A demokraták megszerzik a képviselőházat, a szenátus a republikánusoké maradt

Oké, lesz még kismillió izgalmas párharc, de most önkényesen ezt választjuk, elvégre

1. Texas a legnagyobb, szimbolikus republikánus bástya, azt elveszíteni irtózatosan nagy égés lenne számukra
2. A választás Ted Cruz szenátor székéért zajlik, aki 2016-ban a republikánus előválasztáson Trump legnagyobb ellenfele volt, és akit a későbbi elnök elég durva verbális alázás alatt tartott az egész kampányban, ráragasztva a hazudós Ted nevet, illetve elterjesztve, hogy Cruz apja benne volt a Kennedy-gyilkosságban annak idején. A Trump-rajongók számára ezért kicsit fura most rá szavazni, miután hónapokig hallgatták a bálványuktól, mennyire alkalmatlan nem hogy elnöknek, de az önálló életre is.
3. Cruz ellenfele a demokrata oldalról Beto O'Rourke lesz, akinek a kommunikációs stratégiája kb. az, hogy a lehető legkeményebben kell beleszállni Trumpba. Felhívott már az elnök hivatalos visszahívására, kiállt az NFL-ben a himnuszt féltérden hallgató fekete focisták mellett, és úgy általában, igyekszik magát Anti-Trumpként pozicionálni
4. O'Rourke nem volt hajlandó lobbistáktól elfogadni kampányadományt, viszont mikroadományokból nagyon sok pénzt szedett össze, és az állam új demokrata regisztrált szavazóinak számát megduplázta
5. Az előrejelzések átlaga 52:47-es Cruz-előnyt jósol, ami tetemes, de azért nem behozhatatlan

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

Donald Trump amerikai elnök lánya, és Fehér házi tanácsadó, Ivanka Trump is közzétett egy szavazásra buzdító videót twitterén, melyben elhangzik, hogy az amerikaiak egyik nagy kiváltsága, hogy szavazhatnak, és ne hagyják, hogy az esős idő elvegye a kedvüket ettől.

Csak egy dolog nem hangzik el benne, hogy szavazzanak az apjára. 

Nemrég írtunk arról a jóslatról, hogy mennyien szavazhatnak a félidős választásokon, a CNN-en meg is jelentek az első információk: a korai órákban 33,1 millió amerikai adta le a szavazatát.

Ez jóval több, mint a 2014-es félidős választásokon, amikor 20,6 millóan mentek el eddig a pontig. 

Amerikában nem parlamentnek hívják a törvényeket alkotó állami szervezetet, mint nálunk, hanem a kongresszusnak. A kongresszus két részből áll: szenátusból és képviselőházból. Egy új törvény úgy születik, hogy a képviselőházban a képviselők kitalálják, megbeszélik, és készítenek egy javaslatot. Ezt átküldik a szenátusba, ahol a szenátorok is megvitatják, esetleg módosítanak rajta. Végül, ha mindenki egyetért, hogy így jó lesz, továbbküldik az elnöknek. Az elnök pedig vagy aláírja, és azzal életbe lép a törvény, vagy megvétózza. Ilyenkor a kongresszus összeül és szavaz - és ha nagy többséggel melléállnak, akkor az elnököt is felülbírálva mégis csak törvény lesz a dologból.

Jelenleg a szenátusban és a képviselőházban is a republikánus párt emberei vannak többségben, ráadásul az elnök is ebből a pártból való - tehát nagyjából úgy mennek a dolgok az országban, ahogy ők szeretnék. A mai szavazáson új szenátorokat és képviselőket választanak, és előfordulhat, hogy a másik nagy párt, a demokraták szerzik meg valamelyikben a helyek többségét. Ha ez így lesz, változnak az erőviszonyok, az elnök és a republikánusok hatalma kisebb lesz, és a következő években egy csomó dologban muszáj lesz egyezkedniük és engedményeket tenniük. Ez a mai választás tétje.

Szavazó vár Atlantában, hogy leadja a szavazatát az időközi választáson 2018. november 6-án

Fotó: Leah Millis

A Facebook megelőző akciójával egyidőben az FBI és több más amerikai bűnüldözési szerv közös közleményt adott ki a félidős választással kapcsolatban. 

Azt írják, hogy az amerikaiak számoljanak azzal, hogy külföldi erők, különösen az oroszok, továbbra is megpróbálnak hamis információkat terjeszteni politikai szereplőkről, álhíreket terjeszteni a közösségi médiában, hogy feszültséget és zavart keltsenek, olvasható a közleményben. 

Azt javasolják, hogy ha valaki bizonytalan, akkor a helyi választási irodában informálódjon, valamint leszögezik, hogy az Egyesült Államok semmilyen külföldi beavatkozást nem fog tolerálni. Az oroszokat, Iránt és Kínát említik név szerint, mint lehetséges beavatkozni próbáló külföldi erőt. 

Amerika keleti partja 6, a nyugati 9 órával van korábban, mint mi, ezért aztán ami ott késő este ér véget, az nálunk bizony bőven hajnal lesz. Itt a menetrend, hogy magyar idő szerint hol mikor zárnak a szavazóhelységek, vagyis mikortól várhatók eredmények:

• Éjfél - Indiana nagy része, Kentucky keleti fele
• hajnali 1 óra - Florida, Georgia, a maradék Indiana és Kentucky, New Hampshire, South Carolina, Vermont és Virginia nagy része
• fél 2 - North Carolina, Ohio, West Virginia
• 2 - Alabama, Connecticut, Delaware, Illinois; Kansas, Maine és Maryland nagy része, Massachusetts, Michigan, Mississippi, Missouri, a maradék New Hampshire, New Jersey, North Dakota, Oklahoma, Pennsylvania, Rhode Island, South Dakota keleti fele, Texas nagy része, Tennessee
• fél 3 - Arkansas
• 3 - Arizona, Colorado, Louisiana, a maradék Kansas, Michigan, Minnesota, Nebraska, New Mexico, New York, a maradék South Dakota és Texas, Wisconsin, Wyoming
• 4 - Idaho déli része, Iowa, Montana, Nevada, Oregon egyes részei, Utah
• 5 - Kalifornia, Hawaii, a maradék Idaho és Oregon, Washington
• reggel 6-7 - Alaszka

Ma már többé-kevésbé tényként lehet kijelenteni, hogy az oroszok meghekkelték a 2016-os amerikai elnökválasztást, és segítettek Donald Trumpnak a Fehér Házba jutni. Azóta Amerikában szokássá lett a misztikus orosz hekkerekre és trollokra fogni azt is, ha esik az eső, vagy kikap az ember kedvenc focicsapata - de ezzel együtt jó kérdés, hogy a mostani választáson mire készül Putyin. Erről itt írtunk bővebben: