Szerbiában a nyugdíjasok és a szociális segélyből élők a minap megkapták a harminceurós állami támogatást – több mint 5,7 millió állampolgár élhet ezzel a juttatással.
A mostani egyébként a tavasszal utalt támogatás második fele, akkor ugyancsak harminc eurót kaptak a polgárok, írta a PannonRTV.com. Siniša Mali pénzügyminiszter szerint ez hatalmas segítség a koronavírus-járvány alatt; több mint nyolcmilliárd euró az első, a második és a harmadik segélycsomag összege.
Decemberben további húsz eurót utal majd az állam, a nyugdíjasok pedig jövő év elején még húszezer dináros juttatást kapnak Szerbiában.
Minimális az esélye annak, hogy a futballisták átadják egymásnak a koronavírust a pályán, a fertőzés szempontjából releváns testi kontaktusok ugyanis ritkák a mérkőzéseken, valamint rövid ideig tartanak – derül ki egy tanulmányból, amelyet a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) megbízásából készítettek.
Összesen 1300 fertőzésgyanús esetet vizsgáltak.
A központi munkaszünet ellenére tovább nőtt a koronavírus-járvány által okozott halálozás Oroszországban.
A koronavírusos halálesetek száma kedden újabb csúcsra emelkedett: egy nap alatt 1178-an vesztették életüket, míg az új megbetegedések száma 39 008 fő volt.
Oroszországban Vlagyimir Putyin rendeletére negyedik napja szünetel a munka a járvány megfékezése érdekében, és bár november 7-ig tartana, a leginkább sújtott régiókban meghosszabbítható.
A 146 milliós ország lakosságának csupán 35 százaléka van teljesen beoltva.
Az orosz operatív törzs szerint eddig összesen 8,6 millió ember kapta el a koronavírust Oroszországban, és több mint 240 ezren haltak meg a járványban, ám a Roszstat állami statisztikai hivatal szerint 462 ezren vesztették életüket 2020 áprilisa és 2021 szeptembere között.
Orosz tisztségviselők közölték, hogy az operatív törzs adataiban csak azok szerepelnek, akiknél koronavírus volt a fő halálok.
Románia csaknem 19,5 milliós lakosságának már 36,5 százaléka kapott vakcinát – mondta a koronavírus elleni oltási kampányt koordináló bizottság elnöke.
Valeriu Gheorghiţă jelezte: november elsejéig több mint 7 millió 53 ezer ember vett fel legalább egy dózist, közülük több mint 6,3 millióan teljes mértékben védettek, írta a Transindex.ro portál.
Bukarestben az oltásra jogosult lakosság több mint 62 százaléka van beoltva, Kolozs megye a második, 55 százalékos mutatóval. A harmadik helyen Konstanca áll, ott a lakosok fele élt már a vakcinával.
Rekordot döntött az új megbetegedések száma Görögországban, az elmúlt 24 órában ugyanis 6700 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak – írja a Guardian.
Már az előző nap is rekord született, akkor 5449 megbetegedés volt.
A 11 milliós Görögországban 59-en haltak meg az elmúlt 24 órában, a járvány kezdete óta pedig 16 050-en vesztették életüket koronavírusban.
Az egészségügyi minisztérium korlátozó intézkedéseket tervez bevezetni a be nem oltottak számára a megemelkedett számok miatt. A lakosság 60,5 százaléka még nem oltatta be magát.
Szerbiában 7111 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak a legfrissebb adatok szerint. A kiértékelt tesztek csaknem harmada pozitív volt, írta a Magyar Szó. A Covid–19 szövődményei hatvan beteg életét követelték az elmúlt 24 órában.
Kórházban 6781 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 282 fertőzött szorul lélegeztetőgépre.
Kevesli az orvosi szaktudást, legalább is azt, ami a covidos betegek ellátásához szükséges a neves ukrán gyermekorvos, Jevhen Komarovszkij – adta hírül a KárpátHír.
