Százezrek tüntettek Brazíliai nagyvárosainak utcáin Jair Bolsonaro elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment) követelve.
Rio de Janeiróban tömegek vonultak utcára az eleinte vírusszkeptikus államfő felelősségét hangsúlyozva a járvány következményeiben: mintegy 600 ezer ember halt meg Covid-19-ben, a gazdaság pedig rég nem látott nehézségekkel néz szembe.
Bolsonaro népszerűsége történelmi mélységekbe zuhant, de az impeachmentre az törvényhozás konzervatív tagjainak is rá kéne bólintani, márpedig ez az egyetlen alkotmányos módja az elnök elmozdításának.
Brazíliávan jövő októberben tarják az elnökválasztást, a jobboldali Bolsonarónak így még bő egy éve van javítani a népszerűségi mutatóin. Felmérések szerint ha az idén októberben kéne államfőt választani, Bolsonaro gyakorlatilag bárkivel szemben elveszítené a versenyt.
A Florin Citu vezette román kormány és a kabinet járványügyi intézkedései ellen rendezett tüntetést szombaton Bukarestben több nacionalista szervezet, köztük a 2020 decemberében parlamenti képviseletet szerzett Románok Egyesüléséért Szövetség és az úzvölgyi temetőgyalázásról elhíresült Nemzet Útja egyesület.
Az AUR eredetileg az Egyetem térre, a Nemzet Útja pedig a kormány székháza elé hívta szimpatizánsait. A délután folyamán mindkét helyszínen több ezren gyűltek össze, megbénítva a forgalmat a belvárosban, majd néhány óra múlva az Egyetem téri tüntetők is átvonultak a kormány székháza elé, ahol a román média becslése szerint este már mintegy 15 ezren gyűltek össze.
A demonstráció résztvevői román nemzeti színű zászlókat lengettek, ortodox szentképeket és kereszteket emeltek a magasba, és főleg a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele, illetve a védettségi igazolvány bevezetése ellen tiltakoztak.
A csendőrség nagy erőkkel vonult ki, de nem próbálta feloszlatni a demonstrációt. Az esti órákig komolyabb incidensről nem érkezett jelentés. Romániában a hatályos járványügyi rendelkezések szerint tüntetéseket legfeljebb száz résztvevővel szabad szervezni, a megmozdulásokon pedig kizárólag olyanok vehetnek részt, akik be vannak oltva koronavírus ellen, vagy már átestek a betegségen – számolt be az MTI.
Oroszország szerint sikerült elhárítani az akadályokat a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina Egészségügyi Világszervezet (WHO) általi engedélyeztetése útjából – jelentette ki szombaton Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter.
Tudomásul vették a Szputnyik V vakcina népszerűsítésével és regisztrációjával kapcsolatos orosz álláspontot, és mára sikerült teljességgel tisztázni minden kérdést. Mostanra elhárítottunk minden akadályozó tényezőt, így nem látjuk akadályát a további munkának
– közölte a tárcavezető. Hozzátette: mindössze némi papírmunka maradt hátra a WHO-nál az engedélyeztetést végző vállalattal.
A világ több mint hetven országában engedélyezett Szputnyik V védőoltást jelenleg a WHO mellett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is vizsgálja. A WHO és az amszterdami székhelyű uniós ügynökség jóváhagyása új piacokat nyithat meg az orosz védőoltás előtt, különösen Európában – számolt be az MTI.
Oroszországban igen elterjedt, hogy az emberek megosztják egymással a koronavírus elleni antitestjeik számát. A tesztek olcsók és könnyen hozzáférhetők – írja az Associated Press újságírójára, Daria Litvinovára hivatkozva a Guardian. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az országban alacsony az átoltottság és ismét növekszik a fertőzöttségi és halálozási ráta.
Az emberek sokszor azért végeztetik el a tesztet, mert úgy gondolják, csak akkor kell beoltatniuk magukat, ha alacsony az antitestszámuk
– közölte a vizsgálatokat végző egyik laboratórium helyettes vezetője.
Nyugati egészségügyi szakértők szerint ezek a típusú tesztek megbízhatatlanok mind a betegség diagnosztizálásában, mind a védettség megállapításában.
Szombaton az Egyesült Királyságban 121 halálesetet jelentettek, az új esetek száma 30 301 – írja a Guardian.
