Elvitte a Gyurcsány-csomag a 100 lépést

Nagy lelkesedéssel kezdett a 100 lépés programba 2005 nyarán Gyurcsány Ferenc. A lépéseket – amelyek kezdő felvonásaként kirúgták Draskovics Tibor pénzügy- és Németh Imre agrárminisztert – májusban a munkaügyre vonatkozó intézkedésekkel kezdték ismertetni.

A kormányfő ezt követően az egészségügyre, a családtámogatásokra, az oktatásra és szakképzésre, a lakótelepekre, majd – többhetes egyeztetést követően – az adózásra, végül a mezőgazdaságra vonatkozó javaslatait hozta nyilvánosságra. Ősszel közzétette a tőzsdére, a nyugdíjra és a közoktatásra vonatkozó elképzeléseit is. A program lényege az volt, hogy mindenkinek megígértek mindent: adócsökkentést, nyugdíjemelést, a családtámogatások növelését, jobb egészségügyet, élhetőbb lakótelepeket, örömöt, boldogságot.

A 100 lépésről az őszödi beszéd óta tudjuk: annak a része volt, hogy úgy csináltak, mintha kormányoznának. Ez már akkor ősszel látható volt, addigra ugyanis a beharangozott intézkedéseknek csak a töredéke valósult meg. Aztán 2006-ban, a választás előtt még gyorsan hozzácsaptak néhány dolgot, de a lendület április után alábbhagyott. A 100 lépés honlapja megszűnt, a Gyurcsány-csomag elmúlt hónapokban elfogadott reformjai számos hatályba lépett intézkedést is visszavontak, vagy lenullázták azok hatását.

Adó

Az adózás 13 lépéséből a kormány 6-ot tett meg (2006-os és 2007-es szja-változás, kedvezményes társasági adó, társasági adó alapjából levonható iparűzési adó, luxusadó), de kettőben nyomban vissza is lépett.

A felső áfakulcs ugyanis valóban csökkent 25-ről 20 százalékra, ám amiről a 100 lépésben még nem volt szó: a középső, korábban 15 százalékos kulcs szintén 20 százalék lett idén szeptembertől. A két lépés értékben is kiegyenlíti egymást: áfacsökkenésből 160 milliárd forintnyi áfakiesést várt erre az évre a pénzügyminisztérium, az emelésből 170 milliárdos pluszbevételt 2007-re.

A kedvezményes kulcsú társasági adóval hasonló a helyzet: bár az ötmillió forintnyi árbevételt el nem érő cégek választhatják a 10 százalékos adókulcsot a 16 százalék helyett, az elvárt adó és a szolidaritási adó bevezetésével elveszítik a kis cégek azt, amit a kedvezménnyel nyerhettek (hogy hány ilyen társaság volt, azt csak az idei évről készített társaságiadó-bevallások alapján, 2007-ben tudja megmondani a pénzügyminisztérium).

A további 7 lépésből a 2008-2010 közötti szja-változások sorsát egyelőre még nem lehet megjósolni – a 2010-est azért, választási év lévén, lehet sejteni –, míg a maradék négyből semmi nem teljesült. Az iparűzési adó megszüntetését már nem is tervezi a kormány – a helyette bevezetni tervezett ingatlanadóról viszont még álmodik néha Veres János –, nem szűnt meg a tételes egészségügyi hozzájárulás, és nincs már szó a tb-járulékok 3+2 százalékpontos csökkentéséről sem.

A mérleg: A 13-ból 6 lépést tettek meg, de 2-ben visszaléptek. 4 lépés maradt, 4 lépés elmaradt, 3 lépés sorsa megjósolhatatlan.

