Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Bezzeg a magyaroknál, mondja a neonáciból lett bécsi influenszer

000 1F79AY
2020.01.02. 20:14 Módosítva: 2020.01.03. 01:12

Vloggerkedik Vona Gábor, influenszerkedik Gyurcsány Ferenc – látszik, hogy az egy ideig kifejezetten apolitikus magyar közösségi médiát is beveszik a politikai tartalmak, akárcsak szerte a világon. Bár a politikai tartalmakat messze nem nézik annyian YouTube-on, mint a legismertebb videósokat, így is kinőttek már közülük olyan ikonok, mint az amerikai konteóhívők első számú igazodási pontja, Alex Jones.

A trend pedig Németországba is begyűrűzött, elsősorban a populista jobboldal felől: a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) hívei egyenesen „szabad médiának” nevezik az új jobboldal vloggereit, akiknek a nézőtábora ugyan alacsony, de már felkeltették vele a mainstream média érdeklődését.

A német nyelvű jobber vloggerek közül pedig igencsak kiemelkedik a 30 éves Martin Sellner, az osztrák Identitárius Mozgalom vezéralakja: évek óta terjeszt videóiban iszlamofób üzeneteket, hetente pedig több videót is gyárt 115 ezer követőjének. Sellner az identitárius mozgalom előtt főleg neonáci körökben volt jártas, majd aktivistaként baráti viszony fűzte a christchurchi merénylőhöz, bankszámláját pedig Magyarországon vezeti.

Vloggerekbe vetett bizalom

A migrációs válság kezdete óta úgy tűnik, hogy rengetegen folyamodnak alternatív médiumokhoz. Több alternatív lap és orgánum is folyamatosan terjeszkedik, mert az emberek elvesztették mind a politikába, mind a médiába vetett bizalmukat

– ezt Philip Stein, a Jungeuropa könyvkiadó munkatársa mondta a holland VPRO riporterének. Rengeteg német médium készített riportot az újjobboldali influenszerek térnyeréséről, a közszolgálati rádióktól kezdve a legnagyobb példányszámú Bild bulvárlapig. A „szabad médiának” nevezett tartalomgyártók többsége a bevándorlásellenes tematikában mozog, de akad videójuk a „klímaterrorról”, vagy a fiatal svéd aktivista, Greta Thunberg és Soros György feltételezett kapcsolatáról is.

„Rengeteg embernek elege van ebből a manapság uralkodó multikultiból, és ez tűnik ki az AfD választási eredményeiből is, ami egy tünete ennek: az emberek valami mást akarnak. Amikor mi ezt bemutatjuk, akkor mások démonizálni kezdenek minket, ezzel pedig figyelmet fordítanak felénk, és így egyre több és több elégedetlen emberhez tudunk eljutni – a gondolataink pedig teret nyernek a társadalomban is. Lépésről lépésre” – mondja Philip Thaler, akinek Laut Gedacht című vlogsorozatát 51 ezren követik.

51 ezer feliratkozó a 80 milliós Németországban viszont egyáltalán nem kiemelkedő, sőt:

Socialblade statisztikái szerint a legnagyobb csatornák 250-es toplistájába 1 millió feliratkozó körül lehet bekerülni. Egyedül a már emlegetett Martin Sellner emelkedik ki az új jobboldal influenszereinek táborából, a szomszédos Ausztria toplistájában ugyanis ő foglalja el a 143. helyet.

Bezzeg Magyarország!

Sellner videói elsősorban a politikáról szólnak, de mindezt becsomagolja egy trendi vlogger stílusába: néha rántott húst csinál, néha meglátogat egy palotát, de ilyenkor is arról dumál, mi pörög éppen a szélsőjobboldalon.

A bevándorlás pedig mindig pörög, pláne, ha van, aki megállítja: Bódi Ábellel, a magyar identitáriusok vezetőjével együtt utaztak le Ásotthalomra megtekinteni a déli határzárat 2017-ben, a kerítést pedig maga a polgármester, Toroczkai László mutatta be nekik. Toroczkait a vlogger „abszolúte nagyszerű embernek” és „dinamikus politikusnak” nevezte, aki mintha magára a mozgalomra emlékeztette volna őt.

Toroczkai László Sellner videójában
Toroczkai László Sellner videójában
Fotó: Martin Sellner / youtube

Nem ez volt az egyetlen útja Magyarországra: 2018 júliusában ugyanis itt nyitott bankszámlát a támogatások begyűjtésére – miután ekkorra már az összes osztrák bank befagyasztotta a számláit. Budapesti körútja során pedig nemcsak a számlanyitásról értekezett vlogjában, hanem az élet minden más dolgáról is: végigsétált a Rákóczi úton, és végigdicsérte a kulturális identitását megőrző magyar fővárost – utána pedig beugrott egy ingért egy H&M-be, miután leöntötték az utcán kávéval.

