Zelenszkij-vodkát dobtak piacra, a bevételből az ukránokat támogatnák

Pénteken az ukrán hadsereg bejelentette, hogy fogolycserét hajtottak végre előző nap a részben orosz irányítás alatt álló dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Poszad-Pokrovszkje településnél – írja az MTI.

A hírek szerint négy orosz hadifogolyért cserébe az orosz erők átadtak öt ukrán katonát.

Csütörtökön Kijev arról adott hírt, hogy harminc ukrán katona térhetett haza fogolycsere keretében, azt azonban nem mondták meg, hány orosz katonát engedtek el cserébe.

A héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az orosz erők által elfogott ukránokért cserébe kiadják Moszkvának a kedden hazaárulás gyanújával letartóztatott, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt, a Kreml azonban elvetette a javaslatot. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a héten leszögezte: Medvedcsuk nem tartott fenn titkos kapcsolatokat Oroszországgal.

Eddig 2,75 millió ember érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború kitörése óta – számolt be a BBC a lengyel határőrség közleménye alapján. 

Az utóbbi hetekben csökkent a Lengyelországba érkezők száma, mivel egyre többen térnek vissza Ukrajnába. Csütörtökön 26 800 fő lépte át a határt, ami nyolc százalékkal több, mint előző nap – írták. 

Szevasztopolba szállították az elsüllyesztett Moszkva rakétacirkáló legénységét – írja a TASZSZ tengerészeti forrásokra hivatkozva. Arról nem ír, hogy hány emberéletet követelt az ukrán támadás.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az ukrán hatóságok szerint két Neptun rakétával lőtték ki a csütörtökön elsüllyesztett orosz hadihajót, a Moszkvát.

Az ukrán hadsereg 2021 tavaszán jutott hozzá a nagy hatótávolságú cirkálórakéta-rendszerhez, amely képes akár háromszáz kilométerről is elpusztítani egy ötezer tonnás hajót.

Oroszország májustól csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját: az orosz pénzügyminisztérium pénteken közölte, hogy az exportvám tonnánként 11,6 dollárral, 49,6 dollárra csökken a jövő hónaptól, miután áprilisban 2,9 dollárral emelkedett.

Tavaly májusban az exportvám magasabb, 54,9 dollár volt – emlékeztett az MTI.

Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül a vámkulcsot egyebek között az orosz Urals típusú nyersolaj világpiaci ára alapján, rendre a hónap közepén. Az április közepéig tartó egy hónapban az Urals átlagára 79,81 dollár volt az egy hónappal korábbi 95,6 dollár után.

Az Urals gyengébb minőségű az északi-tengeri Brent olajfajtánál, mert magasabb a kéntartalma.

Finnország volt miniszterelnöke, Alexander Stubb szerint az oroszok a NATO-csatlakozás miatt célba vehetik ugyan országát, de katonai támadásra nem számít.

Kifejtette: kibertámadásokra számítanak a lépés miatt (egy hekkertámadás már volt is akkor, amikor az ukrán elnök felszólalt a finn parlamentben), de ennél többre nem. Hozzátette azt is, hogy ha mégis megtörténik, Finnország fel van készülve rá. 

Alexander Stubb véleménye szerint „ha Oroszország hadserege már Ukrajnával sem bírt, akkor nem áll érdekükben, hogy Finnország ellen támadást indítsanak”. Mindemellett hozzátette azt is: ha Vlagyimir Putyin orosz elnökről van szó, semmit sem szabad üres fenyegetésnek venni.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy lényegében az ukrajnai háború miatt valósulhatott meg az a terve, amely korábban támogatottság híján elbukott – vagyis a NATO-hoz való csatlakozás. 

Putyin csak magának köszönheti, tudják, valószínűleg nekem kellene hálásnak lennem Putyinnak mint a finn NATO-tagság határozott támogatójának. Pedig már feladtam a reményt

– fogalmazott.

