új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az orosz és az ukrán küldöttség várhatóan megtartja a második tárgyalási fordulót egy esetleges tűzszünetről csütörtökön, egy héttel az orosz invázió kezdete után – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. Néhány órával később ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megerősítette.

    Természetesen megtalálják majd a megoldást (az ukrajnai válságra), ebben nem kételkedem

    – mondta az orosz külügyminiszter.

    Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője korábban közölte, hogy az ukrán fél már úton van a tárgyalás helyszínére – idézi a jelentést az MTI. A két fél megállapodott abban, hogy a helyszín a nyugat-fehéroroszországi Breszt térségében lesz. Az orosz hadsereg biztonsági folyosót alakított ki annak érdekében, hogy az ukrán küldöttség eljusson oda.

    Az ukrán fél megerősítette, hogy beleegyezett a megbeszélések megtartásába, de ennél többet nem közölt. A kijevi külügyminisztérium ugyanakkor sürgette Oroszországot, hogy hirdessen tűzszünetet a súlyosan érintett Harkiv és Szumi kelet-ukrajnai régiókban, hogy a civilek biztonságba kerülhessenek.

    A fehérorosz–ukrán határon hétfőn tartott első tárgyalási forduló nem hozott kézzelfogható eredményeket. Az orosz erők szerdán is folytatták előrenyomulásukat, csütörtökön kora reggel több robbanást regisztráltak Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák.

    Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban szerdán még azt mondta, hogy este tartják az ukrán–orosz tárgyalások második fordulóját, és a delegációk a korábbi összetételben folytatják megbeszélésüket.

    Kedden egy orosz forrás még azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a tárgyalások következő fordulóját a fehérorosz–lengyel határon fekvő fehéroroszországi Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban fogják tartani.

  • Folytatódik a 400 ezer lakossal rendelkező Mariupol ostroma, a város polgármestere szerint a védők egyelőre kitartanak az orosz támadással szemben. 

    Mariupol előtt még kedden nyitottak korridort az oroszok azért, hogy szerdáig mindenki elhagyhassa a települést, aki akarja. Szerdán aztán meg is indult a város elleni támadás, amelyet tüzérségi támogatással kísértek. 

    Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere szerda éjjel azt írta: az eddigi legnehezebb napjukon vannak túl, hozzátéve, hogy a védők egyelőre szívósan védekeznek és kitartanak az orosz támadással szemben. 

    Közlése szerint a várost érő tüzérségi bombázás miatt a civilek közül is többen meghaltak, 128 embert pedig a kórházakban ápolnak. Elmondta azt is, hogy sokan víz és áram nélkül maradtak Mariupolban, csütörtökön ezt a helyzetet az illetékes hatóságok megpróbálják orvosolni.

    A város elfoglalása esetén az oroszok biztosíthatnák a szárazföldi kapcsolatot a Krímmel, valamint nagyobb erővel indulhatnának meg Ukrajna belső területei felé. 

  • A Nyugat-Ukrajnában fekvő Zsitomir lakosai takarítják a házuk romjait a nagyvárost érő keddi légicsapást követően – ez látható a BBC csütörtökön közzé tett videójában. A felvételen az egyik férfi a füstölgő romok között meséli el, hogy a rakétatámadásban halt meg a lánya. 

    Lövéseket hallottunk. A lányomat megölték. A szomszédjaimat is megölték. Azt akarom, hogy mindenki lássa, hogyan bánik velünk az orosz világ, és hogy mit tesznek a mi Ukrajnánkkal

    – nyilatkozta az egyik férfi.

    A férfi megmutatta azt is, hogy hová csapódott be rakéta, majd hozzátette: „Itt halt meg a lányom”. 

    Egy ukrán tisztviselő szerint a lakónegyedbe csapódó orosz rakéta a közeli katonai bázist célozhatta meg.

  • Orosz katonák csütörtök hajnalban elfoglalták Dél-Ukrajna egyik legnagyobb városát, Herszont. 

    Herszonban már napok óta heves harcok zajlanak. Az oroszok már tegnap is azt állították, hogy elfoglalták a várost, de ezt akkor még az ukránok tagadták. Az amerikai védelmi minisztérium a minap még azt nyilatkozta, hogy egyik információt sem tudják megerősíteni. 

    A város elfoglalását a polgármester is megerősítette, mikor közölte, fegyveres katonák törtek be a városházára az éjjel.

    Nem tettem semmilyen ígéretet nekik, nincs mit ígérnem. Engem csak az érdekel, hogy normális élet legyen a városunkban. Arra kértem őket, hogy ne lőjék le a lakosokat.

     – írta a városvezető. 

    Ezenkívül a térfigyelő kamerák is rögzítették, hogy orosz harci szállítójárművek állnak a város főterén.

