A tajvani hadsereg tartalékosainak százai vettek részt hétfőn kiképzésen, miután a sziget elnöke „egységre” szólított fel a Tajvanon felmerült aggodalmak miatt, amelyek szerint az Ukrajna elleni orosz támadás után Peking erővel venné vissza az ellenőrzést a sziget felett – számolt be az MTI. Tavaly a Peking és Tajpej közötti növekvő feszültségek miatt fokozták a tartalékosok kiképzését.
Hétfőn mintegy négyszáz tartalékos vett részt lőgyakorlaton. A március elején kezdődött kiképzésen a fővároshoz, Tajpejhez közeli egyik tengerparti szakasz védelmét gyakorolják.
Szombaton Caj Jing-ven elnök a tartalékosoknak mondott beszédében hangsúlyozta: a szigetnek egységesnek kell lennie, hogy garantálni tudja a saját védelmét.
Az ukrajnai helyzet ismét bebizonyította, hogy a nemzetközi szolidaritáson és segítségen kívül a nép egységétől függ egy ország védelme
– mondta a gyakorlóruhát és golyóálló mellényt viselő Caj asszony.
Hétfőn a tajvani nemzetvédelmi minisztérium szerint tizenhárom kínai katonai gép, köztük tizenkét vadászgép sértette meg a tajvani légvédelmi övezetet, és a hónap eleje óta ez volt a legmagasabb szám. Hszi Csin-ping kínai elnök a Tajvant szuverén államnak, nem az „egy Kína részének” tekintő Caj Jing-ven 2016-ban történt megválasztása óta határozottabb álláspontot foglal el Tajpejjel szemben. Tavaly a kínai hadsereg repülőgépei rekordszámú esetben sértették meg Tajvan légterét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új videoüzenetében arról beszélt, hogy a háború után helyreállítják az oroszok által lerombolt infrastruktúrát, és mindent újjáépítenek.
Oroszország tovább rombolja az infrastruktúránkat, tovább pusztítja városainkat. Minden városban minden utcát helyreállítunk. Minden házat, minden ukrán állampolgár lakását újjáépítjük. Most azonban a megszálló még a földünkön van, akit előbb meg kell vernünk
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök elmondta, hogy a gazdaságra is fokozott figyelmet fordít, amiről később részletesebben is beszámol majd. A beszédét azzal zárta, hogy megígérte Ukrajnának, hogy a háború után mindent újjáépítenek.
Négy napon belül másodszor jeleztek bombariadót az Air Serbia szerb légitársaság Belgrádból Moszkvába tartó gépén. A múlt pénteki eset hamisnak bizonyult, hétfőn pedig szintén visszafordult a gép, de még vizsgálják – számolt be az MTI.
Múlt pénteken azt követően kellett a gépnek visszatérnie a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre, hogy bejelentés érkezett, miszerint robbanószer van az éppen felszálló utasszállítón. A gépet a leszállást követően átvizsgálták, de nem találtak rajta bombát.
Hétfőn szintén a felszállást követően kapott értesítést a repülőtér, hogy a 125 utassal és a személyzet öt tagjával induló gépen robbanóanyag található.
A napokban több bírálat is érte Szerbiát, amiért nyerészkedni akar az Oroszország ellen bevezetett európai szankciókon, mert miután az európai országok betiltották az Oroszországba tartó repülőjáratokat, az Air Serbia megtöbbszörözte Moszkvába tartó járatai számát. Urmas Paet észt európai parlamenti képviselő a közösségi médiában például azt írta, hogy véleménye szerint az Air Serbia gépeit is ki kellene tiltani az európai légtérből.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy vezető kínai diplomatával tárgyalt Rómában. A tényszerű hírt a kínai állami hírügynökség is jelentette, de nem tudni, miről folyt az egyeztetés. A találkozónak az is apropója lehetett, hogy a Nyugat egyre inkább úgy véli, Peking nemcsak Moszkva mellé állt, hiszen nem ítélte el eddig Ukrajna megtámadását, hanem elképzelhető, hogy segít is stratégiai partnerén.
Amerikai kormánytisztviselők tegnap jelezték, hogy Moszkva hadi ipari segítséget kért az ukrajnai offenzíva miatt Pekingtől, nevezetesen drónok szállítását sürgette. Mindkét fél, az oroszok és a kínaiak is cáfolták az állításokat. Ugyanakkor Washington figyelmeztette Kínát: amennyiben ilyen jellegű támogatást ad Oroszországnak, azzal egyértelműen állást foglal Moszkva mellett, feladja semlegességét, és kemény szankciókra számíthat a Nyugat részéről – számolt be a CNN.
