Automatizált felhasználói fiókok terjesztik a dezinformációkat a koronavírusról a Facebookon egy friss kutatás eredménye szerint, írja az Infostart a MedicalXpress alapján.
A kutatók azt vizsgálták, milyen gyorsan osztják meg az egyes felhasználói fiókok azt a 251 655 linket, amely 300 ezer Facebook-posztban terjedt.
Arra jutottak:
A botokkal „telített” Facebook-csoportokban 4,28 másodpercnyi eltéréssel jelentek meg az ugyanazon webhelyre vezető linkek, míg azokban a csoportokban, ahol nem volt ilyen tevékenység, 4,35 óra telt el ugyanannak a linknek két különböző felhasználó által történő megosztása között.
A cikk kiragad egy példát is a dezinfomációra, mégpedig azt, hogy a botok kontrollálta csoportokban a posztok ötöde tévesen azt állította, hogy a maszkviselés káros az egészségre.
Néhány órája megírtuk, hogy Oroszországban 14 ezer fölé nőtt az egy nap alatt újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma, az MTI pedig azt írja, hogy Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a honlapján arról adott ki tájékoztatást, hogy hetente öt darab, egymillió rubel (jelenlegi árfolyamon mintegy négymillió forint) értékű gépkocsit sorsolnak majd ki azok között moszkvaiak között, akik június 14. és július 11. között beadatják maguknak a Covid-19 elleni vakcina első dózisát. Moszkva megyében a helyi önkormányzat adott ki tájékoztatást arról, hogy a főváros határától 80 kilométerre fekvő Szerpuhov városban 75 négyzetméteres lakást nyerhet az, aki június 15-25. között beoltatja magát.
Moszkvában korábban kisebb vásárlási kedvezményekkel igyekeztek élénkíteni a nyugdíjasok oltakozási hajlandóságát. Szergej Szobjanyin egyébként a Moszkva 24 televíziónak azt is elmondta, hogy két napja ismételten beadatta magának a Szputnyik V első komponensét, mert tavaly májusban vette fel először az oltást, s azóta lecsökkent az antitest-száma.
Alekszandr Gincburg, az első orosz oltóanyagot, a Szputnyik V-t kidolgozó állami Gamaleja Intézet állam igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az új koronavírus egyedi változatai alakultak ki Oroszországban, köztük Moszkvában. Ezek tulajdonságait tanulmányozzák.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 142,7 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 420 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 556 266 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Az Egyesült Államok elnöke vasárnap, a G7-csúcs után adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kínai kormányzatnak be kell engednie a nemzetközi szakértőket a laborjaiba, hogy kiderülhessen végre:
a koronavírus természetesen jött létre, vagy egy „rosszul sikerült kísérletnek az eredménye”.
Hozzátette, a transzparencia azért is lenne fontos, mert ezáltal adott esetben egy jövőbeni, újabb világjárvánnyal szemben hatékonyabban lehetne fellépni. Biden arról is beszélt, hogy az amerikai hírszerzés jelenleg is vizsgálja a vírus eredetét, de egyelőre információhiány miatt nem jutottak konklúzióra a kérdésben.
Az elnök emellett arra is felszólította a kínai kormányzaton, hogy „felelősségteljesebben”, a nemzetközi előírásokat tisztelve járjon el az emberi jogok tekintetében.
Delhi szövetségi területen nemrég enyhíttettek a korlátozásokon, így ismét kinyithatnak a piacok és bevásárlóközpontok, amelyek reggel 10 órától este 8-ig működhetnek.
Engedélyezték továbbá a vallási helyek kinyitását – bár ezeknél a zárt helyekre a látogatók nem mehetnek be –, illetve 50 százalékos kapacitás mellett az éttermek is kinyithatnak. Nyithatnak továbbá a szépségszalonok, fodrászatok is,
mindez azonban papíron csak hétfőtől lép érvénybe.
Az ANI indiai hírügynökség jelentése szerint az üzlettulajdonosok nagyon örülnek annak, hogy ismét kinyithattak, de a lazításnak komoly következményei lehetnek. Az emberek ugyanis már vasárnap távolságtartás nélkül özönlötték el a piacokat. pedig a lazítás még életbe sem lépett.
