Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Mire jut egymással Trump és Kim Dzsongun?

GettyImages-1127441467
2019.02.27. 10:05

Az egész világ Vietnám fővárosára, Hanoira figyel, ahol szerdán és csütörtökön másodszor találkozik egymással személyesen Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor. Nyolc hónappal az első csúcstalálkozó után a tét továbbra is óriási, de csak mérsékelt várakozások előzik meg az Észak-Korea atom- és rakétaprogramjára koncentráló, ezúttal kétnapos tárgyalásokat. Van olyan forrás, aki szerint a koreai háborút lezáró békenyilatkozat, egy fontos észak-koreai atomlétesítmény bezárása, cserébe pedig a szankciók egy részének feloldása lehet a tárgyalások középpontjában.

Szingapúr nem sok konkrétumot hozott

A 2018 júniusában Szingapúrban megtartott első találkozó ténye történelmi volt, hiszen először ült le hivatalban lévő amerikai elnök az aktuális észak-koreai vezetővel. A csúcstalálkozó egy különösen feszült, számos észak-koreai atom- és rakétateszttel, oda-vissza háborús üzengetésekkel tűzdelt időszak után következett, a két Korea között már megkezdődött enyhülés folytatásaként.

Trump a szingapúri csúcs után annak ellenére is sikerről beszélt, és ki is húzta Phenjant az atomfenyegetések listájáról, hogy csak nagy általánosságokban ígérte meg Észak-Korea, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén fog dolgozni, miközben hiányoztak a konkrétumok, és semmilyen menetrendet sem fektettek le a következő lépésekhez. Már akkor szembetűnő volt, hogy abban sem jutottak közös nevezőre, hogy pontosan mit is értenek az atomfegyver-mentesítés alatt.

Trump a csúcstalálkozóval már önmagában felemelte Kim Dzsongunt, ráadásul azt is megígérte, hogy felfüggeszti a Dél-Koreával közösen megtartott, és Phenjant mindig feldühítő hadgyakorlatokat. Észak-Korea azzal érvelt, hogy felfüggesztette az atom- és rakétateszteket, emellett pedig abba is belement, hogy visszaszolgáltatja a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványait. Azonban egy föld alatti atomkísérleti telep megsemmisítésétől eltekintve számos jele volt annak, hogy Phenjan továbbra is fejlesztette atom- és rakétaprogramját.

A csúcstalálkozót követő, külügyminiszteri és alacsonyabb szintű tárgyalások az eltérő elvárások miatt hamar megakadtak. Észak-Korea az országra több körben kivetett szankciók enyhítését akarta elérni, az Egyesült Államok azonban semmibe nem akart belemenni az atomfegyverek ellenőrizhető leszerelése nélkül. Az év második felében így elég hullámzó nyilatkozatokkal bombázták egymást, de Trump és Kim arra közben is vigyázott, hogy egymást ne támadja. Végül a decemberi levélváltásuk után merült fel komolyan az újabb csúcs lehetősége, amit aztán február végére jelentettek be.

Kim Dzsongun páncélvonattal érkezett

A helyszínválasztás ezúttal Vietnámra esett, ami az egyik olyan délkelet-ázsiai, kommunista vezetésű ország, ahol Észak-Koreának is van követsége, illetve ami kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat folytat az Egyesült Államokkal is. Nem mellesleg pedig Vietnámban csak mérsékelten engedélyezik a tüntetéseket.

Az eseményre több ezer újságíró érkezett több mint negyven országból, azonban több amerikai újságíró kellemetlen helyzetbe került, miután pont abban a hotelben rendezkedtek be, ahova később Kim Dzsongun és az észak-koreai kísérete is érkezett, ezért egy órát adtak nekik, hogy átköltözzenek egy másik közeli szállásra.

Kim Dzsongun Szingapúrral ellentétben nem repülővel érkezett, hanem a jól bevált családi páncélvonatával indult el Észak-Koreából. Kínát átszelve két és fél nap alatt érkezett meg a vietnámi határhoz, út közben cigiszünettel is felhívva magára a figyelmet. A határtól aztán a fekete páncélozott limuzinjával tette meg a maradék 170 km-es utat Hanoiig, az elején a kocsi mellett futó testőreivel.

