A Kreml 134 500 újoncot rendelt be a hadseregbe, ám állítása szerint ez a döntés nem köthető az ukrajnai invázióhoz.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy a 18 és 27 év közötti orosz újoncokat május végén küldik a bázisokra.
A legtöbb katona három–öt hónapos szakmai kiképzésen vesz részt, de hangsúlyozom, nem küldünk újoncokat a csatatérre
– mondta Szergej Sojgu.
Ukrajna védői a zsarnokság ellen harcolnak, azok ellen, akik el akarják pusztítani azokat, akiknek fontos a szabadság, de még mindig vannak olyanok, akiknek ennél fontosabbak az Antwerpenben árult orosz gyémántok és a kikötőik orosz hajókból származó bevétele – idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az MTI a belga szövetségi parlamentnek címzett videóüzenete alapján.
Zelenszkij háláját fejezte ki Belgiumnak, amiért elsőként az uniós tagállamok közül segítséget nyújtott Ukrajnának, és felhívta a belga parlament figyelmét, hogy mutassanak példát a többi európai országnak is.
Belgium példát mutathat másoknak abban, hogy tegyenek többet az orosz erők visszaszorításáért és a béke megteremtéséért. A béke többet ér, mint a gyémántok, az Oroszországgal kötött üzleti megállapodások, az orosz hajók és az orosz gáz. Több fegyverre, szankciókra van szükségünk, és arra, hogy az EU tagjai lehessünk. Meg fogjuk hálálni a segítséget
– emelte ki beszédében az ukrán elnök.
Magyar zenészek közreműködésével készült videó a szabadság és az Ukrajna melletti kiállás gesztusaként. A Duna-parton szólalt meg John Lennon Imagine-je a Give Peace a Chance-szel lezárva.
Azért gyűltek össze egy flashmob keretében magyar zenészek, hogy elénekeljék közösen a világ egyik legismertebb békehimnuszát, mert ezzel szeretnének hitet tenni Ukrajna békéje és szabadsága mellett. Azt kérjük zenész kollégáinktól a világ minden táján, hogy ők is készítsék el saját, hasonló üzenetüket. Hisszük, hogy a zeneszerető emberek segítségével jobbá és békésebbé tehetjük világunkat
– írta a Music Hungary Szövetség a kezdeményezésről az MTI-nek.
Hozzátették: a Music Hungary Szövetség támogatói együttműködésre lépett a Music Saves Ukraine kampánnyal, az ukrán VAMP kezdeményezésével, amely az Ukrajnában maradt zenészeket, zeneipari szakembereket és civileket segíti, illetve a Migration Aiddel, amely a menekülteknek nyújt támogatást.
Háromezer dollár kenőpénzzel akarta megvesztegetni a határőröket az ukrán–román határon egy 33 éves hadköteles férfi – számolt be az ukrán állami határőrszolgálat.
A kijevi lakos az aknaszlatinai határátkelőhelyen próbált meg elmenekülni a mozgósítás elől, azonban a vesztegetési kísérlet után a határőrök azonnal értesítették a hatóságokat. Hozzáteszik: a férfi ellen eljárás indult.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ csütörtökön alig tíz perc alatt meghozta azt a döntést, hogy májusban napi 432 ezer hordóval növeli az olajtermelést – számolt be az MTI.
Az OPEC+-országok tavaly júliusban megállapodtak abban, hogy havonta legalább négyszázezer hordóval növelik a termelésüket mindaddig, amíg el nem érik azt a napi 9,7 millió hordót, amennyivel 2020 májusában csökkentették termelési szintjüket. A csütörtöki döntés némileg meghaladta a tradicionálissá vált napi négyszázezer hordó termelésnövelést.
A tavaly júliusi megállapodás része volt az is, hogy az OPEC+-országok havonta üléseznek, hogy megerősítsék a korábbi megállapodásukat, és ha szükséges, változtassanak rajta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy aláírta a gázkereskedelem szabályairól szóló rendeletet, amely szerint az úgynevezett barátságtalan országok rubelben fizetnek majd a gázért.