A szakember úgy véli, hogy koronavírus az ország nemzetbiztonságát veszélyezteti, illetve szerinte az orvosok nincsenek felkészülve a koronavírus kezelésére, gyakran nem tudják, hogy bánjanak a betegekkel. A doktor arról is beszélt, hogy a koronavírusra úgy kellett volna tekinteni, mint az ellenségre egy háborúban. Az orvos azzal a hasonlattal élt, hogy ahogy a háborúban minden ház mellett van egy bombabiztos bunker, úgy az ukrán államnak is oxigént előállító kórházakat kellett volna építenie, és minden kórháznak képesnek kellene lennie rá, hogy elkülönítsen egy blokkot a koronavírus-betegek számára.
Tavaly április óta minden egyes orvosnak továbbképzésen kellett volna részt vennie, hogy szükség esetén tudja, hogyan kell bánni az oxigénkoncentrátorral, milyen gyógyszerekkel kell gyógyítania a fertőzötteket, melyik kezelési módszer a legalkalmasabb
– fogalmazta meg Jevhen Komarovszkij, aki elmondta, hogy gyakran félrekezelik a betegeket, és nem betegágyból van kevés, hanem szakképzett egészségügyi dolgozóból.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szeretné elérni, hogy minél több embert oltsanak be világszerte, ennek érdekében arra szólítja fel az országokat, hogy fogjanak össze.
Több mint ötmillió életet követelt a koronavírus az elmúlt két évben. Minden tragikus mérföldkő a cselekvés kollektív kudarca. Hatalmas erőfeszítésekre van most szükség ahhoz, hogy minden ország elérje a lakosság negyven százalékának átoltottságát az év végéig, és 2022 közepére hetven százalékra emelkedjen ez a szám
– emelte fel a hangját Twitter-oldalán a WHO főigazgatója.
At least 5 million lives lost to #COVID19 in under 2 yrs. Each tragic milestone represents a collective failure to act. Massive effort is needed NOW to vaccinate 40% of the population of all countries by year end & 70% by mid next year. Let’s turn words into action #VaccinEquity https://t.co/enDdp9Zf8v
— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) November 2, 2021
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kedd reggeli adatai szerint 5 005 638 ember halt meg eddig koronavírusban.
Szerbiában a nyugdíjasok és a szociális segélyből élők a minap megkapták a harminceurós állami támogatást – több mint 5,7 millió állampolgár élhet ezzel a juttatással.
A mostani egyébként a tavasszal utalt támogatás második fele, akkor ugyancsak harminc eurót kaptak a polgárok, írta a PannonRTV.com. Siniša Mali pénzügyminiszter szerint ez hatalmas segítség a koronavírus-járvány alatt; több mint nyolcmilliárd euró az első, a második és a harmadik segélycsomag összege.
Decemberben további húsz eurót utal majd az állam, a nyugdíjasok pedig jövő év elején még húszezer dináros juttatást kapnak Szerbiában.
Még ezen a héten három újabb megye kerülhet Ukrajnában a járványhelyzet szerinti legszigorúbb, vörös besorolásba – mutatott rá Jurij Hanicsenko, a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) vezetője keddi online sajtótájékoztatóján.
Jelenleg a huszonnégyből tizenöt megye, valamint a főváros, Kijev van vörös besorolásban, de a szakértő szerint a nyugat-ukrajnai Voliny és Ternopil, valamint a keleti országrészben lévő Harkiv megye a mutató alapján szintén napokon belül átkerül ebbe a kategóriába.
Hanicsenko szerint Ukrajnában a koronavírus-járvány már mutatja „a stabilizálódás első jeleit”, ugyanakkor még korai kijelenteni, hogy elérte a tetőpontját, és hamarosan elkezdődik a javulás.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy tévéműsorban kijelentette, hogy a fővárosban még nem tetőzött a járvány terjedése, és szerinte legalább egy hónapig kell érvényben tartani a szigorú korlátozásokat. Kijevben – akárcsak a többi vörös besorolású régióban – a bevásárlóközpontokat, vendéglátóhelyeket és sportlétesítményeket csak oltottak vagy negatív teszttel rendelkezők látogathatják hétfőtől.
Ezenfelül a fővárosban a közösségi közlekedési eszközökre – beleértve a metrót is – úgyszintén csak azok szállhatnak fel, akik legalább egy dózist felvettek a védőoltásból, vagy 72 óránál nem régebbi negatív teszttel rendelkeznek.
Az egyik televíziós csatorna forgatócsoportja ugyanakkor egy kijevi bevásárlóközpontban azt tapasztalta, hogy a bejáratnál nem ellenőrzik a Covid-igazolás vagy teszt meglétét, mindenki szabadon bemehetett. A biztonsági őr kérdésükre azt válaszolta, hogy a neki adott utasítás szerint csak a bolti eladók papírjait kell ellenőriznie. Később, miután a forgatócsoport rendőrökkel tért vissza, már hajlandó lett ellenőrizni a vásárlók iratait is.
Kedden 19 455 új fertőzöttet jelentett az ukrán egészségügyi minisztérium, a kórházban kezeltek több mint 93 százaléka az oltatlanok közül kerül ki.
A napi esetszám csökkenőben van, a járványgörbe egyenesedik, azonban ez még nincs hatással a halálozások magas számára, amely újabb negatív rekord döntött Romániában – számol be a Főtér.
Az elmúlt 24 órában két és fél percenként meghalt egy román állampolgár, derült ki a legújabb járványjelentésből, ami kissé megtévesztő, hiszen a napi esetszámok újabb csökkenését mutatja, mégis újabb rekordról ad hírt az elhalálozások adataiban.
A keddi számok általában kiugróan magasak szoktak lenni, mert a hétvégéken kevesebben fordulnak orvoshoz és kevesebb tesztet is végeznek. Az október 19-i csúcs (18 863) után múlt hét keddre (október 26.) mérséklődött az esetszám (16 765), a tendencia folytatódnia látszik a mai 11 073 új fertőzöttel.
Mindezek mellett továbbra is sok a súlyos beteg, az intenzív osztályok még mindig tömve vannak. Az új negatív rekord 591, azaz ennyien vesztették életüket az elmúlt napban, ebből öt korábbi eset.
(via Főtér)
A Lancetben jelent meg egy izraeli tanulmány arról, hogy egy harmadik Pfizer-oltás milyen mértékben növeli meg a védelmet.
A kutatók a Klalit egészségbiztosító kutatóintézetének 2021 júliusa és szeptembere között keletkezett adatait elemezték. A vizsgálat keretében több mint egymillió ember adatait nézték meg, akik a harmadik oltást is megkapták, és összehasonlították több mint hétszázezer, hozzájuk hasonló egészségügyi állapotú résztvevőével, akik csak két oltást vettek fel.
A harmadik oltás hatásosságát a beadást követő hetedik naptól kezdve figyelték, és azt tapasztalták, hogy a harmadik oltás
A tudósok hangsúlyozták: mindez azt bizonyítja, hogy a harmadik oltás beadása jóval nagyobb védelmet biztosít a fentiek ellen, mint ha csak két Pfizer-vakcinát kapnak az emberek (Izraelben ugyanis óriási többségben ezzel oltották a lakosságot a koronavírus ellen).
Romániában a labdarúgók, illetve a sportágban tevékenykedők többsége a lakossággal ellentétben nagy arányban beadatta magának a koronavírus elleni vakcinát – írta meg a Főtér a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) adatai alapján.
Az FRF nyilvántartása szerint az első három osztályban játszó labdarúgók jóval nagyobb arányban vették fel a koronavírus elleni oltást, mint a lakosság egésze. Összesen 136 csapat játékosainak több mint ötven százaléka már a teljes oltást megkapta, míg a lakosságnál ez kicsit több mint 36 százalék.
A klubok technikai stábjai még inkább jobb példával járnak elől, nekik több mint nyolcvan százalékuk beoltatta már magát. Kiemelkedik öt klub (két másod- és három harmadosztálybeli együttes), amelyek stábjai száz százalékban beoltottak. A szövetség sem marad le a csapatoktól, hiszen alkalmazottai 95 százaléka kapta már meg az oltást, a válogatottak stábjai pedig száz százalékban.
