Moldova, valamint Ukrajna és Grúzia európai uniós tagjelölti státuszának megadását szorgalmazta Natalia Gavrilita moldovai kormányfő Varsóban azon a sajtóértekezleten, amelyet lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel közösen tartott – számolt be az MTI.

A kétoldalú tárgyalásokat követően Gavrilita felidézte: országa március 3-án nyújtotta be uniós tagfelvételi kérelmét. Beismerte: Moldova még nem készült fel az uniós tagságra, mindazonáltal mindent megtesz a csatlakozás érdekében.

Az európai modell útján haladunk, nagy reményeket fűzünk hozzá

– jelentette ki. Ugyanakkor felszólította az uniós tagállamokat, hogy vegyék fel országát, valamint Ukrajnát és Grúziát is az Európai Unióba (EU).

Ukrajna az orosz támadás elindítása után néhány nappal, február 28-án, Grúzia pedig március 3-án indítványozta uniós csatlakozásának felgyorsítását.

Szlovákia SZ–300-as nagy hatómagasságú légvédelmi rakétarendszert adott Ukrajnának – jelentette be Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki jelenleg Kijevben tartózkodik. A politikus mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is Kijevbe látogatott.

Az ukrán nép bátran védi szuverén országát és minket is. Kötelességünk segíteni, nem félreállni és elhanyagolni az ott élő emberéleteket az orosz agresszió alatt

– írta közösségi oldalán a kormányfő.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter minisztériumába hívatta a francia nagykövetet Emmanuel Macron francia elnöknek a La Parisiennek adott interjúban tett kijelentései miatt.

A Le Parisien napilapnak adott interjúban a francia elnök azzal vádolta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, hogy „szélsőjobboldali antiszemita, aki kizárja az LMBT embereket”, hozzátéve, hogy a lengyel kormányfő segíteni akart Marine Le Pennek, aki indult az elnökválasztáson.

Korábban Mateusz Morawiecki egy sajtótájékoztatón bírálta Emmanuel Macront, mert gyakran beszél telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A bűnözőkkel nem tárgyalnak, a bűnözők ellen harcolni kell. Senki sem tárgyalt Hitlerrel. Tárgyalna Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?

– tette fel a kérdést akkor a lengyel miniszterelnök.

Vasárnap, április 10-én lesz a francia elnökválasztás első fordulója Franciaországban. A közvélemény-kutatások szerint a második fordulóban Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőzik meg április 24-én.

Tiltakozó akciót szerveztek a lvivi orosz konzulátus előtt az orosz katonai fosztogatás ellen – számolt be Telegram-csatornán a város polgármestere, Andrij Szadovij.

Az akció szervezői és a város lakói mosógépeket, monitorokat, cipőket, a mindennapi élethez szükséges eszközöket vittek a külképviselet épülete elé, amelyek az orosz hadsereg által elkövetett fosztogatást szimbolizálják.

A város elöljárója posztjában arra kéri az embereket, hogy minden ukrajnai orosz konzulátus elé szervezzenek ilyen demonstrációt.

A kijevi régióban található Hosztomel városa 35 napig volt megszállás alatt, az orosz hadsereg a háború első napján, február 24-én támadta meg.

A város az orosz–ukrán háború egyik gócpontja lett. A harcok egy napra sem álltak meg. Ez idő alatt négyszáz ember tűnt el Hosztomelben, valószínűleg egy részük már nem él.

A város szinte teljesen elpusztult, közvetlenül az udvarokban rengeteg házi készítésű sír és kereszt látható. Többek között szinte teljesen megsemmisült a Hosztomel repülőtér.

A város jelenlegi állapotáról az Unian ukrán hírügynökség több fényképet is megosztott.

Csaknem négy csapatra való külföldi futballista távozott az orosz élvonalbeli bajnokságból annak a márciusi FIFA-rendelkezésnek az értelmében, amellyel a nemzetközi szövetség lehetővé tette, hogy a légiósok egyoldalúan felfüggesszék vagy felbontsák szerződésüket klubjukkal az Ukrajnában zajló orosz invázió miatt – adta hírül az MTI.

Az azonnali eligazolás lehetőségével leginkább a Krasznodar, az FK Rosztov és a Rubin Kazany légiósai éltek. A három klubtól összesen 31 külföldi labdarúgó távozott. A legtöbben a Premjer Liga hatodik helyén záró Krasznodart hagyták el, ahonnan a vezetőedző, Daniel Farke is távozott.