A mai napon aláírtam azt a rendeletet, amely meghatározza az orosz földgáz kereskedelmének szabályait az úgynevezett barátságtalan államokkal
– mondta az orosz elnök a légi ipar helyzetéről szóló ülés megnyitóján.
Ez azt jelenti, hogy az Oroszországgal barátságtalan nyugati országoknak rubelszámlákat kell nyitniuk orosz bankokban, hogy fizetni tudjanak a gázért. A rubelben történő fizetés április 1-jétől lesz érvényes.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva a gázszállítási helyzetben nem fog jótékonykodni.
Senki nem ad el nekünk semmit, és mi sem fogunk jótékonykodni. Vagyis a meglévő szerződéseket a gáz rubelben történő fizetésének elmulasztása esetén leállítjuk
– idézte Vlagyimir Putyint a TASZSZ orosz hírügynökség.
A Kreml közölte azt is, hogy hamarosan mindenki számára bemutatják a gáz rubelben történő fizetési rendszerét.
Az Egyesült Királyság kormánya szankciókat hozott Putyin propagandájával szemben.
A szankcionáltak eddig a Kreml által finanszírozott Novosztyi TV, amely az RT-t birtokolja, és a Rosszija Szegodnya, amely a Szputnyikot irányítja – írta meg a Kyiv Independent hivatalos Twitter-oldalán.
⚡️ UK sanctions Russian media, propagandists.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 31, 2022
The U.K. government announced “sanctions on Putin’s propaganda.”
Those sanctioned are — the Kremlin-funded TV-Novosti which owns RT, and Rossiya Segodnya which controls Sputnik.
Kétszáz vagonnyi segélyszállítmányt indítottak Kárpátaljáról a háború kezdete óta. A segítség nagy részét, 153 vagont a humanitárius központtá alakított tiszasalamoni Eurocar-üzemből szállították – írja a Kárpáti Igaz Szó Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első helyettesének jelentése alapján.
A helyettes szerint Ukrajna régióiba összesen 4234 tonna segély érkezett eddig, ebből 3824 tonna a vasúton keresztül, 410 pedig közúton ért célba.
Hozzátette: a Kárpátaljáról indított rakományok leginkább Donyeck, Luhanszk, Kijev, Harkiv, Szumi, Zaporizzsja és Mikolajiv megyébe kerültek.
Mintegy egyórás beszélgetést folytatott Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök – számolt be a BBC.
Előbbi elmondása szerint az orosz csapatok Ukrajnából való azonnali kivonását és a humanitárius segítségnyújtás engedélyezését kérte az orosz elnöktől. Jonas Gahr Stoere az egyeztetés után kijelentette: a kérések teljesítését illetően korlátozott elvárásai vannak, de szerinte a mostani a helyzetben „mindent meg kell próbálni”.
Járőrszolgálatra érkezett csütörtökön Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontra a brit légierő négy vadászgépe – közölte a román védelmi minisztérium.
Az MTI jelentése szerint a Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei, illetve az ezeket kiszolgáló 150 katona NATO-parancsnokság alatt végez majd megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében a következő négy hónapban.
Az Orosz Föderáció minden szükséges intézkedést megtesz az orosz katonai erők által őrzött ukrán nukleáris létesítmények biztosításához – írta Oroszország nemzetközi képviselete közösségi oldalán.
A bejegyzés szerint az orosz fegyveresek nem akadályozzák a munkát a nukleáris létesítményekben, azonban a kijevi vezetés „szándékosan akadályozza a helyzet normalizálását, hogy ürügyet teremtsen egy újabb oroszellenes propagandának”.
Ami a csernobili atomerőmű és Nemzetközi Atomenergetikai-ügynökség közötti kommunikáció kérdéseit illeti, a nehézségeket az ukrán fél okozza, amely szándékosan károsította a kommunikációs csatornákat
– olvasható a bejegyzésben.
