7 hír a hétről, amiről nem maradhat le
Ez történt a gazdaságban az év első hetében
További Gazdaság cikkek
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
Egyelőre még a kormány sem látja pontosan, hogy hány ember kap majd lakástámogatást a felturbózott, 10+10-es csok keretében, de a korábbi népszámlálási adatok alapján úgy tűnik, akár egymillió családot is érinthet a program. Az biztos, hogy leginkább a vidékiek és a kisvárosiak járnak jól a programmal, és az is biztos, hogy ez megint egy olyan szociálpolitikai intézkedés, ami nem azoknak segít, akik igazán rászorulnak, ugyanis a közmunkások, a munkanélküliek, a legrosszabbul járt volt devizahitelesek és a gyesen vagy gyeden lévő egyedülálló szülők sem kaphatnak majd támogatást.
Már most látszik, hogy a program iránt elég sokat érdeklődnek, ugyanis december 14-től január 6-ig az ingatlan.comon 30 százalékkal többet kerestek új lakásokra és házakra, mint tavaly ugyanebben az időszakbakban. Az ingatlan.com tapasztalta azt is, hogy december második felében és január első napjaiban 64 százalékkal több hirdetést adtak fel magánszemélyek. A bankok közül több már el is kezdte befogadni a támogatás iránti igényeket, a Bankszövetség főtitkára szerint pedig január közepére már nagy számban tudják fogadni az igényléseket. Most úgy tűnik egyébként, hogy a bankok közül a csok legnagyobb nyertese az OTP lehet majd.
Bár már elkészült az új csok hivatalos összefoglalója, sok olyan apró részlet van, ami nem hámozható ki könnyen a rendeletből. Ebből és ebből a cikkből talán választ kaphat a kérdéseire.
A középosztályon kívül a kormányközeli vállalkozók is jól jár majd azzal, hogy a program miatt lesz egy csomó elbukhatatlan építési projekt. Az például már biztos, hogy az Orbán-közeli építési vállalkozó Garancsi István nemrég 16,5 milliárd forintos eximbankos - tehát állami -hitellel vásárolta meg a Market-cégcsoport a Kopaszi-gáton húzódó közparkot és vele együtt az öböl budai oldalán található hatalmas építési telket, ahova lakóingatlanokat is terveznek építeni. Az új tulajdonos azt ígéri, hogy a Kopaszi-gát parkot változatlan feltételekkel üzemelteti: a terület a továbbiakban is a fővárosi lakosság kikapcsolódását szolgálja majd, és csak eddig használaton kívüli területeket építik be.
Szintén rárepülhet a csokra Andy Vajna. Erre abból lehet következtetni, hogy nemrég több új céget is bejegyeztetett, amik közül kettőnek vagyonkezelés a fő tevékenysége, de az egyéb tevékenységeik alapján arra lehet következtetni, hogy Vajna beszállhat az ingatlanbizniszbe.
Az ingatlanpiacon nagyot dob majd az áfacsökkentés, és az is, hogy egy csomó embernek lesz pénze új lakásra az állami támogatás miatt. Az új projektek viszont csak egy-másfél év múlva lesznek készen, és addig még emelkedni fognak az árak. Utána az Otthon Centrum előrejelzése alapján legfeljebb 8 százalékkal kell majd kevesebbet fizetniük a vevőknek az új lakásokért, de a legoptimistább elemzésekben is legfeljebb 10 százalékos esést jósolnak. Az ingatlanpiac feléledésének jele lehet, hogy újraindítják a 2010-ben behalt törökbálinti Tópark ingatlanfejlesztési projektet.
A megengedettnél csaknem 100 hektárral több földet nyert Mészáros Lőrinc a mostani földárveréseken. A felcsúti polgármester nagyjából 400 hektár földet vásárolhat a jegyzőkönyvek szerint, a törvény szerint azonban magánszemélynek legfeljebb 300 hektárja lehet.
Mészáros Lőrinc egyébként összesen 506 millió forintot költött a 400 hektár földre, testvére, János 207 hektárt vett, felesége, Beatrix 296 hektárt, Ágnes lánya 209 hektárt, Beatrix lánya pedig 276 hektárt. Ez együttesen 1391 hektárnyi föld 1941 millió forintért. Korábban már volt szó arról, hogy Mészáros Lőrinc nagy nyertese lehet a földprivatizációnak.
De jól szerepelt Orbán veje, Tiborcz István is, majdnem 300 hektár földet nyertek el a mostani, zártabb rendszerű földárveréseken. Az egyik parcella 166 hektáros, a másik pedig 133 hektáros – a két területért több mint 330 millió forintot fizetnek. Ez bőven 1,1 millió forint/hektáros átlagárat jelent, ami egybefüggő, nagy földterületért úgy tűnik, hogy elég jó vételnek számít. És már Tiborcz István testvére, Tiborcz Eszter Zsuzsanna is vásárolt földet a Fejér megyei Mányon. Tiborcz Eszter Zsuzsanna 166,181 hektár földet vásárolt 167 millió forint értékben.
L. Simon László felesége is földbirtokos lett, Nadapon és Seregélyesen vásárolt be 30 millió forintért, de az igazi nagyágyú a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc volt, aki családjával a fél környéket behúzhatta.
Két és félszeresére, havi kettőről ötmillió forintra emelkedett a Magyar Posta vezérigazgatójának, Szarka Zsoltnak a fizetése. Nemrég írtuk meg, hogy a januártól újabb milliókkal emelik néhány állami cég vezetőjének bérplafonját, így most már 5 milliós alapbért kaphatnak többek között a Magyar Villamos Művek (MVM), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), a Szerencsejáték Zrt. és a MÁV vezetői is.
De nem Szarka az egyetlen cégvezető, akinek jelentősen emelkedik a fizetése a bérplafon emelése után:
- Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója kettő helyett öt millió forintot keres 2016-tól,
- Horváth Péter János, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezére kettő helyett négy milliót visz idéntől haza havonta,
- a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó vezetője pedig 2 helyett három milliót fog keresni.
A Miniszterelnökség szerint azért emelték a posta vezetőjének bérét, mert "a cég sikeresen és nyereségesen működik az új vezetéssel, és nemcsak a vezetők fizetése emelkedett, de a Magyar Posta a munkavállalók bérszintjét is a hasonló területeken működő piaci cégekéhez közelíti." . Idén a Magyar Posta dolgozói is kaptak fizetésemelést, de 150 százalék helyett nekik a fizetésük nagyságától függően csak egy és négy százalék közötti emelés jutott.
Még mindig rengeteg olyan könyvtáros, tűzoltó, szociális munkás, bölcsődéi dolgozó van szerte az országban, akik a decemberi bérüknek csak töredékét kapták meg karácsony után vagy az új évben - írtuk meg szombaton. Fejér megyétől Budapesten át Gyuláig sok olyan közalkalmazott van, aki 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kaptak, mint kellett volna. Dancsó József, az államkincstár elnöke még aznap nyilatkozott az ügyben: azt mondta, a Magyar Államkincstár haladéktalanul és egyesével kivizsgálja az állami szférában dolgozók esetleges, bérekkel kapcsolatos panaszokat.
Az esetleges panaszokat a kira.info@allamkincstar.gov.hu e-mail címen lehet jelezni. Dancsó József elmondása szerint decemberben 99 ilyen esetről tudtak, januárban eddig 4 problémás kifizetésről szereztek tudomást. Az Indexnek ehhez képest még azt nyilatkozták, hogy nem volt tudomásuk problémás kifizetésekről.
A magyar vizek túlnyomó többségén tavaly jártak le a halgazdálkodási pályázatok. A tendereket csak az év végén írták ki, pedig új gazdára várt a Duna, a Tisza és egy sor kisebb tó és folyó. Végül a gyors pályáztatáson a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) nyert szinte az összes lejárt pályázaton. Azt a törvényt, ami lehetővé tette, hogy a MOHOSZ pályázzon pedig nem más írta, mint a szervezet elnöke, Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő.
A MOHOSZ 2016. január 1-től szinte minden pályáztatott vízre megszerezte a 15 éves hasznosítási jogot. A szövetség közleménye szerint nem közvetlenül gyakorolják majd ezt a jogukat, alhaszonbérleti szerződéses rendszert dolgoznak ki. A tervek szerint a MOHOSZ tagszervezetei és a tagszervezetek horgász egyesületei lesznek a vizek további felelős halgazdálkodási jogosultjai. A tótulajok most azért vannak kiakadva, mert úgy vélik, a MOHOSZ magas díjakat kér majd el, hogy jelentősen lecsökkennek az eddigi bevételeik. „Trafik-mutyi halakkal” – közölte az egy tó eddigi hasznosítója, akit megkerestünk.
A világ egy újabb válsággal néz szembe, ezért a befektetőknek nagyon óvatosnak kell lenniük, mondta Soros György Srí Lankán. „Kínának nagyon jelentős kiigazítási problémája van – mondta Soros. – Azt mondanám, hogy ez megfelel egy válságnak. Ha ránézek a pénzügyi piacokra, jelentős kihívást látok, ami a 2008-as válságra emlékeztet.”
A héten kétszer is be kellett zárni a sanghaji és a sencseni tőzsdéket, miután akkorákat zuhantak a részvények, hogy a tőzsdék inkább a zárás mellett döntöttek.
Az egész káosz oka, hogy a rossz hétfői hírek után mindenki attól retteg, hogy a kínai gazdaság a tervezettnél jobban fog lassulni. Hétfőn kijött egy pocsék beszerzésimenedzser-index adat, ami a feldolgozóipar lassulását vetítette elő, amire már akkor bezuhantak a kínai tőzsdék. Kedden az állam gyorsan állami bankokon keresztül részvényeket kezdett felvásárolni. A kínai pánikot az amerikai tőzsde is megérezte, ami évek óta nem indította ennyire pocsékul az évet.
Mindez egyébként eléggé hasonlít arra, ami tavaly nyáron történt, amikor a jegybanknak szintén be kellett avatkoznia azért, hogy enyhüljön a pánik (arról, hogy akkor mi volt a baj, itt írtunk részletesebben).
Még hét hír röviden, amiről érdemes tudnia
- Izlandra, Liverpoolba és Ibizára is repülhetünk hamarosan a Wizz Airrel.
- Új cége van a Quaestor kamutulajának.
- Tömegesen rúgták ki a biztonsági őröket a dunántúli OTP-fiókokból.
- Egy jogszabályváltozás miatt idéntől nem léphet munkába, aki nem tudja, bizonyítani a végzettségét, képzettségét.
- Régiós első lett a Corvinus üzleti képzése.
- Alkoholbizniszbe vágnak a CBA tulajdonosai.
- Már látható a sertésáfa csökkentésének hatása a boltokban, ötödével olcsóbb a setéshús egyes helyeken.