Kína február elején azt kérte az oroszoktól, hogy a pekingi téli olimpia végéig ne indítsanak támadást Ukrajna ellen.
Mindezt amerikai tisztviselők közölték a CNN-nel, az amerikai hírszerzésre hivatkozva. Közlésük szerint a kínaiak akkor fogalmazták meg a kérést, amikor Vlagyimir Putyin elnök Pekingbe látogatott a téli olimpia megnyitójára és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.
Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a hírre úgy reagált, hogy ennek az értesülésnek „semmi alapja nincs”, és az Egyesült Államok célja mindössze az, hogy „befeketítsék Kínát” az ukrajnai invázióval összefüggésben.
47 éves korában meghalt az orosz–ukrán konfliktusban a 7. légideszant hadosztályának parancsnoka,Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy. Halálát egy helyi tiszti szervezet erősítette meg a dél-oroszországi krasznodari régióban.A 47 éves férfi részt vett Oroszország szíriai megszállásában is, írja a Guardian.
Ukrianian Armed Forces claim death of Russian Major General Andrey Sukhovetsky, Deputy Commander 41st Russian Combined Army in Ukriane.
— Indian Aerospace Defence News (IADN) (@NewsIADN) March 3, 2022
Major General Andrey Sukhovetsky is said to be first top level Russian Army Official killed by Ukrianian Army.#RussianUkrainianWar pic.twitter.com/InL72dbsPS
Ukrán tudósok nyílt levelet írtak alá, amelyben felszólítják kollégáikat szerte a világon, hogy szakítsák meg az együttműködést Oroszországgal.
Az oroszországi tudományos események nemzetközi bojkottjára szólítanak fel, és szerintük meg kell tiltani az orosz kutatóknak az adatbázisokhoz való hozzáférést.
Több mint 3000 akadémikus írta alá eddig a petíciót.
Dmitro Csumacsenko, a jelenleg orosz támadás alatt álló Harkiv városában működő nemzeti repülési egyetem docense megosztotta a petíciót, és arra kérte nyugati kollégáit, hogy írják alá.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij közvetlen megbeszélésekre szólította fel Vlagyimir Putyin orosz vezetőt, mondván, ez „az egyetlen módja a háború megállításának” – számolt be a The Guardian.
Az ukrán elnök egy sajtótájékoztatón így szólt Putyinhoz:
Nem támadjuk Oroszországot, és nem is tervezzük megtámadni. Mit akarsz tőlünk? Hagyd el a földünket!
Zelenszkij arra is megkérte az orosz vezetőt, hogy őt ne egy rendkívül hosszú asztalnál fogadja:
Ülj le velem. Csak ne 30 méterre, mint Emmanuel Macron francia elnökkel
– mondta. Arra is felszólította a Nyugatot, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, figyelmeztetve, hogy más európai országok is veszélybe kerülhetnek, ha Oroszország előrenyomul.
Több mint száz gyermeket sikerült szerdán Odesszából átjuttatni a határon a szomszédos Moldovába az izraeli diplomácia, a Chábád-mozgalom és egy nemzetközi alapítvány erre összegyűjtött négymillió dolláros segélyének a segítségével, adta hírül a NeoKohn a Kan izraeli közszolgálat rádió bejelentését.
A Chábád működtette odesszai zsidó árvaházban a legfiatalabb gyermek mindössze 37 napos.
A hírek szerint március másodikán, reggel 7 órakor indultak el Odesszából négy busszal, és délután 5-kor érkeztek meg Chisinauba. Negyven gyermeknek még nem volt útlevele, az izraeli diplomácia segítette őket átkelni a határon.
Karl Nehammer (ÖVP) osztrák szövetségi kancellár az ukrajnai válságról tartott beszédében a bécsi parlamentben kijelentette, hogy egyértelműen elítéli azt, amit Oroszország tett – írja a Der Standard. A kancellár hozzátette: Ausztria minden szövetségi tartománya szolidaritását fejezi ki a történtek után.