Az Ukrajnából menekülő emberek nagy része kénytelen hátrahagyni háziállatát. Ezek az állatok hetek óta víz és élelem nélkül vannak az elhagyatott otthonokban – írja a TSN ukrán híroldal.
A magukra hagyott kedvenceket az önkéntesek igyekeznek kimenekíteni a harci övezetekből, és minél hamarabb biztonságos menhelyre szállítani.
Egy Telegram-csatornán közzétett felvételen az látható, hogy az ukrán hadsereg egyik katonája egy nagy fekete kutyát talált egy üres telken. Az eb láthatóan örül a társaságnak. A katonák keresik a kutya gazdáját, aki valószínűleg Irpiny bombázásakor hagyta hátra kedvencét.
A NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában a Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló bejelentés ellenére – jelentette ki Jens Stoltenberg Brüsszelben. A katonai szövetség főtitkára a NATO 2021-es éves beszámolóját ismertette. Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország katonai tevékenységeivel és szándékaival kapcsolatban „már korábban is hazugságokat állított”.
Álláspontja szerint a Moszkva által a héten bejelentett, Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése valójában az orosz erők átszervezését jelenti, legalábbis a hírszerzési információk szerint.
Oroszország megpróbálja átcsoportosítani és megerősíteni katonai tevékenységét a Donbász régióban, miközben fenntartja az ukrán fővárosra gyakorolt nyomást
– fejtette ki Jens Stoltenberg, aki úgy látja: Oroszország szándékait kizárólag a cselekedetei és nem a szavai alapján lehet megítélni.
Visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait csütörtökön a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szubszuverén oroszországi entitások, köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület külön osztályzatára vonatkozik.
A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének.
A Moody’s a csütörtöki visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző, Ca államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.
Létezik egy forródrót Ukrajnában, amelyen pszichológiai támogatást kaphatnak azok az emberek, akiknek a háború miatt el kellett vagy el tudtak menekülni az országból.
A Pravda írta meg, hogy ez a forródrót ingyenes, és képzett pszichológusok segítenek azoknak, akiknek szükségük van rá.
Ukrajna teljes körű oroszországi inváziója miatt az ukránoknak teljesen megváltozott az életük: kényszerköltözés, elszakadás a hazájuktól, elszakadás a családjuktól és barátaiktól, a halál lassan a mindennapjaik részévé válik, ahogy az állandó szorongás és félelem is – de ez még közelről sem a teljes listája azoknak a problémáknak, amelyekkel az ukrán embereknek szembe kell nézniük jelenleg
– közölte az Egészségügyi Minisztérium a Pravda információi alapján.
Majd hozzátették emlékeztető gyanánt, hogy Ukrajnában elindítottak egy pszichológiai támogatást szolgáló mobilalkalmazást.
A PFA néven futó alkalmazás elsősorban önkéntesek és kórházak számára készült, hogy könnyedebben fel tudják venni a menekülésre kényszerülő személyekkel a kapcsolatot.
Az alkalmazás hasznos lehet például azoknak, akik segíteni szeretnének, vagy az önkénteseknek, akik állandó kapcsolatban állnak az áldozatokkal. IOS- és Android-készülékre is letölthető, a használata nem igényel internet-hozzáférést.
Európának fel kell hagynia az orosz gáz és olaj vásárlásával, mert a Kreml ebből a pénzből finanszírozza az ukrán városok lerombolását és a békés civilek elleni támadásokat
– mondta Nauseda a dán miniszterelnökkel közösen rendezett sajtótájékoztatón, és hozzátette, „az ötödik szankciócsomagnak maximális csapást kell mérnie a Kremlre”.
Oroszország az ukrajnai akcióit „különleges katonai műveletnek” nevezi, amelynek célja szomszédja lefegyverzése és „nácimentesítése”.
Kijev és a Nyugat azonban az orosz álláspontot csak ürügynek tekinti egy ki nem provokált invázióhoz – írta meg a Reuters.
Stop financing Kremlin‘s war in #Ukraine 🇺🇦 by paying for Russian oil & gas.
