új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A csütörtökön ismertetett előzetes márciusi jelzőszámok szerint alig csökkent a brit gazdaság aktivitása az ukrajnai orosz invázió óta, a hosszabb távra szóló üzleti várakozások azonban nem derűlátók – írta meg az MTI. 

    Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (bmi) márciusban 59,7 volt a februárban kimutatott 59,9 után.

    Az elemzői konszenzus 57,5-ös kompozit bmi-indexet valószínűsített márciusra.

    Az 50 feletti bmi-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését jelzik, vagyis az 59,7-es márciusi kompozitadat az enyhe csökkenés ellenére a brit gazdaság jelentős ütemű kilábalását mutatja.

    A brit hazai össztermék (GDP) nyolcvan százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitási mérőszáma a márciusi kompozitindexen belül 61,0-re emelkedett az előző havi 60,5-ről, és jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat, amelyek átlagosan 58,0-as szolgáltatási bmi-t valószínűsítettek erre a hónapra.

  • A kínai védelmi minisztérium közleményében tagadta, hogy tudott volna Oroszország terveiről Ukrajna invázióját illetően – számolt be a The Guardian

    Kína szerint hamisak az Egyesült Államok azon állításai, amik szerint az ázsiai ország tudott Oroszország inváziós terveiről. 

    Kínai tisztviselők korábban egyébként már cáfolták azokat a híreket is, amelyek szerint Peking azt kérte Moszkvától, hogy halasszák el Ukrajna invázióját a téli olimpia utánra.

  • Ferenc pápa nem támogatja Ukrajna katonai támogatását és az oroszellenes szankciók bevezetését, szerinte mindez őrültség – számolt be a CNN

    A pápa csütörtökön Rómában tartott beszédet, amelyen beszámolt az Ukrajna ellen folyó „szégyenletes” háborúról, amelyet a „régi hatalmi logikának” tulajdonított, amely szerinte még mindig „uralja az úgynevezett geopolitikát”.

    A pápa szerint a szankciók és fegyverek helyett újra kellene tervezni a világ kormányzási módját, hogy ne legyen alávetve a „gazdasági, technokratikus és katonai hatalomnak”.

  • A harkivi önkormányzat vezetőjének bejelentése szerint hatan meghaltak és 15 ember megsérült, amikor az orosz hadsereg támadást intézett egy postahivatal ellen – írta meg a New York Times. A postán a város lakói humanitárius segélycsomagokat vettek át.

    Egy, az esetről készült videófelvétel, amely alapján a CNN-nek sikerült azonosítania a helyszínt, megerősíti az értesülést. 

    A környéket törmelékek borítják, fényképek tanúsága szerint egy rakéta csapódott be. 

  • Joe Biden amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollár biztonsági támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be a Sky News

    Az amerikai elnök megismételte a NATO vezetői előtt, hogy határozottan támogatja az ukrán népet az országuk elleni indokolatlan orosz invázióval szemben. 

    Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok egymilliárd dollárnyi új biztonsági támogatást jelentett be Ukrajnának, ezen belül légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, drónokat és több mint egymillió lőszert adunk az országnak 

    – mondta Joe Biden, majd hozzátette, hogy a NATO-tag országok egyetértettek Európa védelme megerősítésében, különösen a keleti szárnyon.

  • Az olaszok több mint 57 százaléka Ukrajna oldalán foglal állást, több mint ötven százalék azonban nemet mond Kijev fegyverrel történő megsegítésére egy felmérés szerint, amelyet a Libero című napilap közölt csütörtökön.

    A közvélemény-kutatási adatok szerint az olaszok 50,4 százaléka nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást, annak ellenére hogy 57,4 százalékuk az ukrán félnek ad igazat a háborúban.

    A megkérdezettek 62,5 százaléka veszélyesnek tartja az európai határtérségben zajló konfliktust, majdnem 72 százalékuk atomháború kirobbanásától tart, további 62 százalékuk pedig úgy véli, a NATO-nak nem szabad beavatkoznia.

    A felmérés szerint az olaszok 19 százaléka támogatja Ukrajna azonnali belépését az Európai Unióba, 64 százalék pedig készen áll lemondani az orosz földgáz importjáról, ha az Moszkvát szankcionálhatja.

    A Libero című jobboldali napilapban közölt felmérés a kormányfő Mario Draghi parlamenti bejelentését követte, miszerint a nemzeti össztermék két százalékára kívánják emelni a védelmi kiadásokat.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert – írta meg az MTI. 