#WATCH दिल्ली: राजधानी दिल्ली की गफ्फार मार्केट में लोग कोरोना नियमों का उल्लंघन करते दिखे। #COVID19 pic.twitter.com/ipl7npiojH
— ANI_HindiNews (@AHindinews) June 13, 2021
Arvind Kejriwal, Delhi főminisztere hangsúlyozta: a közeljövőben meg fogják vizsgálni, hogy a nyitások miatt nő-e a fertőzöttek száma, és ha igen, akkor abban az esetben visszavezetik az eltörölt korlátozásokat.
Delhi: People throng markets in the national capital after lockdown restrictions were eased; visuals from Sarojini Nagar.
— ANI (@ANI) June 13, 2021
"We're happy that govt permitted shops to reopen after #COVID lockdown. Customers have started coming to market. Hoping for more footfall," says a shop owner pic.twitter.com/S4RGMeQQuO
7490 új fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában az Egyesült Királyságban. A betegség miatt nyolcan vesztették életüket.
Az adatok hasonlítanak az előző napiakhoz, szombaton 7738 új fertőzöttet találtak, és 12-en haltak meg koronavírus-fertőzésben.
Az Egyesült Királyságban az utóbbi időben ismét terjedni kezdett a járvány. Ezt jelzi az is, hogy múlt vasárnaphoz képest ma 2149-cel több új fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Az ezt megelőző egyhetes intervallumban szintén 2101-gyel nőtt a naponta regisztrált új fertőzöttek száma.
Az országban jelenleg az az indiai (delta-) variáns terjed, amelyet a minap Boris Johnson miniszterelnök is „nagyon-nagyon aggasztónak” nevezett. A fertőzöttek számának növekedése miatt az is felmerült, hogy elhalasztják az újabb korlátozások feloldását az országban, erről majd hétfőn dönt a brit kormány.
Interjút adott az olasz La Stampának Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője, amelyben azt mondta, hogy a 60 év felettieket sem kellene az AstraZeneca oltóanyagával kellene beoltani.
A részletes cikket ide kattintva olvashatják el.
Több mint egymilliárd dózis koronavírus elleni vakcinát adományoznak a G7 tagországai (az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán) a szegényebb országoknak – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök a szervezet coenwalli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatóján. Ez megfelel a politikus korábbi ígéretének. Az Egyesült Államok részéről korábban Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy az ő országa 500 millió dózissal száll be a jótékonysági akcióba. Boris Johnson most azt mondta, a vakcinát közvetlenül és az ENSZ égisze alatt zajló COVAX-programon keresztül juttatják el a célországoknak.
Amit a G7 ajánl – jegyzi meg az AP hírügynökség –, messze elmarad attól a 11 milliárd dózistól, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kért ahhoz, hogy a világon élő emberek 70 százalékát beoltsák.
Egy új kutatás szerint a hallásra és az egyensúly-érzékelésre is befolyással lehet a koronavírus-fertőzés.
Colleen Le Prell, a kutatás vezetője kifejtette: a legsúlyosabb szövődmények azoknál jelentkezhetnek, akik fülzúgásban (tinnitus) szenvednek.
A vizsgálat eredménye szerint a fertőzés gyulladást okozhat a halló- és az idegrendszerben is. Ráadásul ennek hatását még a karantén okozta stressz is tetézheti.
Le Prell szerint azoknál, akiknek fülzúgása volt, a karanténidőszak alatt gyakran alvási zavarokat, depressziót, feszültséget, magányérzetet és szorongást figyeltek meg.
A vizsgálatban arra is rávilágították, hogy néhány, a fertőzés ellen alkalmazott terápia – például a klorokin- és hidroklorokin-kezelés – ugyancsak befolyásolhatja a hallószervek működését.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban elismerően beszélt Thaiföldről, amely kezdetben kiválóan kezelte a koronavírus-járványt, ám a harmadik hullámmal már nem tudták olyan sikeresen felvenni a küzdelmet – írja a france24.com.
A legújabb hullám áprilisban ütötte fel a fejét az országban, és azóta a 193 105 megbetegedés 80 és az 1431 haláleset 90 százalékáért felel. A thaiföldieknek csak a 2 százaléka van teljesen beoltva, emiatt pedig egyre több kritikát kap a kormány.
