Nőtt a háború támogatottsága az orosz közvéleményben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új videoüzenetében arról beszélt, hogy a háború után helyreállítják az oroszok által lerombolt infrastruktúrát, és mindent újjáépítenek.

Oroszország tovább rombolja az infrastruktúránkat, tovább pusztítja városainkat. Minden városban minden utcát helyreállítunk. Minden házat, minden ukrán állampolgár lakását újjáépítjük. Most azonban a megszálló még a földünkön van, akit előbb meg kell vernünk

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök elmondta, hogy a gazdaságra is fokozott figyelmet fordít, amiről később részletesebben is beszámol majd. A beszédét azzal zárta, hogy megígérte Ukrajnának, hogy a háború után mindent újjáépítenek.

Négy napon belül másodszor jeleztek bombariadót az Air Serbia szerb légitársaság Belgrádból Moszkvába tartó gépén. A múlt pénteki eset hamisnak bizonyult, hétfőn pedig szintén visszafordult a gép, de még vizsgálják – számolt be az MTI.

Múlt pénteken azt követően kellett a gépnek visszatérnie a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre, hogy bejelentés érkezett, miszerint robbanószer van az éppen felszálló utasszállítón. A gépet a leszállást követően átvizsgálták, de nem találtak rajta bombát.

Hétfőn szintén a felszállást követően kapott értesítést a repülőtér, hogy a 125 utassal és a személyzet öt tagjával induló gépen robbanóanyag található.

A napokban több bírálat is érte Szerbiát, amiért nyerészkedni akar az Oroszország ellen bevezetett európai szankciókon, mert miután az európai országok betiltották az Oroszországba tartó repülőjáratokat, az Air Serbia megtöbbszörözte Moszkvába tartó járatai számát. Urmas Paet észt európai parlamenti képviselő a közösségi médiában például azt írta, hogy véleménye szerint az Air Serbia gépeit is ki kellene tiltani az európai légtérből.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy vezető kínai diplomatával tárgyalt Rómában. A tényszerű hírt a kínai állami hírügynökség is jelentette, de nem tudni, miről folyt az egyeztetés. A találkozónak az is apropója lehetett, hogy a Nyugat egyre inkább úgy véli, Peking nemcsak Moszkva mellé állt, hiszen nem ítélte el eddig Ukrajna megtámadását, hanem elképzelhető, hogy segít is stratégiai partnerén.

Amerikai kormánytisztviselők tegnap jelezték, hogy Moszkva hadi ipari segítséget kért az ukrajnai offenzíva miatt Pekingtől, nevezetesen drónok szállítását sürgette. Mindkét fél, az oroszok és a kínaiak is cáfolták az állításokat. Ugyanakkor Washington figyelmeztette Kínát: amennyiben ilyen jellegű támogatást ad Oroszországnak, azzal egyértelműen állást foglal Moszkva mellett, feladja semlegességét, és kemény szankciókra számíthat a Nyugat részéről – számolt be a CNN.

Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 28 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska–U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében – jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki népköztársaság vezetője.

Pusilin szerint a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota. A tisztségviselő azt is közölte, hogy a Donyeck városközpontja felett lelőtt Tocska–U kazettás töltetet hordozott. Kijelentette, hogy a donyecki városközpontban nincsenek katonai objektumok. A vezető gyászt rendelt el a népköztársaság területén – számolt be az MTI.

A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni felvételein kiégett autóbusz, több sérült gépkocsi és üzlet volt látható, valamint több, a lángok elfojtásán dolgozó tűzoltó. A jelentés szerint voltak, akiket a bankautomatánál sorban állva ért a támadás, és a helyszínen életüket vesztették.

Újabb fegyvereket kér a nyugati országoktól az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba hangsúlyozta: az eddigi szállítmányok nem elégségesek, szerinte csak így lesznek képesek megállítani az orosz offenzívát – írja a Kárpáthír.

Az ukrán diplomácia vezetője úgy vélte: Kijev eredményesen ellenáll az orosz hadműveletnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati országoknak még több szankciót kellene bevetniük Moszkva ellen.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is jelentős összegekkel segíti Ukrajna fegyverbeszerzését az orosz invázió ellen. Joe Biden amerikai elnök újabb kétszázmillió dolláros fegyverszállítási támogatásról döntött a hétvégén. Washington légvédelmi rendszereket kíván küldeni Kijevnek, ugyanakkor vadászgépeket nem fog Ukrajna rendelkezésére bocsátani.