Négy orosz régióban hajtottak végre szabotázsakciót az Oroszországi Vasutak létesítményeiben, ezzel lehetetlenné tették a közlekedést bizonyos vonalakon – jelentette a Belarusz Vasutak Közössége nevű Telegram-csatorna.

Az Unian szerint számos sikeres akciót hajtottak végre az elmúlt két hétben. Emiatt a Brjanszki, Orlovszki, Szmolenszkij és Kurszki régióban a vasúti sínek egy része használhatatlanná vált.

A szabotázsműveletekért a Buszli Ljácljác nevű szervezet vállalta a felelősséget.

A Moszkva rakétacirkáló kapitánya, Anton Kuprin is meghalt a hajó elsüllyedésekor – állítja Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója. 

A NEXTA emlékeztetett arra, hogy Anton Kuprin volt az, akit parancsot adott a Kígyó-sziget bombázására  a háború elején.

Az orosz parlament egy volt ellenzéki képviselője ennél is tovább ment. Ilija Ponomarev azt mondta, hogy nem csak a parancsnok halt meg, a hajó 510 fős legénységéből mindössze 58-an menekültek meg.

Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető az orosz hadsereg tevékenysége az Ukrajna ellen indított háborúban – adta hírül az MTI. Levits a lengyel, a litván és az észt elnökkel közösen találkozott a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben.

A delegáció előtte elutazott a Kijev melletti Bucsába, Borogyankába és Irpinybe is, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

Azután, amit a saját szememmel láttam, minden jel arra utal, hogy népirtás történik

– jelentette ki a lett államfő.

Átmenetileg felfüggesztette negyedéves eredményeinek közzétételét az Alrosa, mert a társaság részvényeseinek jelentős része jelenleg nem tud befektetési döntést hozni – közölte a kibányászott gyémánt alapján a világ legnagyobb termelője, amelyet nemzetközi szankciókkal sújtottak az Ukrajna elleni orosz háború miatt.

Az Alrosának április 15-én kellett volna ismertetnie az első negyedévre vonatkozó eredményeit, köztük a termelési mennyiségre, az értékesítésre és a bevételre vonatkozó adatokat – számolt be az  MTI.

Az Alrosa biztosítja az oroszországi gyémánttermelés kilencven százalékát, több mint húszezer alkalmazottat foglalkoztat. Múlt év végén a cég 332 milliárd rubel bevételt ért el, ötven százalékkal felülmúlva a megelőző évit.

Megkezdődött az ukrán televíziós csatornák közvetítése Magyarországon – jelentette be Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége a Facebook-oldalán.

Március 31-től körülbelül 150 magyarországi kábelhálózat-szolgáltató csatornái között szerepelnek az ukrán televíziós csatornák.

A budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 449 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 136 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Hozzátették: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A német NTV egy hosszabb írásban fejtette ki, hogy az orosz hadvezetés láthatóan nem törődik a saját katonáival sem.

Példaként hozták fel, hogy Csernobilban sugárbetegséget kaptak az orosz katonák, valamint azt, hogy még a saját halottaikat sem gyűjtötték össze akkor, amikor visszavonultak Kijev környékéről.

Orosz katona egy lerombolt áruház romjait nézi a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án

Fotó: Szergej Ilnyickij / MTI / EPA

Gustav C. Gressel katonai szakértő emlékeztetett: a 2014-es kelet-ukrajnai háborúban az oroszok begyűjtötték és krematóriumokban elégették a holttesteket, hogy ne legyen bizonyíték az ottlétükre. Most viszont teljesen elhanyagolják a halottakat, ami szerinte a második világháborús szovjet hadviselés öröksége lehet.

Az orosz hadsereg megkezdte a mariupoli lakóépületek udvarán elásott holttestek exhumálását – jelentette be a városi tanács a helyben maradt lakosokra hivatkozva.

