Az osztrák OMV a napokban még csak fontolgatta, hogy kiszálljon a Gazpromból, de az MTI hétfőn adta hírül, hogy végül a cég úgy döntött,

Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektet be Oroszországban, és hogy Oroszországot már nem tekinti az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának.   

Emellett megkezdik a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projekt 24,99 százalékos részesedésének stratégiai felülvizsgálatát. „Ez minden lehetőséget magában foglal, beleértve a kilépési lehetőségeket is” – áll a közleményben.

Az Ukrajna elleni orosz háború során így a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyefty folyamatosan veszíti el a stratégiai partnereit.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök mellett a Karmelita kolostorban többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és Benkő Tibor honvédelmi miniszter látható.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI

A police.hu oldalán közölték, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) legaktuálisabb közleménye szerint, az orosz-ukrán háború elől eddig összesen 3247 ember, köztük 770 gyermek érkezett vonatra Budapestre.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 122 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését, illetve az odaszállításukat az együttműködő hatóságok oldották meg, olvasható a közleményükben.    

A BRFK és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága, valamint a segélyszervezetek munkatársaival, erre fokozatosan emlékeztetnek a hatóságok. 

Állítólag az orosz erők ágyúkkal bombázták Mikolajiv városát hétfő reggel, mindössze egy nappal azután, hogy az ukrán csapatok kiszorították őket a város határairól – számolt be a The Guardian. 

Michael Schwirtz, a New York Times riportere töltött fel a Twitter-oldalára egy olyan felvételt, amely állítólag egy bombázást rögzített a városban. 

Azt láttam, ahogy a villanások megvilágítják az éjszakai eget a város nagy részén – írta Schwirtz a posztjához.

A város polgármestere, Olekszandr Szenkevics a Facebookon közzétett üzenetében megerősítette a hírt, amelyben azt írta, hogy az orosz csapatok lakóépületeket vettek célba a városban, és meg is osztott egy videót egy lángokba borult panelházról.

Sok lövedék van a városban, amelyek nem robbantak fel... ne közelítsék meg őket, ne emeljék fel, és ne próbálják megmozgatni őket

– figyelmeztetett a polgármester. 

Az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság hadműveleti parancsnoksága szerint Oroszország rakétacsapást mért a tengerről az odesszai régió egyik területére – számolt be a Sky News. 

Önkéntesek homokzsákokat töltenek, hogy barikádokat építsenek Odessza városában 2022. március 6-án

Fotó: Igor Tkachenko / Reuters

A rakétazápor Tuzla faluját érte, amely mintegy 109 kilométerre délnyugatra fekszik Odesszától. Az áldozatokról nem számoltak be, bár a hatóságok szerint a támadás kritikus infrastruktúrákat érintett.

Megöltek egy fiatal segélymunkást Kijev közelében – írja a Sky News.

Anasztaszija Jalanszkaja ellátmányt szállított egy kutyamenhelyre, amely három napig élelem nélkül maradt. A 26 éves nő az egyike annak a három embernek, akit az ukrán fővárostól 29 kilométerre fekvő Bucsában öltek meg. Jalanszkaja az autójában ült, amit támadást ért.

Az orosz katonák több mint 140 tonna humanitárius segélyt szállítottak az orosz megszállás alatt lévő ukrajnai Herszon régió lakosainak – számolt be az Interfax az orosz védelmi minisztérium közleményéről.

A humanitárius segítségnyújtás hús- és halkonzervekből, gabonafélékből, növényi olajból, palackozott vízből, pékárukból és egyéb alapvető termékekből áll. Herszon városának különböző pontjain, így a város külső területein is mindenki hozzájuthat élelmiszerhez

– áll a közleményben.

A humanitárius segélyt szállító konvoj Krímből érkezett az ukrán városba. Az orosz hírügynökség szerint a Herszon melletti települések lakói is elkezdtek kapni segítséget Oroszországtól.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke szerint az amerikaiak vizsgálják, hogy törvényt fogadjanak el az orosz kőolaj és más energiatermékek importjának betiltásáról a háború miatt.