    Az államfő erről az észak-atlanti szervezet csütörtöki csúcstalálkozójának résztvevői előtt, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében szólt.

    Zelenszkij emlékeztette a szövetség vezetőit, hogy Oroszország jelentősen militarizált, és felszerelési készlete többszörösen nagyobb, mint Ukrajnáé.

    Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált

    – indokolta, hogy miért van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására.

  • Vlagyimir Medinszkij orosz elnökhelyettes azt mondta, hogy most Oroszország léte forog kockán – számolt be a RIA Novosztyi. A politikus egy bizottsági ülésen azt mondta, hogy a kollektív Nyugat lerombolja az orosz politikai rendszert. 

    Ami ma a világban történik, az az orosz történelem legnagyobb kihívása, és ennek a kihívásnak kell megfelelnünk

    – folytatta az illetékes az Ukrajnával folytatott konfliktusról beszélve, aminek következtében a nyugati országok is Oroszország ellen fordultak. 

    Az orosz külügyi hírszerző szolgálat igazgatója, Szergej Nariskin is megszólalt azt ülésen, azt mondta, hogy az orosz hadsereg élen jár a Nyugat által támogatott totalitárius-liberális rezsimek elleni küzdelemben.

  • Egy hónapja dúl az orosz–ukrán háború, és már tisztán látni, hogy a harc nemcsak a felnőttekre, de a gyerekekre is nagy hatást gyakorol; a UNICEF szerint az ukrán gyerekek felének, azaz 4,3 millió kiskorúnak kellett elhagynia az otthonát az országban folyó háború miatt – számolt be a BBC

    Az érintett gyerekek közül 1,8 millióan a szomszédos országokba menekültek, 2,5 millióan Ukrajna területén maradtak.

    Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója szerint az elüldözött gyerekek magas száma maradandó következményt hagy maga után a következő nemzedékekben.

    A szervezet szerint a háborúban való részvétel és a menekülés komoly traumákat okozhat a jelenlegi fiatalságnak, ami hatással lesz a következő nemzedékre is.  

  • Az Anonymous nevű hackercsoport azt állítja, hogy sikerült meghackelniük a jegybank funkcióját is ellátó Orosz Központi Bankot.

    Azt írták, hogy 48 órán órán belül több mint 35 ezer fájlt fognak nyilvánosságra hozni, ezek közt olyanok is lesznek, amelyek a jegybank titkos egyezségeit hozzák majd napvilágra.

    Az Anonymous már a háború kezdete óta hajt végre támadásokat az orosz kormányszervek ellen. Sőt néhány napja már a Nestlé oldalát is feltörték amiatt, hogy a nyugati cég a háború ellenére is Oroszországban maradt (nem sokkal később emiatt a Nestlé bejelentette, hogy kivonulnak Oroszországból).

    A hackercsoport azt ígérte, hogy a közeljövőben hasonló akciókat hajtanak végre ugyanezen okból kifolyólag az Auchan, a Decathlon és a Leroy Merlin ellen is. 

  • A gázszállítások rubelben történő kifizetésének feltételeit tisztázni fogják az orosz gáz vásárlóival – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.

    Az elnök tegnap utasítást adott arra, hogy egy héten belül dolgozzák ki a mechanizmust és teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy a gázszállításért történő fizetés rubelben történhessen meg. Annak mértékében tudják majd kialakítani álláspontjukat a vásárlók, ahogy felveszik velük a kapcsolatot, és elmagyarázzák nekik a rubelben történő fizetés feltételeit

    – mondta Peszkov.

    Türelemre intett annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy vajon az európai vevők szerződésszegésnek tekintik-e a rubelben fizetésre történő áttérést.

    Közölte, hogy Moszkva megpróbálja megoldani a Belgrád számára a gázszerződések orosz rubelben történő kifizetésével kapcsolatban felmerülő problémákat, mert Szerbia – Bulgáriával ellentétben – nem barátságtalan ország. Peszkov szerint Szófia

    kénytelen lesz rubelért gázt vásárolni, akár akarja, akár nem, akár tetszik neki, akár nem

    – fogalmazott a szóvivő.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszország a barátságtalan országokkal áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt

    a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron.

    Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.

  • Joe Biden amerikai elnök fiának, Hunter Bidennek a befektetési alapja részt vett az ukrajnai biolaboratóriumok finanszírozásában, amelyek Moszkva szerint részesei voltak a Pentagon ukrajnai biofegyverprogramjának – állította csütörtökön Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatának parancsnoka.