Mariupol lakói szerint az orosz csapatok megkezdték a korábban lakóépületek udvarán elásott holttestek exhumálását. Ráadásul a megszállók megtiltják az emberek temetését. Minden udvarnak megvan a maga gondnoka, aki nem ad lehetőséget a mariupoli lakosoknak, hogy elhunyt rokonaikat vagy barátaikat visszaadják a földnek

– hangsúlyozták. Arról azonban nem tudnak, hogy miért végzik az exhumálást és hová viszik a holttesteket – írja a Korrespondent.

Tekintettel arra, hogy az ukrán hírszerzés szerint 13 mobil krematóriumot rögzítettek Mariupolban, feltételezhető, hogy az orosz megszálló erők minden eszközzel megpróbálják elfedni háborús bűneik nyomait

– írta a városi tanács.

Átneveznek 58 orosz kötődésű utcát Ungváron – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ungvári önkormányzat csütörtöki ülésén vizsgálták meg, hogy mely utcák kötődnek orosz személyekhez, és el is döntötték, hogy átnevezik őket. Az ülésen ezenkívül azt is körvonalazták, hogy milyen új neveket kaphatnak majd ezek az utcák:

• Az egyik opció, hogy egy helyi illetőségű személyről fogják elnevezni ezeket a köztereket.
• A másik lehetőség, hogy visszaállítják az adott utcának a szovjet korszak előtti nevét.
• A harmadik alternatíva, hogy a jelenlegi is zajló háború hőseiről, vagy azokról a városokról, területekről nevezik el az utcákat, ahol a harcok zajlanak.

„Egy orosz zászlóshajó teljesen jó hely a merülésre. Most már legalább eggyel több merülési helyünk van a Fekete-tengeren” – írta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter arra reagálva, hogy elsüllyedt a Moszkva nevű csatahajó.

„A háborús győzelmünk után mindenképp meglátogatom majd a roncsot” – tette hozzá a miniszter, aki saját bevallása szerint már legalább 300 merülésen vett részt.

Az ukrán állami nyomozóiroda 230 hazaárulással kapcsolatos ügyet vizsgál – számolt be az iroda honlapján.

Ezekből 154 büntetőeljárás hazaárulás miatt indult, és további 84 ügyet az ellenséggel való együttműködés miatt vizsgálnak.

A vádlottak között vannak községi önkormányzatok vezetői, különböző szintű képviselők, tisztviselők, bírák, rendfenntartók és katonák is.

A kijevi régióban található Gorenka falu 77 százaléka elpusztult az orosz hadsereg támadásában – derül ki az ENSZ műholdképe alapján.

A település azon részei, melyeket az orosz haderő lerombolt, pirossal vannak jelölve. A terület északi és nyugati részei szenvedték a legnagyobb károkat.

Összesen 2557 civilt evakuáltak csütörtökön Ukrajna harcok sújtotta térségeiből – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Tájékoztatása szerint körülbelül 2300-an érkeztek Zaporizzsjába, köztük 290-en a blokád alatt álló Mariupolból, további 220-an pedig a kelet-ukrajnai Luhanszkból. A napokban várhatóan folytatódnak a harcok Luhanszk és a Donyec-medence térségében.

David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója az AP hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában a Mariupolban rekedteket fenyegető éhínségre figyelmeztetett, és az ukrajnai humanitárius válság romlására hívta fel a figyelmet.

Elkeserítő a helyzet: az embereket éheztetik

– mondta Beasley azzal kapcsolatban, hogy az oroszok nem engedik be az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosba a segélyszállítmányokat. A WTP vezetője emlékeztetett arra is, hogy mivel Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a harcok következményét a kelet-európai országtól távol élők is meg fogják érezni.

Egy drón rögzítette, amint egy ukrán BTR–4-es páncélozott szállítójárműről kilőnek egy orosz harckocsit a Donbászban.

Az ukrán harcjárműre egy 30 milliméteres gépágyú volt felszerelve, amely elvileg nem kéne képes legyen, hogy átvigye ennek a tanknak a páncélját. A gyakorlat viszont a háború kezdete óta már többször is bizonyította, hogy ha a tankot több alkalommal is eltalálják ugyanott ezzel a fegyverrel, akkor képesek áthatolni a páncélzatán.