Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk a hírfolyamunkat! Szombati hírösszefoglalónkat itt olvashatja:

Kapcsolódó

Zelenszkij biztos a győzelemben, de Putyin is eltökélt

Ez történt az orosz invázió 17. napján.

Egy szervezet sürgősségi koordinátora elmondta a CNN-nek, hogy az ukrán Mariupol városában a humanitárius helyzet napról napra romlik. 

Több munkatársunk, aki jelenleg Mariupolban tartózkodik, megerősítette, hogy már több mint egy hete nem elérhető az ivóvíz a városban

– mondta szervezet egyik alkalmazottja, hozzátéve, hogy az emberek havat és esővizet gyűjtenek, hogy inni tudjanak. Azonban elmondása szerint sokaknál a víz már elfogyott, valamint sok ember számára az élelem is.

Kijelenthetjük, hogy most a katasztrófa szakaszában vagyunk

– hangsúlyozta.

A mariupolban dolgozók szerint emberek halnak meg az egészségügyhöz való hozzáférés hiánya miatt, azt is elmondták: 

A következő szakaszban olyan embereket látunk, akik meghalhatnak kiszáradástól és éhségtől, vagy a városból menekülve próbálnak élelmet és vizet találni, és meghalnak a városon kívüli erőszak miatt.

Nemrég olyan videót osztottak meg a Twitteren, amelyen egy Mariupolban ásott tömegsír látható. 

 Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy szombaton nagyjából 13 ezer ukránt evakuáltak humanitárius folyosókon keresztül.

Ez majdnem a kétszerese annak, amennyi embernek pénteken sikerült kijutnia, ám Mariupolt senkinek sem sikerült elhagynia. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek az az oka, hogy orosz fegyveres erők akadályozták az evakuálást.

Oroszország korábban viszont azzal vádolta az ukrán erőket, hogy szándékosan csapdába ejtettek civileket a városban.

Az orosz hadsereg csaknem nyolcvan katonai célpontot semmisített meg szombaton Ukrajnában. Ezek között szerepelnek lőszer- és üzemanyagraktárak, drónok és harci helikopter is – állítja az orosz védelmi minisztérium.

Összesítésük szerint az orosz hadsereg összesen mintegy 3600 katonai célpontot tett a földdel egyenlővé Ukrajnában az utóbbi bő két hétben – írta az MTI.

Oroszország korábban azt állította, hogy nem támad civil célpontokat. Az ENSZ ezzel szemben úgy értesült, hogy az orosz csapatok többször megsértették a nemzetközi jogot, egyebek mellett azzal, hogy kazettás bombákat vetettek be, még lakott területeken is. A világszervezet több tucat támadásról tud, amelyet az orosz hadsereg követett el ukrajnai egészségügyi létesítmények ellen, és 12 ember életét követelték.

Egy jelentés szerint a szombati műholdfelvételek jelentős károkat tártak fel a polgári infrastruktúrában a dél-ukrajnai Mariupol városában – számolt be a The Guardian. 

Az orosz erők több mint egy hete vették körül Mariupolt, és azóta is folyamatosan ágyúzzák. Az orosz katonák szombaton egy mecsetet céloztak meg, amely 80 felnőttnek és gyermeknek adott menedéket.

Legalább 1582 civilt öltek meg a városban. A folyamatos támadások ellenére Mariupol továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.

A Twitteren szombaton közzétettek egy felvételt, amelyen az is látható, hogy egy orosz harckocsi válogatás nélkül lövi a házakat. 

Az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság egyik helyettes vezetője azt mondta, hogy lemondott, és elhagyta az országot – számolt be az NBC News. Andrej Panov, az Aeroflot marketingért felelős igazgatóhelyettese szombaton azt írta a Facebookon, hogy „a régi életnek vége”.