    A beérkező anyagok lehetővé teszik számunkra, hogy nyomon kövessük az amerikai kormányzati szervek és az ukrajnai bioobjektumok közötti együttműködés rendszerét. Figyelemre méltó a jelenlegi amerikai vezetéshez közel álló struktúrák, különösen a Hunter Biden által vezetett Rosemont Seneca befektetési alap részvétele

    – mondta Kirillov a tájékoztatón.

    A tábornok szerint a 2,4 milliárd dolláros pénzügyi forrásokkal rendelkező alap kapcsolatban áll amerikai hadiipari beszállítókkal, köztük a Metabiotával, amely, mint mondta, a Black and Veach céggel együtt a Pentagon biolaboratóriumi berendezéseinek egyik fő beszállítója világszerte.

  • Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy hajók elleni rakétákat juttasson Ukrajnába – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője a NATO-csúcson, miután Mariupol és Odessza kikötői is folyamatos fenyegetésnek vannak kitéve a tenger felől. 

    Elkezdtük a konzultációt a szövetségesekkel arról, hogy hajók elleni rakétákat szállítsunk Ukrajnának. Lehet, hogy lesznek gyakorlati kihívások a megvalósítás közben, de erről is beszélünk a szövetségesekkel, elkezdtünk ezen dolgozni

     – idézi a tisztviselőt a Sky News.

  • Az ukrán külügyminisztérium szerint több ezer mariupoli lakost deportáltak erőszakkal Oroszországba – számolt be a Guardian

    Oleg Nikolenko, a minisztérium szóvivője azzal vádolja az orosz kormányt, hogy a „terror új szintjére lépett”. 

  • A Lengyelország által javasolt ukrajnai békefenntartó misszió feladata nem hadakozás, hanem az emberéletek védelme lenne - hangsúlyozta csütörtöki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

    Morawieckinél az újságírók a fő lengyel követelmények iránt érdeklődtek az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozója előtt, írta meg az MTI. 

    A miniszterelnök megerősítette: Brüsszelben bemutatja azon békefenntartó misszió tervezetét, amelyet Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök múlt heti kijevi látogatásakor javasolt.

    Újságírók abban az összefüggésben  tették fel a békemisszióra vonatkozó kérdést, hogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön kizárta a szövetséges katonák és vadászgépek Ukrajnába irányítását. Morawiecki feltette a kérdést: vajon mit tesz majd a szabad világ, ha az Európai Unió határaitól nem messze

    a civil lakosság mészárlása zajlik? Vajon a NATO akkor is (...) állni fog leeresztett fegyverrel, anélkül, hogy akár megpróbálna segíteni, védeni (a civileket)?

    - fogalmazott.

    Morawiecki beismerte, hogy a misszió létesítéséhez a NATO minden tagállama jóváhagyása szükséges, és jelezte az ezt célzó egyeztetések folytatását.

  • Nagy-Britannia ma reggel további 65 szankciót jelentett be, többek között a Wagner-csoporttal szemben, amelyet állítólag felbéreltek Zelenszkij elnök meggyilkolására, valamint az Orosz Vasutakkal szemben is. 

    Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság már több mint ezer orosz vállalatot és magánszemélyt szankcionált.

    Az Alfa Bank és a Gazprombank is a szankciókkal sújtott új vállalkozások között van, valamint a Sberbank vezérigazgatója és Szergej Lavrov mostohalánya. 

    Liz Truss brit külügyminiszter rámutatott:

    Ezek az oligarchák, vállalatok és felbérelt gengszterek bűnrészesek ártatlan civilek meggyilkolásában, és jogosan fizetik most meg ennek árát. Putyinnak nem lehetnek illúziói, mi szövetségeseinkkel összefogtunk, és továbbra is szorítani fogjuk a csavart az orosz gazdaságon, hogy biztosítsuk az ukrajnai invázió kudarcát. Nem lesz lazítás!

    Az Egyesült Királyság korábban szankciókat vezetett be a Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics ellen, leállította az orosz légitársaságok járatait az Egyesült Királyságba, és korlátozásokat vezetett be a Kreml és a Duma által foglalkoztatott személyek többségére.

  • A Kreml szerint Boris Johnson brit miniszterelnök a legaktívabb oroszellenes vezető – jelentette a Ria orosz állami hírügynökség a Guardian beszámolója szerint.

    Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét idézték:

    Ami Johnson urat illeti, úgy látjuk, hogy ő a legaktívabb résztvevője az oroszellenes versenynek. Ez külpolitikai zsákutcába vezet.

    A NATO és a G7-ek brüsszeli csúcstalálkozója előtt felszólalva Johnson csütörtökön azt mondta: 

    Vlagyimir Putyin már átlépett egy vörös vonalat. A szövetségeseknek új fegyvereket kell küldeniük Ukrajnába, jobban ki kell terjeszteniük a nemzetközi fizetések korlátozását és célba kell venniük Oroszország aranytartalékait.

  • Mark Rutte holland kormányfő szerint az orosz kőolaj bojkottjára elég gyorsan sor kerülhet – írja az MTI a NlTimes hírportálra hivatkozva. A miniszterelnök a holland parlamentben tartott szerdai vita keretében azt fejtegette, hogy az olajbojkottnak „nem lesz túl nagy hatása” a holland gazdaságra nézve.

    Az Európai Unió eddig kemény szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, de egyre bonyolultabbá válik újabb büntetőintézkedésekkel előállni

    – jelentette ki Rutte. A holland miniszterelnök hozzátette, hogy az orosz kőolajimport betiltása Kelet-Európa számára lenne nehéz, mert finomítóik az orosz olajtól függenek. Véleménye szerint az olajbojkott könnyen megvalósítható, de nem járna nagy eredménnyel, mert Oroszország máshol, például Indiában könnyen el tudja adni a kőolaját.

    Azt a kezdeményezést, hogy az EU zárja le kikötőit az orosz hajók előtt, Rutte támogatja, de – mint fogalmazott – meg kell fontolni, mi történjen az élelmiszer-szállító hajókkal.

  • Izraelbe menekült Oroszországból két orosz szupersztár, Alla Pugacsova, a Primadonna néven is tisztelt popénekesnő és Maxim Galkin, Oroszország egyik vezető komikus-tévés személyisége.

    Két forrás is megerősítette izraeli tartózkodásukat, valamint azt, hogy közös kilencéves ikergyerekeik is velük költöztek Izraelbe. A lap értesülése szerint Galkin édesanyja zsidó, így a család minden tagja bármikor felveheti az izraeli állampolgárságot.

    Reggel kapcsolatba léptem ukrajnai barátaimmal és rokonaimmal. Szavakkal nem tudom kifejezni érzéseimet. Miként lehetséges mindez?! A háború nem igazolható

    – írta Maxim Galkin február 24-én, a Ukrajna elleni orosz agresszió megindulásának napján Instagram-oldalán. A házaspár általában nem nyilatkozik a médiának, és szinte teljesen tartózkodnak a politikai megnyilatkozásoktól.

    Két nappal háborúellenes bejegyzése után – amely a hatályos orosz törvények szerint bűncselekménynek minősülhet – Galkin bejelentette, hogy fiókot nyitott a Telegram-applikáción követői számára arra az esetre, ha nehézségekbe ütközne a kapcsolattartás korábbi fő csatornáján, az Instagramon, amelyet azóta betiltottak Oroszországban.

  • Ukrajna megérdemel egy helyet az Európai Unióban – mondta Volodimir Zelenszkij, folytatva a világ politikai intézményeiben tartott virtuális körútját.

    Nemcsak az ukrajnai emberekért harcolunk, hanem Európa biztonságáért is. Bebizonyítottuk, hogy megérdemeljük, hogy az Európai Unió teljes körű tagja legyünk

    – idézi az ukrán elnököt a Sky News.

    Ukrajna az orosz inváziót követő napokban írta alá az uniós csatlakozási kérelmet, azonban nem valószínű, hogy egyhamar taggá is válhat, tekintettel arra a szigorú folyamatra, amelyen minden országnak végig kell mennie, hogy az Európai Unió tagja legyen. 

  • Dmitrij Poljanszki, egy magas rangú orosz diplomata figyelmeztette a NATO-t, hogy nem kellene fenyegetniük Moszkvát, mert nukleáris nagyhatalommal állnak szemben. 

    Ha Oroszországot provokálja a NATO, ha Oroszországot megtámadja a NATO, akkor nem is tudom… nukleáris nagyhatalom vagyunk, miért ne? 

    – mondta Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet-helyettes a Sky Newsnak.