Üzbegisztán több mint 34 tonna humanitárius segélyt küldött Kárpátaljára április 8-án – számolt be a Carpathia.gov.ua.

A szállítmány többek között gyógyszert, elsősegélykészleteket és tartós élelmiszert tartalmazott. A segítséget még ma Ukrajna azon részére viszik, ahol a harcok miatt a legnagyobb szükség van rá – számolt be Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 13 468 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2022. március 21. óta van jelen a BOK csarnokban kialakított tranzitváróban, ahol mindeddig 1300 fő részére nyújtottak tájékoztatást.

A budapesti ügyfélszolgálatokra 175 esetben biztosítottak időpontot ügyfélfogadásra a menedékes kérelem benyújtásával, tartózkodási engedéllyel, munkavállalási engedéllyel és egyéb kérdésekkel kapcsolatban felmerülő tájékoztatáson túl.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány pénteken – adta hírül az MTI. A brit kormány indoklása szerint az orosz elnök és a külügyminiszter lányaival szembeni intézkedések is „a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszik célba.

A külügyminisztérium közlése szerint Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát beutazási tilalommal és a Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta London.

Információk szerint a most meghozott szankciókat Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal összehangoltan léptette érvénybe.

Az orosz jegybank április 8-ai rendkívüli kamatdöntő ülésén 300 bázisponttal, 20 százalékról 17 százalékra csökkentette az irányadó kamatrátát, a döntés április 11-től, hétfőtől lesz hatályos. A jegybank nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét, melyet az eredeti terveknek megfelelő következő, április 29-ei ülésén is meg tudna lépni.

Május elsejétől az olaszországi közigazgatási hivatalokban szabályozzák a légkondicionálást, a belső terek hőmérséklete nem lehet több 27 foknál – jelentette a Corriere della Sera napilap pénteken.

A rendelkezés érvényessége 2023. március 31-ig szól. A téli hónapokban a közhivatalokban a hőmérséklet nem lépheti túl a 19 Celsius-fokot. Az előírtakhoz képest legfeljebb két fokkal lehet eltérni.

Az intézkedés a kormány úgynevezett rezsicsomagját egészíti ki. A közhivatalok hőmérséklet-szabályozását megszavazta a parlament alsóházának környezeti és ipari bizottsága, és az úgynevezett környezeti átmenetért felelős tárca nélküli miniszter, Roberto Cingolani is támogatta.

A döntés Mario Draghi miniszterelnök szerdai kijelentését követte, miszerint az olaszoknak a béke és a légkondicionálás mértékének csökkentése között kell választaniuk.

„A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk, vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?” – mondta Draghi egy sajtótájékoztatón.

Mario Draghi hozzátette, hogy ha az Európai Unió az orosz gázimport leállításáról dönt, Olaszországnak „készen kell állnia, hogy abban részt vállaljon, több esélyt adva így a békének”.

Wang Yi kínai külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán válságot az európai biztonsági rendszer kiegyensúlyozatlansága okozta – számolt be a TASZSZ szovjet–orosz állami hírügynökség. 

Újra kell teremteni egy kiegyensúlyozott és hatékony biztonsági mechanizmust Európában. Ez az egyetlen módja a tartós béke és stabilitás megteremtésének Európában

– hangsúlyozta a kínai diplomata, aki arra is rámutatott, hogy minden országnak elő kell segítenie az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. 

Nem lehet tűzszünetre szólítani, és ugyanakkor folytatni a nagy mennyiségű fegyver és lőszer szállítását, eszkalálva az ellenségeskedést

– folytatta. 

Az Egyesült Királyság belügyi irodája szerint 12 000 ember érkezett a szigetországba az ukrán menekülteknek szánt vízumrendszer segítségével, számol be róla a Guardian. Körülbelül 10 800 ember érkezett az ukrán családi program és 1200 az Otthonok Ukrajnáért szponzori program keretében – mutatják a minisztérium honlapján közzétett ideiglenes adatok. Körülbelül 79 800 kérelem érkezett mindkét rendszerre, és 40 900 vízumot adtak ki – közölte a brit kormány.

Muratov elmondta, hogy az incidens egy Moszkvából Szamarába tartó vonaton történt. A Novaja Gazeta Europe Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében elmondta, hogy rettenetesen égnek a szemei. A posztot egy szelfivel kísérte, amelyet egy vonat mosdófülkéjében készített – írja a Guardian.