Sellner videóiban tökéletesen elegyedik a vloggerek hétköznapi laza stílusa a masszív jobber politikai propagandával,

azonban az utóbbi időkben nem nagyon mozdul ki otthonából, ahogyan mozgalma sem nagyon rendezett mostanában nagyobb figyelemfelkeltő akciót. A bezárkózásnak oka van: Sellnerről az utóbbi hónapokban kiderült, hogy az Identitáriusok előtt szoros kapcsolata volt neonáci mozgalmakkal.

Náci voltam, vállalom

Az ausztrál SBS 2017-es riportjában már megemlítették, hogy Sellner tizenévesen aktivistaként mozgolódott az osztrák és német neonáci körök kulcsfigurája, Gottfried Küssel körül. A magát következetesen nemzetiszocialistának nevező Küssel hazugságnak tartja Anne Frank naplóját, és sokáig lebegett célként előtte a náci állampárt, az NSDAP feltámasztása. Nyilatkozatai és szervezkedései miatt többször is ült börtönben, tavaly januárban pedig több mint hét és fél évnyi büntetés után engedték szabadon – büntetését az osztrák Kurucinfó, az alpen-donau.info megalapításáért kapta.

Gottfried Küssel 2010-ben
Gottfried Küssel 2010-ben
Fotó: InSight Blog / flickr

Martin Sellner is szerkesztője volt az amerikai szerverekről működtetett neonáci, antiszemita hírportálnak, legalábbis az osztrák Alkotmányvédelmi Hivatal szerint. A vlogger pedig nem is tagadta az SBS-nek a Küsselhez való viszonyát: „16-17 évesen kezdtem el patriótaként gondolkozni, de ez volt az egyetlen út, amit a társadalom kínált nekem.” Nem csak gondolkozott, cselekedett is: tavaly áprilisban derült ki, hogy

horogkereszteket graffitizett, és az Árja Ifjúság nevű neonáci zenekarra utaló matricákat ragasztott fel egy társával együtt egy zsinagógára tizenhét évesen.

Azóta viszont állítása szerint megváltozott: „Egy időben én is azt gondoltam, hogy felsőbbrendűek vagyunk másokhoz képest, és hogy a világ összes bajáért egy bizonyos embercsoport a felelős. Ma már úgy látom, hogy ez egy rendszerszintű probléma.”

A szélsőjobboldal kutatója, Hajo Funke politológus szerint viszont Sellner éppen akkor találta meg „új politikai hazáját” az identitáriusok közt, amikor az osztrák hatóságok 2011 márciusában lekapcsolták az alpen-donau.infót – ergo nem a gondolkodásmódja változott meg, hanem csak a tevékenysége, amikor 2012-ben beindult az osztrák Identitárius Mozgalom.

Performansz a performansz ellen

A provokáló akciókkal viszont nem állt le a mozgalomban sem: 2012 októberében majom- és disznómaszkba öltözve támadták meg az osztrák Caritas afrikai táncokat bemutató rendezvényét, az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó akciójukat pedig 2016 áprilisában hozták össze: a menekültekről szóló Oltalmazandók (Die Schutzbefohlenen) című darabot játszották el a Bécsi Egyetemen, amikor az előadás közben 30-40 aktivistájuk berontott a színpadra

heuchler-1200
Fotó: Identitäre Bewegung Österreich / Facebook

Zászlókat lengettek, művért spricceltek a nézőkre, és „a multikulti öl” feliratú röpcédulákat szórtak szét.

Ez az akció a közönség ellen szólt, a bécsi felsőosztály ellen. Nem a muszlimok egésze ellen, hanem az iszlamizáció és a tömeges bevándorlás ellen, hiszen objektív tény, hogy a bevándorlással nő a terrorveszély is

– mondta Sellner az SBS-nek. A terror viszont nemcsak az iszlám fundamentalisták, hanem a szélsőjobboldal felől is jöhet, ahogyan azt bizonyította a christchurchi merénylő, Brenton Tarrant is – akivel Sellner baráti kapcsolatban állt.

Leveleztek, odautazott, de nem találkoztak?