    Arra a kérdésre, hogy ez jogos-e, Dmitrij Poljanszki azt válaszolta: „Nem hiszem, hogy helyes ilyet mondani, de nem helyes Oroszországot fenyegetni és beavatkozni sem. Tehát amikor nukleáris atomenergiával üzletelsz, természetesen számolnod kell a viselkedésed összes lehetséges következményével.

  • Dél-Korea golyóálló sisakokat, sátrakat, takarókat és elsősegélycsomagokat küldött az Oroszországgal szemben háborúban álló Ukrajnába – jelentette be a szöuli védelmi minisztérium csütörtökön. Az egymilliárd von (278 millió forint) értékű segélyszállítmányt bérelt civil repülőgéppel indították útnak – írja az MTI.

    Ukrajna számos országhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjenek neki humanitárius támogatást és fegyvereket. A japán kormány azt fontolgatja, hogy a már bejelentett 100 millió dollár (34 milliárd forint) összegű humanitárius segélyen túl további 100 millió dollár támogatást bocsát Ukrajna rendelkezésére – jelentette csütörtökön az NHK japán állami műsorszolgáltató.

    Emellett Tokió arra is készül, hogy 200 millió dollárra (680 milliárd forint) emeli az Ukrajnának felajánlott sürgősségi hitelek összegét, és egészségügyi tisztségviselőket is küldene a Lengyelországba, illetve más szomszédos országokba menekült ukránok megsegítésére.

  • Legalább négyen meghaltak orosz légicsapásokban a Luhanszk megyei Rubizsnéban, Ukrajna keleti részén – közölte Szerhij Hajdaj, a megyei közigazgatási hivatal vezetője csütörtökön. Hajdaj hozzátette, hogy az áldozatok száma jelentősen emelkedhet. A halottak között van két gyermek. A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz légierő foszforbombákkal támadta a települést.

    Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hét humanitárius folyosó létrehozásáról sikerült megállapodni csütörtökön. Hozzátette, az erősen ostromlott Mariupol menekülő lakóit a közeli Berdjanszkból tudják elszállítani, mert Oroszország nem hajlandó biztonságos folyosót nyitni a városközpont irányába.

    Eközben a berdjanszki kikötőben hatalmas robbanásokat lehetett hallani. Az ukrán haditengerészet tudomása szerint egy olyan orosz partra szállító dokkhajó semmisült meg a robbanásban, amely a fekete-tengeri flottához tartozott – tájékoztatott az Unian ukrán hírügynökség.

    Harkivban 294 civil – köztük 15 gyermek – vesztette életét az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta – közölte a helyi rendőrség a Telegramon csütörtökön. A háború előtt 1,5 millióan lakták Harkivot, amelyet az ukrán hadsereg szerint számos orosz légicsapás ért. A városban élők alig merészkednek elő az óvóhelyekről – állította a rendőrség.

  • Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyében található Izjum városát – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök reggeli hadijelentést ismertetve.

    Igor Konasenkov szerint szerda este és az éjszaka folyamán nagy pontosságú, nagy hatótávolságú tengeri és légicsapásokat hajtottak végre az ukrán fegyveres erők katonai létesítményei ellen, megsemmisítve 13 légvédelmi rendszert a Kijevtől délre fekvő Danilivka faluban, valamint a Donyeck megyében lévő Bahmut faluban egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, Lisicsanszk városában pedig egy nacionalista zászlóalj ideiglenes állomáshelyét.

    A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka 60 ukrán katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást, a légvédelem pedig két drónt semmisített meg Harkiv és Sztara Markivka falu közelében. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 257 drónt, 202 légvédelmi rakétarendszert, 1572 harckocsit és harcjárművet veszítettek.

  • A Vlagyimir Putyin orosz elnök által tervezett villámháború kudarcot vallott, miközben az ukrajnai nép egész Európát védelmezi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a La Repubblicának adott interjúban csütörtökön.

    Volodimir Zelenszkij szerint a kelet-ukrajnai Hosztomel, Volnovakha és Bucha városa „nem létezik többé, de a legfájóbb veszteséget az emberéletek jelentik”.

    A háború nem Ukrajnában zajlik, hanem Európában, Ukrajna az előretolt állást képviseli, amely jelenleg feltartóztatja az agresszort 

    – fogalmazott az ukrán elnök.

    Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin 48–72 órás villámháborút tervezett, de az orosz fegyveres erők egy hónap alatt több veszteséget szenvedtek, mint tíz év alatt Afganisztánban. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg „szabályok nélküli háborút” folytat, példaként említette többek között a bombatámadások érte 246 ukrajnai kórházat, amelyből tizenhárom teljesen lerombolódott.

    Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „mert mindannyiunknak szüksége van a békére”. Feltételként szabta meg viszont azt, hogy Moszkva nem támaszthat ultimátumot Kijevnek.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök érdemi lépésekre szólított fel a NATO, az EU és a G7 csúcstalálkozóin, és szerinte kiderül, hogy

    ki a barát, ki a partner, és ki árult el minket pénzért.

    Az Európai Unió egyik vezető diplomatája közben arra figyelmeztet, hogy Oroszország csak akkor tárgyal, ha erősebb pozícióban lesz, most még nem érdekelt a tűzszünetben – írja a The Guardian.

  • Amíg a NATO válságtárgyalásokat folytat Brüsszelben, a Kreml napi frissítéseket közölt a sajtóval – írja a Sky.

    Egy korábbi médiaértesülést megerősítve arról számolt be, hogy a Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics valóban szerepet játszott az Ukrajnával való béketárgyalások korai szakaszában.

    Az orosz oligarchával szemben számos szankciót hoztak a közelmúltban, és a londoni klubot sem adhatja el úgy, hogy abból bevétele származhasson.

    A Kreml kitért arra is, hogy az orosz védelmi miniszter azért nem mutatkozott mostanában nyilvánosan, mert túl elfoglalt ehhez, és nem ez a megfelelő időpont a médiamegjelenésekre.

    A szóvivő pedig arról is beszélt, hogy a NATO-tagállamok „hisztérikus és nem megfelelő” módon értelmezik az ukrajnai eseményeket.

  • Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását – közölte szerdán a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

    Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre

    – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15-20 kilométerre vannak a főváros központjától.

    Az vettük észre, hogy az oroszok beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki. Nem arról van szó, hogy nem haladnak előre, hanem arról, hogy védekező pozíciókat foglalnak el

    – tette hozzá.

    Az orosz erők a Pentagon szerint a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihiv központjától tíz kilométerre is beszorultak, ahol területet vesztettek.

    Harkivban, ahol továbbra is heves harcok folynak, az orosz erők még mindig 15-20 kilométerre vannak a városközponttól, és az ukránok nagyon kemény ellenállásába ütköznek. A Pentagon nem észlelt változást Odessza kikötőváros környékén. A hét elején több rakétát lőttek is ki Odessza irányába orosz hadihajókról, de ez kedden és szerdán már nem ismétlődött meg.

  • Több mint kétmillió ukrán menekült kelt át Lengyelországba azóta, hogy az orosz erők egy hónapja megtámadták Ukrajnát – írja a CNN.

    Ez a második világháború óta a leggyorsabban növekvő menekültválság

    – áll a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) csütörtöki közleményében.

    Az IRC szerint Lengyelország gyorsan legalizálta az ukránok ott-tartózkodását, és hozzáférést biztosít az olyan szociális szolgáltatásokhoz is, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás és a pénzügyi támogatás.

    A legtöbb ellátás igénybevételéhez azonban lengyel személyiigazolvány-számot kell regisztráltatni. Még a lengyel kormány által létrehozott gyors regisztrációs folyamat ellenére is hosszú folyamat lesz annak a több mint egymillió embernek a regisztrációja, akik várhatóan Lengyelországban maradnak

    – mondta Heather Macey, az IRC lengyelországi csoportvezetője.

  • Egy hónap után újranyitott a moszkvai tőzsde, emelkednek az árfolyamok, bár a kereskedés nagyon volatilis. Az orosz rubel tovább erősödött csütörtökön, 96 közelében mozog az árfolyam a dollárral szemben. A rubel erősödése szerdán kezdődött, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország rubelért értékesíti a gázt az ellene szankciókat bevezető, „barátságtalan” országoknak. Az euróval szemben a rubel 3 százalékkal drágult, 105-nél járt az ukrajnai háború kitörését követő, 132,4-es mélyponttól tovább távolodott. 

    A tőzsdén volatilis a kereskedés, a külföldiek tulajdonában lévő papírokkal nem lehet kereskedni, és shortolási tilalom van érvényben, az irányadó MOEX-részvényindex azonban 9 százalékot emelkedett a nap folyamán, később 6-7 százalék közé mérséklődött az erősödés. A pozitív hangulatot támasztja alá, hogy az orosz vezetés korábban bejelentette, hogy akár 10 milliárd dollárt is tervez állami vagyonalapjából a beszakadt részvények felvásárlására fordítani.