új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A moszkvai bíróság 30 ezer rubel pénzbírsággal sújtotta Marina Ovszjannyikovát, amiért betört az orosz állami televízió 1-es csatornájának híradójába, és háborúellenes feliratot mutatott fel az adásban – tájékoztatott Krisztyina Javkina, a bíróság sajtótitkára.

    A bíróság bűnösnek találta Ovszjannyikovát az Orosz Föderáció közigazgatási szabálysértési törvénykönyve 20.2. cikkelyének 2. része (nyilvános rendezvény szervezése vagy lebonyolítása bejelentés nélkül) értelmében, és 30 ezer rubel pénzbírságot szabott ki

    – idézi a szóvivőt a TASZSZ orosz hírügynökség. Az ügy iratai szerint a bíróság jogosulatlan tiltakozásban való részvétel miatt ítélte el a csatorna munkatársát.

    Az esetről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

  • Nem indított Tocska–U rakétát Belarusz irányába az ukrán hadsereg – közölte Olekszij Danyilovra, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárára hivatkozva az RNBO sajtószolgálata.

    Tiszta ostobaság Lukasenka azon kijelentése, hogy az országát állítólag ukrán területről kilőtt Tocska–U rakétával támadták volna

    – idézte a sajtószolgálat Danyilovot.

    Előzőleg Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök azt mondta, hogy Ukrajnából indított rakétát fogtak el két nappal korábban a belarusz haderők. Hozzátette: ellenállnak azon kísérleteknek, hogy belerángassák az országot „a határon túl dúló konfliktusba”.

    A kijevi kormány pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Fehéroroszország elleni „színlelt ukrán” légitámadásokkal akar szoros szövetségesének ürügyet kreálni a háborúba való belépéshez. Minszk eddig az orosz erőknek a területén történő átengedése révén érintett az ukrajnai konfliktusban – számolt be az MTI.

  • A kanadai parlamenti képviselőkhöz intézett beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy csaknem száz gyermek halt meg az oroszok ukrajnai inváziója alatt.

    Az ukrán elnök kihangsúlyozta, hogy a déli, ostromlott Mariupol városa kommunikációs hálózatok nélkül maradt, és szinte kifogyott az élelmiszerből – számolt be a BBC.

    Az eddigi információk szerint 97 gyermek vesztette életét a háború kezdete óta.

  • Az Európai Unió vezetése figyelmen kívül hagyta Kijev olyan embertelen bűncselekményét, mint Donyeck központjában egy lakónegyed elleni rakétatámadás – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor megbeszélést folytatott az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel.

    A Kreml által kiadott közlemény szerint téma volt a donbaszi köztársaságok védelmét szolgáló „orosz különleges katonai művelet”, valamint a humanitárius szempontok megvitatása, beleértve a civilek evakuálására vonatkozó intézkedéseket is.

    Az orosz elnök kiemelte, hogy az Európai Unió vezetése, miközben nyilvánosan értékelte a történteket, figyelmen kívül hagyta az ukrán hadsereg embertelen fellépését, amely számos áldozatot követelt a polgári lakosság körében

    – olvasható a Kreml tájékoztatásában. Emellett Putyin ismertette alapvető tudnivalókat a folyamatban lévő tárgyalásokról, amelyek célja a megállapodások kidolgozása az orosz követelmények figyelembevételével.

    Kijev nem tanúsít komoly hozzáállást a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálásához

    – közölte a Kreml.

  • Az orosz és belarusz csapatok újabb mozgását észlelték Belarusz számos határ menti területén – számolt be Telegram-csatornáján egy belarusz újságíró, Anton Motolyko.

    Reggel az M–10-es autópályán Kalinkovics felé haladtak az S–400-as légelhárító rakétákkal ellátott járművek „V” jelzéssel. Ezenkívül az M–5-ös autópályán hét teherautót észleltek rakétákkal megrakodva.

    Minszk közelében megállt egy BMP–2-es harcjármű. Csapatmozgásokat észleltek Homel régióban is. Helyi idő szerint este hat órakor hét teherautó haladt délre Mozir járás felől – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

  • Ukrajna legfelsőbb tanácsa törvényt fogadott el, amely szerint 67 milliárd hrivnyával növelik az ukrán hadseregre fordított kiadásokat – jelentette be Jaroszlav Zseleznyák képviselő.

