meg is rajzolja a nemmel szavazók portréját: "bárányterelgető seggfejek, akik az aláirásuk helyére csak keresztet rajzolnak, félnek a világtól, féltékenyek mások sikerére."
A bevallása szerint meleg férfi még egy váratlan választói törésvonalat is meghúzott: a homoszexuális férfiak igennek, a leszbikusok viszont nemmel szavaznak. "Azok a nők is inkább valami munkatáborban élnének a legszivesebben, gyűlölik a szépet és mindazt, amit az ember munkával teremt meg."Olvassa el riportunkat a görög másnapról.
-
Na egész pontosan most jött el a rettegett határidő, Görögország pedig nem tudott fizetni az IMF-nek. Bár ezt a helyzetet sokfelé már úgy emlegették, hogy itt a csőd, ez azért nem pontos, a valutaalap ezekre a helyzetekre nem is ezt a kifejezést használja.
A Portfolio.hu is hűti a kedélyeket cikkében, szerintük a gyakorlatban egy darabig semmi nem fog történni, ilyenkor első körben mindössze az van, hogy a késedelem első napjától megszűnik a potenciálisan lehívható további IMF-forrás, de ilyen Görögországnak most amúgy sincs. Ezzel párhuzamosan persze beindul egy hosszú procedúra, annak lehetnek érdekes kimenetei. Ez viszont még arrébb van.
Meg persze a mentőcsomag kifutásának azonnali hatásaként a görög kormány elesett 16 milliárd eurós pénzügyi támogatástól, amely egyebek között a görög bankok feltőkésítését szolgáló 10,9 milliárd eurót is magában foglalja. Szóval súlyos gondok vannak bőven, államcsőd egyelőre nincs.
-
Nem várta meg az éjfélt az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), és a honlapján bejelentette, hogy lejár a támogatási programja. Ezzel a görög kormánynak 1,8 milliárd euró, a bankoknak pedig 10,9 milliárd euró úszik el. (Arról, hogy összesen mennyi pénz ragadhat be, itt írtunk.) Klaus Regling, az EFSF vezérigazgatója sajnálatosnak tartotta, hogy utód nélkül kell lezárniuk a programot.
„A sok áldozat, amelyet a görög népnek meg kellett tennie, kifizetődött” – utalt arra, hogy tavaly még voltak biztató jelek, például a munkanélküliség kezdett csökkeni és az államháztartás nagy többletet mutatott. „Ez az irány folytatódhat, ha a görög lakosság úgy dönt, visszatér a reformok útjára az euróövezetben” – adott finoman egy tippet, hogyan is kellene majd népszavazni július 5-én.
Az EFSF Görögország legnagyobb hitelezője több mint 130 milliárd euróval. Elvileg megtehetné, hogy ezt a pénzt akár rögtön visszaköveteli, ha nem fizetnek az IMF-nek – és ma nem fognak –, de ez nagyon durva lépés lenne.
-
cikkünk a témában: Nyilas Gergely
Végső visszaszámlálás Athénban
Épp annyian voltak az európárti ellenzéki tüntetők Athén főterén kedden, mint amennyien hétfőn ellene. Pedig a kormánypártiaknak hétfőn több szerencséjük volt az idővel, kedden már esőben kellett kivonulnia több tízezer embernek, hogy az euró és az EU mellett tüntessen néhány órával azelőtt, hogy Görögország elbukik, és az unió történetében elsőként nem fizeti vissza az IMF-nek a tartozását.
A hangulat kevésbé volt vidám, mint hétfőn: esett az eső, nem szólt a zene, és sokkal több volt a rendőr is, bár sehol sem adtak okot a tüntetők a beavatkozásra. Bővebb beszámolónkat itt olvashatja.
-
A The Guardian idéz egy nem publikus elemzést, amelyet Görögország hitelezői készítettek. Ez állítólag egyebek mellett arról szól, hogy ha az ország minden egyes, az IMF és az EU által kért megszorító és reformintézkedést végrehajtana, az államadósság szintje akkor sem lenne fenntartható még 2030-ra sem. A dokumentum szerint tizenöt év alatt is csak mindössze 118 százalékra tudnák csökkenteni az adósságot a GDP arányában.
-
13Galéria: EU-párti tüntetés Athénban kedden esteFotó: Huszti István / Index -
Nem lehet nagy öröm egy olyan országban élni, ami úgy tűnik, sokkal durvább gazdasági válságban van, mint az USA a nagy gazdasági világválság idején.
UPDATED: Greece's Great Recession vs the U.S.'s Great Depression http://t.co/WbPCBI21md pic.twitter.com/t6AnOmA3v1
— Matt O'Brien (@ObsoleteDogma) June 30, 2015 -
CC-ről CCC-re, ami a lehető legrosszabb besorolás. Azt írják, hogy nagy az esélye, hogy a görög állam nem fog fizetni a magánhitelezőinek (ilyenből már nagyon kevés van), de az IMF-fel és az EKB-val szembeni hitelre ez nem vonatkozik. A hitelminősítőnél egyébként arra számítottak, hogy ma este meg fognak egyezni a hitelezőkkel. (Guardian)