— Gitanas Nausėda (@GitanasNauseda) March 25, 2022
Welcome EU🇪🇺-US 🇺🇸 deal signed on LNG. European Union is ready to invest into safe, sustainable & green energy. #EUCO
Lemondott a francia katonai hírszerzés vezetője, mert nem tudta előre jelezni az ukrajnai háborút – jelentette több médium is, azonosítatlan forrásokra és egy belső e-mailre hivatkozva.
Eric Vidaud hét hónapig vezette a katonai hírszerző ügynökséget,
de ismeretlen források szerint a hadsereg „elégtelennek” ítélte az eligazításait, és úgy értékelték, hogy nem volt „ura a helyzetnek”.
A francia fegyveres erők vezérkari főnöke, Thierry Burkhard korábban a Le Monde-nak azt mondta, hogy a francia hírszerzés – amerikai kollégájával ellentétben – nem látta előre Oroszország ukrajnai invázióját.
Az amerikaiak azt mondták, hogy az oroszok támadni fognak, és igazuk volt. A mi titkosszolgálataink inkább úgy gondolták, hogy Ukrajna lerohanása hatalmas költségekkel járna, és hogy az oroszoknak más lehetőségeik is vannak
– nyilatkozta Burkhard.
A védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésre, hangsúlyozta ki a Reuters.
A Kreml 134 500 újoncot rendelt be a hadseregbe, ám állítása szerint ez a döntés nem köthető az ukrajnai invázióhoz.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy a 18 és 27 év közötti orosz újoncokat május végén küldik a bázisokra.
A legtöbb katona három–öt hónapos szakmai kiképzésen vesz részt, de hangsúlyozom, nem küldünk újoncokat a csatatérre
– mondta Szergej Sojgu.
Az Egyesült Királyság csütörtökön kibővítette a szankciós listáját, amelyre rákerült Mihail Mizincev, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője is, akit a „mariupoli hentesként” emlegetnek. Az orosz vezérezredest azzal vádolják, hogy lakossági célpontokat lőtt Mariupolban.
A szankciós listára 14 ember, valamint vállalkozások is felkerültek.
A listán szerepel többek között Alekszandr Zsarov, a Gazprom-Media vezérigazgatója, Alekszej Nikolov, a Russia Today ügyvezető igazgatója és Anton Anisimov, a Sputnik International Broadcasting vezetője is.
A Kreml 134 500 új sorköteles katonát vezényelt a hadseregbe, kihangsúlyozva, hogy a döntésnek nincs köze az ukrajnai invázióhoz – számolt be az Independent. A rendelet szerint a tavaszi időszakban 18 és 27 év közötti orosz férfiakat hívnak be.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden közölte, hogy az újoncokat május végén küldik a bázisokra:
A katonák többsége három–öt hónapig tartó szakmai képzésen vesz részt kiképzőközpontokban. Hadd hangsúlyozzam, hogy az újoncokat nem küldik semmilyen forrópontra
– mondta.
Az ukrán katonai kormányzók az ország keleti részén csütörtökön heves ágyúzásról számoltak be, miközben az orosz hadsereg nyilvánvalóan a Donbasz régióba irányítja át a katonai erőfeszítéseket – írja a CNN.
Egyértelműen érezzük, hogy most kezdődik a [katonai] technológia átadása a mi irányunkba. És ahogy a felszerelés és a személyzet átadása zajlik, az ellenségeink egyszerűen sűrűbben, erőteljesebben tüzelnek. Ebben minden benne van: repülőgépek, tüzérség, nehézfegyverek, aknavetők minden települést lőnek
– mondta Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai közigazgatásának vezetője televíziós nyilatkozatában.
Pavlo Kijrilenko, a Donyecki terület katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon közölte, hogy az orosz erők az éjszaka folyamán folytatták a térség központi részén az ágyúzást. „Marjinka, Krasznohorivka és Novomikajlovka településeken az ellenség ismét fehér foszforos lövedékeket vetett be” – mondta, utalva azokra a lőszerekre, amelyek a nemzetközi jog szerint lakott területeken tiltottak. Tizenegy sebesült marjinkai civilt, köztük négy gyermeket a kurahivi városi kórházba szállítottak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a holland parlament előtt sürgette, hogy Hollandia küldjön fegyvereket és segélyt Ukrajnának.