A lap leállítására azután került sor, amikor a második hivatalos figyelmeztetést is megkapták a Roszkomnadzor orosz médiafelügyeleti hatóságtól. A Novaja Gazeta eltávolította honlapjáról a háborús tudósítások nagy részét, miután törvényt fogadtak el, amely akár 15 évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegeti az orosz hatóságok által „hamisnak” minősített információkat.

A Novaja Gazeta című lapot Muratov és kollégái alapították 1993-ban, és az Oroszországon belüli és kívüli korrupciót, valamint a csecsenföldi háborúkat vizsgálták. A lap hat riporterét és munkatársát gyilkolták meg eddig tényfeltáró munkájuk miatt.

Egy ukrán tisztviselő szerint Ukrajnában mintegy 7000 orosz holttestet őriznek a hullaházakban és hűtőkocsikban – számolt be a Sky News. 

Olekszij Arestovics, az ukrán elnöki adminisztráció vezetőjének tanácsadója elmondta, hogy az ukrán kormány összesen 18 600 orosz halottról tud, amit a csatatérről származó ukrán jelentésekre és lehallgatott orosz katonai kommunikációra alapoz. 

Ukrajna a háború harmadik napján megpróbálta visszaszolgáltatni 3000 orosz katona holttestét

– mondta, azonban az oroszok „nem hitték el ezt a mennyiséget”, aminek következtében „nem voltak hajlandóak átvenni a holttesteket”.

Ljudmila Denisova ukrán parlamenti képviselő a Telegraphnak nyilatkozta, hogy Oroszország erőszakkal soroz be férfiakat Mariupolban. Hozzátette, a Zaporizzsja megyei Vaszilivka városából is érkeztek hasonló jelentések, hozta le a Kyiv Independent.

Az Európai Unió Vlagyimir Putyin lányait vette célba a Moszkva elleni legújabb szankciósorozatában az ukrajnai invázió miatt – számolt be az Independent. A szervezet befagyasztotta a vagyonukat, majd megtiltotta az EU területén belüli utazást Marija Voroncovának és fiatalabb húgának, Katyerina Tihonovának. 

A lépés két nappal azután történt, hogy az Egyesült Államok szankcionálta az államfő gyerekeit. A hírlap nem rég beszámolt róla, hogy az Egyesült Királyság is szankciókkal sújtotta Vlagyimir Putyin lányait. 

Az orosz–ukrán háború februárban felforgatta az európai és a hazai földgázpiacokat – állapította meg pénteki elemzésében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Kiemelték, hónap első felében a spotárak megawattóránként 80 euró körül ingadoztak, a háború kitörése után az árak megugrottak, mivel a piaci szereplők az orosz források csökkenését árazták. A hónap végéig a gázszállításokat érintő szankciókat nem fogadtak el, így az árak kismértékben konszolidálódtak.

A közlemény szerint minden energiahordozó árát növelte az orosz kereskedelmi szállítások várt leépülése, és emiatt a globális földgáz- és kőolajkínálat szűkülése. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezők közül februárban a szén euróban mért ára 30,5 százalékkal, az olajé 6,2 százalékkal nőtt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája útban van az ukrán fővárosba. Von der Leyen pénteken tweetelt egy fotót, amelyen Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt sétál fel egy vonatra, aki csatlakozik az utazáshoz.

Szergej Nyikiforov ukrán elnöki szóvivő szerint az Európai Bizottság vezetője pénteken „valamikor” találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a szankciók komoly nyomásgyakorlást jeleznek Oroszországgal szemben, bár sajnálkozott, hogy a csomagban nem szerepel az orosz olaj és gáz.

Az odesszai városi tanács a fegyveres erőkre hivatkozva azt közölte, hogy az orosz hadihajók által indított támadás bizonyos infrastruktúrákat rongált meg a térségben. A támadás részleteit még nem hozták nyilvánosságra, közli a Kyiv Independent.

Füst száll fel egy ház felől az orosz hadsereg odesszai támadása után 2022. április 3-án

Fotó: Bulent Kilic / AFP

A város polgármestere szerint három tömegsírt találtak a Kijev melletti Bucsában, miután visszafoglalták azt az orosz erőktől – számolt be az Independent. 

A polgármester hozzátette, hogy a halálos áldozatok száma valószínűleg emelkedni fog a következő napokban, elmondása szerint a legtöbb áldozatot lelőtték, a holttesteket „tűzifaként dobták ki” a tömegsírokba.

Ezek a szavak az után hangzottak el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a közeli Borodjanka városában a helyzet „lényegesen szörnyűbb”, mint Bucsában.