Drága kenyeret eszünk, de adóparadicsom leszünk

Tudta? Jövőre adóparadicsom leszünk!

A hét legnagyobb meglepetését Orbán Viktor személyesen prezentálta, amikor csütörtökön bejelentette, hogy 2017-től minden cégnek, legyen bármilyen kicsi vagy nagy, a nyeresége 9 százalékát kell majd társasági adóként az államnak befizetnie. Ezzel Magyarországon lesz a legalacsonyabb a cégek nyeresége után fizetendő adó az egész EU-ban.

A kormány szerint az adócsökkentéssel úgy 145 milliárd forint esik majd ki a költségvetésből, de Varga Mihályék nem aggódnak, mert ezt a lyukat be lehet tömni a költségvetés 200 milliárdosra tervezett vésztartalékából (ami persze azt is jelenti, hogy azokra a még nem látható kiadásokra, amikre amúgy kellene használni a tartalékot, arra kevesebb pénz lesz a költségvetésben).

A mostani rendszerben 500 millió forintig a cégeknek a nyereségük 10, afölött pedig 19 százalékát kell leadózniuk, vagyis

Pontosabban nem is olyan nagy, mert az az 1276 darab cég, amely most 500 millió forintnál több nyereséget termel Magyarországon, a leírásokkal és különböző adókedvezményekkel már így is kevesebbet fizet be a profitja 19 százalékánál.

Az adócsökkentés így is a multiknak lesz a legelőnyösebb, főleg azoknak, amelyeknek lassan lejárnak a kormánnyal kialkudott, fix ideig érvényes adókedvezményeik. Orbánék talán azt is remélhetik a változástól, hogy ahogy egy rendes adóparadicsomba, majd hozzánk is költöznek külföldi cégek azért, hogy kihasználhassák a versenyképes adókörnyezetet.

Nemcsak ez kerül majd sokba jövőre

Emellett elképzelhető, hogy a már meglengetett járulékcsökkentés mellett a kormány ezzel is szeretne segíteni a munkaadóknak, hogy könnyebben kiköhögjék a 15 százalékkal nagyobb minimálbért, amit Orbánék be akarnak vezetni. A kisebb cégeknek viszont nagyobb segítség lenne, ha a tao helyett a szociális hozzájárulásnál lenne csökkentés, a dolgozó magyarok utáni adóteher ugyanis még mindig nagyon durva Magyarországon. Mindenesetre a munkaadókat annyira nem sikerült meghatnia Orbánnak, mert pénteken bejelentették, hogy nem fogadják el a kormány béremelési javaslatát.

A munkaadók nagyobb járulékcsökkentést akarnak, ami viszont nem biztos hogy belefér, kormányzati számítások szerint már a most tervezett csökkentés miatt is

Azért Varga Mihályék emiatt sem aggódnak olyan nagyon, mert állítólag más hatások miatt csak 15 milliárd lesz végül a járulékcsökkentés okozta hiány, a minimálbér- és bérminimum-emelés miatt pedig az emberek többet költenek majd, amitől az államnak is több lesz a bevétele.

A munkaerőhiányt is mindenki megfizeti, aki nem lisztérzékeny, mert

A Pékszövetség szerint csak így tudják megtartani a dolgozóikat a pékek és a megemelt minimálbért és bérminimumot is csak így tudják kifizetni.

Repül a biztos úr, ki tudja, hol áll meg

Arra a konferenciára, amelyen Orbán bejelentette a tao-csökkentést, és ami amúgy a digitális gazdaság föllendítéséről szólt, Magyarországra utazott Günther Oettinger, az EU digitális gazdaságért felelős biztosa is, akinek viszont egy korábbi magyarországi útja miatt kellett sokat magyarázkodnia a héten.

Mint kiderült, a német biztos, aki 2014-ig az energiaügyekért felelős biztos volt, májusban egy másik Budapesti konferenciára egy bizonyos Klaus Mangold nevű német bankárral együtt utazott annak magángépén, hogy Orbán Viktorral tárgyalhassanak még a hivatalos program előtt.

Mangold egy, Moszkvában nagyon jól bekötött üzletember, a Rotschild bank társelnöke, aki sokat lobbizott azért, hogy orosz kivitelezésben és támogatással bővülhessen a Paksi Atomerőmű. Oettinger pedig energiaügyi biztosként az EU előzetes hozzájárulását adta a Paks II. projekthez.

A találgatások szerint Oettinger, bár már hivatalosan nem foglakozik energiával, segíthet eloszlatni a Paks II-vel kapcsolatos Brüsszeli aggályokat (pont látogatása napján például bizottság megszüntette a projekt ellen folyó öt eljárás egyikét), Mangold pedig az orosz üzleti és kormányzati körök felé közvetítheti, hogy hogy haladnak a dolgok. Oettinger persze cáfolta, hogy Orbánnal szóba jött volna a paksi projekt, a magángépre pedig csak azért volt szüksége, mert rendes járatokkal nem ért volna időben Budapestre az Orbánnal való találkozáshoz

Mindenesetre az ügy körbejárta az európai sajtót és magyarázkodásra kényszerítette a magyar kormányt és az Európai Bizottságot is, amikben sikerült egymásnak ellent is mondani. Lázár János például azt mondta, hogy Mangold a magyar kormány fizetett tanácsadója évek óta, aki a digitális gazdasággal kapcsolatos programokat szervezett nálunk, az EB szóvivője szerint viszont Mangold nem foglalkozik ilyesmivel.

Mi volt még a héten?

• Pár hónappal azután, hogy elvesztette a perét a NAV Gattyán György cége ellen, most megint zárolta a milliárdos teljes magyarországi vagyonát, nem tudni, miért;
• Megtorpant a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, mert nem ment nagyon jól az iparnak és az építkezések sem pörögtek föl;
• Márciustól új ötezresünk lesz, szép sárga;
• már csak koordinálni is eszement drága lesz a kínaiak és a magyar kormány vasútprojektjét
• megírtuk, hogy vállalkozzon úgy, hogy alig fizet utána adót;
• A Fornetti fogja elárasztani a régió pékségeit pogácsával és bútorokkal;
• a szerelmet pedig a szegények találták ki, aki viszont nem akar szegény lenni, az kereshet magának sugar daddyt az interneten.