Erősebb szankciókra van szükség, hogy Oroszországnak ne legyen esélye folytatni ezt a háborút Európában. Hollandia állítsa le teljesen a kereskedelmet Oroszországgal!
– mondta Zelenszkij, aki szerint a hollandoknak fel kell készülniük arra, hogy leállítsák az Oroszországból érkező energiát, hogy ne finanszírozzák milliárdokkal a háborút.
A holland földgáz körülbelül egyötöde származik Oroszországból.
Az ukrán hadsereg szerint eddig 17 500 orosz katona halt meg a február 24-e óta tartó háborúban. Az ukránok emellett arról is beszámoltak, hogy 135 orosz repülőgépet és 614 orosz tankot semmisítettek meg.
These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of March 31, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/1ozQtnzc10
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 31, 2022
Korábban beszámoltunk róla, hogy Oroszország tűzszünetet jelentett be Mariupolban, ahol a Vöröskereszt és a ENSZ is segíti majd az emberek evakuálását. A Sky News beszámolt róla, hogy a Vöröskereszt már el is indult a helyszínre.
Csütörtökön útra keltek a jótékonysági szervezet csapatai az ostromlott kikötővárosba, hogy ellátmányt szállítsanak a helyieknek, és segítsék őket a kijutásban. Egy szóvivő szerint a művelet pontos feltételeiről Ukrajna és Oroszország még nem állapodott meg.
Logisztikai és biztonsági okokból holnap, pénteken készen állunk a biztonságos átkelési művelet vezetésére, feltéve, hogy mind a két fél egyetért a pontos feltételekben
– közölte a civil szervezet.
Tavaly ősszel a Pussy Riot tagjáról, Marija Aljohináról itt írtunk az Indexen, amikor egy évig nem hagyhatta el Oroszországot. Majd itt írtuk meg, amikor a zenekar mindkét tagját külföldi ügynöknek minősítették az oroszok.
A Meduza hírportál szerint Minszkben vették őrizetbe az egyik Pussy Riot-tagot, Rita Florest, és arra kényszerítették, hogy készítsen videót Alekszandr Lukasenko támogatásáról.
Erről Flores is beszámolt a Mediazone-nak, egy független orosz sajtóorgánumnak:
Március 26-án érkeztem Minszkbe, pár nappal később, március 30-án civil ruhás emberek a szállodai szobám közelében vettek őrizetbe. Elvették a telefonomat, és teljesen átvizsgálták, majd megfenyegettek, hogy tizenöt évre börtönbe zárnak.
Hozzátette, hogy utána a rendőrségre vitték, ahol a már említett videofelvételt követelték tőle. Hogy pontosan miről szóljon a videó, Flores elmondása szerint választási lehetőséget kapott: vagy támogatja az ukrajnai háborút, vagy azt mondja, hogy „Lukasenka szuper, és a belaruszi tüntetések csak propaganda”.
Somebody in Moscow graffitied the infamous invasion “Z” onto the door of Pussy Riot member Rita Flores’s apartment. The inscription says “zakon im voinu,” literally: “law unto them the war.” What’s that mean? I have no fucking clue, dude, but it’s clearly meant as intimidation. https://t.co/x9ldujIUfo
— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 5, 2022
Volodimir Zelenszkij újabb és szigorúbb szankciókat sürget Oroszországgal szemben. Az ukrán elnök csütörtökön az ausztrál parlament előtt tartott beszédet.
Ausztrália védelmi felszereléseket és humanitárius szállítmányokat küldött Ukrajnának, miután Oroszország február 24-én megtámadta az országot, valamint megtiltotta a timföld és alumíniumércek exportját Oroszországba, és 443 személy ellen 476 esetben szabott ki szankciókat.
Felboríthatja Európa jövő téli készletfelhalmozási terveit és jelentős mértékben visszafoghatja az ipari termelést, ha Oroszország a rubelben kikötött fizetési feltételek nem teljesítése miatt leállítja gázszállításait – írta meg az MTI.
Oroszország átlagosan mintegy 40 százalékban fedezi Európa gázfelhasználási szükségleteit. Azt itt írtuk meg az Indexen, hogy a G7-országok elutasították Moszkvának a szállítások rubelben történő kiegyenlítésére tett felszólítását.
A tárolók jelenleg csak negyedrészben vannak feltöltve, és így 34 százalék alatt vannak, a feladat teljesítése orosz szállítások nélkül nehezen megvalósíthatónak tűnik.
A november 1-jére kitűzött 80 százalékos cél elérhető mindaddig, amíg legalább némi orosz gáz továbbra is érkezik
– mondta Jack Sharples, az Oxford Institute of Energy Studies kutatója.
“... so even though we’re physically less dependant on Russian gas than the rest of Europe, in pricing terms we’re very much locked into any developments in the European market.”
— Lords Economic Affairs Committee (@LordsEconCom) March 22, 2022
Európa legnagyobb gázfogyasztója, a szükségleteinek mintegy felét Oroszországtól fedező Németország a tározók 90 százalékos töltöttségét tűzte ki célul. Jelenleg 26 százalékos a németországi tározók feltöltöttsége.
Ha az orosz gázáramlás holnap leáll, majd nem indul újra a következő télig vagy egy egész évig, vagy még tovább, akkor a tárolók nem lesznek képesek a 80 százalékos szintre feltölteni, csak valószínűleg 54 százalékosra
– mondta Kateryna Filippenko, a Wood Mackenzie globális gázellátásért felelős vezető elemzője.
The grid-scale and distributed #battery storage segments have delivered record-breaking growth in the US – despite challenges and project delays. Find out more in the latest US Energy Storage Monitor: https://t.co/mJg1AlUlvX
— Wood Mackenzie (@WoodMackenzie) March 31, 2022
A Google jelentése szerint orosz hackerek próbáltak a közelmúltban behatolni a NATO és néhány kelet-európai ország hadseregének hálózataiba – számolt be a Sky News. A vállalat azt állítja, hogy a kibertámadási kísérleteket a Coldriver vagy a Callisto nevű orosz csoport indította. A Google jelentése szerint naponta találkoznak rosszindulatú kibertevékenységgel.
Néhány nappal azután, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra – írta a helyi sajtó, miután Bostjan Lesjak követségi ügyvivő megérkezett Ukrajnába.
Az ügyvivő elmondása szerint amikor megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben,
de amikor elállt a szél, és a zászlók lehullottak, a nemzetőrség, majd a rendőrség is odajött, és megkérdezte, hogy a szlovén zászlót ideiglenesen el lehetne-e távolítani, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra.
A két fehér-kék-piros trikolórt csak a címer különbözteti meg egymástól, amely nem látszik akkor, amikor a zászló nincs kifeszítve, közölte az MTI.
Az Economist Intelligence Unit jelentése szerint Ukrajna gazdasága idén a felére csökken; az orosz invázió előtt várt 3,3 százalékos növekedéshez képest 46,5 százalékos deficittel számolnak – számolt be az inews.
Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna GDP-je több mint egy évtizedig nem fog visszaállni a háború előtti szintre, ennek főképp az emberi áldozatok és az infrastruktúra pusztulása az oka.
Ezzel szemben az orosz gazdaságot érő csapás jóval alacsonyabb lesz; az ország GDP-je várhatóan 10,1 százalékot csökken, szemben a korábban prognosztizált 2,6 százalékos növekedéssel. Oroszország gazdasága várhatóan 2025-re áll vissza a háború előtti szintre.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2022. március 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4003 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 4966 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 1558 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rendőrök megerősítették, hogy továbbra is segítik a háború elől menekülőket.