Az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

A védelmi minisztérium, miközben maximális biztonságot biztosít a civilek számára, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a nagy lakott településeket, amelyeket most gyakorlatilag körbezártak, kivéve a humanitárius evakuálásra használt területeket

– hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.

Az orosz fegyveres erők korszerű, nagy pontosságú fegyvereket alkalmaznak, kizárólag a hadsereg és az információs infrastruktúra létesítményeit találják el – állította a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz vezetésnek az ukrajnai „különleges hadműveletre” vonatkozó összes terve „az előre jóváhagyott időkereten belül teljes egészében meg fog valósulni” – számolt be az MTI.

Számos ukrajnai menekült meggondolta magát, és visszatér a hazájába. Van, akinek települését, ahol eddig élt, bombatámadás érte, mégis visszautazik. Nem érzik magukat jól egy idegen országban – írja a Washington Post.

Már 220 ezer ukrajnai menekült döntött így, legalábbis ezt állítják a kijevi hatóságok. Az utóbbi hetekben több mint kétmillió ukrajnai hagyta el otthonát, és indult útnak.

Az ukrán szervek szerint pénteken 75 ezer ember hagyta el az országot, többségük Lengyelországba menekült. Ugyanakkor csaknem húszezren visszatértek hazájukba.

Március 14-én reggel a Zaporizzsja megyei Bergyanszkban orosz fegyveres megszállók hatoltak be és tartottak házkutatást egy ukrán ortodox papnál – tájékoztatták a hívek az Ukrinformot.

A házkutatást követően az egyházi elöljárót, Oleg Nyikolajevet letartóztatták és ismeretlen helyre szállították. Feleségének, Juliának pedig megtiltották, hogy elhagyja otthonát. A nő betegsége miatt állandó terápiára szorul.

Az atya február 28-án tett közzé Facebook-oldalán fenyegetésről szóló telefonüzeneteket.

Csatolok egy pár napja kapott üzenetet. Kérjük, osszák meg ezt az információt, hogy minél többen értesüljenek arról, hogy a megszállók elkezdték üldözni az ukrán független ortodox egyház papjait!

– írta Oleg a posztban.

Az Egyesült Államokból származó jelentések, miszerint Oroszország állítólag katonai segítséget kért Kínától egy ukrajnai különleges művelethez, dezinformáció – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője, Zsao Li-jian.

Az amerikai fél által terjesztett üzenetek hamis információk

– idézte a diplomatát a TASZSZ orosz hírügynökség.

A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.

A Donyec-medencei demarkációs vonalnál február 17-én eszkalálódott a helyzet. A két szakadár népköztársaság akkor az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számolt be, amely most is tart.

A donyecki hatóságok szerint az ukrán hadsereg hétfő reggel öt településre negyvenhat nagy kaliberű lövedéket lőtt ki.

Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium szerint tizenhárom régióban indult újra az oktatás Ukrajnában.

Az oktatási folyamat formája az egyes régiók biztonsági helyzetétől függ. Az intézményeknek újraindulásuk előtt egyeztetniük kell a katonai közigazgatással – tette közzé Telegram-oldalán Szerhij Szkarlet ukrán tudományos miniszter.

Az ukrajnai harcok elhúzódása esetén globális élelmiszerválsággal kell számolni – figyelmeztetett hétfőn Andrej Melnyicsenko orosz szénmilliárdos a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

Kiemelte: a válság áldozata a mezőgazdaság is, a konfliktus miatt a műtrágya ára egyre nő, így egyre kevesebben tudják megvásárolni. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány miatt így is megtépázott ellátóláncra a háború újabb terheket ró, emiatt a kevésbé fejlett országokban élelmiszerhiány alakulhat ki.

Ukrajna orosz inváziója után Melnyicsenko is felkerült az Európai Unió szankciós listájára, ennek keretében a hét végén az olasz hatóságok lefoglalták a milliárdos Triesztben horgonyzó szuperjachtját – számolt be az MTI.

Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) arra kéri a lakosokat, hogy egy külön erre a célra létrehozott felületen keresztül továbbítsanak adatokat az ellenséges csapatok mozgásáról.

Ehhez egy ott élőnek nem kell mást tennie, mint az ukrán legfelsőbb tanács oldalán található QR-kódot leolvasnia. Minden ellenőriz üzenetet az SZBU, majd továbbítja a hadseregnek.