Fotó: Yuri Kadobnov / AFP

A hónap elején orosz hírportálok azt állították, hogy az Aeroflot vezérigazgatója, Mihail Polubojarinov is elhagyta az országot – bár a vállalat ezt cáfolta. Az Aeroflotot súlyosan érintették az Oroszország elleni nyugati szankciók.

A nyugati szövetségesek a légitársaság ellen hozott egyéb intézkedések mellett kitiltották a vállalat minden gépét a területükről, és megtiltották azok alkatrészszállítását is. Az Aeroflot a szankciókra úgy reagált, hogy megszakította az összes külföldi járatát.

Az ukránok szerint az oroszok azt tervezik, hogy egy meghamisított népszavazással a Krímhez és a donbaszi népköztársaságokhoz hasonlóan a másfél hete elfoglalt Herszont és térségét is független állammá nyilvánítják.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács már egy héttel ezelőtt is közölte, hogy az oroszok Herszon függetlenné nyilvánítását tervezhetik, mivel a katonáik akkor a herszoni Szabadság téren „lengették Oroszország zászlóit, és azt kiabálták, hogy Herszon a Herszoni Népköztársaság”.

Szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter is megerősítette, hogy az oroszok Herszon függetlenné nyilvánítását tervezik. Azt írta, hogy „zéró támogatásuk” van a térségben, ezért a szavazás teljesen megrendezett lesz. 

Súlyos szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen, ha ezt megteszik. Herszon Ukrajna része, és mindig is az marad

– írta a külügyminiszter.

A városban március 8-án, nők napja alkalmából is oroszellenes demonstrációk zajlottak.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere felszólalt egy virtuális rendezvényen, és beszámolt a háború legfrissebb fejleményeiről – számolt be a Sky News. 

Íme a beszéd főbb pontjai:

• Ukrajna és Oroszország tárgyal, de Oroszország még mindig olyan követeléseket terjeszt elő, amelyek Ukrajna számára elfogadhatatlanok;
• sok civil életét megmentette volna, ha Ukrajnának több repülőgépe lenne;
• több katonai utánpótlásra szólította fel a szövetségeseit, akiknek többet kellene tenniük az orosz gazdaság meggyengítéséért;
• minden félnek nyitottnak kell maradnia a diplomáciára;
• Mariupol városa ostrom alatt van, de még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll;
• tévedés azt hinni, hogy a háború csak Oroszország és Ukrajna között zajlik;
• azt mondta, hogy az Ukrajnában alkalmazott orosz módszerek hasonlóak ahhoz, amit Szíriában alkalmaztak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton követelte Melitopol polgármestere, Roman Fedorov szabadon bocsátását, akit ukrán tisztségviselők szerint pénteken az orosz erők raboltak el – számolt be az ABC News. 

A város közössége követeli a szabadon bocsátását. Hálás vagyok minden melitopoli lakosnak az ellenállásért

– mondta Zelenszkij egy Facebookon közzétett üzenetben.

Volodimir Zelenszkij

Fotó: Ukrán elnöki sajtóhivatal / AP / MTI

A melitopoli ukrán felvonulások szervezőjét, Olga Gaisumovát is elfogták, és a város rekreációs központját elfoglalták az orosz katonák.

Zelenszkij egyébként azt állította, hogy az ukránok óriási sikereket értek el, „az elmúlt évtizedek legnagyobb csapását mérve az orosz hadseregre”.

Az ukrajnai menekültek megsegítésére összegyűlt pénz értéke az adományvonalon és az erre nyitott számlán elérte a 690 millió forintot – mondta szombaton Lóréven az MTI-nek a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke.

Soltész Miklós elmondta, a koordinációs tanács kér mindenkit, hogy lehetőség szerint tartós élelmiszert, pelenkát és gyermekápolási cikkeket adományozzanak, mert erre van a legnagyobb szükség. Azt is kérte, hogy lejárt szavatossági idejű élelmiszert ne küldjön senki.