Ausztria katonailag semleges marad az orosz–ukrán háborúban, azonban az osztrák parlament nem, hiszen a hét elején a Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén úgy döntöttek, hogy
ELFOGADJÁK AZ UNIÓS SZANKCIÓKAT – BELEÉRTVE A VLAGYIMIR PUTYIN ELNÖK, SZERGEJ LAVROV KÜLÜGYMINISZTER ÉS MIHAIL MISUSZTYIN MINISZTERELNÖK ELLEN HOZOTT PÉNZÜGYI SZANKCIÓKAT –, ILLETVE CSATLAKOZTAK A LÉGTÉRZÁRHOZ IS,
azaz minden, Oroszországba induló vagy orosz jelzéssel ellátott járat számára lezárták a repülőtereket.
Az osztrák tartományok kormányzói kijelentették, hogy befogadják az Ukrajnából érkező menekülteket, annak ellenére hogy a bécsi kormány számára az utóbbi években egyre nagyobb problémát okozott a menekültválság kezelése.
Független vizsgálóbizottságot hoz létre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására – jelentette be csütörtökön Nagy-Britannia képviselete a szervezetnél.
Az EBESZ 57 tagországából 45 támogatta az úgynevezett moszkvai mechanizmus életbe léptetését, amely független szakértői testület létrehozását irányozza elő „háborús és emberiség elleni bűncselekmények lehetséges esetei, körülményei és tényei feltárására, ideértve a civilek és a polgári infrastruktúra elleni szándékos és válogatás nélküli támadásokat”.
Tegnap Harkivban meghalt a szervezet egyik megfigyelője.
Erőteljes rakétazáporok zúdultak Harkivra február 28-án, a támadásokban több tucat ember meghalt.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint az orosz hadsereg kazettás lőszert is bevetett ezekben a támadásokban, amelyek civil áldozatokkal is jártak: kilenc civil halt meg, köztük gyermekek.
A szervezet szerint a Harkiv északi részén történt támadás során egy 2019-ben gyártott, 9N235 típusú kazettás töltettel szerelt, 300 mm-es Szmercs rakétát lőttek ki – írja a 444.hu.
Ezek alapvetően emberek pusztítására való fegyverek, és amennyiben lakóövezeteket lőnek velük, a polgári lakosság elpusztítása lehet a cél – véli az Amnesty International.
Az egyik becsapódó rakéta leszakította egy nő lábát, aki nem sokkal később belehalt a sérüléseibe.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán konfliktus kezdetétől csütörtök délig 676 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a főigazgatóság munkatársai a társszervekkel szorosan és folyamatosan együttműködve segítik az ukrajnai háború elől menekülőket a határ menti gyűjtőpontokon, a pályaudvarokon és az ügyfélszolgálati irodákban, ahol a kérelmezők megkapják a magyarországi tartózkodáshoz szükséges igazolást.
A főigazgatóság határtól távolabb lévő budapesti és dunántúli ügyfélszolgálatai is egyre leterheltebbek, de a munkatársak mindent megtesznek a zökkenőmentes ügyintézés érdekében – zárta a közleményt az Idegenrendészeti Főigazgatóság.
Március 3-án 10 492 személy igényelt útlevelet Szlovákiában, ami új rekord az országban – tájékoztatott róla Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, aki nyomatékosan kérte a lakosságot, ne keltsenek pánikot – olvasható a Új Szó cikkében.
A hatóság tudatta, hogy a kérvényezők nagy száma miatt elkerülhetetlenek a késések és a hosszú sorok.
Minden tőlünk telhetőt megtettünk, a lehető legtöbb kollégát az okmányirodákba helyeztük. Minden irodánk fogadja az útlevélkérelmeket. Munkaidőben folyamatosan dolgozunk, ebédszünet nélkül
– mondta Denisa Bárdyová.
A Magyarországgal szomszédos országban sokan tartanak a háború továbbterjedésétől, így hirtelen megnőtt az útlevéligénylések száma, mert sokan az Európai Uniót sem ítélik már biztonságosnak.
Bár eredetileg kilenc halottról szóltak a hírek, miután két iskolát és egy házat légi csapás ért Csernyihivben, az ukrán sürgősségi szolgálat közölte, hogy a támadásnak már 22 halálos áldozata van – írja a Sky News.
Vjacseszlav Csausz, a Csernyihiv megyei állam közigazgatási vezetője is megerősítette az oroszok újabb támadásait, valamint közölte, hogy a mentési munkálatok jelenleg is zajlanak.
A robbanásról felvétel is készült:
This dashcam footage captures the moment a missile hit a residential building in central Chernihiv, northern Ukraine. Sky News has verified and located this video.
— Sky News (@SkyNews) March 3, 2022
Get live updates: https://t.co/cz5NTcz9E4 pic.twitter.com/1W6YZN3ptN
Robbanás következtében elsüllyedt egy teherhajó csütörtökön Odessza partjainál, írja a Reuters egy magas rangú ukrán tisztviselő jelentése alapján. A hajóról hat embert mentettek ki. Korábbi hírek szerint az észt tulajdonú Helt teherhajó süllyedt el. A kimentett személyzetet a csernomorszki kórházban ápolják.
Elkezdődött az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalás második fordulója – osztotta meg Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója Twitter-oldalán.
Az ukrán delegáció legfontosabb napirendi pontjai között szerepel az azonnali tűzszünet, a fegyverszünet és a humanitárius folyosók a civilek evakuálására a lerombolt vagy folyamatosan bombázott falvakból, városokból.
Start talking to Russian representatives. The key issues on the agenda:
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 3, 2022
1. Immediate ceasefire
2. Armistice
3. Humanitarian corridors for the evacuation of civilians from destroyed or constantly shelled villages/cities. pic.twitter.com/Pv0ISNjsod
Hollandia nagyvonalúan nyújt menedéket az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülőknek – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök, és kihangsúlyozta:
Ennyi menekült befogadása óriási munka, ha tudunk segíteni Lengyelországnak, természetesen minden tőlünk telhetőt megteszünk.
A kormányfő elmondta, hogy a menekülteket többségében Lengyelország fogadja be, de már Hollandia is felkészült az elhelyezésükre, növeli befogadókapacitását. Az elnök azt is hozzátette, hogy Hollandia Lengyelországnak is felajánlotta segítségét, és Rutte a napokban tárgyalt erről Andrzej Duda lengyel elnökkel és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel.
Eddig mindössze ötven menekült érkezett Hollandiába, őket az ország legnagyobb menekülttáborában, a Ter Apelben található befogadóközpontban helyezték el.
A holland miniszterelnök elmondása szerint „az orosz agresszió példa nélküli” és immáron civileket is sújt, és kijelentette, hogy
Az emberi jogok megsértése nem maradhat büntetlenül. Az igazságszolgáltatásnak működnie kell.
A holland sajtó szerdán arról tudósított, hogy mintegy kétszáz holland jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen. Az ukrán elnök vasárnap jelentette be, hogy külföldi állampolgárokból álló alakulatot hozna létre.
A holland elnök Twitteren is közzétette, hogy Ukrajna mellett áll, és hogy ez nemcsak Ukrajna megtámadásáról szól, hanem egész Európáról.
Terugkijken: het inleidend statement van de persconferentie #ministerraad. O.m. over de Russische invasie in Oekraïne.
— Mark Rutte (@MinPres) February 25, 2022
‘Het is niet alleen een aanval op Oekraïne, het is ook een aanval op alles wat we in Europa na de Tweede Wereldoorlog met elkaar hebben opgebouwd’ pic.twitter.com/k7MNpuvyk3
Régóta ismert és kedvelt márka volt az Orosz fagylalt elnevezésű termék Szlovákiában, azonban a gyártója tiltakozásul az orosz agresszióra átnevezte évtizedes termékét – tájékoztat róla az Új Szó.
Igen, megváltoztatjuk a nevet. Az orosz fagylaltból ukrán fagylalt lesz. Első lépésként az »Orosz« fölé matricát helyeznek el »Támogatjuk Ukrajnát« felirattal. Áprilisban a termékek új csomagolásban kerülnek a piacra
– mondta Alena Steffelová, a termék gyártója, a Bidfood cég szóvivője, aki arról is informált, hogy ez Csehországra és Szlovákiára is vonatkozik.
Dél-Korea tízmillió dollár értékű humanitárius segélyt küld Ukrajnának és az ukrajnai menekülteknek – közölte Mun Dzsein dél-koreai elnök egy telefonbeszélgetésben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Zelenszkij arra kérte Szöult, minden lehetséges eszközzel segítse Ukrajnát, hogy megvédhesse magát és átvészelje a válságot – írja az MTI.
Mun Dzsein reményét fejezte ki, hogy a gyorssegély valódi segítséget jelent majd.
A dél-koreai elnök Twitter-üzenetben is szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, kiemelve, hogy teszi ezt egy olyan ország elnökeként, amely szintén átélt tragikus háborút.
