A nigériai kormány elítélte azokat híreket, amelyek szerint megkülönböztetés érte az országából, és más afrikai országból érkezőket miközben menekülni próbálnak Ukrajnából; sokukat megakadályozták abban, hogy elhagyják a háború sújtotta országot – írta meg a BBC.
A hírportál beszámolt egy Isaac nevezetű Ukrajnában élő nigériai férfiról, aki megpróbált bejutni Lengyelországba. A férfi azt mondta, hogy a határőrök nem engedték át, majd azt közölték vele:
„nem foglalkoznak afrikaiakkal".
Azonban arról is érkeztek jelentések korábban, hogy ukrán hatóságok próbálták megakadályozni, hogy afrikaiak szálljanak fel a határra tartó buszokra és vonatokra.
Geofrey Onyeama nigériai külügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy beszélt az ukrán kollégájával, és biztosították arról, hogy minden Ukrajnát elhagyó külföldi korlátozás nélkül áthaladhat a határon.
A SkyNews hétfő esti beszámolója szerint az ukrán elnök eltörölte a vízumkötelezettséget azoknak a külföldieknek számára, akik hajlandóak harcolni Oroszország ellen a több napja tartó konfliktusban. Volodimir Zelenszkij rendelete keddtől lép hatályba, és a hadiállapot végig lesz érvényes.
Oroszország csütörtökön indított támadást Ukrajna ellen, a háború azóta, immár ötödik napja zajlik. A felek hétfőn megkezdték a béketárgyalásokat, míg Orbán Viktor kijelentette: Nem engedünk át fegyverszállítmányokat a magyar–ukrán határon. Bővebben>>>
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.
Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára
– közölte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy a „különböző jelentőségű” büntetőintézkedések újabb bankokat és oligarchákat vagy magát az orosz szuverén alapot is érinthetik.
„Van még tartalék, még nagy a mozgásterünk” – vélekedett a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron, Joe Biden, Olaf Scholz, Mario Draghi, Boris Johnson, Justin Trudeau, Andrzej Duda, Kisida Fumio, Klaus Iohannis, valamint Ursula von der Leyen, Charles Michel és Jens Stoltenberg egyeztetését követően.
A Google a BBC-nek megerősítette a hírt.
Korábban a cég a Reutersnak azt mondta: az ukrán hatóságokkal folytatott egyeztetés után megtették a szükséges lépéseket a helyi közösségek biztonságáért.
Az alkalmazás ezt az információt úgy jeleníti meg, hogy névtelen adatokat gyűjt az Android okostelefonokról, amelyek megmutatják, hogy az utak és a különböző helyek mennyire forgalmasak.
Ezt a funkciót most a régióban – a felhasználók védelmében – ideiglenesen kikapcsolta a szolgáltató.
Az Egyesült Államok kiutasít tizenkét orosz diplomatát biztonsági megfontolásból.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hétfőn újságíróknak számolt be arról, hogy az érintett diplomatáknak március 7-ig kell elhagyniuk az Egyesült Államokat. Kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog a lépésre, mert ez a diplomáciai gyakorlat.
Richard Mills, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-képviselője azzal válaszolt, hogy a távozásra felszólított diplomaták e státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységekben vettek részt.
Felkérték őket a távozásra, így többé nem árthatnak a fogadó állam nemzetbiztonságának
– mondta Mills, hozzátéve, hogy a döntés az ENSZ székhelyére vonatkozó egyezménnyel összhangban született.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményben bejelentette, hogy átmenetileg felfüggesztik a minszki amerikai nagykövetség működését Fehéroroszországban, erről a Reuters brit hírügynökség adott hírt.
Az amerikai külügyminisztérium (State Department) közleménye ezenkívül felhatalmazta az Oroszországban tartózkodó, rendkívüli helyzetben nélkülözhető amerikai diplomatákat, adminisztratív munkatársakat és családtagjaikat, hogy önként elhagyhassák a moszkvai amerikai nagykövetséget, és hazautazzanak az Egyesült Államokba.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „ezeket a lépéseket a kialakult biztonsági körülmények miatt tettük meg, amelyek az orosz katonai csapatok Ukrajna elleni, előzmény nélküli, igazolhatatlan támadása miatt jöttek létre."