A játékvezetők sem rontják a statisztikát, az első osztály bíráinak 98,25 százaléka is felvette a vakcinát.
Már több járás elérte azt az átoltottsági szintet, amely alapján nem kerülhet fekete (legszigorúbb) besorolásba Szlovákiában, így ezekben a járásokban például a szállodáknak és a vendéglátóhelyeknek nem kell bezárniuk.
HA EGY JÁRÁSBAN az ötven ÉVNÉL IDŐSEBBEK ÁTOLTOTTSÁGA ELÉRI a 65 SZÁZALÉKOT, MAJD NEM SOKKAL KÉSŐBB AZ ELŐÍRT 75 SZÁZALÉKOT, MÁR A LEGROSSZABB HELYZETBEN IS CSAK A BORDÓ SZÍNKÓDDAL JELÖLT BESOROLÁST KAPHATJA.
Ebben a védettségi fokozatban egyetlen étterem vagy szálloda sem zár be, az oltottak korlátlan számban étkezhetnek a teraszokon, beltérben pedig négy személy vagy egy háztartás tagjai ülhetnek az asztalnál. Elsőként a többségében magyarok lakta Dunaszerdahelyi járás, majd a Pozsonyi járás teljesítette ezeket a feltételeket, hozzájuk csatlakozott Eperjes, Zsolna, Trencsén és Nagyszombat. Ezenfelül még öt járás van, amely elérte a 65 százalékos határt, és várhatóan a 75 százalékot is eléri.
(via Új Szó)
Újabb szigorításokra tett javaslatot a szlovén kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó tanácsa a pandémia terjedésének lassítására – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV) kedden.
Sajtóinformációk szerint a szakbizottság
tíznapos teljes lezárást javasol.
Amennyiben a kabinet nem fogadja el, azt kéri, 23 óráig korlátozzák a vendéglátóhelyek nyitvatartását, a sporteseményeket nézők nélkül lehessen megtartani, a közigazgatásban dolgozók számára otthoni munkavégzést rendeljenek el, a különböző összejövetelek felső létszámhatárát pedig tíz főben határozzák meg, azzal a feltétellel, hogy mindenki számára kötelezővé kell tenni a védettségi igazolást.
Keddre 1136 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, a pozitív tesztek aránya 43 százalékos volt. A Covid–19 szövődményei miatt tíz beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 634-en vannak kórházban, 158-an intenzív osztályon. Janez Poklukar egészségügyi miniszter még a múlt héten bejelentette, ha az intenzív osztályon kezelt betegek száma 160-180-ra emelkedik, nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy újra lezárásokat rendeljenek el.
A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 188 712-en kaptak védőoltást, közülük 1 119 181-en már a második adagot is felvették. Ez az oltásra jogosult lakosság 56, illetve 53 százaléka.
(MTI)
Kedden 19 455 új fertőzöttet jelentett az ukrán egészségügyi minisztérium – írja az Ukrinform. A riportban azt is leírták, hogy
a kórházban kezeltek 93,5 százalékát nem oltották be a koronavírus ellen.
Hétfőn 700-an meghaltak a fertőzés miatt, amivel 68 727-re nőtt a koronavírus áldozatainak száma az országban. Aznap 3188 embert utaltak be kórházi kezelésre, 12 639 ember pedig felépült a betegségből.
Feljelentették a szerb kormányfőt és az egészségügyi minisztert szerb ellenzéki pártok, mert úgy vélik, a kormány nem kezeli megfelelően a koronavírus-járványt – adta hírül az MTI.
Az N1 regionális hírtelevízió kedd reggeli híradójának beszámolója szerint a Demokrata Párt és a Szabad Szerbia Közgyűlése elnevezésű politikai szervezet hivatali visszaéléssel vádolja Ana Brnabić miniszterelnököt, valamint Zlatibor Lončar egészségügyi minisztert, emellett azzal is gyanúsítja őket, hogy nem a járványügyi előírásokkal összhangban jártak el, és veszélyeztették az állampolgárok egészségét. A Demokrata Párt véleménye szerint a politikusok a járványügyi intézkedéseket nem a járványhelyzet, hanem a közvélemény napi alakulása alapján hozták meg annak érdekében, hogy megőrizzék a kormány hatalmát.
A Szabad Szerbia Közgyűlésének orvos tagjai úgy fogalmaztak, hogy a járvány kezelésével megbízott válságstáb orvosai is szigorúbb intézkedéseket követelnek már hetek óta, ám a politika a népszerűség megőrzése érdekében erre nem hajlandó. Szerbiában jövő tavasszal parlamenti és köztársasági elnöki választást is tartanak.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában a legutóbbi adatok szerint 5896-tal 1 148 645-re, a járvány halálos áldozatainak száma 63-mal 10 018-ra növekedett.
Oroszországban november 8-án egy QR-kóddal működő digitális koronavírus-igazolványt helyeznek üzembe.
Moszkvában a nyáron egy rövid ideig már tesztelték a digitális igazolványt, most viszont országszerte bevezetik, bár hét orosz régióban még december közepéig várni kell ezzel.
Azt, hogy pontosan mely helyeken lesz használható a digitális igazolvány, az orosz operatív törzs weboldalán fogják listázni.
(via The Moscow Times).
Vasárnap egyik percről a másikra lezárták a sanghaji Disleylandet: a látogatók csak tesztelés után hagyhatták el az élményparkot – írja a The Japan Times.
A lap szerint a védőfelszerelésbe öltözött hatóságiak szép csendben bezárták a lezárták a kijáratokat,
és elkezdték tesztelni a park 34 ezer látogatóját.
Éjfél utánig eltartott, mire ezt sikerült végrehajtaniuk. A látogatókat összesen 220 busszal szállították haza.
A tesztek közül a hatóságok szerint az összes negatív lett.
Ettől függetlenül az embereket arra kérték, hogy két napig maradjanak otthon, és két héttel később ismét teszteltessék magukat.
Mint utóbb kiderült, a park lezárására azt követően került sor, hogy koronavírus-fertőzést mutattak ki egy nőnél, aki a hétvégén érkezett Sanghajba. Azt egyébként még nem tudják biztosan, hogy a nő járt-e Disneylandben, de a környéken nagy erőkkel kezdték felkutatni a lehetséges kontaktjait, emiatt tesztelték a park látogatóit is.
Kínában a koronavírus-járvány kezdete óta rendszerint szigorú intézkedéseket vezetnek be, ha valahol fertőzöttet találnak. Az országban jövő februárban téli olimpiát rendeznek, addig az a céljuk, hogy jóformán teljesen eltüntessék, illetve távol tartsák a vírust az országtól.
(via The Japan Times)
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) közzétette, hogy kik és hogyan jogosultak a harmadik oltásra Szlovákiában – olvasható az Új Szó oldalán.
Az NCZI szóvivője, Alzbeta Siva tudatta, hogy elsősorban a gyenge immunrendszerű emberek élhetnek a lehetőséggel. Ezeknek a személyeknek az elmúlt napokban megkezdte az SMS-ek küldését a központ. Akik megkapták, a www. korona.gov.sk vagy a www. vakcinacia.nczisk.sk honlapon jegyeztethetik elő magukat az oltásra. Ezután szintén szöveges üzenetben időpontot is kapnak, majd a kijelölt helyen megkapják az oltást. Csak azok jegyeztethetik elő magukat, akik SMS-t kaptak az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjától.
Az SMS-t kapott páciensek az oltóközpontban regisztráció nélkül is megkaphatják az oltást. Előtte meg kell mutatniuk az NCZI-től érkezett SMS-t, ki kell tölteniük a szükséges űrlapot, és az orvossal való konzultáció után megkapják a 3. oltást. Azokra is ez az eljárás vonatkozik, akik az általános orvosnál szeretnék beoltatni magukat
– foglalta össze a szóvivő, aki arról is informált, hogy akik nem kapnak üzenetet az NCZI-től, de súlyos betegségben szenvednek, keressék fel kezelőorvosukat.