Tizenhat éven aluli gyermek csak akkor utazhat ki Ukrajnából az egyik nagyszülő, nagykorú testvér, mostohaanya, mostohaapa vagy az egyik szülő kíséretében, ha a kísérő rendelkezik a másik szülő beleegyező nyilatkozatával.
A nyilatkozatot közjegyzőnek is hitelesítenie kell – áll a Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök által aláírt kormányhatározatban.
Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 28 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska–U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében – jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki népköztársaság vezetője.
Pusilin szerint a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota. A tisztségviselő azt is közölte, hogy a Donyeck városközpontja felett lelőtt Tocska–U kazettás töltetet hordozott. Kijelentette, hogy a donyecki városközpontban nincsenek katonai objektumok. A vezető gyászt rendelt el a népköztársaság területén – számolt be az MTI.
A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni felvételein kiégett autóbusz, több sérült gépkocsi és üzlet volt látható, valamint több, a lángok elfojtásán dolgozó tűzoltó. A jelentés szerint voltak, akiket a bankautomatánál sorban állva ért a támadás, és a helyszínen életüket vesztették.
Az ukrán határ jogellenes átlépésével Oroszország átlépte az Európa Tanács alapokmányában rögzített, a kötelezettségeket meghatározó és egységet megkövetelő vörös vonalat is – jelentette ki Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke.
Tiny Kox a parlamenti közgyűlés rendkívüli, kétnaposra tervezett ülésének megnyitóján emlékeztetett: az Európa Tanács 1949-ben elfogadott alapokmánya kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy őszintén és hatékonyan működjenek együtt a közös célok, köztük a nagyobb egység elérésének és a közös örökséget képező eszmék és elvek megőrzésének megvalósításában.
A politikus közölte, hogy az alapokmány súlyos megsértése esetén a dokumentum lehetővé teszi az egyik tagország képviseleti jogának függesztését, illetve a szervezet Miniszteri Bizottsága kérheti a tagország kilépését is. Ha a tagállam nem tesz eleget a kérésnek, a bizottság határozhat az érintett ország tagságának megszüntetéséről.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a hétfőn kezdődött rendkívüli ülésen megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeit. Számba veszi az Oroszországgal szemben meghozható lehetséges további intézkedéseket, miután a szervezet Miniszteri Bizottsága február 25-én felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát, válaszul a tagország kötelezettségeinek súlyos megsértésére – számolt be az MTI.
Újabb fegyvereket kér a nyugati országoktól az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba hangsúlyozta: az eddigi szállítmányok nem elégségesek, szerinte csak így lesznek képesek megállítani az orosz offenzívát – írja a Kárpáthír.
Az ukrán diplomácia vezetője úgy vélte: Kijev eredményesen ellenáll az orosz hadműveletnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati országoknak még több szankciót kellene bevetniük Moszkva ellen.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is jelentős összegekkel segíti Ukrajna fegyverbeszerzését az orosz invázió ellen. Joe Biden amerikai elnök újabb kétszázmillió dolláros fegyverszállítási támogatásról döntött a hétvégén. Washington légvédelmi rendszereket kíván küldeni Kijevnek, ugyanakkor vadászgépeket nem fog Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
Az orosz erők beszüntették a Donyeck megyei Mariupolból kifelé vezető humanitárius folyosó blokádját, így az ott lakók elhagyhatják az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost Bergyanszk–Zaporizzsja irányába – erősítette meg az Unian ukrán hírügynökség szerint Petro Andrjuscsenko, a település polgármestere.
Később a városvezetés közölte, hogy már több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó el is hagyta Mariupolt, és már Bergyanszk felé tart. Több mint ötven autó pedig már Bergyanszkba is ért, és folytatja útját Zaporizzsja felé, ahol elsősegélynyújtással és szállással várják a menekülteket. A polgármester ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Mariupol vezetése továbbra sem tudja szavatolni az útvonal biztonságát – számolt be az MTI.
Az Unian emlékeztetett rá, hogy Mariupol az elmúlt napokban teljesen el volt zárva, sem a menekülők nem tudták elhagyni a várost, sem segélyszállítmányok nem érkezhettek oda. Az egyik, Mariupolba tartó segélykonvoj például vasárnap kénytelen volt visszafordulni Bergyanszkba. Hétfő reggel az ukrán rendőrség közölte, hogy egy konvoj segélyszállítmánnyal és evakuációs buszok indultak el a városba.