Mindeközben a Fox News amerikai hírtelevízió az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy egy – neve elhallgatását kérő – magas rangú amerikai hírszerzési tisztségviselő szerint
Fehéroroszország akár már hétfőn katonai csapatokat küldhet Ukrajna területére, hogy az orosz katonai erők mellett harcoljanak.
Minszk eddig csak kívülről támogatta az orosz hadműveletet, de közvetlenül katonákkal eddig nem vett részt a háborúban.
Törökország minden ország hadihajója számára megtiltja az áthaladást a Fekete-tengeren a két tengerszoroson, a Boszporuszon és a Dardanellákon - jelentette be hétfő este Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.
Értesítettük a tengerparti és más országokat, hogy ne küldjenek hadihajókat a Fekete-tengerre. (...) A montreux-i egyezmény rendelkezéseit alkalmazzuk
– közölte a miniszter az Anadolu török hivatalos hírügynökség jelentése szerint.
Az 1936-ban aláírt montreux-i egyezmény szavatolja Törökország számára a kizárólagos ellenőrzési jogot a két tengerszoros felett háború idején, de az egyik rendelkezése szerint kivételt képez, ha a hajók a bejegyzett támaszpontjukra térnek vissza.
Legalább négy orosz hajó várakozik jelenleg Törökország döntésére, hogy a Földközi-tengerről a Fekete-tengerre hajózzanak.
Recep Tayyip Erdogan török elnök röviddel korábban pontosította a NATO-tagállam Törökország álláspontját. „Nem hagyjuk magára sem Oroszországot, sem Ukrajnát", és "nem engedünk többet Törökország nemzeti érdekeiből”.
Úgy döntöttünk, hogy alkalmazzuk a montreux-i egyezményt a válság kiszélesedésének a megakadályozására
– mondta a török elnök kormányzatának hétfői ülésén.
Kijev a konfliktus első napján kérte Ankarát, hogy akadályozza meg az orosz hadihajók áthaladását a két tengerszoroson, amit Törökország akkor megtagadott.
Az izraeli külügyminisztérium megerősítette, hogy egy ukrajnai közúti ellenőrző pontnál tévedésből lelőtték a 42 éves izraeli Roman Brodszkij DJ-t, aki egy autóban a moldovai határ felé tartott, hogy onnan Izraelbe utazzon.
Brodszkij az elmúlt években Ukrajnában élt, ahol Roman B néven dolgozott lemezlovasként. Autója egy konvojjal tartott Moldovába, a járműben Brodszkij mellett ukrán barátnője, és egy biztonsági őr tartózkodott.
A sajtójelentés szerint egy ellenőrző pontnál - Bila Cerkava városban, Kijevtől 84 kilométerre délre - az ott tartózkodó fegyveresek csecsennek vélték, és tévedésből lőtték le.
Az eset szemtanúja volt a konvoj másik járművében utazó, Vadim nevű barátja, akinek még nem sikerült kijutnia Ukrajnából. A Jediót Ahronót című izraeli újság hírpotráljának, a ynetnek a következőket nyilatkozta,
Úgy érezzük, eljött hozzánk a halál. Ma négyszer éreztük, és a feleségem terhes. Sokan vagyunk itt, akik nem tudjuk, mit tegyünk. Azt mondják, menjünk el egy 150 kilométerre lévő szállodába, de veszélyesnek tartanak és lelőnek mindenkit, aki kimerészkedik, vagy az oroszok, vagy az ukránok.
Brodszkij izraeli állampolgár felesége és két, 6 és 3 éves gyermeke biztonságos helyen Ukrajnában maradt.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a saját Facebook-oldalán tette közzé, hogy szolidaritást vállalnak Ukrajnával, és azt is felvázolták, hogyan kívánnak segíteni a háború elől menekülőknek.
Az Egyetem elmondása szerint kötelességének érzi, hogy kiálljon a humanitárius segítségnyújtás mellett.
Ennek érdekében több stratégiai partnerével, a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Református Szeretetszolgálattal együttműködve, saját erőforrásaival, tereivel és lehetőségeivel járul hozzá a keleti szomszédunktól érkezők megsegítéséhez.
Az alábbi döntéseket hozta meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és az egyetem vezetése:
Rados Djurovics, a menedékkérők védelmével foglalkozó szerbiai központ igazgatója közölte a nyilvánossággal, hogy a háború elől menekülő ukránok első csoportjai már megérkeztek Szerbiába, bár egyelőre leginkább azok, akiknek rokonai, barátai vannak az országban.
A Szabad Európa Rádió nyugat-balkáni irodájának beszámolója szerint a menedékkérők felveszik a kapcsolatot a központtal, ők pedig a határrendészethez irányítják őket, hogy regisztráljanak.
Becslések szerint hatszázezer ember várható Magyarországra az ukrajnai háború miatt, a Szerbiába érkező menekültek száma pedig csak attól függ, hogy a szomszédos országok hány embert tudnak befogadni
– közölte az igazgató, hozzátéve: ha már az Ukrajnával határos országok nem tudják befogadni az embereket, akkor ők a következő biztonságos országba mennek tovább.
Rados Djurovics emlékeztetett arra: a szerbiai befogadóközpontokban összesen hatezer ember szállásolható el, a helyek többségét azonban az illegális bevándorlók foglalják el. Szerinte legalább tízezerre kellene növelni a központok kapacitását – adta hírül az igazgató szavait az MTI.
Állítása szerint eddig több mint négyszázezren menekültek el Ukrajnából, és legalább további 150 ezren mozgásban vannak.
Az ukránok oktatóanyagokat terjesztenek az orosz harci járművek vezetéséhez a TikTokon – szúrta ki a Sky News. Úgy tűnik, már a közösségi média segítségével tanítják az embereket elhagyott orosz tankok vezetésére.
Az alábbi ellenőrizetlen videón, úgy tűnik, mintha egy nő egy tank elindításához adna leckét. Beszáll a járműbe, megnyom néhány gombot és kart, majd elindulna vele. A videó megjelenése egyébként még az orosz hatóságoknak is feltűnt; az ország kommunikációs képviselői arra kérték a TikTok moderátorait, hogy hagyjanak fel a hasonló tartalmak megosztásával, a gyerekeknek ajánlott bejegyzések alatt – számolt be a Sky News.
Ukrainians are spreading tutorial videos on Tik Tok to teach how to drive an abandoned or captured Russian tank... pic.twitter.com/UQxExzzp00
— Asaad Hanna (@AsaadHannaa) February 28, 2022
Yuval Noah Harari izraeli tudós, történész és író a saját Facebook-oldalán osztotta meg, hogy egymillió sékelt (103 384 000 forintot) adományoz az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) az ukrajnai gyermekek megsegítésére.
Az ukrajnai küzdelem az egész világ jövőjét alakítja. Ezen múlik mindannyiunk szabadsága
– írta a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora a bejegyzésében, azzal, hogy „eljött a pillanat, amikor ki kell állni, és meg kell mutatkozni."
A globális szolidaritás jegyében házastársam, Icik Jahav, valamint jómagam és társadalmi hatást célzó szervezetünk, a Sapienship 1 millió sékelt adományoz az UNICEF-nek, hogy segítsünk Ukrajna gyermekeinek megbirkózni ezzel a szörnyű és értelmetlen háborúval
– összegezte Yuval Noah Harari, majd azzal fejezte be, hogy az UNICEF mire fogja felhasználni az adományt.
A pénzt orvosi ellátásra, élelemre és vízre, valamint alapvető életkörülményeik javítására fogják fordítani. Ezeknek a gyerekeknek a jövője mindannyiunk jövője.
Az izraeli sztártörténész könyveit ötven nyelvre fordították le az elmúlt években, és történeti munkái mellett a jelenkorról tett megnyilatkozásaira is milliók figyelnek világszerte.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn azt állította, hogy az orosz fegyveres erők 1146 ukrán katonai létesítményt pusztítottak el a „különleges művelet” kezdete óta – számolt be a CNN.