    Zseleznyák szerint 342 népképviselő szavazott a 2022-es állami költségvetési törvény módosításáról.

    A teljes összeget, 67,56 milliárd hrivnyát (csaknem 800 milliárd forint) Nagy-Britannia és Észak-Írország kormányának kölcsöneiből szerzik be.

  • Több ezer dollárért kelt el az ukrán elnököt ábrázoló mini játékfigura. A figurát a Lego Citizen Brick adta ki, majd jótékonysági árverést hirdetett.

    Volodimir Zelenszkij aprócska mását száz, a hozzá tartozó Molotov-koktélokat tíz dollárért lehetett megvásárolni, és az ebből befolyó összeg teljes egészét az ukrán védekezés megsegítésére ajánlották fel – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    Összesen 16 540 dollárt sikerült összegyűjteni, a teljes összeget a Direct Relief szervezetnek ajánlották fel, amely jelenleg az ukrán egészségügyi minisztériummal működik együtt.

  • A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) továbbra is vizsgálja az ügyet, de egyelőre fenntartja az orosz klubcsapatok felfüggesztését az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) versenysorozataiban – adta hírül az MTI. Az orosz válogatottról egyelőre nem döntöttek.

    Az Orosz Labdarúgó-szövetség korábban azt kérte a CAS-tól, hogy függessze fel a nemzetközi szövetség (FIFA) és az UEFA által kiszabott szankciókat, vagyis a végső döntés meghozataláig az orosz válogatottak és klubcsapatok indulhassanak a nemzetközi sorozatokban.

    Az oroszok álláspontja szerint a FIFA és az UEFA döntése ellentétes a sport szellemiségével, és nem értenek egyet a szankciókkal.

  • A NATO harminc tagországát képviselő államfők arról tárgyalnak, hogy jövő héten személyesen találkozzanak Brüsszelben – számolt be a CNBC. A lap szerint a találkozót a tervek szerint szerdán tartanák meg.

    A szövetség által rendkívülinek nevezett találkozó a Fehér Ház előzetes terveivel is egybeesne, mivel Joe Biden amerikai elnök ebben az időben utazik Európába.

    A cikk szerint a találkozó magas szintű erődemonstrációként szolgálna a NATO-országok számára, amelyek szorosabbra fűzték kötelékeiket válaszul Oroszországnak a szomszédos Ukrajna elleni támadására.

  • Bíróság elé állítják Marina Ovszjannyikovát, aki az orosz állami híradóban háborúellenes plakátot mutatott fel élő adásban – írja a Guardian. A lap szerint a nő börtönbüntetésre számíthat az újonnan bevezetett orosz törvény értelmében, amely kriminalizálja az orosz hadseregről szóló úgynevezett álhírek terjesztését. A törvény szerint bűnösnek talált személyek akár 15 év börtönt is kaphatnak.

    Ovszjannyikova ügyvédje, aki egyébként hosszú ideig nem tudta elérni megbízóját, nemrég képet posztolt a nővel a bíróságról, hogy bizonyítsa, hogy biztonságban és jól van.

  • Oroszország kilép az Európa Tanácsból – jelentette be kedden Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke.

    Az alelnök hozzátette: Oroszország saját akaratából, megfontolt döntés eredményeként lép ki az Európa Tanácsból, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről szóló levelét pedig már átadták a szervezet főtitkárának – számolt be az MTI.

    Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy Oroszország fel fogja mondani Az emberi jogok európai egyezményét.

  • Megöltek két újságírót Ukrajnában a kijevi régióban található Horenkóban – jelentette Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

    Megjegyezte, hogy a Fox News operatőre, fotóriportere, Pierre Zakrzevszki és Olekszandra Kursinova ukrán újságíró halt meg.

  • Kedden lépett érvénybe az az új brit törvény, amelynek alapján nem maradhatnak névtelenek a külföldi befektetők a brit ingatlanpiacon, és a vállalatalapításhoz is fel kell fedni a tényleges befektetők kilétét – számolt be az MTI.