Közben az ukrán fegyveres erők vezérkara saját értesülésre hivatkozva közölte, hogy megérkezett Oroszországba négyszáz szíriai zsoldos, akit Ukrajna ellen készülnek bevetni.
A rendelkezésre álló információk szerint Szíriában zsoldosok toborzóközpontjait nyitották meg, ahol az elmúlt napokban több mint ezer embert toboroztak, közülük már mintegy négyszáz megérkezett Oroszországba. Az ukrán határ közelében lévő Rosztov és Gomel régióban táborokat hoztak létre az elhelyezésükre és a képzésükre
– írta közleményében a kijevi vezérkar.
Az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A védelmi minisztérium, miközben maximális biztonságot biztosít a civilek számára, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a nagy lakott településeket, amelyeket most gyakorlatilag körbezártak, kivéve a humanitárius evakuálásra használt területeket
– hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.
Az orosz fegyveres erők korszerű, nagy pontosságú fegyvereket alkalmaznak, kizárólag a hadsereg és az információs infrastruktúra létesítményeit találják el – állította a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz vezetésnek az ukrajnai „különleges hadműveletre” vonatkozó összes terve „az előre jóváhagyott időkereten belül teljes egészében meg fog valósulni” – számolt be az MTI.
Holnapig szünetel az orosz–ukrán béketárgyalás – jelentette be az ukrán delegáció részéről Mihajlo Podoljak.
Az elnöki iroda tanácsadója hozzátette: az albizottságokban folyik a további egyeztetés, kedden pedig magasabb szinten folytatják a tárgyalásokat – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Számos ukrajnai menekült meggondolta magát, és visszatér a hazájába. Van, akinek települését, ahol eddig élt, bombatámadás érte, mégis visszautazik. Nem érzik magukat jól egy idegen országban – írja a Washington Post.
Már 220 ezer ukrajnai menekült döntött így, legalábbis ezt állítják a kijevi hatóságok. Az utóbbi hetekben több mint kétmillió ukrajnai hagyta el otthonát, és indult útnak.
Az ukrán szervek szerint pénteken 75 ezer ember hagyta el az országot, többségük Lengyelországba menekült. Ugyanakkor csaknem húszezren visszatértek hazájukba.
Háborúellenes tüntetők foglalták el Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos londoni villáját. A kapu fölé egy feliratot lógattak, amelyen az szerepel:
Az ingatlan felszabadítva.
Az épülethez később mintegy húsz rohamrendőr érkezett, akik betörték az ajtót, majd a házfoglalók be is engedték őket az épületbe. Úgy nyilatkoztak, hogy tetteiket Nesztor Mahno inspirálta, aki anarchista hadsereget szervezett Ukrajnában 1917-ben – jelentette a Bloomberg.
A tiltakozók úgy tervezik, hogy a háború végéig a házban maradnak, és ukrán menekülteket szállásolnak el benne. Korábban a rendőrök már megpróbáltak behatolni az épületbe egy szomszédos erkélyről, az anarchisták azonban elrúgták a létrájukat.
Michael Gove lakhatásért felelős miniszter vetette fel korábban, hogy az intézkedések alá vont orosz oligarchák ingatlanjaiban menekülteket szállásolhatnának el. Gyeripaszka neve múlt héten került fel a szankciós listára.
Március 14-én reggel a Zaporizzsja megyei Bergyanszkban orosz fegyveres megszállók hatoltak be és tartottak házkutatást egy ukrán ortodox papnál – tájékoztatták a hívek az Ukrinformot.
A házkutatást követően az egyházi elöljárót, Oleg Nyikolajevet letartóztatták és ismeretlen helyre szállították. Feleségének, Juliának pedig megtiltották, hogy elhagyja otthonát. A nő betegsége miatt állandó terápiára szorul.
Az atya február 28-án tett közzé Facebook-oldalán fenyegetésről szóló telefonüzeneteket.
Csatolok egy pár napja kapott üzenetet. Kérjük, osszák meg ezt az információt, hogy minél többen értesüljenek arról, hogy a megszállók elkezdték üldözni az ukrán független ortodox egyház papjait!
– írta Oleg a posztban.
