Amikor Csányi Sándor is kiakadt a bankokon

Szépen szorult a magyar nadrágszíj - adták hírül a héten a statisztikai adatok, amik megerősítették, amit már eddig is sejteni lehetett: a magyar költségvetési hiány és az államadósság is alacsonyabb volt 2010-ben az eurózóna-tagállamok átlagánál. A szorulásunk - hogy megszorítás-e, arról lehet vitatkozni - idén is lendületesen folytatódhat: büntethető lesz a költségvetési csalás, és kiderült, hogy fájni fog a munkavállalóknak az új csomag, mármint a legújabb, a nagy állam hidralenyesegető: a bürokráciacsökkentő program ugyanis lefaragná a hétvégi, az éjszakai és a túlórapótlékokat, és a kormány tervezi a fizetett szabadság csökkentését is.

Szóval akinek van munkája, az dolgozzon, minél többet, minél hatékonyabban - olvasható a kormányzati gazdaság- és foglalkoztatáspolitika üzenete. Csakhogy egyre többen vannak, akiknek nincs: egy hónap alatt újabb tízezerrel, nagyjából félév alatt csaknem százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, és tovább nőtt az állástalanoké. A munkanélküliségi mutató 11,6 százalék, a kilencvenes évek közepe óta egyszer, a múlt év elején volt magasabb (11,8 százalék).

Lényegében tehát éves mélypontjához süllyedt a foglalkoztatás, és az egymilliómunkahely-számláló már több mint 120 ezres mínuszban van. Ha Csaba Lászlónak hinni lehet, a helyzet nem is lesz a közeljövőben jobb. A közgazdász szerint illúziók élnek arról, kiket lehet munkára fogni, a növekedésből csak kis mértékű foglalkoztatásbővülés jöhet. A Businesseurope előrejelzése szerint ugyanakkor a vártnál gyorsabb ütemben zajlik az európai stabilizáció, így legalább uniós szinten összejöhet az egymillió új munkahely.

Hamarosan a magyarok egy részét is megsegítheti az uniós fellendülés, azokat legalábbis biztosan, akik élnek azzal a lehetőséggel, hogy májustól szabadon dolgozhatnak Németországban és Ausztriában. Hogy mennyiért? Egy felmérés szerint az osztrákoknál állásba kerülők - akik egy része feltehetően eddig is ott dolgozott, csak feketén - havi 1400 euróra vágynak, ennek ellenére a szakemberek azt mondják: bár sok szakmában munkaerőhiány van, a nyitás után mégsem várható tömeges kivándorlás.

Igaz, a németek hamarosan Magyarországon is jelentős létszámnak adnak munkát: kétezren dolgoznak majd a Mercedes kecseméti gyárában, és jelentős létszámbővítéssel járna a győri Audi-fejlesztés is; ez utóbbi azonban csúszhat a természetvédőknek a környezetvédelmi engedély kiadása elleni támadásai miatt. Részben bővít, részben leépít a GE, amely Ózdra 250 állást visz, Nagykanizsán viszont százakat bocsát el.

A hatékony megszorítások és a foglalkoztatás gondok fényében nem csoda, hogy egyre kevésbé bírunk törleszteni, és már 784 ezer embernek van hátraléka. A bankok viselkedése miatt már Csányi Sándor OTP-vezér is háborgott, mondván: néha ő is rádöbben, milyen borzasztóak a magyar bankok. Azonban a többi sem jobb, legalábbis ezt gyanítja a kartellezés miatt vizsgálatot indító Európai Bizottság.

Nemcsak a családokat, hanem a településeket is komolyan fenyegeti, hogy adósságukba fulladnak, miután a négy éve tömegével felvett hiteleket idén kell elkezdeni törleszteni. Ráadásul az önkormányzatok abban sem reménykedhetnek, amiben a magánadósok igen: hogy a júniusra elkészülő adósmentő csomag valahogyan megsegíti őket.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyre kevesebb benzint tankolunk, persze ennek a folyamatos üzemanyag-drágulás is az oka, ami feltehetően megemeli a légitársaságok jegyárait. Ha a forgalom csökken is, a közlekedésfejleszések lendülete nem. A héten bejelentették, hogy összekötik a nem létező M30-ast Szlovákiával, és lendületesen folyik a Tárnok-Székesfehérvár közötti vasútvonal építése - és majdnem bontása is. Ez utóbbi a szokásos magyar építőipari történet eredménye: a kivitelezői konzorciumhoz tartozó fővállalkozó alvállalkozója eltűnik, aki alvállalkozójának ezért a fővállalkozó ad ügyvédi letétbe pénzt, azonban a második soros alvállalkozó alvállalkozói úgy érzik, ők sosem kapnak pénzt, így bontással fenyegetőznek. Amíg út és vasút épül, lakás már nem:akár húszéves mélypontra is süllyedhet a kiadott építési engedélyek  és új lakások száma idén. Pedig az elemzések szerint nyerni is lehet a lakással, nem csak bukni.

Nemcsak a magyar lakásépítés lendülete lassul: a héten kiderült, hogy a felére esett a japán autógyárak termelése, és Kína is lassít, legalábbis az országa nehéziparán. Az ország így is - és a tőzsdét gyilkoló adópletykák ellenére - lendületben van, a legújabb előrejelzése szerint 2016-ban hagyja le Kína Amerikát (ahol most rém olcsón vásárolhatunk). Részben rajtunk keresztül: az országba egyre több kínai pénz jön, és még többet várunk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!