Más pénzét csapolni, az régen is ment

A Buda-Cash tulajdonosai a jegybank szerint – ki tudja, mióta és milyen módszerekkel – akár százmilliárd forint kárt is okozhattak a cégcsoport ügyfeleinek. A hasonló lenyúlások története nagyjából a brókercégek működésével lehet egy idős.

A legmegdöbbentőbb viszont mindig is az, amikor (el)ismertebb, nagyobb, messziről megbízhatónak látszó vállaltokról derül, hogy bizony ők is csaltak, nem is akárhogy. Összeszedtük a BC-botrány pár ismertebb előzményét. Többségük sajnos minimális következménnyel büntette az elkövetőket. Vajon folytatódik az ártatlanok kora? 

Az eredeti "brókerbotrány"

Mi történt, kik a főszereplők?: Ezt a címet eddig a Kulcsár-ügyként is ismert eset kapta a magyar sajtótörténetben, aminek főszereplője Kulcsár Attila, a K&H Equities brókercég üzletágvezetője volt, aki pár év alatt bukott vidéki pénzváltóból 70-80 milliárd forintot kezelő sztárbrókerré vált.

A botrány 2003 júniusában pattant ki, amikor ismeretlenek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF akkori vezetőjét, szerinte azért, mert a felügyelet éppen akkor büntetett meg két céget, amiért azok szabálysértően vásárolták meg a Pannonplast Rt részvényeit. A szálak Kulcsárhoz és a K&H-hoz vezettek: kiderült, hogy Kulcsár évek óta átverte az ügyfeleit, azok pénzének egy jó részét elsikkasztotta, a maradékból pedig nagyokat vesztett a tőzsdén.

A Pannonplast felvásárlásával a korábbi veszteségeit akarta befoltozni a számlákon, nehogy kiderüljön, hogy Kulcsár eljátszotta az ügyfelek pénzét. Kulcsár ügyfelei nagyobb hozamot értek el a kezelt pénzükön, mint amennyit Kulcsár mondott nekik, a különbözetet pedig a bróker elsikkasztotta, offshore számlákon és a Britton cégcsoport befektetésein keresztül tisztára mosta, majd ebből VIP-ügyfeleinek és bűntársainak vaskos borítékokban küldte az általa garantált, fix 20 százalékos hozamot Gyuszival, a taxissal. 

Mi lett az üggyel? A sűrű politikai összefonódásokkal is terhelt csalássorozatban 2005-ben emeltek vádat, 2008-ban hirdettek ítéletet első fokon, 2010-ben viszont a Fellebbviteli főügyészség ezt megsemmisítette, és az egész ügyben új eljárást írt elő az elsőfokú ítélet hibái miatt. Legutóbb idén januárban lehetett olvasni az ügyről, akkor éppen iratokat ismertettek a valószínűleg még egy ideig elhúzódó pereskedésben. Eredetileg 24 vádlott volt, köztük a K&H és a Britton vezetői, az új eljárás 18 ember ellen folyik csalásért, sikkasztásért és okirat-hamisításért. (A botrányról részletesebben itt olvashatnak.)

Városok pénzét nyúlták le

A rendszerváltás utáni vadkapitalizmus egyik legtipikusabb története volt a Globex-botrány, amelyik amúgy az itt felsoroltak közül mind a mai napig a legnagyobb nyomot hagyta maga után Budapesten.

A Globex 1989-ben kicsi Kft-ként kezdte, majd Rt-vé, '93-ra pedig cégcsoporttá alakult, ami hatalmas hozamot ígérő ingatlanbefektetésekkel csábította a befektetőket. A cég a luxuslakás- és szállodaépítéseit banki hitelekből és a befektetőknek árult kötvényekből finanszírozta, a pénze viszont általában be volt építve a házakba, törleszteni pedig csak akkor tudtak, ha eladták az ingatlant. Ügyeskedésen és jogi kiskapukon keresztül újabb és újabb befektetőket vontak be, köztük önkormányzatokat is:

1997-98-ra viszont teljesen eladósodtak, a rájuk bízott értékpapírokat sajátjukként adták-vették, a befolyó pénzből pedig a tartozásaikat törlesztették és a cégeik működését fizették. Nyomozás Sopron panaszai miatt indult, de kiderült, hogy összesen 6 milliárd forintot sikkasztott el a cégvezetés, ebből 300 milliót 600 kisbefektetőtől. Őket 1999-ben nagyjából kártalanította a Befektető Védelmi Alap, már ha tudták valamilyen nyugtával igazolni a befektetésüket, ami nem mindig sikerült.

Mi van most: Az ügyben 2010-ben hirdettek másodfokú ítéletet, ekkor Postáné Vellai Györgyike Klára elsőrendű vádlott, a cég vezérigazgatója hat, vajda János, a Globex egyik tulajdonosa négy évet kapott. Ami maradt az ügyből, az a Margit híd felett, a Rózsadombon éktelenkedő, befejezetlen SZOT-szálló, amit a Globex akart befejezni, azóta pedig a CIB bank árulja, de közel 5 milliárd forintért eddig nem kellett senkinek.

Amikor nem jön be az ingatlanbiznisz

Mi történt, kik a főszereplők? Lupis Józsefről, a Lupis Brókerház vezetőjéről 1994-ben derült ki, hogy éveken keresztül hamisította azokat az igazolásokat, amiket fedezetként mutatott be ügyfeleinek. Lupis a pénzek tulajdonosainak tudta nélkül tudott olyan kockázatos ingatlanbefektetésekbe beszállni, amik nem hozták vissza a befektetett pénzt. Lupis partnerei között olyan állami intézmények is voltak, mint a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minsztérium, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, vagy a MÁV. 