Az Egyesült Államokból származó jelentések, miszerint Oroszország állítólag katonai segítséget kért Kínától egy ukrajnai különleges művelethez, dezinformáció – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője, Zsao Li-jian.
Az amerikai fél által terjesztett üzenetek hamis információk
– idézte a diplomatát a TASZSZ orosz hírügynökség.
A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.
A Donyec-medencei demarkációs vonalnál február 17-én eszkalálódott a helyzet. A két szakadár népköztársaság akkor az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számolt be, amely most is tart.
A donyecki hatóságok szerint az ukrán hadsereg hétfő reggel öt településre negyvenhat nagy kaliberű lövedéket lőtt ki.
Háborúellenes kép jelent meg a Filatorigátnál lévő falon, amely Budapest egyik legnagyobb és legrégebben használt, legális graffitis helyszíne. A falon lévő alkotások gyakran reflektálnak aktuális eseményekre, a mostani képen Jézus Vlagyimir Putyin orosz elnököt utasítja a háború befejezésére.
Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium szerint tizenhárom régióban indult újra az oktatás Ukrajnában.
Az oktatási folyamat formája az egyes régiók biztonsági helyzetétől függ. Az intézményeknek újraindulásuk előtt egyeztetniük kell a katonai közigazgatással – tette közzé Telegram-oldalán Szerhij Szkarlet ukrán tudományos miniszter.
Az ukrajnai harcok elhúzódása esetén globális élelmiszerválsággal kell számolni – figyelmeztetett hétfőn Andrej Melnyicsenko orosz szénmilliárdos a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében.
Kiemelte: a válság áldozata a mezőgazdaság is, a konfliktus miatt a műtrágya ára egyre nő, így egyre kevesebben tudják megvásárolni. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány miatt így is megtépázott ellátóláncra a háború újabb terheket ró, emiatt a kevésbé fejlett országokban élelmiszerhiány alakulhat ki.
Ukrajna orosz inváziója után Melnyicsenko is felkerült az Európai Unió szankciós listájára, ennek keretében a hét végén az olasz hatóságok lefoglalták a milliárdos Triesztben horgonyzó szuperjachtját – számolt be az MTI.
Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) arra kéri a lakosokat, hogy egy külön erre a célra létrehozott felületen keresztül továbbítsanak adatokat az ellenséges csapatok mozgásáról.
Ehhez egy ott élőnek nem kell mást tennie, mint az ukrán legfelsőbb tanács oldalán található QR-kódot leolvasnia. Minden ellenőriz üzenetet az SZBU, majd továbbítja a hadseregnek.
Az üzenetnek az alábbi információkat kell tartalmaznia, amennyiben lehetséges:
A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat hétfőn közleményt adott ki azoknak a nyugati sajtóban megjelent értesüléseknek a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt nem akarja visszahozni a Földre Mark Vande Hei amerikai asztronautát – írja az MTI.
A Roszkoszmosz sohasem szolgáltatott okot partnereinek arra, hogy kételkedjenek megbízhatóságában
– írták.
Vande Hei március 30-án tér vissza az orosz Szojuz MSZ–19 űrhajó fedélzetén, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt. A közleményben a vállalat hangsúlyozta, hogy az űrállomás legénységének biztonságát kiemelten fontosnak tartják.
Korábban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Telegram-csatornáján közzétette az amerikai Fox News tévécsatorna adásának egy részletét, amelyben azt állította, hogy Oroszország képes lenne az amerikai űrhajóst az űrben hagyni.
A visszatérésre készülő űrhajósokon kívül az űrállomáson jelenleg Matthias Maurer tartózkodik az Európai Űrügynökség (ESA), valamint Raja Chari, Thomas Marshburn és Kayla Barron az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) képviseletében.
Zsoldostoborzó központokat nyitottak Szíriában, ahol az elmúlt napokban több mint ezer embert toboroztak, és már mintegy 400-an érkeztek Oroszországba, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A rendelkezésre álló információk szerint a zsoldosok jelenleg az ukrán határ közelében, Rosztov (Oroszország) és Homel (Belarusz) megyékben állomásoznak. Az orosz megszállók továbbra is tartalékokat halmoznak fel az Ukrajna elleni háborúhoz – tették hozzá.
A javorivi katonai bázison végrehajtott légicsapás következtében tíz sebesült állapota súlyos – mondta ma egy tájékoztatón Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Ma reggeli állás szerint tíz ember állapota kritikus
– idézi az Interfax Kozickijt. Újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a robbantásban külföldi állampolgár nem sérült meg.
