Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Eddig sem szűkölködtünk offshore-lovagokban

2016.04.06. 18:01 Módosítva: 2016-04-06 21:43:47

Horváth Zsolt egykori fideszes és Boldvai László MSZP-s politikusoknak is valamilyen módon közük van offshore-ügyekhez – ez derült ki a Panama-iratokból, amiket a német Süddeutsche Zeitung napilap szerzett meg, feldolgozásukban pedig az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szervezet is részt vett: 76 ország több mint 370 újságírója dolgozott rajtuk. 

Az persze nem új jelenség, hogy a magyar közélet szereplőiről kiderül, hogy offshore-ban tartják a pénzüket, vagy offshore-ban érintett cégekkel üzletelnek, bár az már a politikai szelek fújásától függ, hogy ezért az adott embernek le kell mondania valamiről, meaculpáznia kell a médiában, rászáll a NAV, vagy mindenki a vállát vonogatja, ha szóba kerül. Mindenesetre összeszedtük az elmúlt évek leghíresebb magyar offshore-lovagjait.

Az első offshore-lovag

A magyar politikába az offshore-ozást mint szitokszót a Fidesz hozta be, amikor 2009-ben kellemetlenné vált, hogy a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) még az MSZP kormány által kinevezett Simor András vezeti. Simor azzal bukott le, hogy míg 2006-ban még 923 millió forint vagyona volt egy külföldi alapkezelőnél, addig a 2008-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatában már csak 80 millió forintnyi ilyen befektetési jegyet vallott be. Mint kiderült, a pénze egy Cipruson létre hozott, százszázalékosan a tulajdonában lévő cégbe utalta, hogy ott befektetési jegyekben pihentesse. 

Ezután Orbán Viktor és az egész Fidesz elkezdte Simor fejét követelni, Orbán például az MNB becsületét féltette Simortól, amikor azt mondta: 

Büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre, beleértve a vezetőit is. Az nem az offshore lovagok szálláshelye.

Simor semmi illegálisat nem csinált, és még csak adót sem került el, mert a magyar adótörvények értelmében a külföldi befektetései után is a magyar államkasszába kellett befizetnie a 20 százalékos kamatadót. Sőt, még olyan olvasata is volt a történetnek, hogy jobb is, ha a jegybankelnök külföldön tartja a pénzét, mert ha Magyarországon lenne a vagyona, akkor egy megszólalásával bármikor úgy befolyásolhatná a piacot, hogy azzal jól járjon.

Az viszont igaz, hogy a ciprusi cégen keresztül el lehetett halasztani, hogy a befektetések nyeresége után adózzon, mert a nyereséget a cég rögtön újra be tudta fektetni anélkül, hogy magánszemélyként kivenné az osztalékát, ami után bizony adózni kellene.  Simor végül megadta magát, és bejelentette, hogy hazahozza a 900 milliós ciprusi vagyonát. Az esethez akkor így kommentálta:

Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is szigorúbb viselkedési szabályok kell hogy vonatkozzanak, ezért a társaságban levő befektetéseket a lehetőségekhez képest leggyorsabban értékesítem, majd a társaságot megszüntetem, a befolyó összeget pedig hazautalom.

Rogán ismerősei eladják a magyar papírokat

Az egyik legdurvább állami offshore-bizniszt Rogán Antal vezényelte le nemrég, és még most is dől a pénz az így homályban maradó végső haszonélvezőkhöz. Ez a letelepedési kötvényes üzlet.

Még 2012 végén találta ki Rogán, hogy a gazdag, de az EU-ba ilyen-olyan okok miatt nehezen beengedett emberek fizessenek valakinek, és akkor cserébe magyar papírokkal még utazhassanak az EU-n belül. Főleg kínaiakra lett kitalálva a dolog, Rogán pedig úgy vitte végig az ötletet, hogy végén csak egy offshore hátterű cég adhatott el kínaiaknak ilyen papírokat. Akikről be is vallotta, hogy korábbról ismeri már őket.