(via Új Szó)
Az Egyesült Államokban is kötelezővé tették a fegyveres erők tagjai számára a koronavírus elleni vakcina beadatását, azt azonban még nem döntötték el, hogy mi lesz azokkal, akik ezt nem teszik meg.
Darrin Cox dandártábornok, az Egyesült Államok Hadseregének tiszti főorvosa azt mondta: biztosítani szeretnék, hogy a katonák kövessék a szabályokat és beadassák a vakcinát. Azokat pedig, akik ezt nem teszik meg, következetesen szeretnék megbüntetni azért, mert „megtagadták egy parancs végrehajtását”.
Azt, hogy vallási, orvosi vagy adminisztratív okokból kifolyólag kit mentenek fel a kötelező oltás alól, a parancsnokoknak lesz majd joga eldönteni, és minden esetben egyedileg fogják elbírálni.
A légierőnél szolgáló hivatásosoknál már ma lejár a koronavírus elleni kötelező oltás határideje, nekik keddig teljeskörűen be kell oltatniuk magukat. A haditengerészetnél és a szárazföldi erőknél szolgálók ennél több időt kaptak, nekik november végéig, illetve december közepéig kell megtenniük ugyanezt.
Az amerikai fegyveres erők tagjainak egyébként összesen már 17 különféle vakcinát be kell adatniuk időről időre, azoknál az oltás megtagadása esetén különféle büntetések járnak. A legutóbbi felmérések szerint a katonák nagy többsége már beadatta magának a koronavírus elleni vakciná(ka)t is, körülbelül 5 százalék mulasztotta ezt még el.
A legfrisebb adatok szerint 63-an hunytak el a Covid–19 betegség szövődményeiben, a fertőzöttek száma 5896-tal nőtt Szerbiában.
A szerb miniszterelnök-helyettese, Branko Ružić tudatta, hogy 10 018-ra nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma, a kórházban ápoltaké 6760, akik közül 290-et mesterségesen lélegeztetnek. A helyettes arról is nyilatkozott, hogy ötezer diák fertőződött meg az országban, ám egyelőre nem merült fel az online oktatásra való átállás.
A politikus nyomatékosította, hogy a járványnak csak az óvintézkedések betartásával és az oltakozással lehet elejét venni. Szerbiában pillanatnyilag négyféle, koronavírus elleni védőoltás érhető el: a Sinopharm, a Szputnyik V, az AstraZeneca és a Pfizer vakcinája. A Moderna oltóanyaga várhatóan a hét végén érkezik meg az országba.
Az oltások beadása a jelek szerint nem elég, csak a szigorítások vezetnének eredményre, egyedül a járványügyi korlátozások állítanák meg a koronavírus terjedését
– fejtette ki a szerb járványügyi szakember, Predrag Kon. Az ismert epidemiológus, aki a szerbiai válságstáb tagja, ezt a miniszterelnökkel is tudatta, ám az orvos szerint Ana Brnabić csak az oltakozásban hisz.
(via Pannon RTV)
Első fokon megnyerték a perüket a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oltatlan hallgatói, akik azt kifogásolták, hogy csak akkor vehetnek részt az intézmény jelenléti oktatásában, illetve akkor kaphatnak kollégiumi szállást, ha védettségi igazolással rendelkeznek – írja a Főtér.
Az orvosokat és gyógyszerészeket képző iskola, akárcsak Románia más felsőoktatási intézményei, szeptember elején úgy kezdte meg a tanévet, hogy hallgatóinak azt a védettségi igazolás meglétéhez kötötte.
Ehhez az kellett, hogy a diák oltott legyen, vagy igazolni tudja, hogy átesett már a koronavírus-fertőzésen az elmúlt fél évben. A dokumentumhoz kötötték az előadás látogatást, a gyakorlati részvételt, illetve a kollégiumi lakhatást. Az oltatlan diákok körében akkora felháborodást keltett a döntés, hogy többször tiltakozó felvonulást is szerveztek, majd öt oltatlan diák kezdeményesését felkarolva végül a Jászvásári Diákliga fordult a Szucsáva Megyei Törvényszékhez.