Mezőgazdaság

Az elmúlt hetek élelmiszerbotrányainak fényében kétségkívül a legmulatságosabb a kormánynak az a tavaly júliusi ígérete, hogy növelik az élelmiszer-biztonságot. Ennek azóta sem látni a nyomát azon kívül, hogy a hatóságok egyre több romlott ételt találnak a szúrópróbaszerű ellenőrzéseken. Csak december 21-én jelent meg az agrártárca honlapján, hogy egy minisztérium felügyelete alá kerül az élelmiszer-biztonság ellenőrzése.

Nem hozták létre a Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot sem, sőt arról – szintén a minisztériumi honlap tanulsága szerint – január óta nem is volt szó. A kifejezésre mindössze hat találatot kaptunk, a legfrissebb idén januári, a további öt tavaly július 5. és 13. között keletkezett, amikor bejelentették, lesz ilyen. Hogy mikor, nem tudjuk. A szövetkezeti üzletrészekről utoljára tavaly novemberben volt szó. A minisztérium akkor az ÁPV-re várt, úgy tűnik, türelmesek a Kossuth téri agrárbürokraták.

A további négy lépés értelmezése nehezebb, a legtöbb vállaláshoz ugyanis több ­– sokszor csak tervezett – intézkedés is tartozik. Ahhoz például, hogy "fokozzuk az állattenyésztők versenyképességét", hat is. A szaktanácsadás és a növénytermesztés korszerűsítésével, valamint a termőföld használatának ésszerűsítésével kapcsolatos lépések bátran kipipálhatók, de az állattenyésztők támogatását is több jogszabály-módosítás segítette. Igaz, némi visszalépésnek számít, hogy 2004 óta sosem kapott annyira kevés támogatást az ágazat hazai költségvetési forrásból, mint jövőre fog.

A mérleg: A 7-ből 4 lépést megtettek, 3 elmaradt.

Családtámogatások

A 8 lépés 8 lett, a teljes családtámogatási rendszert átalakították ez év január 1-jétől, és eddig a Gyurcsány-csomag egyetlen intézkedése sem érintette ezt a kört, és várhatóan nem is fogja. Az elemzők egyetértenek ugyanis abban, hogy a szociális kiadások aránya nem növelte jelentősen a költségvetés kiadásait, hiszen a családi pótlékot például úgy emelték kétszeresére, hogy jelentősen szűkítették – az egy- és kétgyerekesek körében meg is szüntették – a családi adókedvezményt, és az egységes családtámogatás szövegével megszüntették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is.

Mérleg: 8 megtett lépés.

Tőzsde

A kisbetéteseket és kisrészvényeseket nem érinti a kamat- és árfolyamnyereség-adó – ígérte a kormány tavaly, aztán mégis érintette. Igaz, a tőzsdei ügyletek adózása kedvezőbb, mint a nem tőzsdei tranzakcióké, de ezzel együtt is: ez a lépés nem teljesült, a tőzsdei árfolyamnyereség után 20 százalékos adót kell fizetnie mindenkinek (ez igaz a betétekre is, akár egy 10 forintos folyószámlabetétből is levonják a 2 forintos kamatadót, mindenki örömére).

A további lépések teljesültek: a tőzsdei cégek osztalékadója 10 százalékra csökkent, a GKM tavalyi támogatása három cég (Állami Nyomda, Bookline és TvNetwork) tőzsdére lépését segítette, és a pályázatot idén is kiírják. Bevezették a nyugdíj-előtakarékossági számlát, bár az iránt eddig igen csekély az érdeklődés, míg a befektetési formák átláthatósága érdekében a múlt év végén módosították a tőkepiaci törvényt. Emellett a pénzügyminisztérium is az egyik kezdeményezője volt annak, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása az alaptanterv része legyen, míg a gazdasági tárca a tőzsde által elindított pénzügyoktatást támogatta.

A mérleg: 5 megtett, 1 elmaradt lépés.