Elmondása szerint a célpontok között többek között szerepelt:
Konasenkov azt is elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 110 ukrán katona tette le önként a fegyvert, miközben az orosz csapatok továbbnyomultak mindkét kelet-ukrajnai Moszkva-barát régióban:
A Luhanszki Népköztársaság csapatai folytatták a támadó hadműveleteket Kremennoje települése irányában, amivel 3 kilométert haladtak előre. Az elmúlt napban a Donyecki Népköztársaság fegyveres erőinek egységei 16 kilométert haladtak előre
– mondta.
A helyi polgármester szerint egy ember meghalt, öten megsérültek egy robbanásban Brovaiban – számolt be a Sky News. Azonban az Index korábban beszámolt róla, hogy Harkivot is heves ágyúzások sújtották ma, ott kilenc ember vesztette életét és 37-en megsérültek, a polgármester szerint többen gyerekek voltak a sérültek közül.
A legfrissebb hírek szerint Kijevben is robbanásokat hallottak: Mark Austin, a BBC egyik munkatársa azt mondta, hogy eddig három robbanás hallatszott a helyszínen. Hozzátette: ezek voltak a leghangosabbak, amit eddig tapasztalt.
Több vonattal, egész nap érkeztek az ukrajnai menekültek a Nyugati pályaudvarra. A háborús események miatt Ukrajnát elhagyni kényszerülők között van, aki Budapest érintésével továbbutazik, ők egy, a pályaudvar mellé parkolt buszon melegedhetnek, ameddig tovább nem indulnak.
A Shell azt állítja, hogy megszüntet minden közös vállalkozást a Gazprom orosz gázvállalattal, amiknek az összértéke eléri a 3 milliárd dollárt – számolt be a Sky News. A döntés egy nappal azután született, hogy a rivális BP kivette a tulajdoni részesedését a Rosznyefty orosz állami olajóriásból.
A Shell továbbá azt is elmondta: véget vetnek az Északi Áramlat-2 gázvezetékben való részvételben, amelyet Oroszország és Németország között kellett volna építeni, de Németország a múlt héten azt mondta, hogy elveti a terveit – számolt be a Sky News. Azonban a Shell szerint az oroszországi kilépés nem befolyásolja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló energiákra való átállási terveit – számolt be a Reuters.
Ben van Beurdenvan Beurden, a Shell vezérigazgatója a következőkkel indokolta a vállalat lépéseit:
Nem tudunk – és nem is fogunk – tétlenül állni, közvetlenül az ukrajnai nép biztonsága áll a középpontban.
Korábban a nap folyamán egyébként Donald Tusk, az Európai Néppárt vezetője is beszélt a Gazpromról, azonban eltérő vonatkoztatásban: azt mondta, hogy „Orbán és Szijjártó úr többet érdemel, mint érmeket Putyintól. Ha helyet kapnának a Gazprom igazgatótanácsában, az megfelelő jutalom lenne hűségükért”.
Earlier today I spoke to Shell's chief executive, Ben van Beurden. Shell have made the right call to divest from Russia – including Sakhalin II.
— Kwasi Kwarteng (@KwasiKwarteng) February 28, 2022
There is now a strong moral imperative on British companies to isolate Russia. This invasion must be a strategic failure for Putin.
Felvételek készültek a Kevlar-E néven ismert páncélozott járműről, ahogy Harkiv városában egy ukrán lobogóval közlekedik.
Már a 2014-es ukrán–orosz konfliktusban is számos olyan harceszközről készült felvétel, amelyeket akkor próbáltak ki elsőként, akkor az ukrán oldalon elsősorban nyugat-európai fegyvergyárak tankjai voltak láthatók.
Rare Ukrainian "Kevlar-E" Infantry Fighting Vehicle was spotted in Kharkiv.
— Mukhtar Magomedov (@Mukhtarr_MD) February 26, 2022
"Kevlar-E" is the IFV prototype developed on the 2S1 Gvozdika SP howitzer chassis and equipped with a 30mm autocannon.#Ukraine pic.twitter.com/XlHCkFrunD
A videón látható harckocsiból egyetlenegy létezik elvileg, és azt is kiállításokon mutogatták eddig, azonban egy Twitter-felvétel tanúsága szerint most élesben tesztelik. A kelet-ukrajnai városban dúlnak a legnagyobb harcok, a település az orosz–ukrán határ közelében található.
Jurij Vernyidub, a BL-ben meseszerűen szereplő Sheriff Tiraspol vezetőedzője beállt az ukrán seregbe – derült ki az ukrán futballszakértő Andrew Todos alapította ZoryaLondonsk Twitter-oldal bejegyzéséből.
Az 56 éves szakember a nyugat-ukrajnai Zsitomirban született, játékospályafutása után Ukrajnában és Belaruszban is edzősködött, mielőtt 2020 decemberében a moldovai együtteshez szerződött.
A bajnoki cím megnyerése után a BL csoportkörébe is bejutott az együttesével, sőt ott is remekelt, a Real Madrid otthonában szeptember 28-án 2–1-re győzött a Sheriff, összességében pedig hét pontot szerzett az Interrel és Sahtar Doneckkel kiegészülő kvartettben.
Sheriff Tiraspol manager Yuriy Vernydub is primed and ready!
— Zorya Londonsk (@ZoryaLondonsk) February 28, 2022
He defeated Real Madrid in the autumn
Now he's joined the territorial defence effort too pic.twitter.com/8OsY7kOHST
A Sheriff Tiraspol edzője, Jurij Vernyidub készen áll! Legyőzte a Real Madridot ősszel, most csatlakozott a területvédelmi erőkhöz
– tudatta a The Timesnak, a The Telegraphnak, a BBC-nek és a Sky Sportsnak is tudósító újságíró a bejegyezésében.
Az április 23-án nyíló 59. Velencei Képzőművészeti Biennále orosz pavilonjának kiállítója az orosz Kirill Szavcsenkov és Alekszandra Szuharjeva, kurátora pedig a litván Raimundas Malasauskas lett volna.
Szolidaritása jeléül a kiállítás kurátora, Raimundas Malasauskas is benyújtotta lemondását, csodálatát és háláját kifejezve a két művész felé, és a következő szavakkal magyarázta meg a döntését:
Nem dolgozhatok ezen a projekten Oroszország ukrajnai inváziójának és Ukrajna bombázásának fényében.
A Velencei Biennále teljes szolidaritást vállalt Szavcsenkov, Szuharjeva és Malasauskas „nemes és bátor tettével”, egyben kiállt „azon motivációk mellett, amelyek ehhez az Ukrajna egész lakosságát sújtó tragédiát drámai módon megtestesítő döntéshez vezettek” – tudatta a nemzetközi seregszemle szervezőirodája.
A Biennále elítéli mindazokat, akik erőszakot alkalmaznak a párbeszéd és a béke elfojtására,
fogalmaz a közlemény.
A kiállítók visszalépésével Oroszország részvétele kétségessé vált az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálén, Ukrajna ezzel szemben jelezte: idén is be kíván mutatkozni a több mint nyolcvan nemzet részvételével április 23. és november 27. között megrendezendő seregszemlén.
Ahogy arról délelőtt beszámoltunk, az Európai Bizottság döntésének értelmében két orosz hírügynökség, a Russia Today és a Szputnyik sugárzásának betiltását rendelték el az Európai Unió területén.
A BBC közben arról ír, hogy az Ofcom médiaszabályozó közölte: 15 vizsgálatot indított a Russia Today hírműsorai miatt. Az Ofcom arra szólította fel az Egyesült Királyságot, hogy kövessék a tiltásban az EU-t, de Liz Truss külügyminiszter figyelmeztetett: a Russia Today elleni fellépéssel a BBC oroszországi betiltását kockáztatnák.