Olyan szigorú törvény kidolgozásán munkálkodunk, amellyel még jobban el lehet szigetelni Oroszországot a globális gazdaságban

– mondta Pelosi, hozzátéve, hogy hatályon kívül helyeznék az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló bevett kereskedelmi kapcsolatokat, és megindítanák Oroszország kizárásának folyamatát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) is, valamint a képviselőház felhatalmazná Joe Biden elnököt, hogy emelje az orosz importtermékekre kivetett vámokat.

Az Interfax orosz hírügynökség szerint ma délelőtt 10 órakor az orosz hadsereg tűzszünetet tart és humanitárius folyosókat nyit meg Ukrajna városaiban – számolt be a Sky News.

Azonban érdemes tudni, hogy Oroszország a két korábbi tűzszüneti ígéretét sem tartotta be. A mostani döntést állítólag Emmanuel Macron francia elnök kérésére hozták meg. 

A szóban forgó, a civilek evakuálására szolgáló folyosók Kijevben, Mariupolban, Harkivban és Szumiban nyílhatnak meg.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette a legújabb hírszerzési jelentését, amelyben azt állítja, hogy az orosz erők „minimális szárazföldi előrenyomulást” hajtottak végre a hétvégén – írja a The Guardian. 

A következő pontokról számolt be a szervezet: 

1. Az orosz erők valószínűleg minimális szárazföldi előrenyomulást hajtottak végre a hétvégén. Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország eddig sikeresen elérte tervezett céljait. 
2. Az elmúlt 24 órában nagyarányú orosz légi- és tüzérségi csapások sújtották továbbra is a katonai és polgári helyszíneket Ukrajna városaiban. A közelmúltban végrehajtott támadások Harkivot, Mikolajivot és Csernyihivot célozták, és különösen súlyosak voltak Mariupolban. 

Kivonul Oroszországból az ukrajnai háború miatt a világszerte „Négy Nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat közül kettő, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers (PwC) – közölte az MTI.

A KPMG az orosz–ukrán konfliktus miatt szolidaritását fejezte ki, de legújabb tájékoztatása szerint

A másik nagy cég, a PwC közölte, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán döntött úgy, hogy a jövőben nem tart fenn tagvállalatot Oroszországban, ahol több mint 30 éve működött mintegy 3700 munkavállalóval.

A „Négy Nagy” csoportjába tartozó két másik vállalat, a Deloitte és az Ernst & Young egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

Aktivistacsoportok számoltak be arról, hogy Oroszországban letartóztattak egy papot vasárnap, mert háborúellenes prédikációt tartott, és bíróság elé kell állnia hétfőn.

John Burdin atyát nem sokkal azután vették őrizetbe, hogy beszédet mondott egy kis gyülekezetnek, amelyben a háború ellen prédikált, valamint közölte a helyiekkel, milyen pusztítás és bombázás zajlik az ukrán városokban.

A rendőrség a fegyveres erők hiteltelenítése címen vádolta a papot. Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta eddig több mint 13 ezer embert tartóztattak le, amiért a háború ellen tüntettek, közülük vasárnap több mint 4600-at.

Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait.

Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek, és

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy harcok folynak az ukrán főváros közelében, miközben igyekeznek felkészülni a védekezésre.

Japán rohamsisakokat, golyóálló mellényeket és más katonai védelmi eszközöket akar minél előbb az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna rendelkezésére bocsátani.

Kisida Fumio japán miniszterelnök közölte, hogy 

Kisida Fumio az oroszok támadását követően beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd kijelentette, hogy Japán 100 millió dollár (33 milliárd forint) értékben nyújt humanitárius segítséget Ukrajnának.

A japánok 81 százaléka egyébként attól tart, hogy az orosz–ukrán konfliktus más térségekre, akár Tajvanra is hatással lehet, ami Japánra is veszélyt jelenthet.

Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!

Az Index hétfőn is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre!