Gyurcsány lépései: 100-ból 84

A beharangozott százból végül hét csomagban végül 84 lépést ismertetett Gyurcsány Ferenc. Ezek egy része visszaköszön a miniszterelnök saját őszi kormányprogramjából, a Medgyessy-, az Orbán- vagy a Horn-kabinet célkitűzéseiből. Így újra megígérték a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, új mentőautók vásárlását és sürgősségi osztályok létrehozását, ismét kifehérítenék a gazdaságot. Most végre esély látszik valós adócsökkentésre - bár azt nem tudni, miből fedeznék ezt -, és ismét megígérték a mezőgazdaság fejlesztését.

Van olyan lépés is, amely korábbi intézkedéseket ír felül, ilyen például a családi adókedvezmény eltörlése. És van néhány saját javaslat is, ilyen a már megbukott kötelező borravaló ideája vagy a baby sitterek, kertészek, bejárónők és takarítók közteherjeggyel, legálisan való alkalmazásának ötlete. Az ötletbörze megalapozottságát jó érzékelteti, hogy a 84 lépés nagy részének eddig még nem hozták nyilvánosságra a költségvetési hatását: sem azt, hogy mennyi bevételt vagy kiadást jelent az államkasszának, sem azt, hogy honnan teremtik elő a kiadásokra szánt pénzt.

78-84. lépés: Mezőgazdaság

Fejlesztés, korszerűsítés, támogatás, ésszerűsítés, kedvezményes hitelek - mintha egy pénzintézet éves beszámolóját olvasnánk, pedig csak Gyurcsány mezőgazdaság-fejlesztési elképzeléseinek címszavait idézzük. A stílusosan nem az országház kupolája alatt, hanem vidéken ismertetett lépések mindenkinek ígérnek egy keveset, aki a földből él: az állattartóknak nagyobb versenyképességet, a növénytermesztőknek korszerűsítést, az élelmiszeriparnak több exportlehetőséget, korszerű szaktanácsadást, agrárbiztosítási alapot és a szövetkezeti üzletrészek most-aztán-tényleg-végleges rendezését. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos ötletek elsikkadtak, a miniszterelnök csak arra figyelt oda, hogy el ne felejtse leszögezni: a mezőgazdaság nélkül nem őrizhető meg a hagyományos magyar kultúra, a földközeli tradíció és életmód.
Olvasson a mezőgazdaság 7 pontjáról>>>

65-77. lépés: Adózás

A tervezettnél sokkal tovább tartó egyeztetések, és a bejelentés egyszeri elhalasztása után hétfőn tette közzé a miniszterelnök a következő öt évre szóló adópolitikai koncepciót. Noha Áder János a hétvégén azt kérte a kormányfőtől, hogy ne fogjon átfogó adóreformba, a hosszú hónapokig tartó egyeztetés eredményének ismertetésében már nem lehetett megállítani Gyurcsányt. A miniszterelnök ígérete szerint öt év alatt 1000 millárd forinttal, ebből jövőre máris 300 milliárddal csökkentik az adóbevételeket. A luxusadó bevezetése jelenti az egyetlen új adónemet, viszont megszűnik az eho és az iparűzési adó, csökken az áfa és az szja. Mi örülünk, bár szívesen megtudnánk már, minek a terhére lesz ilyen bőkezű a kormány.
Olvasson az adózás 13 pontjáról>>>

59-64. lépés: Lakótelepek

Kétmillióan laknak a csaknem nyolcszázezer, iparosított technológiával épült lakótelepi lakásban. Ennyi emberrel már csont nélkül lehet választást nyerni, fittyet hányva Tárkira, Mediánra, Szonda Ipsosra, forintleminősítésre, államháztartási hiányra, bármire. Nem csoda, hogy a miniszterelnök örömmel sétálgat lakótelepeken, hogy Olvasson a lakótelepek 6 pontjáról>>>

45-58. lépés: Szakképzés

Képzési kártya, új szakképzési központok létrehozása, a hiányszakmák feltöltése, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák számának 400-ra csökkentése - ezek a legfontosabb ígéretei a kormányfő által bejelentett, a szakképzésre és felnőttépzésre vonatkozó lépéseknek. A kormányfő szerint a szakmunka és szakmunkások becsületét kell visszaszerezni, ami kicsit olyan, mintha Gyurcsánynak megtetszett volna a Fidesz későkádári kort idéző Munka, otthon, biztonság lózungjának első szava. Orbán Viktor óta minden kormányfő számára fontos a "változó gazdasági, munkaerő-piaci körülményekhez alkotó módon alkalmazkodni képes munkaerő képzése és fejlesztése". Noha ez a mondat nem a 45-58. lépés egyikéből, hanem a '98-as Orbán-programból való, aktualitása azóta sem változott. Kérdés, hogy végre történik-e valami, vagy 2006-ban ismét készül egy program, amely csupa ígéretes, ám akkora már 8 éve meg nem valósított elképzelést tartalmaz.
Olvasson a szakképzés 14 pontjáról>>>

37-44. lépés: Családtámogatás

A családtámogatások rendszerében a kormány a családi pótlék hangzatos emelésével egyidejűleg megszünteti a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, és megnyirbálja a családi adókedvezményeket. Így hiába hangzik jól, hogy a kétszeresére nő a családi pótlék, valójában lesznek olyanok, akik 446 forinttal kapnak többet az új rendszerben, mint eddig. Az intézkedések összesen mintegy kétmillió gyermek családját érintik, és azonkívül, hogy a legrászorultabbak felzárkóztatására 20 milliárd forintot szánnak, semmit nem tudunk azok költségvetési hatásairól, így arról sem, hogy ezt a 20 milliárdot honnan teremtik elő. A kedvezmények megszüntetéséből és átalakításából fakadó megtakarítások mindenesetre részben fedezhetik a többletkiadásokat, ám a kormány erről pontos adatokat még közölt.
Olvasson bővebben a családtámogatás 8 pontjáról>>>

16-36. lépés: Egészségügy

A politikusok szeretnek új mentőautók mellett fényképeszkedni, ez sokkal jobban eladható, mint elkezdeni a fájdalmas egészségügyi reformot. A Gyurcsány-kormány ismét az előbbit választotta, és még mindig azon rugózik, hogy tizenöt perc alatt mindenhova odaérjen a mentőautó, pedig ezt már Orbán Viktor is hiába ígérte meg. A programok nagy részének teljesítése minden különösebb csinnadratta nélkül az Egészségügyi Minisztérium napi feladatai közé tartozna, de máskülönben talán nem jönne ki a száz lépés. Elsősorban a járulékfizetéssel kapcsolatos lépésektől várható jelentős bevételnövekedés, a kormány döntése szerint az osztalékok és egyes önálló jövedelmek januártól járulékkötelesek lesznek. A kormány számításai szerint, ez 3-4 milliárd forintot hoz az államkaszának. Ez részben finanszírozhatja a beruházások költségeit, bár nem szabad elfelejteni, hogy csak a helikopterek és mentőautók beszerzése négymilliárd forintra rúg. Persze egyes intézkedés jelentős kiadáscsökkentést eredményezhetnek, de tudomásunk szerint részletes számítások egyelőre erről sem készültek.
Olvasson még az egészségügy 21 pontjáról>>>

1-15. lépés: Munkaügy

A foglalkoztatásban és munkaügyben 15 lépést fogalmazott meg a kormányzati agytröszt, ezek összesen legalább másfélmillió embert érintenek. A kabinet néhány ponton növelné a juttatásokat, például emelné a munkanélkülieknek fizetett segély összegét és garantálná a minimálbért. Más esetekben viszont keményen beszigorítanának: szigorúbb munkaügyi ellenőrzéseket ígérnek, a feketén foglalkoztatókat bíróság elé állítanák, és szigorítanák a munkaerő-kölcsönzés szabályait is. Az államkasszát leginkább az itt bejelentett intézkedések tölthetik fel: csak a feketemunka kifehérítésétől minimum tízmilliárd forintnyi költségvetési bevételt vár a kormány. A legnagyobb kiadási tétel a nyugdíj előtt állók részmunkaidős foglalkoztatása lehet, igaz, erre nem egy, hanem négy év alatt költené a kabinet a csaknem 5 milliárd forintot.
Olvasson bővebben az első 15 pontról>>>

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!