Az üzenetnek az alábbi információkat kell tartalmaznia, amennyiben lehetséges:

1. A város neve, földrajzi helye;
2. néhány információ az ellenséges csapat összetételéről;
3. további információk a csapat mozgásának irányáról, céljairól;
4. a gyanús személyek különleges ismertetőjelei.

A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat hétfőn közleményt adott ki azoknak a nyugati sajtóban megjelent értesüléseknek a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt nem akarja visszahozni a Földre Mark Vande Hei amerikai asztronautát – írja az MTI.

A Roszkoszmosz sohasem szolgáltatott okot partnereinek arra, hogy kételkedjenek megbízhatóságában

– írták.

Vande Hei március 30-án tér vissza az orosz Szojuz MSZ–19 űrhajó fedélzetén, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt. A közleményben a vállalat hangsúlyozta, hogy az űrállomás legénységének biztonságát kiemelten fontosnak tartják.

Korábban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Telegram-csatornáján közzétette az amerikai Fox News tévécsatorna adásának egy részletét, amelyben azt állította, hogy Oroszország képes lenne az amerikai űrhajóst az űrben hagyni.

A visszatérésre készülő űrhajósokon kívül az űrállomáson jelenleg Matthias Maurer tartózkodik az Európai Űrügynökség (ESA), valamint Raja Chari, Thomas Marshburn és Kayla Barron az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) képviseletében.

Zsoldostoborzó központokat nyitottak Szíriában, ahol az elmúlt napokban több mint ezer embert toboroztak, és már mintegy 400-an érkeztek Oroszországba, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A rendelkezésre álló információk szerint a zsoldosok jelenleg az ukrán határ közelében, Rosztov (Oroszország) és Homel (Belarusz) megyékben állomásoznak. Az orosz megszállók továbbra is tartalékokat halmoznak fel az Ukrajna elleni háborúhoz – tették hozzá.

A javorivi katonai bázison végrehajtott légicsapás következtében tíz sebesült állapota súlyos – mondta ma egy tájékoztatón Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

Ma reggeli állás szerint tíz ember állapota kritikus

– idézi az Interfax Kozickijt. Újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a robbantásban külföldi állampolgár nem sérült meg.

A vasárnapi, lvivi régióban történt támadás következtében 35 ember vesztette életét, 134-en pedig megsebesültek.

A következő órában a zaporizzsjai atomerőművet elfoglaló megszállók azt tervezik, hogy megkezdik a lőszerek „hatástalanítását” közvetlenül az állomáson, a korábban kigyulladt kiképzőközpont romjai közelében – írta Telegram-csatornáján az Enerhoatom.

Vagyis az őrült rasszisták lőszert fognak robbantani közvetlenül az atomerőmű 1. blokkja előtt

– írták a bejegyzésben.

Légi felvételt közölt Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa a Mariupolt ért légitámadások után. A közösségi oldalukon közzétett bejegyzésben minden országot arra kérnek, hogy zárják be az eget Ukrajna felett, és nyissanak meg egy humanitárius légi folyosót.

Eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországba a Moszkva által függetlennek elismert szakadár köztársaságokból és Ukrajnából.

A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek – írja a TASZSZ.

Kárpátalja megyeszékhelye, Ungvár már nem tud befogadni több, Ukrajna más régióiból érkező menekültet – közölte Facebook-oldalán a város polgármestere, Bohdan Andrijiv.

A városi vezetés ezért arra kéri a környező kistérségek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget az érkezők étkeztetésében, elhelyezésében vagy külföldre történő utazásukban – írja a Kárpátalja.

Jelenleg csaknem 30 ezer menekült tartózkodik a megyeszékhelyen, közülük 5 ezer személyt a városi tanács lát el.

Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kommentálta az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások negyedik fordulóját. Közösségi oldalán azt írta, hogy a felek aktívan fejtik ki a már tisztázott álláspontjukat.

A kommunikáció nehéz, de folytatódik. A különbségek oka az, hogy nagyon eltérő politikai rendszereink vannak

– írta közösségi oldalán Podoljak. Ezt azzal magyarázta, hogy Ukrajna a szabad társadalmi konszenzuson alapuló párbeszédet támogat. Ezzel szemben Oroszország egy elnyomó rendszert képvisel – vélekedett.