Ez enyhe csökkenést jelent az előző naphoz képest, amikor is 127 halott és 35 577 új fertőzött volt.
Sajid Javid brit egészségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy azok az idősotthoni dolgozók, akik nem akarják magukat beoltatni,
lépjenek le, és keressenek maguknak másik munkát.
Ahogy fogalmazott,
ha az a munkád, hogy időseket ápolj, ha főzni akarsz nekik, ha etetni akarod őket, ha az ágyba akarod őket fektetni, akkor be kell hogy oltasd magad. Ha ennyit nem tudsz megtenni, akkor miért dolgozol segítőként?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felajánlotta Magyarország segítségét Romániának a konstancai járványkórház miatt, ahol pénteken pusztított tűzvész – adta hírül az MTI.
A magyar diplomácia vezetője szombaton a Facebook-oldalán azt írta:
a baj sosem jár egyedül. Sajnos a mondás igazsága most éppen Konstancán bizonyosodott be, ahol halálos tűzvész ütött ki egy járványkórházban.
Szijjártó Péter jelezte: levelet küldött Bogdan Aurescu román külügyminiszternek, amelyben a részvétnyilvánítás mellett felajánlotta Magyarország segítségét.
Amennyiben szükség van betegek ellátására, a magyar egészségügyi ellátórendszer kapacitásai megvannak, így számíthatnak ránk
– olvasható a bejegyzésben.
Halálos áldozatokat is követelő tűz pusztított pénteken Romániában a koronavírusos betegeket ápoló konstancai járványkórházban. A román belügyminiszter szerint hét páciens vesztette életét, öt a helyszínen, kettő pedig a kimenekítését és elszállítását követően.
Nem hisz a korlátozásokban a szerb miniszterelnök – adta hírül az MTI. Ana Brnabić kijelentette: kizárólag az oltások lehetnek hatékonyak a koronavírus-járvány legyőzésében.
A szerbiai közszolgálati televízió szombati beszámolója szerint a kormányfő közölte, nem lehet olyan korlátozásokat bevezetni, mint egy évvel ezelőtt, amikor még nem létezett oltás, mert azzal olyan üzenetet közvetítenének, hogy a vakcina nem ér semmit, nem kell beoltatniuk magukat az embereknek. Oltás nélkül pedig egyik járványhullám érné a másikat mindaddig, amíg mindenki meg nem fertőződne. Ezért véleménye szerint azt kell elérni, hogy mindenki beoltassa magát, és végérvényesen véget érjen a járvány.
Romániában szombaton – a héten már harmadszor – újból megdőlt az egy nap alatt diagnosztizált fertőzések rekordja – adta hírül az MTI. A stratégiai kommunikációs törzs, a GCS jelentésében szereplő 12 590 új eset több mint 70 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. Az utóbbi 24 órában 184 koronavírusos beteg halt meg. Ez negyven százalékkal haladja meg a kéthetes mozgóátlagot.
Romániában szombaton 12 740 koronavírusos beteget kezeltek kórházban, közülük 1412 súlyos esetet az intenzív terápiás részlegeken. Szombaton országszerte már csak 11 szabad ágy állt rendelkezésre az intenzív osztályokon a koronavírusos betegek ápolására, ezek közül egyik sincs Bukarestben.
Teljesen megteltek a koronavírusos betegeknek fenntartott intenzív osztályos ágyak az észak-görögországi Szalonikiben – írja a Kathimerini című görög napilap. A várost körülvevő Közép-Macedónia régióban mindössze négy szabad ágy van covidos betegek számára.
Az MTI beszámolója szerint péntek óta éjszakai kijárási tilalom van érvényben Szaloniki városában, mert az elmúlt időszakban meredeken emelkedett az új fertőzöttek száma. Az egészségügyi hatóságok péntek este 2636 új esetről számoltak be a csaknem 11 millió lakosú Görögországban. Ebből csaknem négyszázat Szalonikiben jegyeztek fel.
A kikötővárosban mindössze 53 százalékos az átoltottsági arány, ami a legalacsonyabb Görögországban és Európában – írta a Kathimerini.
A koronavírus-járvány eddigi lefolyásáról, tapasztalatairól, a következő időszak feladatairól, valamint örökségvédelemről tárgyalt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Montenegróban pénteken.