A törvényszék első fokon fel is függesztette az egyetem döntését, az indoklás szerint nem lehet feltételekhez kötni a diákok oktatáshoz való jogát.
Az ítélet nem jogerős, azaz elvileg az egyetem fellebbezhetne, ám az orvosi egyetem máris kiadott egy közleményt arról, hogy tudomásul vették a döntést, és alkalmazni is fogják azt. Arról is hírt adott az iskola, hogy a diákok 90 százaléka már be van oltva, és az előadások, a gyakorlatok előtt ezután is megmérik a hallgatók hőmérsékletét, a maszkviselés és a kézfertőtlenítés pedig a továbbiakban is kötelező lesz.
Nem sikerült a Facebooknak megakadályoznia, hogy terjedhessen a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció a közösségimédia-platformon keresztül – állapította meg a NewsGuard online dezinformációt figyelő szervezet. A Guardian beszámolója szerint
a szervezet által észrevett mintegy húsz különböző felhasználó és csoport összesen több mint 370 ezer követőt szerzett tavaly a Facebookon és az Instagramon.
A dezinformáció forrásai között konkrét felhasználókat is megneveztek, mint például Robert F. Kennedy, a vakcinaszkepticizmus egyik prominens figurája, valamint Joseph Mercola, ismert „alternatív gyógyászati” orvos, de kisebb forrásokat is nyomon követtek, mint például a France Soir Instagram-profilját.
A NewsGuard tavaly szeptember óta küld rendszeres beszámolókat az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), megjelölve azokat a közösségi oldalakat és más digitális platformokat, amelyek fals információkat terjesztenek a koronavírussal kapcsolatban.
(via The Guardian)
David Ige kormányzó korábban azt ígérte, hogy amennyiben a lakosság 70 százalékát teljeskörűen beoltják (két vakcinával vagy a Johnson & Johnson egydózisú oltóanyagával), akkor az összes korlátozásnak búcsút intenek.
Hawaii azóta már 83 százalékos átoltottságnál jár, mégis maradtak a korlátozások.
A szigort az indokolhatja, hogy a delta-variáns miatt az utóbbi hetekben még sok embert kellett kórházban kezelni Hawaiin, de az utóbbi hetekben számottevően csökkent az új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltek száma. Ennek ellenére a korlátozások egyelőre maradtak.
Járványügyi szempontból Hawaii egyébként az Egyesült Államok egyik legszigorúbb államának számít a magas átoltottság ellenére is.
Az Egyesült Államokban hivatalosan már ezen a héten megkezdik az 5–11 év köztiek koronavírus elleni oltását. A Fehér Ház azonban hétfőn bejelentette, hogy a 15 millió oltásnak – amelyet ennek a korosztálynak beadnak majd – a többsége csak a jövő héten válik elérhetővé.
Az 5–11 év közti gyermekek a szokásos 30 mikrogrammos Pfizer-oltás helyett csak 10 mikrogrammot kapnak majd a vakcinából az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) ajánlása szerint.
A világon 247 129 785 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 5 005 638 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint – írja az MTI.
Egy nappal korábban 246 700 706 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 999 620 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen; a hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Vlagyimir Putyin hétfőn bejelentette, hogy Oroszországnak a hadsereg segítségére is szüksége lehet a járvány elleni küzdelemben.
Nagyon nehéz a helyzet az országban. Több mint 40 ezer fertőzöttet regisztrálnak [naponta], ilyen még sosem volt
– mondta, majd arra kérte a hadsereget, hogy építsenek tábori kórházakat azért, hogy ott is fertőzötteket kezelhessenek.
Oroszországban október 30-ától kezdve több mint egy hétre beszüntették a munkát a legtöbb munkahelyen a járvány miatt. A rendkívüli helyzet november 7-én érhet véget, de a regionális hatóságok akár hosszabbíthatják is ezt, ha indokoltnak látják. A fővárosban, Moszkvában pedig a legtöbb üzletet bezárták.