문재인 대통령은 우크라이나 젤렌스키 대통령과 오늘 오후 30분 동안 통화를 했습니다.
— 대한민국 청와대 (@TheBlueHouseKR) March 3, 2022
문 대통령은 “러시아의 무력 침공으로 희생당한 분들과 유가족에게 심심한 조의를 표하며 침략에 결연히 맞서 싸우는 대통령님과 우크라이나 국민들의 용기와 희생에 경의를 표한다”고 위로의 뜻을 전했습니다. pic.twitter.com/fuN2zep6Pw
Dél-Korea külügyminisztériuma már korábban bejelentette, hogy Szöul szigorít az Oroszországba irányuló exporton, megtiltva a stratégiai cikkek kivitelét, és csatlakozik a nyugati országok döntéséhez, amely kizárja a legjelentősebb orosz bankokat a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt – írja az ABC News.
Mindenért, amit Ukrajna ellen tettél, megfizetsz. Nem felejtjük el azokat, akik elhunytak, és Isten sem felejti el őket
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna egyre erősebb fegyvereket kap az igazi barátaitól.
Állítólag több száz nőt és gyereket mentettek ki ukrán katonák Irpin városából – számolt be a Sky News. Az ukrán legfelsőbb tanács megosztott egy videót, amelyen katonák láthatók, amint kisgyermekeket és nőket segítenek át egy romokkal borított területen.
A Kijevi Terrorvédelmi Zászlóalj több mint négyszáz nőt és gyermeket mentett ki az orosz megszállók által bombázott Irpinből
– írta Twitteren a kormányzati oldal.
Батальйон тероборони Києва врятував понад 400 жінок і дітей з розбомбленого російськими окупантами Ірпеня.#StopRussianAggression pic.twitter.com/NbeN4HnAWU
— Верховна Рада України (@verkhovna_rada) March 3, 2022
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az ukrán delegáció megérkezett az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások második fordulójára Fehéroroszországba.
Szerdán a fehérorosz külügyminisztérium közzétett egy fotót egy konferenciateremről Twitteren, mondván, hogy a tárgyalások második fordulójának helyszíne készen áll a felek fogadására – tette közzé a Guardian.
⚡️🇷🇺🇧🇾🇺🇦“Hunter’s house” is ready to host second round of Russia-Ukraine negotiations pic.twitter.com/RkPVHBbAEF
— Belarus MFA 🇧🇾 (@BelarusMFA) March 2, 2022
A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte francia kollégájával, Emmanuel Macronnal, hogy Oroszország ukrajnai hadműveletének céljai megvalósulnak, így demilitarizálása és semleges státuszának elérése sikeres lesz – számolt be a BBC.
A két elnök dél után nem sokkal beszélt telefonon, aminek során Putyin azt mondta, hogy Kijev bármilyen kísérlete a tárgyalások elhalasztására azt eredményezné, hogy Moszkva kiegészíti követeléseit.
Kilencen meghaltak és négyen megsebesültek, miután két iskolát és egy házat légi csapás ért Csernyihivben – írja a Sky News az ukrán hatóságokra hivatkozva.
Vjacseszlav Csausz, a Csernyihiv megyei állam közigazgatási vezetője is megerősítette az oroszok újabb támadásait, valamint közölte, hogy a mentési munkálatok jelenleg is zajlanak.
⚡️Russian forces strike at residential buildings in central Chernihiv.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 3, 2022
According to the Northern Territorial Defense Forces, there is no military infrastructure in the nearby area, only several schools, kindergartens, and a hospital.
Photo: Northern Territorial Defense Forces. pic.twitter.com/Dm8edPWwlA
русская армия уничтожила школу в Чернигове. 9 погибших pic.twitter.com/bGo4THQAjK
— IgorGirkin (@GirkinGirkin) March 3, 2022
Ismét megszólalt Andrej Kortunov, a Kreml tanácsadója, aki már szerdán is egyértelművé tette, hogy ellenzi a háborút.
A BBC-nek most azt mondta: ami Ukrajnában történik, az olyan tragédia, amelyet „határozottan el kellett volna kerülni”. Hozzátette azt is: nagyon nehéz lesz elérni, hogy a felek békét kössenek, elsősorban azért, mert Vlagyimir Putyin a jelenlegi helyzetben nem teheti ezt, hiszen az számára politikai vereséggel érne fel.