Trump néhány órával Kim érkezése után szállt le az Air Force One-nal, amivel nem a légvonalban legrövidebb utat választotta, hanem a tankolások miatt az Atlanti-óceánon és Európán át érkezett meg.

Négyszemközt kezdenek

A programról egyelőre annyit lehet tudni, hogy Trump helyi idő szerint szerda délben még a vietnámi vezetéssel tárgyalt, majd munkaebéd után kereskedelmi megállapodásokat írhat alá. A Fehér Ház szerint Trump és Kim először majd szerda este (magyar idő szerint fél egykor) találkozik egymással egy tolmácsokkal kibővített négyszemközti megbeszélésen. Ezután vacsorán vesznek részt, a további tárgyalásokon pedig két-két emberük is ott lesz majd. Amerikai oldalról Mike Pompeo külügyminiszter, míg észak-koreairól a rezsim egyik erős embere, Kim Jongcsol minden bizonnyal köztük lesz.

A szingapúrival ellentétben ez a csúcstalálkozó kétnapos lesz, de a csütörtöki programról még semmi biztosat nem tudni. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint viszont akár négy további tárgyalási kör is jöhet aznap. A tűzszerészekkel gondosan átvizsgált Sofitel Metropole Hotel is a helyszínek között lesz, aminek van egy olyan titkos földalatti bunkere, amit még a vietnámi háború alatt építettek.

Új találkozó, régi helyzet

Az ezúttal a szingapúrihoz képest több munkamegbeszéléssel előkészített csúcson az Egyesült Államok továbbra is azt akarja elérni, hogy Észak-Korea adja fel az atom- és rakétaprogramját, és ezek bizonyításához engedjen be ellenőröket az elzárt országba. A phenjani rezsim pedig az országot szorongató gazdasági szankciók enyhítését, és biztonsági garanciákat akar az Egyesült Államoktól. A legvalószínűbb azonban az, hogy ennél sokkal kisebb léptékű eredményre jutnak csak, már ha készek kompromisszumot kötni, és ezúttal lesznek konkrétumok.

„A szingapúri találkozó olyan volt, mint a 'sanggyeonnye' Koreában - az első bemutatkozás a menyasszony és a vőlegény családjai között" – mondta Kab-Woo Ko, a szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetemének oktatója. Az AP phenjani irodáját három éven át vezető Jean Lee szerint is jóval többre lesz szükség Hanoiban.

Trump szerint nem muszáj rohanni

Mindenesetre Trump sem próbálta fokozni az elvárásokat, elsősorban a Szingapúrban megindult folyamat folytatását vetítette előre. Az elmúlt hetekben arra utalt, hogy már azt is fontos eredménynek tartja, hogy ha Észak-Korea továbbra sem tesztelne több rakétát és atomfegyvert. Trump szerint emiatt rohanniuk sem kell, noha több névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint is sürget az idő, hiszen az észak-koreai fejlesztések folytatódhatnak a háttérben.

Mike Pompeo külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, reméli, hogy „lényegi lépést tesznek előre.” Korábban az Egyesült Államok csak a teljeskörű, és ellenőrizhető atommentesítést nevezte elfogadhatónak, Pompeo azonban a múlt héten már arról beszélt, hogy akkor is szóba jöhet szankciók enyhítése, ha meggyőződtek arról, hogy Észak-Korea lényegesen csökkentette az atomarzenálja által jelentett veszélyt.

Az már felmerült, hogy bezárhatják a jongbjoni fő nukleáris létesítményt, ami a legfontosabb ismert helyszíne az észak-koreai atomprogramnak, ahol plutóniumot állítanak elő, illetve további rakétaközpontokat szerelhetnek le. Az azonban továbbra sem valószínű, hogy Észak-Korea belemenne az atomfegyvereinek teljes leszerelésébe, az atom- és a rakétaprogramra ugyanis a rezsim a saját túlélése zálogaként, és a zsarolási potenciálja kimaxolásaként tekint. Dan Coats amerikai nemzeti hírszerzési igazgató is arról beszélt a múlt héten egy szenátusi meghallgatásán – Trump haragját is kiváltva ezzel –, hogy Észak-Koreának túl fontos elrettentő képességet jelent az atomfegyver ahhoz, hogy lemondjon róla.