    A brit kormány az Ukrajna elleni orosz invázió után terjesztette be a parlament elé a törvényjavaslatot azzal a céllal, hogy névtelen külföldi befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzt Nagy-Britanniában. A jogszabály ugyanakkor minden külföldi befektetőre vonatkozik, nem csak az orosz állampolgárokra.

    A törvény évtizedekre visszamenőleg megköveteli a külföldi ingatlantulajdonosok kilétének felfedését. Ennek alapján új regiszter készül a nagy-britanniai ingatlantulajdonokról.

    Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, erősen korlátozzák az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig napi 2500 font (több mint 1,1 millió forint) pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

  • Ukrajnából elindított rakétát fogtak el két nappal ezelőtt a belarusz haderők – közölte kedden Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, aki hangsúlyozta: ellenállnak azon kísérleteknek, hogy belerángassák az országot „a határon túl dúló konfliktusba”.

    A kijevi kormány pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Belarusz elleni „színlelt ukrán” légitámadásokkal akar szoros szövetségesének ürügyet fabrikálni a háborúba való belépéshez. Minszk eddig az orosz erőknek a területén történő átengedése révén érintett az ukrajnai konfliktusban – írja az MTI.

    Lukasenka közölte: az ukrán Tocska–U típusú rakétát az ukrán határ közelében, a Pripjaty folyó térségében lőtték le.

    Valahol a folyó mellett hever, akit érdekel és közel van, menjen és nézze meg. Ez nem álhír, amit mondok

    – mondta a belarusz vezető.

  • Egy megtévesztő hadművelet részeként akár vegyi fegyvert is bevethet Oroszország az ukrajnai háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

    A főtitkár a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdára tervezett rendkívüli tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta: a vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan, és szembemegy a nemzetközi kötelezettségekkel.

    A szövetség nevében egyúttal a vegyi fegyverek mellőzésére szólította fel Oroszországot.

  • Már több mint százezer szolidaritási jegyet adott ki a MÁV – tájékoztatta a vasúttársaság az MTI-t.

    Mint írták: az ukrajnai háború kezdete óta biztosítják a határállomásról az ingyenes közlekedést azoknak az embereknek, családoknak, akik Magyarországra érkeznek. Az utasokat többnyire különvonatok, illetve a megerősített menetrend szerinti vonatok szállítják, elsősorban Budapestre.

  • A Budapesti Rendőr-főkapitányság beszámolója szerint március 14-én, hétfőn 3337 Ukrajnából menekülő ember, köztük 1018 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

    A legtöbben ezúttal is információt kértek, és egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 ember, köztük 36 gyermek elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok oldották meg.

  • Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz, az EU-ban nem lesznek olyan szankciók, amelyek az olaj- vagy a gázellátást érintenék – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása után.

    A pénzügyminiszter azt mondta: az orosz energiahordozók elzárását követelőknek is be kell látniuk, hogy energiabiztonsági, valamint versenyképességi szempontok miatt sem lehet lecserélni az orosz kőolaj és gáz beszerzését.

  • Oroszország szankciókat vezetett be az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden és Antony Blinken amerikai külügyminiszter ellen – jelentette az orosz külügyminisztérium.

    Válaszul a példátlan szankciók sorozatára, amelyek többek között megtiltják az Orosz Föderáció vezető tisztségviselőinek az Egyesült Államokba való belépést, az orosz stoplistán szerepel Joe Biden elnök, Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, valamint számos osztályvezető

    – olvasható a külügyminisztérium közleményében. Hozzátették, hogy véleményük szerint ez az ellenreakcióként tett lépés elkerülhetetlen következménye volt annak „a rendkívül ruszofób irányvonalnak, amelyet a jelenlegi amerikai kormányzat követett”.

    Ugyanakkor nem tagadjuk meg a diplomáciai kapcsolatok fenntartását, és szükség esetén megoldjuk a feketelistán szereplők státusából adódó problémákat

    – tették hozzá. A listán 13 amerikai képviselő neve szerepel.

  • Pár aktivista betört egy luxusvillába Biarritzban, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök lányának a tulajdona – írja a Local francia hírportál.

    A lap szerint két orosz tüntető ukrán zászlót kitűzve behatolt vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök lányának francia villájába. Elnevezték Villa Ukraine-nek, és „felajánlották” a menekülteknek.