Lakótelepek

A kormány hat lépést ígért, amikor Gyurcsány Ferenc ellátogatott a Gyöngyösi úti lakótelepre, de úgy tűnik, Észak-Angyalföld felejtésnyi távolságban van a Kossuth tértől. A 6 vállalásból mindössze 2 valósult meg: a Magyar Fejlesztési Bank koordinálásában elindult a Panel Plusz, és egy kormányrendelet szerint tavaly január óta kaphatják a kamattámogatást a programban részt vevő rászorulók (a vissza nem térítendő támogatást is nyújtó panelprogramot elfújta a szél).

A lakótelepi rendőrség létrehozásával kapcsolatos kormányzati tervek eleve nem voltak ambiciózusak, 2005 őszén 17 ilyen létrehozását tervezték 2006 végéig, de tudomásunk szerint ennyi nem alakult. Az élhetőbb, modern lakókörnyezet kialakítását segítő pályázatokról semmit nem tudni. A tavaly őszi drágítást ez évtől követő 37-70 százalékos távhődíjemelések - és a rezsiköltségek inflációt meghaladó növekedése - fényében a távfűtéses lakásban élők költségeinek 5-10 százalékos csökkentéséről az őszödi hazudtunk reggel, éjjel meg este jut eszünkbe, még akkor is, ha a Gyöngyösi utcában délután járt Gyurcsány.

A mérleg: a 6-ból 2 lépést megtettek, 4 elmaradt.

Munkaügy

Elsőként a 15 munkaügyi lépést hirdette meg a kormány, és a kezdeti lendületnek meg is lett az eredménye. A 15 lépésből 10 csont nélkül megvalósult: például tényleg álláskeresési támogatás lett a munkanélküli segélyből - amelynek első háromhavi összege ráadásul emelkedett is -, bevezették a sokszínű alkalmi munkavállalói könyvet, szigorították a munkaügyi ellenőrzéseket, és elvileg börtönbe is zárhatók a feketemunkásokat foglalkoztatók (bár nem hallottunk még ilyen esetről).

Elmaradt az alkalmi és szezonális munkákat közvetítő tevékenység szervezetének kialakítása – aminek az lett volna a célja, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelentsen a közterhek befizetéséhez kapcsolódó trükközési lehetőséget –, de nem jött létre a munkavállalói jogok biztosának intézménye sem. Abból a vállalásból, hogy speciális szabályokat hoznak az építőiparban és az idegenforgalomban, vendéglátásban végzett fekete- és szürkemunka kifehérítésére, mindössze az építőipari bérek egységesítése valósult meg.

Visszalépésnek számít, hogy miközben a felnőttképzés támogatási rendszerének átalakítását ígérték, a képzésben részt vevők számára ez egyebek mellett abban jelenik meg, hogy ez év januárjától megszűnt a felnőttképzésben résztvevők évi 60 ezer forintos szja-kedvezménye. Az ágazatban érintettek visszalépésnek tartották a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeinek megváltoztatásával kapcsolatos szabályok elfogadását is, míg a szociális ellátórendszer átgondolatlan reformja miatt hiába ígérték, hogy "a munkába való visszatérést hatékonyabban segítővé" teszik a közmunkákra, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználását, ha közben több pénzhez jut különféle segélyekből egy legalább háromgyerekes, kereső nélküli család, mintha a családfő dolgozna.

Mérleg: a 15-ből 13 lépést megtettek, de ebből 3 lépés visszalépésként értékelhető, 2 lépés elmaradt.

Egészségügy

Igazán érdekes olvasmányt jelent 2007 elején az egészségügyben 2005-ben ígért 21 lépés. Jelentős részüket ugyanis épp most ígéri újfent a kormányzat, így például a társadalombiztosítást nem fizetők szigorú ellenőrzését, a biztosítási csomagok meghatározását, a járóbeteg-szakellátás és a mentőszolgálat fejlesztését. Jegyezzük meg, hogy ezeket több előző kormány is megígérte már.

Néhány konkrét lépés történt: a minisztériumtól kapott adatok szerint 2004 őszétől idén nyárig 370 új rohamkocsit és mentőautót állított forgalomba a mentőszolgálat, és 2007 elején érkezik még 21 Mercedes rohamkocsi és 31 Ford mentő. 2005-ben öt felújított mentőállomást, 2006-ban tizenkettőt adtak át.

Gyurcsány programja 2005-ben három, a következő években 7 új mentőhelikopter beszerzéséről is beszélt. Egy osztrák cégtől végül 2006-ban béreltek hármat, további kettő 2007 áprilisában érkezik. Akárhogy számolunk, itt sem a határidőt, sem a mennyiséget nem sikerült teljesíteni.

Szó volt a nagy forgalmú traumatológiai osztályoknál helikopterleszálló pályák építéséről és helikopterbázisok létrehozásáról. Erre 2005 végén kiírtak egy 50 millió forintos pályázatot, amelyben hét kórház kapott pénzt. Az első leszállópályát 2007 elején adják át Balatonfüreden.

Elindult a nemzeti rákellenes program, elfogadták a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, változott a közgyógyellátás rendszere és a háziorvosi praxisok támogatása. A kormány restanciája a biztosítási csomagok konkrét meghatározása és a járulékot nem fizető potyautasok kiszűrése. Erre bevezető projekt indult Nógrád megyében, s a tervek szerint 2007-től lesz országos.

Miután az ügyesen megfogalmazott lépések egymást átfedve, részben vagy csak nehezen ellenőrizhetően teljesültek, átlagot tudunk vonni: a 21 lépés 60 százalékát teljesítették ténylegesen.

Szakképzés

A 100 lépés program szakképzési fejezete is számos olyan pontot tartalmaz, amelyet különböző kormányok régóta próbáltak megoldani. Hosszú előkészítés után végre megrostálták és rendszerezték az Országos Képzési Jegyzéket. Ez eredetileg több mint nyolcázféle szakképesítést sorolt fel, és teljesen átláthatatlanná volt. A profiltisztítás után most 421 OKJ-s képzés van a listán.

Nem sikerült bevezetni a munkavállalói képzési kártyát, amely tanúsítaná a tulajdonosa által megszerzett képesítéseket. A kártya bevezetésének előfeltétele az oktatási azonosító, ám az egyelőre nem működik.

A szakiskolákban az alapkészségek megerősítéséhez szükséges tantervmódosítás 2007-től lép érvénybe. Ugyancsak a jövő évtől várható a hiányszakmák oktatásának kiemelt támogatása.

A száz lépés program 22 térségi integrált szakképző központ (tiszk) létrehozását ígérte, amelyek egy-egy régióban összehangolják a képzést és a munkaerő-keresletet. Uniós pénzből tizenhat ilyen kezdte meg működését, a fennmaradó hatot a költségvetésből, illetve a munkaerő-piaci alapból kell majd finanszírozni.

Elindultak a felzárkóztató képzések a szakiskolákban, hogy a diákok leküzdhessék az általános iskolából hozott hátrányaikat. Működik az Útravaló ösztöndíjprogram, amely a hátrányos helyzetű gyerekeket segíti egy szakma megszerzésében. 2006-ban 500-an pályázhattak erre, míg Gyurcsány programja 2000-et ígért. Ez a szám legfeljebb úgy jöhet össze, ha hozzávesszük azt a 4000 fős keretet, akik valamelyik szakközépiskola elvégzéséhez kapnak támogatást.

Ingyenessé tették a második szakképzés megszerzését, amely lehetővé teszi a felnőtt munkanélküliek visszailleszkedését a munkaerőpiacra. Elindult a Lépj egyet előre program, amelyben több mint 10 ezren végezhetik el a nyolc általánost, majd tanulhatnak hiányszakmát.

Jóindulatú tanárként átlagot vonva azt mondhatjuk, hogy a 14 szakképzési pontból 10 teljesült.