Mi lett az üggyel? A botrány akkor derült ki, amikor a brókerház 1994-ben csődeljárást kért saját maga ellen. Lupist 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el hat év börtönre, és 2003-ban szabadult kedvezménnyel.

Fun fact: Lupis Józsefet 2011-ben azért jelentették fel, mert nem vitte vissza a tulajdonos céghez a nagy értékű, 8 millió forintra taksált kölcsönzött autót. Egy felső kategóriás Skodával lépett le, aminek a bérleti díját sem fizette meg.

Princz Gábornak bejött a kilencvenes évek

Mi történt, kik a főszereplők? Princz Gábor két okból is óriási sikerszériában volt a kilencvenes években: egyrészt a magyar politikai-, gazdasági- és kulturális szférák sok ismert közéleti személyiségével jóban volt, másrészt kívülről nézve a prosperáló Postabankot vezette.

Ezt a két dolgot ráadásul össze is kötötte: nagyjából 647 millió forintnyi, piacinál jóval kedvezőbb kamatozású hitelt osztott szét a barátai között. 1997-ben aztán elszabadult a pokol: az ÁB-Aegon egyik tisztségviselője elkezdte terjeszteni, hogy a bank csődbe fog menni, amitől klasszikus bankpánik alakult ki, és a betétesek elkezdték megrohamozni a Postabankot, amit végül az államnak kellett kimentenie. Így derült ki, hogy Prinz és társai gyakorlatilag mindenkit félrevezettek: a könyvelést úgy variálták, hogy simán el tudták titkolni a bank gigantikus, 150 milliárdos veszteségét.

Mi lett az üggyel? Princz sikerszériája a kilencvenes évekkel együtt illant el: 1999-ben ott kellett hagynia a bankot, amikor az ügyészség 36 milliárd forintos értékben elkövetett hűtlen kezelés miatt indított ellene pert. A Legfelsőbb Bíróság 2009-ben végül 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A Postabankot átvette az állam, majd eladták az Erstének, amivel összeolvadt.

Bennragadtak a milliárdok

Mi történt?: A kilencvenes évek vége nem volt egy könnyű időszak a brókercégeknek, 1998-ban több ilyen cég ellen is eljárás indult. Közülük is kiemelkedik talán a LaSalle Értékpapír Rt. története, aminek az élére 1998 szeptember 8-án rendelt biztost a felügyelet, ezzel felfüggesztve a cég működését. Ahogy azt a Beszélő cikke írta,

kötött kétes származékos ügyleteket és ezek veszteségei miatt közel került ahhoz, hogy ne tudja kifizetni az ügyfeleit.

A cég egyik legnagyobb húzása az volt, hogy a győri Graboplast 2 milliárd forintnyi állampapírját más tartozásai fedezetéül átutalta más befektetőknek, köztük valószínűleg a Budapest és az OTP alapkezelőknek. 

Mi lett az üggyel?:  A Graboplast, ami felvásárlásokhoz rakta félre az értékpapírokat, 1999-ben több perben is próbálta visszaszerezni a vagyonát az alapkezelőktől. A LaSalle is perben állt több másik céggel, amit végül 2000-ben meg is nyert, így a Budapest Növekedési Alaptól 1,71 milliárd, a Cívis 95 alaptól pedig 240 millió forintot visszaszerzett, ami visszafizethettek a Graboplastnak.

A cég vezetői közül Morvay Gábor, a LaSalle vezérigazgatója nem sokkal a brókerház felfüggesztése után, még '98 szeptemberében öngyilkos lett, egy másik vezető, Deák Endre pedig 2010-ben egy másik botrány, az Eclipse-ügy vádlottjaként bukkant fel újra. Az Eclipse informatikai cég 2003-ban alakult és nagy állami megrendeléseket nyert el, viszont a vád szerint fiktív szerződésekkel több, mint egymilliárd adót csaltak el. Deákot és 12 társát 2013 januárjában első fokon felmentették, a másodfokú eljárás még tart.

Zsolt csak be akart kerülni a felső tízezerbe

Mi történt, kik a főszereplők? A Fortress néven indult csalást már 2010 környékén elkezdték szervezni, de a pénzek nagy részét 2013 során szívták fel. Összesen egyébként nagyjából hétmilliárd forintot tüntetett el a kamucég. A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben kezdett fellépni az első ránézésre is csalásgyanús ügyben. Novemberben Máltára költöztették a céget, 2014 márciusától kezdve pedig egy kitalált szingapúri cég, a Magenta nevében kezdtek szerződéseket kötni.

A felügyeleti engedély nélkül betétet gyűjtő Fortress négy dologgal gyorsan kétes hírnévre tett szert a befektetésekkel foglalkozók körében: a kamu logóval és kitalált cégtörténettel, a matematikailag is piramisjátéknak tűnő befektetésekkel, a nevetséges honlappal és a formai hibáktól hemzsegő szerződésekkel, és azzal, hogy a pénzt az alapító-tulajdonos Szabó-Forrai Zsolt magánszámlájára utaltatták a befektetőkkel. Ezek az ordító jelek mégsem bizonyultak elégnek ahhoz, hogy legalább kétezer ember ne dőljön be az átverésnek. Arról, hogy ez pontosan hogy működött, itt írtunk.

Mi lett az üggyel? Október közepén döntött a bíróság Szabó-Forrai Zsolt előzetes letartóztatásáról. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya üzletszerűen különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az 51 éves férfi ellen. Úgy tudjuk, a károsultak eközben folyamatosan próbálkoztak azzal, hogy visszakapják a befizetett pénzüket – sikertelenül.