    A városban reggel 6-ig bezárólag kijárási tilalom volt érvényben, a tömegközlekedés nem sokkal később indult újra. Az embereket arra kérték, hogy leginkább egyedül, de legfeljebb ketten közlekedjenek a városban azért, hogy ne provokálják az orosz csapatokat. A város elestére reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet mondott.

    Bár Herszon városa elesett, úgy tudni, hogy a herszoni területen lévő falvakban az ukrán csapatok folytatják a védekezést – ezt Borisz Szilenkov, a terület kormányzója nemrég a Facebookon közölte, miközben az egyik égő orosz harcjárműről tett közzé videót.

  • Az Egyesült Államok külügyminisztériuma amerikai idő szerint szerdán kiadott közleményében felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „azonnal hagyja abba ezt a vérontást”, és vonja ki csapatait Ukrajna területéről.

    Nyilatkozatában azzal is vádolják Oroszországot, hogy „teljes támadást indított a média szabadsága és az igazság ellen”, mivel blokkolja a független hírügynökségekhez való hozzáférést, ezzel megakadályozva, hogy valós információkat közöljenek az invázióról – írja a BBC.

  • Egy héttel ezelőtt, múlt hét csütörtökön Oroszország légi, szárazföldi és tengeri úton támadást intézett egyik szomszédja, a 44 milliós európai demokrácia, Ukrajna ellen. Összefoglalónkat a háborúról, amely 77 évvel a második világégés után egész Európa biztonságát veszélyezteti, itt olvashatja.

  • Az ukrajnai háború elől 2022. március 2-án 6376 ember, köztük 509 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 1099 ember, köztük 75 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – olvasható a rendőrség közleményében.

  • Magyarország elítéli a háborút, a legutóbbi időkig kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyarok és az oroszok között, és most az uniós egység a legfontosabb – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek adott interjúban.

    A magyar kormányfő hozzátette, az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét, a biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat.

    A csütörtök reggel megjelent interjúról itt írtunk bővebben.

  • A brit tengerészgyalogság egyik korábbi katonája, Tom Littledyke Dorsetből utazott kisbuszával Ukrajnába azért, hogy embereket mentsen ki.

    A férfi – aki jelenleg egy pub üzemeltetője – hétfőn indult el Délnyugat-Angliából, Dorsetből élelmiszercsomagokkal. A lengyel határon ezeket átadta az illetékesnek, majd utána Lvivbe indult tovább a 16 férőhelyes kisbuszával azért, hogy a város vasútállomásáról Lengyelországba szállítsa az embereket.

    Az ENSZ szerint csütörtökre már több mint egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta. Nagy többségük Lengyelországba érkezett, mivel a lengyel kormány már a háború első napján közölte, hogy minden menekültet befogadnak. 

  • Az S&P után csütörtökön a Moody's és a Fitch is megvonta Oroszország befektetési ajánlású államadós-besorolását. A Moody's az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja – a „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávot jelenti a Moody's módszertanában.

    Lépett a Fitch is, amely szintén a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody'shoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte. 

    Oroszország ezzel egyik nagy nemzetközi hitelminősítőnél sem számít már befektetésre ajánlott szuverén adósnak, 

    miután múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot – „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re.

  • Több robbanást is észleltek csütörtök hajnalban Kijevben, miközben a főváros elővárosaiban összecsaptak az oroszok és az ukránok. 

    Úgy tudni, hogy a városközpontban nem sokkal 3 óra előtt jelentettek először két robbanást, utána nem sokkal pedig két másik detonációt is hallani lehetett egy metróállomás közelében.

    Nem sokkal később, helyi idő szerint hajnal 3 órakor a légiriadó is megszólalt Ukrajna több régiójában, köztük Kijevben is. 

    Vitalij Klicsko kijevi polgármester azóta a Facebookon közölte, hogy nehéztüzérségi találatok érték a várost. Bejelentése szerint többen megsérültek, és néhány autó is kigyulladt. Azt is közölte, hogy az éjjel Kijev környékén csaptak össze az oroszok és az ukránok.

    Kijev közelében harcok folytak – Bucsában, Irpinben és Hosztomelben. Az ellenség megpróbál betörni a fővárosba

    – írta a polgármester.

  • Négy orosz vadászgép rövid időre behatolt Svédország légterébe szerdán – közölte a svéd védelmi minisztérium.

    Közleményük szerint a légierő egyik gyorsreagálású JAS 39 Gripen repülőgépét küldték ki ellenük, amely felvételt is készített az orosz gépekről:

    A svéd légierő parancsnoka az incidenst kommentálva azt mondta: komolyan veszik azt, ami történt, és elítélte az orosz légierő tettét, amelyet szakmaiatlannak és felelőtlennek minősített.

  • Kína február elején azt kérte az oroszoktól, hogy a pekingi téli olimpia végéig ne indítsanak támadást Ukrajna ellen.

    Mindezt amerikai tisztviselők közölték a CNN-nel, az amerikai hírszerzésre hivatkozva. Közlésük szerint a kínaiak akkor fogalmazták meg a kérést, amikor Vlagyimir Putyin elnök Pekingbe látogatott a téli olimpia megnyitójára és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.

    Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a hírre úgy reagált, hogy ennek az értesülésnek „semmi alapja nincs”, és az Egyesült Államok célja mindössze az, hogy „befeketítsék Kínát” az ukrajnai invázióval összefüggésben.

  • Az ukrán korrupcióellenes hatóság nemrég közölte, hogy az embereknek nem kell adózási célú bejelentést tenniük arról, ha a napokban megszereztek egy orosz tankot.

    Elfoglaltak egy orosz tankot vagy páncélozott szállítójárművet, és nem tudják, hogy most miként jelentsék be [az új vagyont]? Emiatt nem kell aggódniuk, folytassák a haza védelmét!

    írta közleményében a hatóság.

    Az utóbbi napokban több alkalommal is volt rá példa, hogy az oroszok kifogytak az üzemanyagból, és el kellett hagyniuk a harcjárműveket. Ezeket aztán néhány alkalommal az ukrán civileknek sikerült ellopniuk, például Herszonban is volt egy ilyen eset.

     

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette egy csütörtök hajnalban megjelent videóüzenetében: az ukrán nép „meghiúsította Oroszország álnok tervét”, hogy megszállja országát, és büszke az ukránok hősies ellenállására.

    Egy hét alatt meghiúsítottuk az ellenség tervét, amelyet évek óta népünk, országunk iránti gyűlöletből szőtt. Békére itt nem lelhetnek, egypercnyi nyugalmuk sem lesz, de élelmük sem

    – mondta az elnök a néphez intézett üzenetben, amely Telegram-fiókjában jelent meg. Az ukrán elnök videójában arról is beszélt, hogy az orosz hadsereg milyen városokat foglalt már el.

    Ha valahova sikerült is betörniük, nem lesznek ott sokáig, mert kiűzzük őket

     jelentette ki, hozzátéve, hogy a harcok meg fogják tépázni az orosz katonák morálját.

    Ők nem egy szuperhatalom harcosai, hanem megtévesztett és kihasznált gyerekek

    – mondta. Állítása szerint az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 9000 főt. Az orosz védelmi minisztérium szerdai közlése szerint Oroszország vesztesége 500 fő, Ukrajnáé pedig 2870 volt akkor.

    Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte szerdán napközben, hogy a hadsereg teljesen elfoglalta az Odesszától keletre, a Fekete-tenger partján fekvő Herszon várost, bár ezt ukrán részről kétségbe vonták. Zelenszkij hivatala csütörtök hajnalban azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy a harcok még mindig folynak a városért, de részleteket nem ismertetett a hivatal.

    Ihor Kolihajev polgármester viszont megerősítette, hogy az orosz katonák már a belvárosban vannak, és megszállták a városházát; ezenkívül a térfigyelő kamerák is rögzítették, hogy orosz harci szállítójárművek állnak a város főterén.

    Ő arra kérte az oroszokat, hogy civilekre ne lőjenek, és hagyják nekik összegyűjteni a halottakat.

    Herszon stratégiai jelentőségű város a Dnyeper partján, annak tengeri torkolata közelében.

  • Már egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború elől valamelyik szomszédos országba múlt csütörtöktől szerda éjfélig – közölte csütörtök hajnalban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), amely szerint ebben az évszázadban ilyen intenzív exodusra még nem volt példa a világon.

    Az egymillió ember Ukrajna lakosságának két százalékát jelenti. Ez az érintett országok hatóságai által közölt adatok összesített értéke. Az UNHCR egyúttal figyelmeztetett, hogy a menekültáradatnak messze nincs vége, akár a négymilliót is elérheti ez a szám a végén, sőt, ennél is több lehet.

    A legtöbben – 5,7 millióan – a szíriai háború elől menekültek el külföldre az ENSZ-szervezet adatai szerint, de a leggyorsabb szíriai exodus idején, 2013 elején is legalább három hónap alatt hagyta el az országot egymillió ember.

    Az ENSZ tisztségviselői a mostani válságban dicsérték az Ukrajnával szomszédos, befogadó országokat segítőkészségükért. Az ukrajnai menekültekből több mint 505 ezer érkezett Lengyelországba, több mint 116 ezer ember Magyarországra, 79 ezret meghaladta a Moldovába, 71 ezret a Szlovákiába és 131 ezret a Romániába érkezők száma – idézi az MTI az ENSZ közleményét.

  • Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!

    Pont egy héttel ezelőtt, február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. Az orosz elnök egy héttel ezelőtti beszédében elmondta: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.

    Az orosz invázióról az Index itt írt először, az elmúlt egy hétben pedig minden nap percről percre frissülő cikkeinkben számoltunk be az orosz–ukrán háborúról, amiről ma ebben a hírösszefoglalóban olvashatja el a legfontosabb híreket; tartson velünk!