Más országokban is vannak kicsit hasonló programok, csak ott az állam profitál az egészből. Nálunk viszont legfőképp ez az egy, Kajmán-szigeten bejegyzett, titokban működő cég tehetett el elképesztő összeget. Nagyságrendileg azóta valószínűleg már jócskán több mint 50 milliárd forintot. Bővebben a sztorit itt olvashatja. Azóta egyébként még kiderült, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is ott mozog a letelepedési kötvényes offshore céghálók hátterében.

Százmilliárdokhoz segít az állam: a MET

Az Index által elsőként bemutatott, nagyságrendjében a valaha volt egyik legdurvább magyar offshore-botrány a MET ügye volt. Itt még 2011-ben döntött úgy a kormány, hogy a piacon olcsóbban elérhető, nyugat felől érkező gázt az állami MVM adja oda a rászorulóbb távhősöknek. Igen ám, de az MVM inkább továbbadta ezt a gázt egy offshore tulajdonú magáncégnek, a Mol Energiakereskedőnek (MET).

A MET aztán a szuper lehetőséggel, érthetetlen módon megkapott olcsóbb gázt jórészt egyszerűen eladta a piacon, milliárdokat kaszálva ezzel. A nagy üzlet után a tulajdonosok ki is tudtak venni hivatalosan is hozzávetőleg 50 milliárdot. Cikkünkért beperelt minket a MET, azóta jogerősen teljesen el is vesztették.

A MET tulajdonosai sem ismeretlenek, az Orbán Viktorral szoros kapcsolatban lévő Garancsi István vagy a Wallis-alapító Nagy György például megtalálható egy-egy kajmán-szigeteki vagy ciprusi offshore céglánc végén.

Andy Vajna behálózza a világot

Andy Vajnának egyre több területen van gazdasági érdekeltsége Magyarországon, éttermektől filmstúdiókon és kaszinókon át legújabban a TV2-ig, no meg egy fánküzletig. Ez azt is jelenti, hogy a filmügyi miniszteri biztosnak egyre nagyobb cégbirodalmat kell menedzselnie. Hogy a dolog bonyolultságán segít-e vagy csak ront, hogy Vajnának Magyarország mellett Luxemburgban, Curacaóban és az Egyesült Államokban is vannak cégei, amik körbetulajdonolják egymást, azt nem tudni, mindenesetre a Vajna-birodalom már tényleg a fél világot behálózza.

Andy Vajna
Andy Vajna
Fotó: Szémann Tamás

A filmforgalmazó Intercom Zrt., ami egészen kormánybiztosi kinevezéséig Andy Vajna cége volt, valójában 1999-től 2015 novemberéig a Magyar Enterprises nevű cég, 2015 novembertől december végéig pedig a Valdi Corporation nevű cég tulajdonában volt. Mindkét vállalat  a Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén van bejegyezve, és az Átlátszó kutatása szerint mindkettő Andy Vajnához köthető. 

Szintén a Magyar Enterprises volt a Nobu étterem tulajdonosa 2015 februárjáig, amikor átkerült az AV Investment Kft-hez. Az AV Investments a Céginfó adatai szerint most már egyszerűen Andrwe G. Vajna nevén van (tulajdonos még benne Vajna amerikai produkciós cége, a Cinergi Pictures Entertainment), 2014-ig viszont az USA saját adóparadicsomában, Delaware államban bejegyzett AGV Investments LLC. tulajdonában volt, 2015 májusáig pedig egy másik amerikai cég, a nevadai Airborne Charter Inc. volt a tulajdonos. ezek a cégek szintén Vajnához köthetők. 

A Vajna-kaszinókat üzemeltető Las Vegas Casino Kft. pedig a luxemburgi Las Vegas Casino nevű cég tulajdona, ami a szintén luxemburgi AV Investments  tulajdona, ami a magyarországi AV Investments Kft tulajdona.  