Donald Tusk, az Európai Néppárt vezetője Twitter-oldalán posztolt azt követően, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: újabb döntést hoztak hétfőn, és nem engedik meg, hogy halált okozó fegyvereket szállítsanak át Magyarországon. Ezt később Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette.
Orbán és Szijjártó úr többet érdemel, mint érmeket Putyintól. Ha helyet kapnának a Gazprom igazgatótanácsában, az megfelelő jutalom lenne hűségükért
– írta Donald Tusk.
Mr Orbán and Mr Szijjártó deserve something more than just medals from Putin. Seats on Gazprom’s board would be an adequate prize for their loyalty.
— Donald Tusk (@donaldtuskEPP) February 28, 2022
„Készülnek és indulnak a katonák Hódmezővásárhelyről a keleti országrészbe” – olvasható a Magyar Honvédség Facebook-oldalán, az alábbi fotó kíséretében.
Későbbi posztjukban azt is közölték, hogy Győrből szintén elindult egy konvoj a keleti országrészbe, valamint felderítő repülést végez a honvédség Mi–24-es sugárfelderítő képességgel ellátott helikoptere – erről itt írtunk bővebben.
Lázár János Facebook-videójában kifejtette – háttérben a vonuló katonai konvojjal –, hogy a hódmezővásárhelyi laktanyában kezdte a napot, a magyar egyenruhások feladata a határszakasz védelme és a menekültek segítése. A Fidesz országgyűlési képviselője hangsúlyozta, az az érdekünk, hogy kimaradjunk a háborúból,„Magyarország menedék, nem hadszíntér”.
Csaknem 250 ezren tüntettek Oroszország ukrajnai inváziója ellen Kölnben hétfőn – írja az MTI.
A német városban a háború miatt lemondták a farsangi időszak legfontosabb napjaként számon tartott húshagyó kedd előtti hétfő alkalmából szervezett hagyományos felvonulást, és helyette békedemonstrációt tartottak.
A jelmezek és a karneváli kocsik így is megjelentek, ám sokan ukrán nemzeti színekre festették öltözetüket, míg
a felvonulást felvezető kocsi fő motívuma egy fehér galamb volt, amelyet felnyársal egy hatalmas orosz zászló rúdja.
A tüntetők békét követeltek, egyúttal Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálták.
Rendkívüli, egynapos teljes körű ülést tart az Európai Parlament kedden Brüsszelben az Ukrajna ellen orosz hadműveletről – tudta meg az MTI. Az ülésen az európai parlament összes képviselője, valamint a következő személyek fogják megvitatni az ukrán helyzetet:
A kedd délben kezdődő vitát követően a résztvevők állásfoglalást fogadnak el; azonban egy korábbi elnöki ülésen a vezetők már kifejtették, hogy a lehető leghatározottabban elítélik az Ukrajna elleni orosz támadást, amelyet indokolatlannak és jogellenesnek neveztek. Akkor azt is leszögezték, hogy az orosz fellépés nem maradhat válasz nélkül.
Az Európai Parlament támogatja a példa nélküli európai és nemzetközi választ, egyebek között az új és szigorú szankciókat, amelyek biztosítják, hogy a Kreml elszámoltatható legyen a tetteiért – fogalmaztak.
Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter Facebookon követelte Oroszország kizárását az Interpolból, azzal vádolva Moszkvát, hogy az megsértette a szervezet alapelveit, és visszaélt annak eszközeivel a politikai ellenfelek üldözésénél, különösen Ukrajnában.
Az Interpol nemzetközi rendőrségi szervezet, többek között információmegosztással segítik egymás munkáját a 195 tagállam hatóságai.
(Guardian)
Egy nemrég megosztott felvételen az látható, hogy hatalmas robbanás világítja meg Kijevet, Ukrajna fővárosát – számolt be a Sky News. Ezt követően légvédelmi szirénák szólaltak meg szerte a városban.
Deborah Haynes, a Sky News védelmi és biztonsági szerkesztője szintén „nagy robbanásokról” számolt be Kijevben. Mark Austin, a portál másik munkatársa azt mondta, hogy eddig három robbanás hallatszott a helyszínen. Hozzátette: ezek voltak a leghangosabbak, amit eddig tapasztalt.