Kortunov ezzel összefüggésben azt mondta: az orosz elnököt meg kell próbálni olyan helyzetbe hozni, hogy megköthesse ezt a békét. Azt is közölte, hogy kik azok, akik ebben segíthetnek: Angela Merkel volt német kancellár és Hszi Csin-ping kínai elnök lehet az, aki előállhat egy megoldással ebben a helyzetben – közölte az orosz tanácsadó.
Szerinte Putyin lépése logikátlan, és azonnal véget kell vetni a háborúnak.
A percről percre alakuló háborús fejlemények, az utcákon megjelenő harckocsik látványa, a légtérben elhaladó honvédségi helikopterek és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság sokakban szorongást ébresztenek.
Ilyen körülmények közt a Mindset Pszichológia Mentális Akcióterve a pszichológia tudományának minden eszközével igyekszik támogatást nyújtani a háborús helyzettel való megküzdésben
– közölte Partos Bence, a Mindset Pszichológia tulajdonos ügyvezetője.
A szervezet munkatársai a háborús időszakban a következő segélykérő e-mail címen várják a helyzet miatt pszichés támogatást igénylőket:
segelyvonal@mindsetpszichologia.hu
Hétköznap 8 és 20 óra között itt kaphatnak választ kérdéseikre mindazok, akik a háborús konfliktus miatt pszichés támogatást igényelnek.
Sokan érintettek akár család vagy barátok által, hiszen magyarok lakta területek is veszélybe kerülhetnek, ezért a pszichológia tudományának minden rendelkezésünkre álló eszközével szeretnénk segítséget nyújtani a kárpátaljai és hazai lakosságnak egyaránt. Témánk lesz többek között, hogyan beszélgessünk a gyermekekkel a helyzetről, transzgenerációs traumák kezelése, szorongásoldási technikák, valamint érzelemszabályozási és traumafeldolgozási tanácsok
- hangsúlyozta Partos Bence.
Oroszország és Ukrajna delegációi csütörtökön találkoznak a tárgyalások második fordulóján Fehéroroszországban, miután egy ukrán elnöki tanácsadó megerősítette, hogy képviselőik úton vannak – számolt be a CNN.
Mihajlo Podoljak azt írta Twitteren, hogy az ukrán delegáció elindult a találkozási pontra, miután orosz tisztviselők a csütörtöki napot tűzték ki a tárgyalásra.
Úton az Orosz Föderációval folytatott tárgyalások felé. Már a helikopterben vagyunk. Néhány órán belül kezdünk
– tweetelte Podoljak egy fényképet mellékelve, amelyen David Arakhamiával, a kormánypárt egyik magas rangú tisztviselőjével van.
On our way to negotiations with the Russian Federation. Already in helicopters… pic.twitter.com/CMflDZ3NDk
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 3, 2022
„A megbeszélésekre sor kerül” – mondta korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy videokonferencián. A külügyminiszter azt állította, hogy az ukrán fél szándékosan késleltette az érkezést, és azt sugallta, hogy Ukrajna az Egyesült Államok bábállama.
A Sky News azóta beszámolt róla, hogy az ukrán delegáció megérkezett a tárgyalás helyszínére, ami hamarosan el is kezdődik.
A brit Institute for the Study of War újabb térképet készített Ukrajnáról, feltüntetve rajta a front legújabb mozgásait.
NEW: Thursday March 3 map update. Russia has now taken over control of the major southern city of Kherson. Shelling of residential areas continued in Kyiv overnight and forces have encircled Mariupol
— Steven Bernard (@sdbernard) March 3, 2022
Keep up to date with the latest mapshttps://t.co/dvzIvDa3Hl#UkraineInvasion pic.twitter.com/2wfExkZzf4
A térképen már jelölve van, hogy Herszont elfoglalták az oroszok, és ezután megkezdték a Mikolajiv elleni támadást. Ezenkívül látható az is, hogy Bergyanszk elfoglalása után a krími haderő egy szűkebb sávon, a Fekete-tenger partja mentén összeköttetést létesítettek a donbaszi csapatokkal, ezáltal zárták teljesen körbe a négyszázezres Mariupolt.
A BBC elemzése szerint az oroszok egyértelműen arra törekszenek, hogy teljesen uralmuk alá hajtsák a régiót. Ha folytatják a hadműveletet, a legnagyobb ellenállásba várhatóan Ukrajna harmadik legnagyobb városánál, az egymilliós Odesszánál ütközhetnek majd. Ha sikerülne bevenniük ezt a várost, azután az ukránokat teljesen elvághatnák a Fekete-tengertől.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes egy interjúban közölte: hajlandók újrakezdeni a párbeszédet a Nyugattal az Oroszországot érintő biztonságpolitikai garanciákról és a stratégiai stabilitás kérdéséről.
Nagyon sajnáljuk, hogy washingtoni kollégáink úgy döntöttek – amint azt néhány napja bejelentették –, hogy felfüggesztik ezeket a kapcsolatokat
– mondta Rjabkov.
Néhány napja még a Pentagon mondta azt, hogy az oroszok nem akarnak tárgyalni velük. Az orosz külügyminiszter-helyettes most arra a kijelentésre utalhatott vissza, amelyet az amerikai külügy még az invázió kezdete előtt tett. Antony Blinken akkor valóban azt mondta, hogy a mostani helyzetben nincs értelme tárgyalni az oroszokkal.
Rjabkov szerint mindamellett nem szűnt meg teljesen a diplomáciai kapcsolat az amerikaiak és az oroszok között, de jelenleg kizárólag a nagykövetségeken keresztül érintkeznek egymással a felek.
Nincs okunk arra, hogy azt higgyük, ez az algoritmus a közeljövőben változik
– mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.
Remigijus Šimašius, Vilnius polgármestere bejelentette, hogy az ukrán hősökről nevezik el azt az utcát, amelyben az orosz nagykövetség van.
Mostantól kezdve az orosz nagykövetség összes dolgozójának a névjegykártya az ukrán hősök előtt tiszteleg. És bárkinek, aki levelet ír a nagykövetségnek, gondolnia kell az orosz agresszió áldozataira és az ukrán hősökre
– írta bejegyzésében a miniszter.
A Diageo nevű szeszesital-forgalmazó cég leállította az Ukrajnába és Oroszországba irányuló szállításokat.
A legfontosabb számunkra az, hogy az embereink biztonságban legyenek Ukrajnában és a régióban
– közölte a cég szóvivője.
Körülbelül 15 ezer orosz turista a Dominikai Köztársaságban ragadt azok miatt az utazási korlátozások miatt, amelyeket Oroszországgal szemben hoztak – közölték a hatóságok az AFP hírügynöksége szerint.
A háború kezdete után számos ország lezárta a légterét az orosz repülőjáratok előtt, emiatt sok turista nem tud hazatérni országába. Oroszország azóta viszonozta a lépést.
A dominikai hatóságok megállapodtak a szálláshelyekkel abban, hogy azok garantálják a turisták lakhatását addig, „amíg megoldást találnak a helyzetre”. Az oroszok többsége a sziget keleti tartományában, La Altagraciában van.
Az oroszok mellett körülbelül 1900 ukrán turista is van az országban, az ő elszállásolásukat is az oroszokéhoz hasonló módon oldják meg addig, amíg biztonságos módon haza nem tudnak térni.
A helyi ukrán konzul, Ilona Olekszandrivna egyébként azt állítja, hogy nem 1900, hanem körülbelül 3000 ukrán van Dominikán, mivel 1200 embert „elküldtek” a szálláshelyükről, de az AFP ennek nem találta nyomát.
Ukrán zászlót húztak fel Bucsa városközpontjában a katonák, vagyis úgy fest, hogy ez az előváros még ukrán kézen van.
The #Ukrainian flag is raised over #Bucha pic.twitter.com/F3t5kTjSjb
— NEXTA (@nexta_tv) March 3, 2022
Kijev elővárosaiban már napok óta folyik a harc. Ennek az eredményei meglátszódnak ugyan, de az oroszoknak még nem sikerült áttörniük a fővárosi védvonalon.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet ingyenes jogi tanácsadást és képviseletet biztosít minden Kárpátaljáról menekülő magyarnak. A szervezet közleménye szerint emellett minden lehetséges támogatást és segítséget megadnak kárpátaljai jogvédő partnereiknek, azok munkatársainak és hozzátartozóinak.
A kapcsolatfelvételhez szükséges információk a szervezet honlapján olvashatók, illetve a +36-20-278-8863 telefonszámon is lehet érdeklődni a lehetőségek iránt.