A tárcavezető szombaton az MTI-nek a találkozókról elmondta: Jelena Borovinić Bojović egészségügyi miniszter megköszönte azt a kétszázezer Sinopharm-vakcinát, amelyet Magyarország adományozott az Adria-parti országnak, mert ezzel elhárult az akadálya a tömeges oltakozásnak.
Kásler Miklós ismertette azt a járványügyi tanulmányt, amely ötféle vakcinával oltott 3,7 millió magyar ember oltás utáni fertőzési és halálozási adatait tartalmazza, illetve azokat a nem végleges, de folyamatosan érkező adatokat, amelyek ötféle vakcinával oltott 3200 ember teljes immunológiai státusának jellemzését szolgálja.
Romániában a koronavírus-járvány újabb hullámának megfékezése érdekében további szigorításokat vezettek be – adta hírül az MTI. A kormány szombaton elfogadott határozatában ismét kötelezővé tette a védőmaszk viselését, illetve korlátozza a beoltatlanok kijárását a fertőzöttebb településeken.
Ezentúl a szabadban is védőmaszkot kell viselni közterületen azokon a településeken, ahol a megelőző két hétben a lakosság több mint 6 ezrelékénél diagnosztizálták a fertőzést. Az éjszakai kijárási korlátozásokat kiterjesztették mindenkire, aki nem kapta meg legalább tíz napja a koronavírus elleni oltás második, illetve a Johnson & Johnson-vakcina egyetlen adagját, vagy nem szerzett ideiglenes védettséget azzal, hogy az utóbbi fél évben gyógyult ki a fertőzésből.
A friss negatív teszttel rendelkező beoltatlan embereket már nem tekintik védettnek Romániában, tehát az ilyen alapon szerzett uniós digitális Covid-igazolvány már nem nyújt felmentést a beoltatlanokra érvényes kijárási és gyülekezési korlátozások alól.
A 6 ezreléket meghaladó fertőzöttségi rátájú településeken csak hétvégén, péntektől vasárnapig, 7,5 ezrelék felett pedig a hét minden napján korlátozzák az éjszakai, 20 és 5 óra közötti kijárást. Ebben az időszakban csak a beoltottak, illetve a fertőzésből kigyógyultak hagyhatják el lakhelyüket, védettség nélkül pedig csak munkahelyi igazolással vagy sürgősséget indokló írásos nyilatkozattal szabad kimenni az utcára.
A 6 ezrelékes fertőzöttség feletti településeken az üzleteknek legkésőbb 22 órakor be kell zárniuk. A rendezvénytermek, színházak, mozik, koncerttermek, sportlétesítmények, fitnesztermek és vendéglátóhelyek csak oltottakat vagy betegségen átesetteket fogadhatnak, a férőhelyek legfeljebb felét használhatják ki, és legkésőbb éjfélkor be kell zárniuk. Ezeken a településeken a magánrendezvényeken, esküvőkön, keresztelőkön, ünnepségeken legfeljebb 200 beoltott vagy fertőzésen átesett résztvevő lehet jelen. Külön előírások rendelkeznek a résztvevők közti távolságtartásról.
A rendezvény szervezőinek vagy a vendéglátóhely üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a belépők megfelelő védettségét az uniós digitális Covid-igazolványon szereplő QR-kód leolvasásával.
A kijárási korlátozásokat elsőként Románia legnagyobb városaiban vezették be. A fertőzési ráta Bukarestben szombaton túllépte a 8 ezreléket, Kolozsváron a 7 ezreléket, Temesváron pedig a 9 ezreléket.
Október 1-jétől a beteglapokat kizárólag az elektronikus adatbázisban állítják ki Ukrajnában – írja a Kárpát.in.ua. A döntést Mihajlo Raduckij, a Legfelső Tanács nemzeti egészségügyi bizottságának vezetője jelentette be.
A szeptember 27-i adatok szerint 137 ezer egészségügyi dolgozó végzett el online képzést, és 2,9 ezer egészségügyi intézmény állít ki elektronikus beteglapokat.
Az elektronikus rendszer lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy hány beteglapot állít ki az orvos. Minden dokumentumot jóvá kell hagyni az egészségügyi dolgozó saját elektronikus aláírásával – ismertette Raduckij.