A koordinációs tanács elnöke jelezte, hogy a határ menti öt település segítségpontjaira ne vigyenek adományokat, mert azok már az ottani raktározást és a munkavégzést is akadályozzák. Ha valaki mégis a határhoz szeretne adományt eljuttatni, akkor azt az aranyosapáti raktárba vigye.

Akik nem akarnak ekkora utat megtenni, azok keressék a karitatív szervezeteket. A nemzetközi és a nagy cégek felajánlásait a kormány a DHL raktárában tudja fogadni – fűzte hozzá a koordinációs tanács elnöke.

A Hyundai bejelentette, hogy felfüggeszti a Chelsea FC szponzorálását, miután az Oroszország ukrajnai háborúja miatt bevezetett szankciók elérték Roman Abramovics tulajdonost is.

Fotó: Catherine Ivill / Getty Images Hungary

Az autógyártó 2018-ban négyéves szerződést kötött a Premier League-ben szereplő angol klubbal, ami körülbelül 50 millió fontos (22,8 milliárd forintos) bevételt jelent a klub számára.

A jelenlegi helyzetben úgy döntöttünk, hogy további rendelkezésig felfüggesztjük a marketing- és kommunikációs tevékenységünket a klubbal

– áll a cég közleményében.

Roman Abramovics vagyonát csütörtökön fagyasztották be hat másik oligarcháéval együtt.

Több ezren tüntettek szombaton Melitopol városában, miután az orosz erők állítólag letartóztatták, majd elrabolták a város polgármesterét, Ivan Fedorovot – számolt be a The Guardian. Az ukrán hatóságok azzal vádolták Oroszországot, hogy az elrablással megsértette a nemzetközi jogot.

Íme a tüntetésről készült videófelvétel: 

Karácsony Gergely szombaton bejelentette a Facebook oldalán, hogy újabb 20 millió forint értékű humanitárius segélyt küld a kárpátaljai Beregszászba. „Segítünk a bajban: nem hagyjuk magára kárpátaljai testvérvárosunkat, Beregszászt!" – írta a főpolgármester. 

Karácsony Gergely

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Karácsony Gergely a következőt írta a bejegyzéséhez: 

A Fővárosi Önkormányzat a korábbi 20 millió forintos humanitárius gyorssegély után, most hasonló értékű a város működéséhez nélkülözhetetlen műszaki alkatrészekkel és tartós élelmiszer csomagokkal segít, csupa olyan dologgal, amit kértek tőlünk a beregszásziak. Az adományokat Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes személyesen viszi el Kárpátaljára. #Budapest

Az Európai Nukleáris Társaság felfüggesztette a Roszatom tagságát. Hírek szóltak ugyanis arról, hogy a Moszkva által megszállt zaporizzsjai erőművet az orosz állami vállalat a sajátjának tekinti, és át akarja venni az irányítást az ukrán létesítményben, írta a napi.hu.

Az ukrán nemzeti atomenergetikai vállalat, az Energoatom vezetője szerint orosz tisztviselők jelentek meg az ukrán atomerőműnél ilyen céllal. Az orosz állami mamutvállalat képviselői is ott voltak az ominózus delegációban. Az orosz csapatok jelentős mennyiségű fegyvert, hadianyagot és katonai felszerelést halmoznak fel a létesítményben.

A megszálló katonai egységek állítólag aláaknázták az erőmű körüli területet. Egyes elemzők szerint céljaik között szerepelhet az is, hogy a létesítményben megtermelt áramot a szakadár területek használhassák fel.

Megkezdődött a csernobili erőművet ellátó távvezetékek javítása, amelyek az invázióban sérültek meg.

Joe Biden amerikai elnök szombaton megbízta Antony Blinken külügyminisztert, hogy hívjon le további 200 millió dollárt védelmi cikkek és szolgáltatások gyanánt az Ukrajnának szánt büdzsében, ami magában foglalja a katonai oktatást és kiképzést is – számolt be a CNN. 