    Az egyik aktivista – Pierre Lapurdi, aki Pierre Haffner néven ír blogot – közzétett egy videót, amely bepillantást enged az általa „Putyin kastélyának” nevezett épületbe.

    A közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint azóta őt már letartóztatták. Feltételezik, hogy bűntársát, Szergej Szaveljevet is elfogták a hatóságok.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Nagy-Britannia vezette Egyesült Expedíciós Erők vezetőivel tartott megbeszélésen azt mondta: Ukrajna valószínűleg nem csatlakozik a NATO-tagországokhoz, és az ukrán nép kezdi megérteni, és számít is erre.

    Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Ezt megértjük. Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtóról, de már hallottuk, hogy nem lehet belépnünk. Örülök, hogy embereink ezt kezdik megérteni, és értik, hogy csak magunkra és a minket támogató partnerekre lehet támaszkodni

    – idézte az ukrán elnök szavait az Interfax hírügynökség. Az államfő szerint Ukrajna orosz inváziója mindent elpusztított, ami biztonságot adott a térségben.

    Sok gondolatot hallunk most a harmadik világháborúról. Hogy elkezdődhet, ha a NATO lezárja az eget Ukrajna felett az orosz rakéták és repülőgépek előtt

    – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a békés ukrán városok bombázása és elpusztítása folytatódik.

  • A Gazprom több földgázt exportált március első 15 napján, mint február és január azonos időszakában a FÁK-országokon kívüli piacokra.

    A Gazprom kedden azt közölte, hogy a FÁK-országokon kívüli gázexportja március első 15 napján 15,6 százalékkal volt nagyobb február és 39,9 százalékkal nagyobb január azonos időszakához képest – számolt be az MTI.

    Az idei első 15 napban éves szinten kilenc európai országba növelte a gázexportot a Gazprom, így például Olaszországba 51,7 százalékkal, Lengyelországba 71,8 százalékkal, Horvátországba 110,9 százalékkal, Görögországba 34,6 százalékkal, Bulgáriába 24,4 százalékkal, Törökországba pedig 21,1 százalékkal.

  • Az ukrán legfelsőbb tanács meghosszabbította a hadiállapotot Ukrajnában – jelentette az Interfax ukrán hírügynökség.

    Február 24-én hirdették ki A hadiállapotot Ukrajnában, miután Moszkva támadást indított Ukrajna ellen. A hadiállapot a hosszabbítással így már április 25-ig érvényes.

    A hadiállapot Ukrajnában 2022. március 26-án 5 óra 30 perctől harminc nappal meghosszabbodik

    – áll a törvényjavaslatban, amelyet 343 képviselő szavazott meg.

  • Kijevben a március 15-én este nyolc órától március 17-én reggel hét óráig tartó kijárási tilalom idején a metró csak menedékként fog működni – jelentette a kijevi városi közigazgatás.

    A vonatok ebben az időszakban nem fognak közlekedni – tették hozzá.

  • Áprilistól is növeli a kivitelre szánt kőolaj vámját Oroszország. Az ország pénzügyminisztériumának keddi közlése szerint jövő hónaptól tonnánként 2,9 dollárral, mintegy öt százalékkal 61,2 dollárra nő az exportvám.

    Tavaly áprilisban még 57,6 dollár volt az exportvám mértéke. Oroszországban a kormány havonta felülvizsgálja a vámkulcsot, többek között az orosz Urals típusú nyersolaj világpiaci ára alapján. Mindez rendre a hónap közepén történik – számolt be az MTI.

  • Az Egyesült Királyság mintegy 350 orosz magánszemélyt és jogi személyt, köztük Mihail Misusztin miniszterelnököt és Szergej Szobjanin moszkvai polgármestert vette fel szankciós listájára – számolt be az Interfax.

    Az Egyesült Királyság kedden korlátozásokat vezetett be Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivővel, Dmitrij Medvegyevvel, az orosz Biztonsági Tanács alelnökével és Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszterrel szemben. A szankciós listán szerepel még Roman Rotenberg üzletember, Arkagyij Rotenberg üzletember fia, Pavel, Dmitrij Mazepin üzletember, Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, Vlagyimir Szolovjov újságíró és Konsztantyin Ernst, a Channel One vezérigazgatója is.

    Vagyonukat befagyasztják, és megtiltják, hogy az Egyesült Királyságba utazzanak.

  • Még gyorsított eljárással sem lehetséges az örökbefogadás hadiállapot idején Ukrajnában – közölte Katerina Pavlicsenko ukrán belügyminiszter-helyettes.

    A miniszterhelyettes arra a Fecebook-posztra reagált, miszerint szülőket keresnek 45 olyan gyermek számára, akik a háborúban vesztették el szüleiket – írja a Kárpáti Igaz Szó. Pavlicsenko közleményében hangsúlyozta: a hír nem valós, ugyanis a háború idejére leállították az örökbefogadást, és ez a külföldi nevelőszülőkre is vonatkozik.

  • Oroszország listát állított össze a szíriai hadsereg és a szövetséges milíciák negyvenezer olyan harcosáról, aki hajlandó harcolni Ukrajnában – állítja egy angliai székhelyű szíriai aktivistahálózat, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).

    Információik szerint a Kreml március 11-én bejelentette, hogy önkénteseket, köztük szíriaiakat is szívesen lát az orosz hadsereg oldalán Ukrajnában. A Szíriában kiterjedt aktivistahálózattal rendelkező OSDH szerint orosz tisztek a szíriai hadsereggel és a szövetséges milíciákkal együttműködve toborzóirodákat nyitottak a damaszkuszi rezsim által ellenőrzött területeken.

    Eddig több mint negyvenezer szíriai jelentkezett, hogy Oroszország oldalán harcoljon Ukrajnában

    – mondta Rámi Abdurrahmán, az OSDH vezetője. Hozzátette, hogy a 2015-ös orosz beavatkozás részeként Szíriába telepített tisztek eddig 22 ezer fő jelentkezését fogadták el.

    Ezek a harcosok vagy a szíriai reguláris hadsereg kötelékéből, vagy az oroszok által kiképzett, rezsimpárti milíciákból kerülnek ki, és van tapasztalatuk a városi harcban.

    Egy olyan országban, ahol a katonák havi 13 és 32 euró között keresnek, Oroszország 1100 dolláros (ezereurós) fizetést ígér nekik az ukrajnai harcért – állítja a szíriai aktivistahálózat. Ugyanezen forrás szerint sérülésük esetén 7700 dolláros kártérítésre jogosultak, míg családjuk 16 és fél ezer dollárt kap, ha harc közben halnak meg. Legalább további tizennyolcezer embert a hírhedt Wagner-csoport, a Kremlhez kötődő orosz félkatonai magáncég irányítása alá helyeznek – állítja az OSDH.

    A hálózat azonban még nem észlelte, hogy akár egyetlen szíriai ukrajnai harcra utazott volna.

    Egy szíriai kormánytisztviselő tagadta, hogy létezne ilyen toborzási kampány. Omar Rahmun a szíriai nemzeti megbékélési bizottság képviseletében az AFP francia hírügynökségnek azt mondta:

    Eddig egyetlen nevet, egyetlen katonát sem regisztráltak, és senki sem ment Oroszországba, hogy Ukrajnában harcoljon.

  • Nem alkalmas az ukrajnai helyzet megvitatására a G20-as országcsoport – mondta Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő. Úgy látja, a G20 a nemzetközi gazdasági együttműködés egyik legfontosabb fóruma, ezért nem alkalmas az olyan politikai és biztonsági kérdések megvitatására, mint ami jelenleg Ukrajnában van – számolt be az MTI.

    Hozzátette: Kína a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a Bali szigetén megrendezendő G20-as csúcs előkészületeiben és a találkozó sikerének előmozdításában a járvány utáni gazdasági helyreállás érdekében.

  • Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán fővárosban élők maradni akarnak, hogy megvédjék városukat – számolt be a Sky News. A polgármester azt mondta, hogy a városban „mindenki dühös”.

    Arra a kérdésre, hogyan védekezhetnek a civilek az ágyúzás ellen, azt mondta: lehetőség szerint maradjon mindenki a bunkerekben. Klicsko elmondta, hogy körülbelül ötven embert evakuáltak egy égő kijevi lakóházból, ahol a ma reggeli ágyúzásokat követően sokan megsérültek.