A fertőzöttségi arányok emelkedése miatt ismét kötelezővé tették a szájmaszk viselését Litvániában – adta hírül az MTI. A vilniusi kabinet pénteki döntésének értelmében a maszkot a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek is hordaniuk kell a középületekben.
A kormány ezenkívül azt is javasolta az állami és magánvállalatoknak, hogy amennyiben lehetséges, ösztönözzék otthoni munkavégzésre alkalmazottaikat.
Litvániában jelentősen emelkedett a koronavírus-fertőzöttségi arány az utóbbi hetekben. Az elmúlt 14 napban 100 ezer lakosra vetítve 700 új fertőzést szűrtek ki, jóllehet a lakosság mintegy 68,3 százaléka már átesett a betegségen, vagy megkapta a teljes védettséghez szükséges oltásokat.
A közel 2,8 millió lakost számláló balti köztársaságban eddig több mint 335 ezren fertőződtek meg a SARS-CoV-2-vírussal, és a betegséghez köthető elhalálozások száma meghaladja az ötezret.
393 756 866-nál tart a beadott oltási dózisok száma az Egyesült Államokban az Amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ adatai szerint – számolt be a Guardian. Ezen belül 214 597 690 ember kapott legalább egy adag oltást, 184 852 416 fő pedig már a második dózist is megkapta.
Több mint háromszor annyiba kerül egy koronavírus-fertőzött ellátása, mint egy szívinfarktust elszenvedett emberé – derül ki egy kanadai kutatás eredményéből, amit a 24.hu vett észre.
A Kanadai Egészségügyi Információs Intézet honlapján közzétett elemzés eredménye szerint továbbá a covidos betegek ellátása 2,7-szer drágább, mint egy tüdőgyulladásosé (pneumonia), és mintegy 4,7-szer annyi, mint egy influenzásé. A nem koronavírus miatti kórházi ellátások átlagát pedig 3,6-szorosan haladja meg.
Egy koronavírusos beteg kórházi ellátása Kanadában körülbelül 23 ezer dollárba, átszámítva mintegy 5 és fél millió forintba kerül. A Covid-betegek kórházi ellátása 2020–2021-ben több mint 1 milliárd kanadai dollárt emésztett fel.
Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértő a Facebook-csoportjában közzétett bejegyzésében mindebből arra a következtetésre jutott, hogy az oltásellenesség így még a gazdagabb országok egészségügyét is tönkreteheti, emellett társadalmi és gazdasági károkat okoz.
Teljesen feloldják a koronavírus miatti korlátozásokat Zambiában, holott az Afrika déli részén fekvő országban az oltásra jogosultak mindössze 3 százaléka van teljesen beoltva – írja a Guardian.
Szombattól nem korlátozzák a vallási összejövetelek létszámát, és a megszokott módon működhetnek a bárok, a piacok, az üzletek és az éjszakai klubok is, illetve a munkahelyére is mindenki visszatérhet – ezt Sylvia Masebo, Zambia egészségügyi minisztere jelentette be.
Zambiában az eddig megerősített adatok szerint 209 000 fertőzöttet és 3650 halálos áldozatot jegyeztek fel a járvány kezdete óta.
A világon 234 257 265 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 791 475 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 233 713 190 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 782 640 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
A világ lakóinak kevesebb mint fele kapta meg a koronavírus elleni védőoltás mindkét dózisát, miközben a halálos áldozatok száma szombatra az ötmilliót is meghaladta a világon, az Egyesült Államokban ez a szám pedig átlépte a 700 ezret – adta hírül a Reuters. A világ lakóinak számát 2020-ban 7,753 milliárdra becsülték.
A halálesetek száma – idézi az MTI – továbbra is jelentősen nő a delta-variáns miatt, főleg a beoltatlanok körében.
A Reuters számításai szerint a járvány kezdete utáni több mint egy év alatt halt meg az első 2,5 millió ember az ötmillió áldozatból, a második 2,5 millió nyolc hónap, vagyis 236 nap alatt. A halálesetek több mint fele gördülő hétnapos átlagban az Egyesült Államokban, Oroszországban, Brazíliában, Mexikóban és Indiában történt.
A legtöbb fertőzést és halálesetet továbbra is az Egyesült Államokban jegyzik fel, ami
az összes fertőzéses eset 19 százalékát, a halálesetek 14 százalékát
jelenti a világon.