Joe Biden

Fotó: Jonathan Ernst / Reuters

A Fehér Ház egyik illetékese szerint a bejelentés után az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség teljes összege 1,2 milliárd dollárra nőtt az elmúlt évben.

A hónap elején az adminisztráció 350 millió dolláros csomagot engedélyezett, amelyről egy másik tisztviselő azt mondta az újságíróknak, hogy ez „a történelem legnagyobb elnöki lehívási csomagja”.

A Mariupolt védő, szélsőjobboldali Azov-ezred parancsnokhelyettese szombaton egy videóban azt kérte az ukrán hadsereg vezetésétől, hogy küldjenek modernebb fegyvereket, köztük Bayraktar-drónokat a felmentésükre. 

Halljuk és látjuk, hogy a legújabb fegyverek érkeznek Ukrajnába, a Bayraktarok és a légierő is dolgozik. Használjuk fel ezeket mindenhol, támadjuk hátba az ellenséget!

– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint.

A parancsnokhelyettes hangsúlyozta, hogy nem adják fel a küzdelmet, sőt arra készülnek, hogy ellentámadást indítsanak az oroszok ellen. Arról is beszámolt, hogy a lakosság helyzete a bombázások és a város körbezárása miatt egyre csak romlik, de a helyiek továbbra is Molotov-koktélokat készítenek azért, hogy az utcákon megsemmisítsék az orosz harcjárműveket. 

Mindeközben Ilja Ponomarenko, a Kyiv Independent újságírója tette közzé egy képet Mariupolból, amelyen a várost védő tengerészgyalogosok és egy kilőtt harckocsi is látható. 

Biztonságos, emberséges beléptetés a menekülteknek és soron kívüli kiléptetés a segélyszállítmányoknak, ez jellemzi a magyar–ukrán határátkelőhelyeket – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton, miután látogatást tett a záhonyi határkirendeltségen.

Varga Mihály elmondta, Ukrajnából

február 24. óta több mint 200 ezer menekült kelt át a két ország közös határszakaszán, a háborús helyzet ellenére a beléptetés nyugalomban és szervezetten zajlik, a cél pedig az, hogy az érkezőket minél humánusabban és gyorsabban be tudják léptetni Magyarországra.

Emlékeztetett, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A magyar vámhivatal rögtön a konfliktus első napján kidolgozta a könnyített vámkezelési eljárást, amely – a vámmentesség segítségével – rendkívül gyors beléptetést tesz lehetővé.

A határállomásokon keresztül eddig több mint 1500 segélyszállítmány lépett ki Ukrajnába. Az ilyen szállítmányok ügyintézése gyors, egyszerű és adminisztráció nélküli, mert egy szóbeli nyilatkozat is elegendő – tette hozzá, valamint megerősítette, Magyarország arra törekszik, hogy lehetőség szerint fegyverek ne mozoghassanak befelé az országba és kifelé Ukrajnába sem.

Volt már arra példa, hogy ilyen típusú behozatalt akadályoztak meg a pénzügyőrök

– jegyezte meg Varga Mihály, hozzátéve, hogy reméli, a menekültként az országba érkezők tiszteletben tartják a magyar jogszabályokat, és jelentik, ha fegyver van náluk, mivel így minden, ezzel kapcsolatos szankciót és intézkedést el lehet kerülni.

Mintegy 1,6 millió ukrajnai menekült lépett át Lengyelországba az invázió óta, a BBC helyi tudósítója szerint olyan, mintha mindannyian a krakkói állomáson haladnának át. Elmondása szerint óránként változnak az arcok, a jelenet folyamatosan megismétlődik: egyre többen érkeznek, majd többen közülük továbbmennek.  

Ukrajnából menekülők Krakkóban

Fotó: Jakub Porzycki/agencja Wyborcza

A hírportál munkatársa szerint figyelemre méltó a lengyelek, az önkéntesek és a helyi tanács fogadtatása. Rengeteg élelmiszer és ruha található az állomáson. 

Néhányan éjszakákat töltenek el az állomás emeletén, mielőtt szállásra költöznének. Senki sem ragadt itt, de egyre nehezebb elég ágyat találni, vagy olyan helyekre szállítani őket, ahol van hely

– tette hozzá a riporter. 

Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnában lévő orosz sereg egyharmadát már „legyőzték”  az ukránok.

A parancsnokságunk szerint a több mint 90 ezredből, amelyet az ellenség Ukrajnában használt február 24-e óta, több mint 30 megsemmisült, vagy elvesztette a harcképességét. Ez azt jelenti, hogy az ellenség katonáinak harmadát már legyőztük

– mondta Aresztovics, arra is utalva ezzel, hogy az ukránok a háború kezdete óta már számos orosz harceszközt megsemmisítettek. 

Az elnöki tanácsadó azzal folytatta: az oroszok most mobilizálnak, és próbálnak újabb katonákat vinni Ukrajnába. „10-15 ezer vagy legfeljebb 20 ezer fős hadseregcsoportokat próbálnak létrehozni, amelyeket néhány héten belül a frontra küldhetnek azért, hogy megváltoztassák a helyzetet” – mondta, hozzátéve, hogy ezeknek az erőknek aligha lesz jelentős harcértékük.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Oroszország úgy kalibrálja az amerikai szankciókra adott válaszát, hogy az ne süljön el visszafelé – számolt be az Interfax. 

Nem szabad elveszítenünk a fejünket. Lazának kell maradnunk, tudnunk kell megfelelően számításokat végezni, hogy ne okozzunk kárt magunknak. Bonyolult ügyekről van szó, a ránk nehezedő nyomás őrülten nagy

– mondta az orosz diplomata. 

Orosz csapatok támadják az ukrajnai humanitárius folyosókat. Ezt ukrán régiók kormányzói állítják. Közben megpróbálják evakuálni az embereket, valamint segélyeket szállítani, közölte a Portfolio.

Több ukrán várost is hevesen ágyúznak. Az orosz haderő légitámadásokat is végrehajt, ami az ukránok szerint veszélyezteti a lakosság kimentését, és megnehezíti a segélyek Mariupolba való eljuttatását.

Az ENSZ humanitárius irodája szerint a városban rekedt emberek kétségbeesettek. Ráadásul fosztogatások történnek, miközben a kórházak csak részlegesen működnek, az élelmiszer és a víz pedig hiánycikk.

A CNN szerint az oroszok ellen bevezetett szankciók miatt nagy bajba kerülhetnek az orosz légitársaságok, mivel most már alkatrészeket sem tudnak importálni a repülőkhöz.

Egy éven belül Oroszországnak gyakorlatilag nem lesz többé légiipara

– ezt mondta az amerikai portálnak Richard Aboulafia, a AeroDynamic Advisory nevű légiipari tanácsadó cég ügyvezetője.  

Az oroszok elleni szankciók ugyanis azt eredményezték, hogy a világ két legnagyobb cége, a Boeing és az Airbus most már nem adhat el semmilyen alkatrészt vagy szolgáltatást (így például nem biztosíthatják a repülőgépek karbantartását) az oroszoknak. Ugyanez igaz azokra a cégekre is, amelyek a gépek hajtóműveit készítik. 

Charles Lichfield, a GeoEconomics Center ügyvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy Oroszország területe óriási, ezért légiipar nélkül gyakorlatilag nem tud normálisan működni a gazdasága, és az oroszok nagy bajban lesznek, ha saját gyártásból nem tudják megoldani a kieső alkatrészek pótlását.

A CNN szerint a légiipart érintő szankciók azt is jelentik, hogy innentől kezdve sokkal veszélyesebb lesz orosz járatokon repülni, mert a karbantartást nem tudják megfelelően megoldani.