Lehetetlen körülmények vannak. Ha még egy hónapig zárva kell maradnunk, nem éljük túl. Rossz helyzetben vagyunk, csak várunk és várunk, miközben fogalmunk sincs, mikor kapunk oltást, idén vagy jövőre
– mondta egy 45 éves boltos.
Oroszországban február 13. óta először emelkedett ismét 14 ezer fölé az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Moszkvában emiatt vasárnaptól visszaállítottak korábban már feloldott korlátozásokat.
Az orosz operatív törzs szombati közleménye szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 14 723-mal 5 208 687-re emelkedett. A kimutatott esetek száma szerda óta nagyjából ezerrel nő naponta. Ilyen magas számokat legutóbb február közepén-március elején regisztráltak.
Vasárnap a legtöbb új esetet Moszkvában (7704), Moszkva megyében (953), Szentpéterváron (862), Nyizsnyij Novgorod megyében (184) és Voronyezs megyében (165) észlelték. Az orosz fővárosban december 24. óta nem diagnosztizáltak ennyi fertőzöttet.
A napi növekmény országos szinten vasárnap 0,28 százalék volt, az új esetek 16,1 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 280 922-re, a halálos áldozatoké 357-tel 126 430-ra, a felépülteké pedig 9166-tal 4 801 335-re emelkedett.
A hivatalos adatok szerint 857 új koronavírusos esetet regisztráltak Ukrajnában szombaton, az egy nappal korábbihoz képest így több mint 400-zal csökkent a megbetegedések száma – írja az MTI. Ezzel egyébként 2 223 558-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma.
Szombaton 33-an haltak meg a járvány következtében, míg egy nappal korábban 69-en, vagyis több mint a felével csökkent a halálos áldozatok száma.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint az oltások február 24-i bevezetése óta 1 459 374-en kapták meg az első adagot, míg 236 906-an a másodikat is.
Ihor Kuzin országos tiszti főorvos úgy véli, hogy Ukrajna nem tudja elkerülni a pandémia negyedik hullámát az ősszel, még úgy sem, ha a 42 millió lakosú országban eljutnak az ötmillió oltásig a nyár végére.
Hatvanmilliónál is több adag védőoltást adtak be koronavírus ellen eddig Németországban. Legalább egy dózist a lakosság 48,1 százaléka, 40 millió ember kapott. Mindkét dózishoz a lakosság csaknem 26 százaléka, 21,3 millió polgár jutott hozzá. Németországban az utóbbi 24 órában 1489 új fertőzöttet regisztráltak, 18 beteg halt meg a kórban.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet számításai szerint a lakosság több mint 80 százalékának kell védettséget szereznie a Covid–19-cel szemben ahhoz, hogy megálljon a járvány. Az oltási hajlandóságot vizsgáló kutatássorozatuk legutóbbi, május végén közölt adatai szerint a lakosság 82,8 százaléka hajlandó beadatni a védőoltást, vagy már meg is kapta azt. A beadott oltások száma 15 nap alatt emelkedett negyvenmillióról ötvenmillióra, ötvenmillióról hatvanmillióra pedig 11 nap alatt, írta a Parameter.sk a távirati irodára hivatkozva.
Egyelőre az AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Janssen-féle vakcinával igyekeznek elérni a vírussal szembeni közösségi immunitást. Tervezik, hogy a Szputnyik V vakcinával is oltanak, de csak akkor, ha az orosz cég megszerzi az uniós forgalmazási engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől.
Szlovákiában 2516 PCR-tesztet értékeltek ki az elmúlt 24 órában, ezekből 42 lett pozitív, írta az Ujszo.com. A Covid–19 három beteg életét követelte szombaton. Jelenleg 230 pácienst ápolnak kórházban a kór miatt. Ez 34 fővel kevesebb, mint az előző napon.
Szlovákiában felvetődött, szerencsés lenne, ha a körzeti orvosok is olthatnák az embereket. Eddig a népesség 34 százalékát oltották be legalább egyszer. A mintegy 5,4 milliós Szlovákiában több mint egymillióan már a második dózist is felvették, írta a Parameter.sk.