A merénylő és a vlogger kapcsolatáról már korábbi cikkeinkben is beszámoltunk: a tavaly márciusban elkövetett új-zélandi merényletsorozat után néhány nappal Sellner elismerte, hogy 1500 eurós adományt kapott korábban a terrortámadások elkövetőjétől, akkor azonban úgy nyilatkozott, hogy mindössze egy köszönő emailt írt Tarrantnek vissza. Nem így volt:

A KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS UTÁN MÉG LEVELEZTEK PÁR HÓNAPIG, ÉS MEG IS HÍVTÁK EGYMÁST KÖLCSÖNÖSEN A MÁSIK HAZÁJÁBA,

Standard cikke szerint pedig Tarrant élt a lehetőséggel, ugyanis 2018 közepén több napot is töltött Ausztriában. Sellner tagadta, hogy valaha is találkozott volna élőben a terroristával, de a nyomozók nem zárják ki ennek a lehetőségét, hiszen Tarrant még 2018. november végén is Ausztriába utazott, írta nekünk még március végén a TEK.

Az 50 halálos áldozattal járó márciusi terrortámadás után Sellner igyekezett kitörölni a merénylővel való levélváltásait, azonban a hatóságok egy házkutatás során megtalálták a levelezés nyomait a számítógépén. Azóta többször átkutatták a férfi lakását újabb nyomok után, illetve kitiltották több országból, köztük az Egyesült Államokból is. 

Érinthetetlenül bemocskolódott

Miután az ügy kiderült, egyből elhatárolódott tőlük az akkor még a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), holott a párt tagjai azelőtt igen jó kapcsolatot ápoltak a szervezettel: egy szélsőjobboldallal foglalkozó politológus, Astrid Bötticher szerint

az identitáriusok képezték a Szabadságpárt parlamenten kívüli szárnyát. 

A szoros viszony elsősorban olyan Burschenschaftokban alakult ki, mint amilyenekben maga Sellner is elkezdte fiatalkori politizálását: ezek a hagyományőrző diákegyletek főleg a szélsőjobb politikai szocializációs terepének számítanak Ausztriában, és sok szabadságpárti politikus került ki belőlük.

A Standard cikke szerint így kerültek közel az FPÖ ifjusági szervezetei az Identitárius Mozgalomhoz: sokan voltak párhuzamosan mindkét szervezet tagjai, az identitáriusok rendezvényein pedig több szabadságpárti politikus is részt vett. Nemcsak személyesen, de üzleti ügyekben is igen közel álltak egymáshoz: Linzben egy FPÖ-közeli diákszervezettől béreltek ingatlant a mozgalmárok, ahogyan Grazban is egy szabadságpárti politikus adott nekik bérbe egy lakást. Mindkét bérleti szerződést a botrány kirobbanása után nem sokkal felbontották, Heinz-Christian Strache pártelnök (aki nem sokkal később belebukott az Ibiza-botrányba) pedig úgy nyilatkozott, hogy semmi közük nincs az identitáriusokhoz, és aki ott aktív, az semmilyen tisztséget nem vállalhat az FPÖ-ben.

Sőt, nemcsak a Szabadságpárt, hanem a szélsőjobboldal prominens szereplői is igyekeznek minél inkább ellökni maguktól az általuk eddig ünnepelt identitáriusokat – így tett például az AfD radikális szárnyának, a Der Flügelnek az eszmei vezetője, Götz Kubitschek is, írja a Belltower News. A könyvkiadó-publicista korábban a szárnyai alá vette Sellnert: „[Kiadóként] nem minden szerzőmmel barátkozom, de a bécsi Martinnal nagyon is.” A christchurchi merényletsorozat után viszont úgy nyilatkozott, hogy az Identitárius Mozgalomnak „sikerült az érinthetetlenségig bemocskolódnia”. 

Sellner egy tüntetésen 2019 áprilisában
Sellner egy tüntetésen 2019 áprilisában
Fotó: Michael Gruber / Getty Images Hungary

De a rajongók hűségesek

Az elhatárolódások és a kitiltások mellett több közösségi platformról is elkezdték letiltani a mozgalmat: a Facebookon már nem elérhető sem az osztrák identitáriusok, sem Martin Sellner oldala, utóbbi YouTube-csatornáját pedig augusztus végén elérhetetlenné tették – de csak egy napra, a cég vezérigazgatója szerint ugyanis

platformjukon helyet kell adniuk az ellentmondásos elképzeléseknek is.

Sellner viszont videóival azóta is stabilan hozza a több tízezres nézettségeket, és bár ezek még mindig elmaradnak a nagy YouTube-sztárok számaitól, szinte egy szinten van azokkal a médiumokkal, amelyek beszámoltak a tevékenységéről: a néha 100 ezer megtekintés fölé is benéző videókkal közel akkora tábora van, mint a német közszolgálati FUNK nevű platform videósainak – ez pedig jól jelzi azt, hogy továbbra is számolni kell vele tényezőként mind a netes térben, mind pedig a szélsőjobboldali politikában.

(Borítókép:  Georg Hochmuth / AFP)