Közoktatás

A pontok, lépések meghirdetése mindig jó arra, hogy koncentrált és gyors cselekvés érzetét keltse. Jellemző, hogy a 2005. augusztus végén kiadott "7 lépés az igazságos és modern iskolákért" után egy évvel egy 163 pontból álló cselekvési tervet tett közzé az oktatási miniszter.

Természetes, hogy az egy évvel későbbi pontok között találunk egy évvel korábban már megígért dolgokat, így a tankönyvjóváhagyás új rendjének bevezetését, a hátrányos helyzetűek figyelembe vételét a beiskolázási körzeteknél, vagy az iskolafelújításokat.

2006 márciusában mindenesetre elkezdődött a Szemünk fénye program, amely az iskolák világításának és fűtésének felújítását és takarékosabbá tételét célozza. A programban 1000 iskola vesz részt, eddig 104 helyen újították fel az energetikai rendszert.

Nagy viták után a kisebb településeken egyre inkább kistérségi társulások tartják fenn az iskolákat. 2006. szeptember 1-jétől változott a tankönyvjóváhagyás rendszere is. A kiadóknak két év alatt át kell dolgozniuk könyveiket, hogy megfeleljenek az új követelményeknek: a képességfejlesztésnek és az életkori sajátosságoknak megfelelő nyelvezetnek.

Nem sikerült teljesíteni azt az ígéretet, hogy az állás nélkül maradó pedagógusokat bekapcsolják a Prémium évek programba. Legalábbis az év végi pedagógussztrájk idején ez a kérdés ismét felmerült, azzal, hogy megoldást kellene találni rá. Ugyanígy folyamatban van a pedagógusok részmunkaidős foglalkoztatásának ösztönzése is.

Mérleg: a 7 pontból 5-öt többé-kevésbé sikerült teljesíteni.

Nyugdíjak

A kormány 8 lépést ígért öt évre a nyugdíjasoknak, és az egész csomagot el is fogadta 2005 decemberében. A nyolcból azonban csak 1 lépést tettek meg a múlt év végéig: tavaly januárban lépett hatályba az a rendelkezés, amelynek értelmében 50-ről 55 százalékra nőtt a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezők özvegyi nyugdíjának mértéke. Újabb lépésként ez az arány idén januárban 60 százalékra emelkedett.

A 2005-ben ígért nyolc lépésből a további hat a saját jogú nyugdíjakkal foglalkozott: részben differenciált, részben egységes nyugdíjemelést ígért az aránytalanságok megszüntetése érdekében. Ezeket a lépéseket elmosta az idő: az aránytalanságokat a tavaly decemberben elfogadott új törvény már a nyugdíjak csökkentésével enyhíti 2008-tól. Jövőre ugyanis a nyugdíjalapot már az úgynevezett teljes nettósítással és teljes valorizációval kell meghatározni. Ezzel csökken az induló nyugdíjak átlagos színvonala, ami a kormány szerint azért jó – pedig nem az, 7-8 százalék is lehet a visszaesés a mostani rendszerhez képest –, mert mérséklődnek a nyugdíjak közötti aránytalanságok.

A mérleg: a 8 lépésből 2 megvalósult, 6 elmaradt.

Visszalépés-számláló

Területek	Beígért	Megtett	Visszalépés	Elmaradt	Bizonytalan	Tényleges lépés
Adó	13	6	2	4	3	4
Mezőgazdaság	7	4	-	3	-	4
Családtámogatások	8	8	-	-	-	8
Tőzsde	6	5	-	1	-	5
Lakótelepek	6	2	-	4	-	2
Munkaügy	15	13	3	2	-	10
Egészségügy	21	13	-	4	4	13
Szakképzés	14	10	-	4	-	10
Közoktatás	7	5	-	2	-	5
Nyugdíj	8	2	-	6	-	2
Összesen	105	68	5	30	7	63