A vasárnapi, lvivi régióban történt támadás következtében 35 ember vesztette életét, 134-en pedig megsebesültek.
A következő órában a zaporizzsjai atomerőművet elfoglaló megszállók azt tervezik, hogy megkezdik a lőszerek „hatástalanítását” közvetlenül az állomáson, a korábban kigyulladt kiképzőközpont romjai közelében – írta Telegram-csatornáján az Enerhoatom.
Vagyis az őrült rasszisták lőszert fognak robbantani közvetlenül az atomerőmű 1. blokkja előtt
– írták a bejegyzésben.
Légi felvételt közölt Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa a Mariupolt ért légitámadások után. A közösségi oldalukon közzétett bejegyzésben minden országot arra kérnek, hogy zárják be az eget Ukrajna felett, és nyissanak meg egy humanitárius légi folyosót.
Eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországba a Moszkva által függetlennek elismert szakadár köztársaságokból és Ukrajnából.
A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek – írja a TASZSZ.
Kihívta egy harcra Vlagyimir Putyin orosz elnököt Elon Musk, a világ leggazdagabb embere. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a vállalkozó azt írta:
Ezúton kihívom Vlagyimir Putyint egy harcra. A tét Ukrajna.
A kommentelők között akadt olyan is, aki megkérdezte, mit szólna, ha az orosz elnök elfogadná a kihívást. A milliomos csak annyit válaszolt: „Megtiszteltetés lenne.”
I hereby challenge
— Elon Musk (@elonmusk) March 14, 2022
Владимир Путин
to single combat
Stakes are Україна
Jevhen Ribcsinszkij volt ukrán parlamenti képviselő házat és telket ígért Kijev közelében Ramzán Kadýrov csecsen vezető meggyilkolásáért, aki azzal kérkedett, hogy Ukrajnába érkezett.
Ha Kadirov valóban Kijev közelében van, akkor a Fegyveres Erők és a Terrorvédelem minden harcosának céljául kell kitűznie, hogy elpusztítsa a csecsen nép szégyenfoltját
– írta bejegyzésében.
Március 14-én délelőtt 11 óra körül az ukrán légvédelem Kijev felett lelőtt egy megszálló rakétát. A rakéta maradványai lezuhantak a kijevi Kurenyevka lakónegyedben – jelentette be ezt Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium vezetőjének tanácsadója.
Киев, Куренёвка. pic.twitter.com/uHNKrKFVTu
— Аслан (@antiputler_news) March 14, 2022
Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy egy rakéta maradványainak lezuhanása következtében egy ember meghalt, további hat pedig megsérült.
Két sebesültet vittek el a mentők. Az utasok nélkül közlekedő trolibusz teljesen megsemmisült. Az épületből kiszakadtak az ablaktáblák, megrongálódtak az erkélyek és az első emeleti üzlethelyiségek. A mentők a helyszínen dolgoznak
– írta Klicsko.
Kárpátalja megyeszékhelye, Ungvár már nem tud befogadni több, Ukrajna más régióiból érkező menekültet – közölte Facebook-oldalán a város polgármestere, Bohdan Andrijiv.
A városi vezetés ezért arra kéri a környező kistérségek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget az érkezők étkeztetésében, elhelyezésében vagy külföldre történő utazásukban – írja a Kárpátalja.
Jelenleg csaknem 30 ezer menekült tartózkodik a megyeszékhelyen, közülük 5 ezer személyt a városi tanács lát el.
Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kommentálta az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások negyedik fordulóját. Közösségi oldalán azt írta, hogy a felek aktívan fejtik ki a már tisztázott álláspontjukat.
A kommunikáció nehéz, de folytatódik. A különbségek oka az, hogy nagyon eltérő politikai rendszereink vannak
– írta közösségi oldalán Podoljak. Ezt azzal magyarázta, hogy Ukrajna a szabad társadalmi konszenzuson alapuló párbeszédet támogat. Ezzel szemben Oroszország egy elnyomó rendszert képvisel – vélekedett.
Сторони активно висловлюють свої позиції, вже уточнені. Комунікація важко, але йде. Причина розбіжностей у тому, що ми маємо дуже різні політичні системи. Україна – це вільний діалог у суспільстві та обов'язковий консенсус. Росія – це ультимативне придушення власного суспільства. pic.twitter.com/Kow8UuT9Gv
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 14, 2022