A robbanás nem sokkal azt követően történt, hogy véget ért az Ukrajna és Oroszország közötti hétfői béketárgyalás. Egyelőre nem tudni, mi hangzott el a felek között, ám a következő napokban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek: az ukránok célja a tűzszünet létrehozása, valamint Oroszország haderejének kivonása.
BREAKING: An explosion has been heard in Kyiv with air raid sirens ringing out across Ukraine's capital amid Russia's invasion.
— Sky News (@SkyNews) February 28, 2022
Latest: https://t.co/X3flQUBL0r
📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/Pg5mURqOZA
Kijevi idő szerint este hat órakor megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák Kárpátalja két legnagyobb városában, Ungváron és Munkácson.
A gyakorlat megtartását Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke rendelt el, amit a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján előzetesen bejelentett, nyomatékosítva is a szavait.
Figyeljük a sziréna hangját és a rádiót. A szirénát meghallva, a pánikot elkerülve, vonuljunk biztonságos fedezékbe, az épületek pincéjébe, a legközelebbi óvóhelyekre. Azért van szükség a gyakorlatra, hogy egy esetleges éles helyzetben határozottan cselekedjünk.
Majd hivatalossá tették, hogy a megyei védelmi tanács március elsejétől Kárpátalja teljes területén betiltotta a szeszes italok árusítását.
Némi várakozás után Svájc elfogadta az összes Oroszország elleni uniós szankciót – számolt be a BBC. Úgy tűnik, a semleges ország sem lesz kivétel: már öt oligarchának megtiltották a beutazást, és azonnali hatállyal befagyasztották 336, az EU listáján szereplő személy bankszámláját – ezek között ott szerepel Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov is.
A jelenlegi információk szerint több milliárd dollárnyi orosz vagyont tartanak fel a svájci bankok. Ezenkívül az ország légterét is lezárták az orosz repülőgépek előtt, a svájci légitársaságok pedig törölték a járataikat Oroszországba. Mindez kivételes eseményt jelent Svájc számára, ugyanis eddig minden konfliktusból megpróbáltak kimaradni.
Ignazio Cassis svájci elnök elmondta, hogy az Ukrajna elleni – elfogadhatatlan – támadás a szabadság és a demokrácia elleni támadás volt.
Egy ukrán képviselő nemrég azt közölte, hogy véget értek a béketárgyalások a fehérorosz határon – számolt be a Sky News.
Elmondta, hogy a tisztviselők a tárgyalások második fordulója előtt visszatérnek a fővárosukba, hogy konzultáljanak az elhangzottakról.
Az ukrán elnökség korábban kijelentette, hogy a tárgyalások célja a tűzszünet létrehozása és Oroszország haderejének kivonása volt, azonban a Nyugat továbbra is gyanakvó maradt Oroszország döntéseivel kapcsolatban. A következő tárgyalást a napokban tartják, de azt továbbra sem lehet még tudni, hogy pontosan mi hangzott el az első, hétfői ülésen.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy aláírta az európai uniós csatlakozási kérelmet, amellyel Ukrajna az EU tagjává válhat.
Adam Parsons, a Sky News tudósítója szerint azonban valószínűtlennek tűnik a gyorsított eljárású EU-s csatlakozás.
Joseph Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Ukrajna esetleges tagságával kapcsolatban azt mondta, hogy Ukrajnának egyértelmű európai perspektívája van, most azonban az orosz agresszióval szemben kell fellépni.
Németország ígéretet tett arra, hogy befogadja az összes ukrán menekültet, aki az orosz invázió miatt elhagyja a hazáját.
Minden menekülő ukránt befogadunk, segítünk az embereknek. Azért állunk a határokon, hogy támogassunk minden ukránt, hogy eljussanak Európa országaiba
– mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin háborúja elképesztő szenvedést okozott Ukrajnának, és eddig százezrek menekültek el, miközben milliók féltik az életüket és a jövőjüket.