Egyre drágább a csempészet

Noha több elemző úgy látja, hogy az időhúzás Észak-Koreának dolgozik, a szankciók fennmaradása azonban így is húsbavágóan érinti az északi rezsimet. Az első Trump–Kim-találkozó ugyan enyhített Észak-Korea diplomáciai elszigeteltségén, és Dél-Koreával beindítottak közös projekteket, de Washington a legkevésbé sem engedett a gazdasági szorításon, ami ENSZ-szankciókon keresztül is satuba fogja a phenjani rezsimet.

Kim Dzsongun már a tavalyi újévi beszédében is a gazdasági modernizáció fontosságáról beszélt – mivel értékelése szerint a katonai elrettentő képességüket már elérték –, és most januárban is a gazdaság felfrissítését, megerősítését emelte ki. Ugyan Észak-Korea a szürkegazdaságon keresztül számos módon, valamint Kína segítségével a szankciók egy részét ki tudta kerülni, de állítólag egyre költségesebb a csempészet, az NBC szerint olajat pedig már a Koreai-félszigettől egyre messzebb tudnak csak átpumpálni a tartályhajókba. Ezért Kim Dzsongunnak is érdeke, hogy kézzel fogható eredményt tudjon felmutatni ezen a téren.

A vietnámi példát is felhozza Trump?

Trump megint megpróbálhatja a gazdasági fejlődés ígéretével győzködni Kimet, akinek Szingapúrban egy álfilmelőzetest is levetített ehhez. Sokan úgy vélik, hogy ilyen szempontból sem volt véletlen a helyszínválasztás: Vietnám ugyanis egy komoly amerikai ellenségből lett néhány évtized alatt az USA békés partnere, és Délkelet-Ázsia egyik legerősebb gazdasága, miközben megmaradt a kommunista egypártrendszerben. Amikor a két ország 1995-ben normalizálta a kapcsolatait, akkor az amerikai export és import csak néhány százmillió dollárt tett ki. Ehhez képest 2018 első 11 hónapjában az Egyesült Államok több mint 8 milliárd dollár értékben exportált, és 45 milliárd dollár értékben importált Vietnámból.

Nincsenek ott, de mind figyelnek

A két Korea vezetői háromszor is találkoztak 2018-ban, ezen megegyeztek a gazdasági együttműködésről minden olyan területen, ahol csak lehetséges. Azonban a szankciók miatt egy ponton túl nem mehet Mun Dzsein dél-koreai elnök. A hanoi csúcs előtt így a dél-koreai kormányszóvivő lényegi előrelépést remélt.

Kína jelenléte is elég egyértelmű volt a tárgyalások előtt. A hivatalos kínai kommunikáció szerint azt remélik, hogy a tárgyalások elvezetnek az atommentesítéshez, és a fenntartható békéhez és stabilitáshoz a Koreai-félszigeten és Északkelet-Ázsiában. A kínai külügy szerint a két félnek „féltávnál kell találkoznia". Habár most Kim nem egy Air China géppel érkezett meg, mint tavaly Szingapúrba, de januárban az elmúlt tíz hónapban Kim már negyedszer kereste fel Hszi Csin-ping kínai elnököt, akihez az első hivatalos külföldi útja is vezetett 2018 márciusában.

Az Interfax szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította, hogy az Egyesült Államok kikérte Moszkva tanácsát is a csúcstalálkozó előtt. Az oroszok álláspontja szerint nincs gyors megoldás a válságra, és az ENSZ feloldhatott volna néhány szankciót Phenjan ellen, amik elősegítenék a két Korea kapcsolatainak javulását.