Offshore-palota

Az MNB-nek komolyabb baja nincs az offhsore hátterű cégekkel, ha azok valami olyat árulnak, amit a jegybank akar. Ilyen volt például az MNB csili-vili irodaháza, az Eiffel Palace, amit, ahogy azt először az Index írta meg, hogy offshore hátterű cégtől vett meg 2014-ben. Akkor a piaci árak alapján 11 milliárd forintra lehetett becsülni a költséget, ehhez képest később kiderült, hogy valójában több mint 17 milliárd forintot fizetett érte a jegybank (adó nélkül 14 milliárdot).

2
Fotó: Google Streetview

A Bajcsy-Zsilinszky úton lévő műemlék épületet az Eiffel Palace Kft. vette meg és újította föl, majd adta el később az MNB-nek. Azt viszont, hogy ki pontosan a tulaj, vagyis az MNB kinek fizetett 17 milliárdot, azt nem tudni, mert a kft. tulajdonosi hálója egy ciprusi és egy Saint Vincent és a Grenadine-szigetekre (Kis-Antillák) bejelentett offshore cégben végződik

Pornólovag és a NAV-sárkány

Kevés olyan, nagy nyilvánosságot kapott ügy volt a magyar pénzek kimentésével kapcsolatban, amiben a NAV adócsalás miatt nyomozott volna, a webkamerás pornóból meggazdagodó Gattyán Györgyre viszont annyira rászálltak egy offshore-szerű ügy miatt, hogy egészen az Európai Bíróságig mentek a felek.

Gattyánt azzal vádolta az adóhatóság, hogy amikor a tulajdonában lévő Docler csoport egyik tagja, a  WebMindLicenses Kft. licencszerződést kötött a  Lalib nevű portugál céggel, akkor valójában a magyar adószabályokat akarta kijátszani, ezért hatalmas összegű adókülönbözetet és adóbírságot akart bevasalni a magyar cégen. A NAV szerint a Lalib úgy használhatta volna a szerződés szerint a Gattyánt milliárdossá tevő Livejasmin.com oldal know how-ját, hogy annak a hasznosításával kapcsolatos döntéseket továbbra is Gattyán hozhatta volna meg. 

A digitális gazdaságban működő cégeknél, mint amilyen az „internetes szexuális tartalomfejlesztéssel” foglalkozó Docler Holding is, vagy amúgy az Apple és a Facebook, valóban népszerű gyakorlat az, hogy létrehoznak egy céget valami kedvező adózású helyen, majd a nyereségük nagy részét jogdíj formájában oda mentik ki, amik után így nem fizetnek adót abban az országban, ahol a nyereség valójában összejött. Csakhogy Portugália nem igazán számít adóparadicsomnak, másrészt az Európai Bíróság döntése szerint Gattyán cége nem adót akart csalni a licencszerződéssel, így a NAV-nak nem lett volna szabad inkasszóznia a Doclertől semmit.

Csányi szingapúri dugipénze 

Csányi Sándor, az OTP Bank és a Bonafarm-csoport vezetője már évek óta Magyarország leggazdagabb embere, tavaly ősszel viszont kiderült, hogy a vagyonának eddig csak a feléről tudtunk. A Forbes magazin 2014-ben még „csak” 159,5 milliárdra becsülte Csányi vagyonát, a 2015-ös gazdagember-listájuk szerint viszont már 

287,9 milliárd forintot tesz ki Csányi teljes vagyona

Ebből a növekedésből 77 milliárd egy szingapúri befektetési alapban van, amiről korábban is tudott a Forbes, de 64,5 milliárddal alulbecsülték, hogy mennyi pénz is lehet abban pontosan. Mint kiderült, Csányi majdnem annyi pénzt tart Szingapúrban, mint amennyit a Bonafarm-csoport ér. 

Ezzel együtt viszont az OTP-vezér már dollárba átszámítva is milliárdos, úgyhogy föl is került a Forbes World's Billionair's listájára, első Magyarországon meggazdagodó magyarországi magyarként. 

Megjegyzés: Cikkünk egyik korábbi verziójában azt írtuk, hogy Andy Vajna még mindig tulajdonos az Intercomban, de ahogy a Vajna cégeit képviselő pr-cég erre felhívta a figyelmünket, ez már nincs így.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!