Az Európai Unióban lakosságarányosan Málta áll az élen, az emberek háromnegyede már kapott vakcinát. A szigetország után Magyarország következik 55 százalékkal, majd Németország, Finnország és Franciaország valamivel több mint 45 százalékkal.
Az EU-ban Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol csupán a népesség 12 százaléka jutott vakcinához.
Több vírusszakértő jelezte a közelmúltban: nem zárható ki, hogy újabb, negyedik hulláma lesz a Covid–19-járványnak Magyarországon. A vírus az őszi-téli hónapokban szokott felerősödni, ez jellemző a légzőszervi megbetegedésekre. A vírus az új mutációkkal bizonyította be, hogy alkalmazkodik.
Oroszi Beatrix epidemiológus úgy véli: nem lett volna harmadik hullám, ha nem jön a brit variáns. A jövőbeni járványhullámok szempontjából tehát nem mellékes szempont a társadalom szereplőinek reakciói és a járványügy, valamint más döntéshozók felkészültsége. Vagyis hogy mekkora esélyt adunk a koronavírusnak a terjedésre, olvasható a Portfolio elemzésében.
A világon 175 658 298 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 795 047 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 175 185 464 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 780 719 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid–19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 457 410 fertőzött volt eddig a napig, és 599 672-en haltak meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Automatizált felhasználói fiókok terjesztik a dezinformációkat a koronavírusról a Facebookon egy friss kutatás eredménye szerint, írja az Infostart a MedicalXpress alapján.
A kutatók azt vizsgálták, milyen gyorsan osztják meg az egyes felhasználói fiókok azt a 251 655 linket, amely 300 ezer Facebook-posztban terjedt.
Arra jutottak:
A botokkal „telített” Facebook-csoportokban 4,28 másodpercnyi eltéréssel jelentek meg az ugyanazon webhelyre vezető linkek, míg azokban a csoportokban, ahol nem volt ilyen tevékenység, 4,35 óra telt el ugyanannak a linknek két különböző felhasználó által történő megosztása között.
A cikk kiragad egy példát is a dezinfomációra, mégpedig azt, hogy a botok kontrollálta csoportokban a posztok ötöde tévesen azt állította, hogy a maszkviselés káros az egészségre.
Vasárnaptól szabadon, teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a koronavírus ellen már beoltott ukrán és magyar állampolgárok a két ország között, függetlenül attól, hogy milyen oltóanyagot kaptak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi jelentése alapján.
A karpathir.com most azonban azt írja, hogy mivel a Szputnyik V nem szerepel a WHO által ajánlott vakcinák között, ezért a hatályos szabályozás értelmében ezzel az igazolással nem lehet beutazni Ukrajnába.
Ismét pénzbüntetéssel sújtották Jair Bolsonaro brazil elnököt, mert a koronavírus-járvány miatt előírt óvintézkedéseket megszegve nem viselt szájmaszkot egy rendezvényen – jelentette a brazil sajtó helyi idő szerint szombaton.
A büntetést az államfő egyik politikai ellenfelének államában, SÃo Paolóban kapta.
A Folha de S Paulo című újság szombaton azt írta, hogy Jair Bolsonaro elnöknek, a fiának, Eduardo Bolsonaro parlamenti képviselőnek, valamint Tarcisio Gomes infrastrukturális miniszternek 552,71 real (mintegy 31 200 forintnyi) bírságot kell kifizetnie. A beszámoló szerint nem viseltek maszkot egy több ezer támogatót felvonultató motorkerékpáros tömegrendezvényen São Paulo városában, amivel megsértették az állami egészségügyi előírásokat.
São Paulo állam kormányzója, João Doria a jelenlegi államfő egyik riválisa és lehetséges ellenfele a 2022-es választásokon.
Bolsonaro alig három héttel ezelőtt motorkerékpáros túrán vett részt Rio de Janeiróban, ahol úgy mondott beszédet támogatói előtt, hogy száját és orrát nem takarta maszk.
Két nappal korábban MaranhÃo állam kormánya is megbírságolta Bolsonarót, mert Acailanda városban a hívei tömeggyűlésén sem viselt maszkot.
Kedves Olvasóink!
Vasárnap is elhozzuk Önöknek a koronavírusról szóló legfrissebb híreket.
Tartsanak velünk itt, az Indexen.