A Yonhap szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Kim még Hanoiban marad a hét második felében is. Elmehet a Ho Si Minh-mauzóleumba, aztán a Halong-öbölbe is, ezzel is összekapcsolva magát a rezsimet megalapító nagyapjával. Kim Ir Szen 1964-ben járt Vietnámban, ahol találkozott Hóval, és felkereste az öblöt is. Csakhogy a vietnámi és az észak-koreai rendszer között elég lényeges különbségek vannak, történelmileg is más pályán haladtak, és Észak-Korea azzal is számolhat, hogy atomfegyverek birtokában ül le tárgyalni, ami egészen más pozíciót jelent az asztalnál.

A békeegyezmény is előjöhet

A tárgyalásokon szó lehet a koreai háborút lezáró békeegyezményről is. Észak-Korea állítólag a biztonsági garanciák, és az amerikai nukleáris fenyegetés csökkentésének részeként is azt várja, hogy az USA írjon alá – minden más hadviselő féllel együtt – egy hivatalos békeegyezményt az 1950-53-as koreai háború befejezéséről, ami akkoriban csak tűzszünettel zárult. Kim Dzsongun és Mun Dzsein dél-koreai elnök a saját tavaly áprilisi csúcstalálkozóján már bejelentette, hogy kész lenne aláírni egy ilyen egyezményt.

Ez azonban a szimbolikus jelentésen túl nem egy egyszerű kérdés, sok múlik a részleteken. Washingtonban többek között attól is tarthatnak, hogy ha aláírnak egy ilyet, akkor Észak-Korea követelhetné a Dél-Koreában állomásozó 28 500 amerikai katona kivonását, ami pedig tágabb geopolitikai értelemben is gyengítené az USA pozícióit a térségben.

Ezen kívül tárgyalhatnak olyan kisebb léptékű dolgokról is, mint a közvetlen diplomáciai csatornák újranyitása. Ez azt jelenthetné például, hogy amerikai kapcsolattartó iroda áll fel Phenjanban.

Lehet, hogy ez sül ki a végén

A Vox a találgatások mellett egy állítólagos megállapodás-tervezetről is írt az előzetes egyeztetéseket ismerő három névtelen forrásra hivatkozva. Azt ők is hozzáteszik, hogy ez még akár alapjaiban változhat a csúcstalálkozó alatt, más források pedig nem erősítették meg az információkat. A portál szerint mindenesetre Trump és Kim konkrétan ezek mentén tárgyal majd:

  • Mindkét ország aláírna egy olyan békenyilatkozatot, amivel szimbolikus lépést tennének a koreai háború lezárása felé. Ez még nem az említett békeegyezményt jelentené, aminek előkészítése egy bonyolultabb folyamat Dél-Korea és Kína bevonásával.
  • Észak-Korea további olyan amerikai katonák maradványait küldené vissza az Egyesült Államokba, akik a koreai háborúban estek el.
  • Az Egyesült Államok és Észak-Korea is kapcsolattartó irodákat a nyitna a másik országban.
  • Észak-Korea megígéri, hogy felhagy az atombombához szükséges alapanyagok gyártásával a jongbjoni létesítményében. Ezen kívül több másik nukleáris létesítményt is a megállapodásba foglalhatnak. Cserébe az Egyesült Államok kezdeményezné az ENSZ-szankciók egy részének felfüggesztését, hogy Phenjan erősíthesse a gazdasági együttműködését Dél-Koreával.

Pompeo már egy következő csúcsot is lát maga előtt

Bármiről lesz is szó, a legnagyobb kérdés, hogy el tudnak-e fogadni olyan menetrendet, amivel aztán szakértői szinten utána tudnak haladni alsóbb szinteken is a tárgyalások. A várakozásokhoz viszont az is hozzátartozik, hogy Pompeo a Fox News-on már arról beszélt vasárnap, hogy lehetséges, hogy egy harmadik csúcstalálkozóra is szükség lesz Trump és Kim között, ami azért eléggé komoly ugrás.

(Borítókép: Kim Dzsongun konvoja Hanoiban. Fotó: Linh Pham / Getty Images Hungary.)